Üvegipar, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XK­I ÉVF., 1. SZÁM AZ Ü­VEGIPARI MÜVEK DOLGOZÓINAK LAPJA ÁRA: 1,80 FORINT 1981. JANUÁR 1 Tárolóállványon a kettesével kötegelt U-profilüveg­ a Mis­kolci Üveggyárban. A rakományt emelővillás targoncával továbbítjuk a vasúti kocsikhoz. (A Miskolci Üveggyár je­lentkezik lapunk 7. oldalán). Csak a több és jobb munka eredményezhet magasabb keresetet Vállalatunk 1981. évi tervéről tárgyalt a bizalmi küldöttek testülete December 15-én a Budapes­ti Ampullagyár kultúrtermé­ben került sor vállalatunk bi­zalmi küldötteinek testületi ülésére. Az 1981. évi tervek megvitatása és jóváhagyása szerepelt a tanácskozás napi­rendjén, majd a vállalati szakszervezeti működési sza­bályzatról tárgyaltak. Az 1981. évi vállalati terv írásos előterjesztéséhez — amelynek részleteiről már la­punk decemberi számában be­számoltunk — Czina Sándor vezérigazgató fűzött kiegészítést. Bevezetőben szóbeli ér­tékelte a vállalat 1980. évi vár­ható eredményeit és kiemel­te a tőkésviszonylatú export jelentős túlteljesítésének fon­tosságát. Az elmúlt öt eszten­dőt értékelve megállapította, hogy az Üvegipari Művek tel­jesítette ötödik ötéves tervét, sőt azt némely vonatkozásban túl is teljesítette. A Magyar Szakszervezetek XXIV. kongresszusán elhang­zottakra utalva szólt a vezér­igazgató arról a fontos célki­tűzésről, hogy a megváltozott, nehezebb körülmények között is törekedjünk a dolgozók életszínvonalának javítására, de azt romlani semmiképpen ne engedjük. — Mit kell tennünk ezért a magunk területén? — Tette fel a kérdést, majd a választ így fogalmazta meg: — A feladatainkat el kell végez­nünk, s ahol csak lehet túl­teljesítést is produkálnunk kell. Ez még nagyon általá­nos meghatározás. Konkrétab­ban fogalmazva az a követel­mény, hogy kevesebb energi­át használjunk fel, hogy ke­vesebb ember hiányozzék termelésből, s hogy az anyag­i kihozatalt javítva, jobb m­i­­nőségű árut állítsunk elő. Az OM területén rendkívü­li jelentősége van az ener­giatakarékosságnak. Egy-két gyárunk elmaradt ebben. Hosszasan lehetne magyaráz­ni, m­ert nem tudta energia­takarékossági tervét teljesíte­ni a Salgótarjáni Öblösüveg­gyár, a Sajószentpéteri Üveg­gyár, a Salgótarjáni­ Sík­üveggyár és a Karcagi Üveg­gyár. Csakhogy magyaráza­tokkal nem tudunk meg nem történtté tenni több tízmillió forintos kiadásokat! Amikor a nehezebb követelményekről beszé­lnk, akkor azokra a megtakarításokra is gondo­lunk, amelyeket gyáraink he­lyett más nem tud végrehaj­tani! Az ötödik ötéves végrehajtása során a tervünk terve­zett 31—35 százalékkal szem­ben 45 százalékot meghaladó bérszínvonal növekedés való­sult meg vállalatunknál. Ez rendkívül jó eredmény volt, még akkor is, ha a nyereség­­részesedésben nem számolhat­tunk kifizethető napokkal. Ahhoz, hogy az érdekeltsé­get tovább növeljük, renciáltabb gazdálkodást diffe­és jövedelemelosztást kell meg­valósítanunk. Arra törek­szünk, hogy a népgazdaság követelményt, rendszerét kö­zelebb vigyük a dolgozókhoz, az egyénekhez. Ez így helyes, mert a több és a jobb munka így eredményez magasabb bért. Arra van szükség, hogy az eredmények döntsék el, hogy a gyár milyen mérték­ben tudja növelni dolgozói­nak bérét, biztosítani jólétü­ket. Azt kívánjuk megvalósí­tani, hogy a bérszínvonal növekedésének alapja a nye­reség növekedésétől függjön. Vállalatunk 1981. évi ered­ményterve 410 millió forint, amely az 1980. évi várható­hoz képest — a 285 forinthoz viszonyítva — millió 44 százalékos növekedést jelent Ez rendkívül komoly feladat, de nélkülözhetetlen­ ahhoz, hogy a tervezett 4 százalékos bérszínvonal-növekedést — minimális program­ként — megvalósíthassuk. Vállalatunknál is kiszélese­dett az üzemi demokr­ácia. En­nek kereteit a dolgozó kol­lektíva érdekében hasznos tartalommal kell kitöltenünk A dolgozók segítségével igye­kezzünk feltárni és megszün­tetni munkánk lazaságait, hiányosságait, mert ez közös érdekünk. Hogy mire gondo­lunk? — A kocsiálláspénzek például több tízmillió forin­tos­­ kiadást jelentenek éven­te. A dolgozók segítségével meg tudjuk találni a módját, hogy az ilyen kiadások meg­­szüntethetők legyenek. Az igazolatlan hiányzások évente több ezer munkanap kiesését okozzák és az ütemes munkát hátráltatják. Hiányosság az is, hogy kapacitások marad­nak kihasználatlanul, ha egy kemepce munkanyílása nincs leterhelve. Kezünkben van a lehetőség, hogy felszámoljuk munkánk fogyatékosságait, de élni is kell ezzel a lehetőség­gel. A gondokat ott kell meg­oldani, ahol azok fölmerül­nek! — hangsúlyozta a ve­zérigazgató. — Nálunk is vannak, akik „fentről” várják a megoldást a gyári gazdálko­dásuk okozta hiányosságok miatt. Erre azonban nincs és nem is lesz lehetőség. Hozzá kell szoknunk, s ez minden­kire vonatkozik, hogy a sa­ját problémáinkat fegyelme­zett munkával saját magunk oldjuk meg a munkaterületen. Ehhez szigorúan megkövetel­jük a fegyelmet és azok fe­lelősségét is felvetjük, akik ezt nem akarják tudomásul venni. Jelentős erőfeszítéseket kö­vetel 1981-ben a tőkésvi­­szonylatú export növelése. Kü­lönösen megnehezül ez a fel­adat az ajkai és a parádi gyárak kiválásával. Gyáraink tekintsék legfőbb feladatuk­nak az export gazdaságosságá­nak javítását, s azt, hogy na­gyobb műszaki rendelkező, jobb tartalommal minőségű áruval javítsák versenyké­pességüket a külföldi piaco­­­­kon. A vezérigazgató ezután be­jelentette, hogy 1981-ben 2,2 milliárd forintos beruházással a Sajószentpéteri és az Oros­házi Üveggyárban kezdetét ve­szi a csomagolóüveg gyártásá­nak fejlesztése. Az élelmiszer­­ipar fejlesztési céljainak megfelelően 1984-re évi 110 ezer tonnával kell növelnünk a termelést a különböző cso­magolóüvegekből. A bérfejlesztési tervről szól­va Czina Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a négy százalék már reális alapot ad a differenciálásra, de élni is kell ezzel a lehetőséggel. Arra biztatta a bizalmiakat, hogy a maguk területén bátran állja­nak ki a jobb munka becsü­letéért. Befejezésül a szociális és művelődési terv előirányzatait, elemezte a vezérigazgató, majd megkezdődött a vita. TARNÓCZY GYÖRGY, fő­művezető, a Salgótarjáni öb­lösüveggyár küldötte arról szá­molt be, hogy üzemrészenként megtárgyalták a vállalat 1981. évi tervét. A dolgozók, annak ellenére, hogy magasnak tart­ják, egyetértenek a termelési­gazdasági tervben megfo­galmazott értéknövekedéssel, mert az megfelel az ágazati és népgazdasági elvárásnak. Jól tudják, hogy az előirány­zott 4 százalékos bérfejlesztést csak akkor lehet eredménye­sen végrehajtani, ha jó mun­kával biztosítják ennek fede­zetét is. Kitűnik a tervjavaslatból, hogy a dollárelszámolású ex­port — folytatta Tarnóczy György — az 1980. évihez vi­szonyítva 20 százalékkal csök­ken. Azokban a gyárakban, ahol tőkésexportra is termel­nek, oda kell hatni, hogy ez a csökkenés kisebb mértékű legyen a jobb eredmények el­érése érdekében. Nagy