Vasas, 1977 (82. évfolyam, 1-12. szám)

1977-05-01 / 5. szám

/ HÍREK Fejlesztik a REMIX szom­bathelyi gyárát. Új ellenállást gyártó gépsorokat helyeznek üzembe, s felépítenek egy ter­melőcsarnokot is.. . Az esztergomi Granvdius Látszerészeti Eszközök Gyára 350 féle keretet gyárt ezer­­ezerötszáz variációban, több méretben. Az esztergomi szemüvegkeretek közül több típus külföldön is keresett: a Granvisus tavaly közel a két­szeresére növelte dollár elszá­molású csoportját. ☆ 1,1 milliárd forintos hitelt kapott a Magyar Vagon- és Gépgyár. A hitel a futómű­gyártás további fejlesztését alapozza meg. ☆ Éles nemzetközi verseny­ben 140 darab Ikarus autó­busz szállítására írt alá szer­ződést a MOGÜRT Kuwait­­ban. A szerződés értéke meg­haladja a 7 millió dollárt. A szállítás még az idén esedékes. 2 A vasasszakszervezet és a KGM vezetőinek tanácskozása­­ A vasasszakszervezet és a KGM vezetői, élükön Méhes Lajos főtitkárral és Nemes­laki Tivadar miniszterrel. 1977. május 5-én, a­­ szakszervezet székházában a kohó- és gép­ipar időszerű kérdéseiről ta­nácskoztak. A közös megbeszélésen ér­tékelték a két ágazat elmúlt évi eredményeit. Megállapítot­ták­, hogy a KGM-vállalatok 1976-ban a gazdasági szabá­lyozók változásait a vártnál kedvezőbben tudták követni. Javult a gazdálkodási fegye­lem, a kibocsátott termékek minősége, a nyereség növeke­dett. Pozitívan értékelhető a dolgozók erőfeszítése, annak ellenére, hogy teljes egészé­ben nem sikerült eleget ten­ni bizonyos népgazdasági el­várásoknak. A vállalatok gazdasági, párt- és társadalmi vezetői megér­tették az MSZMP KB 1976. decemberi határozatát. Ez jól érzékelhető az idei év I. ne-­­gyedévének eredményei alap­ján. Megállapították, hogy az idei esztendő tennivalóinak kezdete tervszerű és összehan­golt volt. Annál is inkább, mert a vasasüzemek idejében megkezdték az 1977-re való felkészülést, s a jó évindítás­ban része volt annak, hogy minden vállalat már az esz­tendő elején jóváhagyott ter­vekkel rendelkezett. Sok kedvező jelenség ta­pasztalható az első három hó­nap alapján, amelyekből azon­ban még messzemenő követ­keztetéseket nem lehet le­vonni. Több kohászati és gép­ipari vállalat ugyan nem, de néhány viszont kiugróan tel­jesítette az I. negyedéves ter­vét. A minisztérium és a szak­­szervezet vizsgálja a lemara­dást, illetőleg a nagyobb mér­tékű teljesítés okát, tapaszta­latait. Néhány vállalat hely­színi közös beszámoltatására is sor kerül. Egyetértettek abban is a szakszervezet és a miniszté­rium vezetői, hogy az eredmé­nyek biztosítása érdekében a vállalati gazdálkodási fegyel­met tovább kell szilárdítani. Sok a tennivaló a munkaerő­gazdálkodásban, közülük egyik legjelentősebb, hogy tovább kell növelni a teljesítmény­bérben dolgozók arányát. Még tervszerűbben kell törekedni a veszteségidő csökkentésére. Értékelték a vállalatok bér­politikáját is. A bér- és jöve­delempolitikában megmutat­kozó egyes helytelen vállalati jelenségekkel szemben együt­tesen igyekeznek hatni a gazda­sági, illetve szakszervezeti ve­zetőkre. Tovább vizsgálják a reálbérek alakulását, a bér­­fejlesztés módjait és