Üvegipar, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XKI ÉVF., 1. SZÁM AZ ÜVEGIPARI MÜVEK DOLGOZÓINAK LAPJA ÁRA: 1,80 FORINT 1981. JANUÁR 1 Tárolóállványon a kettesével kötegelt U-profilüveg a Miskolci Üveggyárban. A rakományt emelővillás targoncával továbbítjuk a vasúti kocsikhoz. (A Miskolci Üveggyár jelentkezik lapunk 7. oldalán). Csak a több és jobb munka eredményezhet magasabb keresetet Vállalatunk 1981. évi tervéről tárgyalt a bizalmi küldöttek testülete December 15-én a Budapesti Ampullagyár kultúrtermében került sor vállalatunk bizalmi küldötteinek testületi ülésére. Az 1981. évi tervek megvitatása és jóváhagyása szerepelt a tanácskozás napirendjén, majd a vállalati szakszervezeti működési szabályzatról tárgyaltak. Az 1981. évi vállalati terv írásos előterjesztéséhez — amelynek részleteiről már lapunk decemberi számában beszámoltunk — Czina Sándor vezérigazgató fűzött kiegészítést. Bevezetőben szóbeli értékelte a vállalat 1980. évi várható eredményeit és kiemelte a tőkésviszonylatú export jelentős túlteljesítésének fontosságát. Az elmúlt öt esztendőt értékelve megállapította, hogy az Üvegipari Művek teljesítette ötödik ötéves tervét, sőt azt némely vonatkozásban túl is teljesítette. A Magyar Szakszervezetek XXIV. kongresszusán elhangzottakra utalva szólt a vezérigazgató arról a fontos célkitűzésről, hogy a megváltozott, nehezebb körülmények között is törekedjünk a dolgozók életszínvonalának javítására, de azt romlani semmiképpen ne engedjük. — Mit kell tennünk ezért a magunk területén? — Tette fel a kérdést, majd a választ így fogalmazta meg: — A feladatainkat el kell végeznünk, s ahol csak lehet túlteljesítést is produkálnunk kell. Ez még nagyon általános meghatározás. Konkrétabban fogalmazva az a követelmény, hogy kevesebb energiát használjunk fel, hogy kevesebb ember hiányozzék termelésből, s hogy az anyagi kihozatalt javítva, jobb minőségű árut állítsunk elő. Az OM területén rendkívüli jelentősége van az energiatakarékosságnak. Egy-két gyárunk elmaradt ebben. Hosszasan lehetne magyarázni, mert nem tudta energiatakarékossági tervét teljesíteni a Salgótarjáni Öblösüveggyár, a Sajószentpéteri Üveggyár, a Salgótarjáni Síküveggyár és a Karcagi Üveggyár. Csakhogy magyarázatokkal nem tudunk meg nem történtté tenni több tízmillió forintos kiadásokat! Amikor a nehezebb követelményekről beszélnk, akkor azokra a megtakarításokra is gondolunk, amelyeket gyáraink helyett más nem tud végrehajtani! Az ötödik ötéves végrehajtása során a tervünk tervezett 31—35 százalékkal szemben 45 százalékot meghaladó bérszínvonal növekedés valósult meg vállalatunknál. Ez rendkívül jó eredmény volt, még akkor is, ha a nyereségrészesedésben nem számolhattunk kifizethető napokkal. Ahhoz, hogy az érdekeltséget tovább növeljük, renciáltabb gazdálkodást diffeés jövedelemelosztást kell megvalósítanunk. Arra törekszünk, hogy a népgazdaság követelményt, rendszerét közelebb vigyük a dolgozókhoz, az egyénekhez. Ez így helyes, mert a több és a jobb munka így eredményez magasabb bért. Arra van szükség, hogy az eredmények döntsék el, hogy a gyár milyen mértékben tudja növelni dolgozóinak bérét, biztosítani jólétüket. Azt kívánjuk megvalósítani, hogy a bérszínvonal növekedésének alapja a nyereség növekedésétől függjön. Vállalatunk 1981. évi eredményterve 410 millió forint, amely az 1980. évi várhatóhoz képest — a 285 