Valóság, 2011 (54. évfolyam, 1-12. szám)

2011-01-01 / 1. szám - BALÁZS JUDIT: Az iszlám bankrendszer (Tanulságok a neoliberális pénzügypolitika figyelmébe)

BALÁZS JUDIT Az iszlám bankrendszer (Tanulságok a neoliberális pénzügypolitika figyelmébe) Ha történelmi távlatokban nyomon követjük a világgazdaság alakulását, óhatatlanul felmerül a társadalmat átható uralkodó vallás szerepe. Az összefüggés teljesen logikus, hiszen a vallások az évszázadok folyamán olyannyira a mindennapok részévé váltak, olyannyira áthatották a közgondolkodást, és ezen keresztül a gazdaságpolitika elveit, hogy óhatatlanul hatást gyakoroltak a gazdasági életre. A kérdés azonban az, hogy az egyes vallások, az individualista vagy a közösségi eszmékre épülő religiók milyen módon hatottak a gazdaságra, a biztonságra, hogy a vallás mennyiben segítette elő a fejlődést, a haladást, a versenyképesség alakulását, vagy mennyiben vált éppen mind­ezek gátjává? Vajon szerepe volt-e az uralkodó vallásnak abban, hogy társadalmak-gazdaságok az adott világ meghatározott időszakában a legfejlettebbnek minősültek, és vajon mi okozta a hanyatlásukat? Társadalmak tündöklése és bukása mögött felfedezhetjük-e a vallás szerepét? Mennyiben ösztönözte a vallás a társadalmi-gazdasági berendezkedés javítását, az igazságos elosztást, újraelosztást, vagy éppen a társadalmi polarizációt generáló rend­szerré vált, és a társadalmi instabilitást gerjesztette? A kérdés megválaszolásánál na­gyon éles különbséget kell tenni az individualista és a közösségi érdekeket szem előtt tartó vallások között. Melyik jelent biztonságot, melyik növeli az instabilitást? A fenti felvetés kapcsán keresünk választ arra a kérdésre,­­ leszűkítve a vallások körét az iszlámra, azon belül is a pénzügyi rendszerre, a bankok szerepére - hogy a vallásnak milyen szerepe volt a gazdasági növekedésben, fejlődésben, és igaz-e az a tétel, hogy bizonyos vallások pozitív szerepet játszanak a gazdasági és társadalmi fej­lődésben, mások inkább az elmaradottság konzerválását segítik elő. A XXI. század első évtizedének vége felé haladva az iszlám vált a világ számszerű­en legtöbb hívet számláló vallásává. Napjainkban a Föld népességének ötöde tartozik az iszlámot követőkhöz, s így hatalmas gazdasági potenciál összpontosul a kezükben. Az iszlám gondolkodást nem célszerű más vallásokkal mechanikusan összehasonlítani, miután az iszlám nemcsak vallást, hanem egy életformát is jelent. Azaz a szó szűkebb értelmében egy vallást, tágabb értelmében pedig egy életmódot, egy teljes kultúrát is megtestesít. A muzulmán hit nem válik szét világi és vallási szférára, és főként nem korlátozódik a hitbéli dolgokra, hanem az élet minden területére egyaránt érvényes és kötelező magatartási szabályrendszert foglal magába. (A klasszikus iszlám bankrendszer) A vallás klasszikus időszakának számító, 8-12. szá­zadig terjedő periódus az iszlám aranykoraként vonult be a történelembe. A kalifátus idején egyfajta “előkapitalizmusról”, szabad piacgazdaságról beszélhetünk: sajátos, korai piacgazdaságról, kereskedő kapitalizmusról, iszlám kapitalizmusról. Az iszlám világban az erőteljes monetáris kapitalizmus alapját már a korai kiépített bankrendszer

Next