lehetősé­geit, s a tapasztalatok összeg­zése után a szakszervezet és a minisztérium közösen kialakít­ja álláspontját, illetve javasla­tait. Elhatározás született arra vonatkozóan is, hogy az üzemi demokrácia növeléséről szóló minisztertanácsi­ SZOT-hatá­­rozat alapján a KGM a két ágazatra vonatkozó végrehaj­tási utasítás tervezetét ter­jessze a szakszervezet elnök­sége elé. A szakszervezet és a mi­nisztérium vezetői a Nagy Ok­­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója, valamint a vasascentenárium tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaverseny helyzetét is át­tekintették. A jelentős kezde-­­ményezésre jól megalapozott­­vállalásokkal válaszoltak a vállalatok dolgozói, a szocia­lista brigádok. Az eddig elért eredmények azonban azt is mutatják, hogy néhány ütem­ben a vállalások teljesítésének lehetőségét kisebbre értékel­ték, mint az valójában létezik. A verseny további eredmé­nyeinek alakulását a szakszer­vezet és a minisztérium veze­tése rövidesen ismét értékeli. A KIVÁLÓAKNAK Az 1976. évi munka alapján ez évben is odaítél­te szakszervezetünk elnöksége és a Kohó- és Gépipari Minisztérium, valamint a Nehéz­ipari Minisztérium a Kiváló Vállalat megtisztelő címet, az Elismerő Oklevél és a Szakma-Ágazat Kiváló brigádja kitüntetést. Kiváló Vállalat kitüntetést kapott: a Csepel Művek, a Lenin Ko­hászati Művek, a Magyar Vagon- és Gépgyár, a „Bakony” Fém- és Elektromoskészülék Művek, a Mosonmagyaróvári Fémszerelvény­­gyár, a Szerszámgépipari Művek, a Budapesti Élelmiszeripari Gép­gyár és Szerelő Vállalat, a Hűtőgépgyár, a Gépipari Elektromos Kar­bantartó Vállalat, az MMG Automatika Művek, a Lácszerészeti Esz­közök Gyára, a Hajdúsági Iparművek, a Videoton Rádió- és Televí­ziógyár, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, az Északmagyarorszá­gi Áramszolgáltató Vállalat, az Oroszlányi Hőerőmű Vállalat, a Vil­lamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalat. Elismerő oklevélben részesült: a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, az ELZETT Művek, a Villamosipari Kutató Intézet, az Egyesült Iz­zólámpa és Villamossági RT., a Medicor Művek, a Finomszerelvény­­gyár, az Öntödei Vállalat és a Villamos Berendezés és Készülék Mű­vek. A Szakma-Ágazat Kiváló Brigád kitüntetést 14 szocialista brigád kapta meg: a Csepel Művek Április 4. olvasztár szocialista brigád, az Ózdi Kohászati Üzemek Gagarin hengerész szocialista brigádja, a MEZŐGÉPTRÖSZT Mosonmagyaróvári VIII. Kongresszus szerszámla­katos szocialista brigádja, a Kismotor és Gépgyár Komplex szer­számkészítő szocialista brigádja, a Finommechanikai Vállalat Petőfi Sándor karbantartó brigádja, az Egyesült Izzó Korcodó sajtoló szo­cialista brigádja, a Hajdúsági Iparművek Szerkesztő Ifjúsági szocia­lista brigádja, a Magyar Optikai Művek Március 21. szerszámkészítő szocialista brigádja, a Bakony Művek Semmelweis szerelőszalagon dolgozó női szocialista brigádja, az ELZETT Művek Schönherz Zol­tán műszaki szocialista brigádja, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek Ady Endre karbantartó brigádja, a Finomszerelvénygyár Lenin szer­számkészítő