forinthoz viszonyítva — millió 44 százalékos növekedést jelent Ez rendkívül komoly feladat, de nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a tervezett 4 százalékos bérszínvonal-növekedést — minimális programként — megvalósíthassuk. Vállalatunknál is kiszélesedett az üzemi demokrácia. Ennek kereteit a dolgozó kollektíva érdekében hasznos tartalommal kell kitöltenünk A dolgozók segítségével igyekezzünk feltárni és megszüntetni munkánk lazaságait, hiányosságait, mert ez közös érdekünk. Hogy mire gondolunk? — A kocsiálláspénzek például több tízmillió forintos kiadást jelentenek évente. A dolgozók segítségével meg tudjuk találni a módját, hogy az ilyen kiadások megszüntethetők legyenek. Az igazolatlan hiányzások évente több ezer munkanap kiesését okozzák és az ütemes munkát hátráltatják. Hiányosság az is, hogy kapacitások maradnak kihasználatlanul, ha egy kemepce munkanyílása nincs leterhelve. Kezünkben van a lehetőség, hogy felszámoljuk munkánk fogyatékosságait, de élni is kell ezzel a lehetőséggel. A gondokat ott kell megoldani, ahol azok fölmerülnek! — hangsúlyozta a vezérigazgató. — Nálunk is vannak, akik „fentről” várják a megoldást a gyári gazdálkodásuk okozta hiányosságok miatt. Erre azonban nincs és nem is lesz lehetőség. Hozzá kell szoknunk, s ez mindenkire vonatkozik, hogy a saját problémáinkat fegyelmezett munkával saját magunk oldjuk meg a munkaterületen. Ehhez szigorúan megköveteljük a fegyelmet és azok felelősségét is felvetjük, akik ezt nem akarják tudomásul venni. Jelentős erőfeszítéseket követel 1981-ben a tőkésviszonylatú export növelése. Különösen megnehezül ez a feladat az ajkai és a parádi gyárak kiválásával. Gyáraink tekintsék legfőbb feladatuknak az export gazdaságosságának javítását, s azt, hogy nagyobb műszaki rendelkező, jobb tartalommal minőségű áruval javítsák versenyképességüket a külföldi piacokon. A vezérigazgató ezután bejelentette, hogy 1981-ben 2,2 milliárd forintos beruházással a Sajószentpéteri és az Orosházi Üveggyárban kezdetét veszi a csomagolóüveg gyártásának fejlesztése. Az élelmiszeripar fejlesztési céljainak megfelelően 1984-re évi 110 ezer tonnával kell növelnünk a termelést a különböző csomagolóüvegekből. A bérfejlesztési tervről szólva Czina Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a négy százalék már reális alapot ad a differenciálásra, de élni is kell ezzel a lehetőséggel. Arra biztatta a bizalmiakat, hogy a maguk területén bátran álljanak ki a jobb munka becsületéért. Befejezésül a szociális és művelődési terv előirányzatait, elemezte a vezérigazgató, majd megkezdődött a vita. TARNÓCZY GYÖRGY, főművezető, a Salgótarjáni öblösüveggyár küldötte arról számolt be, hogy üzemrészenként megtárgyalták a vállalat 1981. évi tervét. A dolgozók, annak ellenére, hogy magasnak tartják, egyetértenek a termelésigazdasági tervben megfogalmazott értéknövekedéssel, mert az megfelel az ágazati és népgazdasági elvárásnak. Jól tudják, hogy az előirányzott 4 százalékos bérfejlesztést csak akkor lehet eredményesen végrehajtani, ha jó munkával biztosítják ennek fedezetét is. Kitűnik a tervjavaslatból, hogy a dollárelszámolású export — folytatta Tarnóczy György — az 1980. évihez viszonyítva 20 százalékkal csökken. Azokban a gyárakban, ahol tőkésexportra is termelnek, oda kell hatni, hogy ez a csökkenés kisebb mértékű legyen a jobb eredmények elérése érdekében. Nagy