tarta­lékaink vannak a selejt csök­kenésében. Ezért javasolta, hogy a szocialista vállalásai döntően a brigádok selejt csökkenésére, a minőség javí­tására irányuljanak 1981-ben. Felhívta a figyelmet az anyag- és energiatakarékosság­ra, amit nem elég vállalni, teljesíteni kell. Ehhez kérte a szakszervezeti aktivisták hat­hatós támogatását, jó példa­­mutatását. MOLNÁR GYULA, az Oros­házi Üveggyár szb-titkára annak a gyári véleményüknek adott hangot, hogy nem lesz könnyű a feszített eredmény­­terv teljesítése, mégis vállalni kell, hogy megvalósíthassuk bér- és jövedelempolitikai ter­vünket is. Gyárunkban olyan jelentős feladatokat kell si­keresen megoldani, mint az öntötthuta soron következő felújítása és az öblöshuták te­tőszerkezetének cseréje. Be­számolt a gyár szocialista bri­gádjainak kiváló eredményei­ről, amit előmozdított a velük való fokozott törődés. Megva­lósították a havi és negyed­évi értékelést, vándorzászló­val ismerik el a legjobb bri­gádokat és már lehetőséget te­remtettek évközi jutalmazá­sukra is. Vállalati segítséget kért ahhoz, hogy megfelelő támogatást nyújthassanak 33 üveggyári, dolgozónak OTP- értékesítésű lakás vásárlásá­hoz. VARGA LÁSZLÓ, a Nagy­­kanizsai Üveggyár bizalmija elmond­­­ta, hogy a dolgozók véleményének meghallgatása elősegíti az eredményesebb munkát Szakszervezeti cso­portjában nincs olyan üveg­fúvó, aki személyesen ne vett volna részt az új japán ke­mencénél a teljesítmény és minőség követelményeinek kialakításában. Az elmúlt fél­évben bizonyították, hogy a világszínvonalú technika se­gítségével olyan minőségű árut tudnak előállítani, amely a világ bármely pontján ver­senyképes. Arra törekszenek, hogy a beruházás kedvező ha­tásai 1981-ben még jobban ér­vényesüljenek. A gazdaságo­sabb ampullagyártás megva­lósítása üvegcső érdekében kérte az minőségének javítá­­sát. nI OÓ LÁSZLÓ, a Salgótarjá­nblösüveggyár bizalmija elmondta, hogy elfogadják a tervjavaslatot és munkájukkal támogatják annak megvalósí­tását. Azzal a javaslattal ér­tenek egyet, hogy a jóléti és kulturális alap növelésére az 50 Ft/fős összeget egyenlő arányban osszák fel a gyárak részére. Így is félő, hogy a gyárakban képezhető alap nem lesz elegendő az­óta megszokott szociális évek jut­tatások fedezésére. Kérte az „egyéb” címszó alatt szerepel­tetett juttatások felhasználá­sának részletesebb ismerteté­sét Dolgozótársai nevében elismeréssel értékelte a szo­ciális és kulturális tervet, bár megállapította, hogy a kiala­kult lakásárak mellett kevés a lakásépítés támogatására előirányzott összeg. LÁZÁR FERENC, az ÉVM építőanyag-ipari főosztályának munkatársa arról szólt, hogy az elmúlt öt év során még jelentős állami támogatás is hozzájárult az üvegipar­hoz­ Czina Sándor vezérigazgató adott szóbeli kiegészítést az elő­terjesztett tervjavaslathoz. Bizalmi küldöttek a tanácskozáson. — A megnövekedett feladatok akkor teljesíthetők, ha össze­hangolt, jó munkát végzünk minden területen — mondotta felszólalásában Tarnóczy György, öblösüveggyári kül­dött. — A saját véleményünk nyert megfogalmazást a tervben — mondotta Varga László, Nagykanizsai Üveggyár bizal­o­mi küldötte. Dó László, a Salgótarjáni Öb­lösüveggyár küldötte: — Munkánkkal támogatjuk a terv megvalósítását... !Folytatás a 2. oldalon.) Molnár Gyula, az Orosházi Üveggyár szb-titkára annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy hatékonyabb munká­val a bérfejlesztés is növelhető lesz 1981-ben.

Next