szocialista brigádja, a TITÁSZ Bláthy Ottó szocialista brigádja, a Dunai Hőerőmű Kilián György szocialista brigádja. Centenáriumi emlékezés Vácott Ünnepi esemény volt Vácott 1977. május 17-én. A város­­ vasas centenáriumi bizottsága a százéves fennállását ünneplő szakszerve­zetünket köszöntve a Madách Imre Művelődési Központban megem­lékező műsort adott. A himnusz után Bicskei Tibor szavalt, majd az elnöki megnyitót követően Sugár György, szakszervezetünk titkára mondott beszédet. Később kitüntetések átadására került sor. Ezután vidám műsor keretében — aktuális közéleti fonákságokból — Komlós János, s más jeles színművészek szórakoztatták a megjelenteket. Jóllehet, a „100 éves a vasasszakszervezet” című kiállításra, ame­lyet az említett művelődési központ előcsarnokában helyeztek el, a Híradástechnikai Anyagok Gyára szakszervezeti tanácsa, pártbizott­sága és vállalatvezetősége invitált, az egész váci ünnepi rendezvény sikere az MHD, a KAEV és az Egyesült Izzó gyáregységeinek dol­gozóit, szakszervezeti aktivistáit is dicséri. A VASAS Titkársági ülések Tit­kárságiunik 1977. április 18-i ülésén javaslatot tár­gyalt a X. Vasas Juniális és Ifjúsági Nap programjára. A javaslatot több kiegészítéssel elfogadta, s a módosításokhoz nyomatékosan figyelmeztetett: a juniálist a centenáriumi év­ben kiemelt programként ke­zeljük. Ezután, tájékoztató hangzott el a vállalati és az ágazati ifjúsági parlamentek tapaszta­latairól. A titkárság megál­lapította: az ifjúsági parla­mentek céljukat elérték, ered­ményesen szolgálják a mun­kás fiatalok érdekeit. Egyben fontosnak tartja, hogy a hosszútávú tervekbe, a XXVII. kongresszusunk határozatába beépített, az ifjúság érdekeit magába foglaló feladatok vég­rehajtását rendszeresen ellen­őrizzék szakszervezeti szerve­ink. Május 9-i ülésén tájékoztató jelentést hallgatott meg a tit­kárság a MEZŐGÉPTRÖSZT- höz tartozó vállalatok bér- és jövedelem helyzetének alaku­lásáról. Felkérte a KGM, va­lamint a tröszt illetékeseit, hogy dolgozzák ki az ezzel kapcsolatos feladatokat. KITÜNTETÉSEK Május­a alkalmából a Szakszervezeti Munkáért arany fokozatú kittűi­tetésben részesült: Abonyi László lakatos, a Dunai Vasm­ű nszb TT felelőse. Antal Pál tmk-csoportvezető, a Villamosenergiaipari Tatarozó és Építő Vállalat szb tagja. Ábrahám Géza mintaform­ázó, az Öntödei Válla­lat Közig. Biz. vezetője. Bangócs Jánosné MEOS, a Hűtőgépgyár vszb munkásellátási albizottságának vezetője. Brückner György ve­zető szerkesztő, a Ganz-MÁVAG Szerszám Gyáregységének úszó.­tit­kára. Bujdos László igazgató, a 100. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézetnél. Demeter Károly műszaki igazgató helyettes, az Egyesült izzó VRT. oszt. tagja, Dürwanger Károly mintakészítő asztalos, a HODIGÉP vszb. szoc. pol. felelőse. Fabók Endre fizikai csoportveze­tő, az Egyesült Villamosgépgyár vszb. titkára. Fejes Józsefné MEO betanított munkás, a Beloiannisz Híradástechnikai gyár vszb Mun­kásellátási Biz. tagja. W­erber Ferencné munkaügyi előadó, a Lenin Kohászati Művek gazdasági felelőse. Golm­bos Imre főművezető, a Kismotor és Gépgyár vszb. gazdasági