tartalékaink vannak a selejt csökkenésében. Ezért javasolta, hogy a szocialista vállalásai döntően a brigádok selejt csökkenésére, a minőség javítására irányuljanak 1981-ben. Felhívta a figyelmet az anyag- és energiatakarékosságra, amit nem elég vállalni, teljesíteni kell. Ehhez kérte a szakszervezeti aktivisták hathatós támogatását, jó példamutatását. MOLNÁR GYULA, az Orosházi Üveggyár szb-titkára annak a gyári véleményüknek adott hangot, hogy nem lesz könnyű a feszített eredményterv teljesítése, mégis vállalni kell, hogy megvalósíthassuk bér- és jövedelempolitikai tervünket is. Gyárunkban olyan jelentős feladatokat kell sikeresen megoldani, mint az öntötthuta soron következő felújítása és az öblöshuták tetőszerkezetének cseréje. Beszámolt a gyár szocialista brigádjainak kiváló eredményeiről, amit előmozdított a velük való fokozott törődés. Megvalósították a havi és negyedévi értékelést, vándorzászlóval ismerik el a legjobb brigádokat és már lehetőséget teremtettek évközi jutalmazásukra is. Vállalati segítséget kért ahhoz, hogy megfelelő támogatást nyújthassanak 33 üveggyári, dolgozónak OTP- értékesítésű lakás vásárlásához. VARGA LÁSZLÓ, a Nagykanizsai Üveggyár bizalmija elmondta, hogy a dolgozók véleményének meghallgatása elősegíti az eredményesebb munkát Szakszervezeti csoportjában nincs olyan üvegfúvó, aki személyesen ne vett volna részt az új japán kemencénél a teljesítmény és minőség követelményeinek kialakításában. Az elmúlt félévben bizonyították, hogy a világszínvonalú technika segítségével olyan minőségű árut tudnak előállítani, amely a világ bármely pontján versenyképes. Arra törekszenek, hogy a beruházás kedvező hatásai 1981-ben még jobban érvényesüljenek. A gazdaságosabb ampullagyártás megvalósítása üvegcső érdekében kérte az minőségének javítását. nI OÓ LÁSZLÓ, a Salgótarjánblösüveggyár bizalmija elmondta, hogy elfogadják a tervjavaslatot és munkájukkal támogatják annak megvalósítását. Azzal a javaslattal értenek egyet, hogy a jóléti és kulturális alap növelésére az 50 Ft/fős összeget egyenlő arányban osszák fel a gyárak részére. Így is félő, hogy a gyárakban képezhető alap nem lesz elegendő azóta megszokott szociális évek juttatások fedezésére. Kérte az „egyéb” címszó alatt szerepeltetett juttatások felhasználásának részletesebb ismertetését Dolgozótársai nevében elismeréssel értékelte a szociális és kulturális tervet, bár megállapította, hogy a kialakult lakásárak mellett kevés a lakásépítés támogatására előirányzott összeg. LÁZÁR FERENC, az ÉVM építőanyag-ipari főosztályának munkatársa arról szólt, hogy az elmúlt öt év során még jelentős állami támogatás is hozzájárult az üvegiparhoz Czina Sándor vezérigazgató adott szóbeli kiegészítést az előterjesztett tervjavaslathoz. Bizalmi küldöttek a tanácskozáson. — A megnövekedett feladatok akkor teljesíthetők, ha összehangolt, jó munkát végzünk minden területen — mondotta felszólalásában Tarnóczy György, öblösüveggyári küldött. — A saját véleményünk nyert megfogalmazást a tervben — mondotta Varga László, Nagykanizsai Üveggyár bizalomi küldötte. Dó László, a Salgótarjáni Öblösüveggyár küldötte: — Munkánkkal támogatjuk a terv megvalósítását... !Folytatás a 2. oldalon.) Molnár Gyula, az Orosházi Üveggyár szb-titkára annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy hatékonyabb munkával a bérfejlesztés is növelhető lesz 1981-ben.