felelőse. Hajós Gyuláné költ­séggazdálkodási osztályvezető, a Láng Gépgyár Nőbizottságának ve­zetője. Horváth Béláné műszerész, Elektronikus Mérőkészülékek Gyára vszb. T­. elnöke. Juhász János diszpécser, a Fémszerelvény­gyár vszb. termelési felelőse. Juhász Jánosné raktáros, az Egyesült Izzó VRT. felelőse. Kardos László daruvezető, az Április 4. Gép­ipari Művek vszb. munkavédelmi felügyelője. Kertész Istvánné (gya­lus) nyugdíjas, az Ózdi Kohászati Üzemek bizalmija. Kiss János ol­vasztár, a Borsodnádasdi Lemezgyár MB-titkára. Kozma Sándor csoportvezető, a VBKM VÁV Gyára vszb. titkárhelyettese. Lövő Sán­dor műszerész, a Finommechanikai Vállalat vszb. szervező titkára. Lukács Györgyné nyugdíjas, a Budapesti Elektromos Művek n­yugd. bizottságának gazdasági felelőse. Makai Lászlóné program­ellenőr, a VIDEOTON Rádió és TV. gyár üszb. titkára. Matiz Ferenc köszörűs, a Diósgyőri Gépgyár üszb. titkára. Márton Tiborné készáru köny­velő, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek szb. nőfelelőse. S. Nagy Imre adagoló, a Hajdúsági Iparművek szt. tagja. Dr. Paku Mihály terv- és munkaügyi főosztályvezető, a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat üSzb. titkára. Papp Pál osztályvezető, az IKARUS Karosszé­ria és Járműgyár üszb. titkára. Polczer József hegesztő csoportve­zető, az IKARUS Karosszéria és Járműgyár Székesfehérvári Gyárá­nak vezetőbizalmija. Pósa Gyula művezető, a Budapesti Vegyipari Gépgyár vszb. elnöke. Póta Dániel termelési csoportvezető, a Felső­­zsolcai Mezőgép Vállalat Mezőcsáti gyáregységének üszb. titkára. Rákász József műszerész, a VBKM Transzvill MB. titkára. Simáki István, az Egyesült Izzó Váci alkatrészgyára függetlenített tiszt­­titkára. Solti Béláné államközi főosztályvezető, az Ele­ktromodul szb. titkárhelyettese. Schneck János tervelőadó, a Fegyver és Gázkészü­­lékgyár vezető propagandistája. Szabó Lajos géplakatos, a Csepel Au­tógyár 2. sz. Gyárának mb. titkára. Szántha István, a Ganz Villa­mossági Művek függetlenített oszt. titkára. Tápai Sándor munkavé­delmi vezető, a Lampart ZIM vszb. szoc. pol. bizottságának veze­tője. Toldi Béla anyagszámviteli osztályvezető, a Magyar Hajó- és Darugyár vszb. szoc. pol. bizottságának vezetője. Urbán Edéné sze­mélyzeti osztályvezető, a Mezőgéptröszt vszb. tagja. Végh Ferenc mintakészítő, a Magyar Vagon- és Gépgyár vszb. tagja. Május 1. alkalmából a Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozatú kitüntetésben részesült: Balázs Sándor osztályvezető, az Egyesült Villamosgépgyár üszb. titkára. Balterer Ede műszerész, a Telefongyár vezetőbizalmija. Ba­yer László lakatos csoportvezető, a Magyar Hajó- és Darugyár tszt. szervező titkára. Bárczi Sándorné betanított lakatos, a Debreceni Mezőgép Vállalat bizalmija. Béres László esztergályos, a Ganz- MÁVAG szoc. pol. biz. vezetője. Dániel Imre géplakatos, az IKARUS Székesfehérvári gyárának üszt. tagja. Farkas Béláné bérelszámoló, a Danuvia KSZKGY gazdasági felelőse. Farkas Ferencné betanított munkás, az öntödei Vállalat bizalmija. G. Farkas József műszerész, a Kohászati Alapanyagelőkészítő Közös Vállalat munkásellátási fele­lőse. Ferka Ferenc művezető, a Csepel Autógyár üszb. titkára. Fran­kó Tibor, a Kohó- és Gépipari Tervező Vállalat közgazdasági bizott­ságának vezetője, csoportvezető. Furdu Tibor, a Magyar Villamos Művek ELMÜ függetlenített vszt. titkára. Fürth Sándor laborvezető, a Mechanikai Labor vszt. bérfelelőse. Gárgyán Balázsné raktárkeze­lő, a Ferroglobus szakszervezeti bizalmija. Genszler András diszpé­cser, a Mezőgéptröszt Szekszárdi Vállalat vszb. titkára. Gönczi Ká­rolyné gyártásközi MEOS, az Irodagépipari vszb. Finommechanikai Vállalat szoc. pol. felelőse. Hasszán János idomszer ellenőr, a Beloian­nisz Híradástechnikai Gyár MB. titkára. Herbst József köszörűs, az Április 4. Gépipari Művek vszb. tagja. Hirth Károly karbantartó la­katos, a Mezőgéptröszt Cserkuti Üzemének szb. munkavédelmi fele­lőse. Horváth Jánosné MEO csoportvezető, az Egyesült Izzó műhely­bizottság titkára. Jung Mihályné újítási és munkavédelmi előadó (nyugdíjas), a Medicor Művek osztálybizottsági titkára. Kaposi Sán­­dorné számviteli osztályvezető, a Békéscsabai Mezőgép V. stb. gaz­dasági felelőse. Kassay György beállító lakatos, a Videoton Rádió- és Televíziógyár Ságvári gyáregység munkavédelmi felelős. Kaufmann Ferenc művezető, az Ajkai Hőerőmű Vállalati vszb. tagja. Kovács Károlyné gépmunkás, a Ganz Villamossági Művek vszb. 0­. felelős. Kovács László csoportvezető, a Szerszámgépipari Művek vszb. tagja. Magyar Károly lakatos, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat MB. gazdasá­gi felelős. Martis Ferenc menetköszörűs, az Alumíniumgyár vszb. szervező titkár. Nagy Károly elektrikus, az OVIT (Országos Villa­mos Távvezeték Vállalat) bizalmija. Ozsváth Ferencné gyártáselőké­szítő, az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára vszb. nőfelelőse. Pal­­kovics Vilmosné művezető, a VIDEOTON Rádió- és Televíziógyár MB. titkára. Paszternyák Péter lakatos, a Kismotor és Gépgyár vszb. termelési bizottságának vezetője. Praszna István főművezető, az El­­zett Művek vszb. titkára. Puck József esztergályos, az Ózdi Kohá­szati Üzemek főbizalmija. Rabi Pál tervezési ellenőr, a Hajtóművek és Festőberendezések Gyárának vszb. gazdasági felelőse. Rákosi Mik­­lósné személyzeti előadó, a Budapesti Vegyipari Gépgyár vszb. gaz­dasági felelőse. Rehák Béláné betanított munkás, az Elektroakusz­tikai Gyár nőbizottságának elnökhelyettese. Sándor Mátyás műhely­­vezető, a Ganz Műszer Művek oszt. elnöke. Sári András motorsze­relő, a Mezőgéptröszt Győri Vállalatának bizalmija. Schlág József helyzetfúrós, az Autóvillamossági Felszerelések Gyára MB. titkára. Szabó Istvánné betanított munkás, a Hajdúsági Iparművek MB. nő­felelőse. Szabó László víz­gázszerelő, a Könnyűipari Gépgyártó­k Egri gyáregysége V. T­. elnöke. Szénás­ Ferencné adminisztrátor, az Ipari Műszergyár bizalmija. Tordai Miklósné kábelipari szakmunkás, a Magyar Kábel Művek üszb. üdülési felelőse. Tóth Ernőné bérosz­­tályvezető, a Pestvidéki Gépgyár T­. nyugdíjelőkészítő albizottság vezetője. Tóth Miklósné segédmunkás, a December 4. Drótművek bizalmija. Varga Istvánné adminisztrátor, a Magyar Vagon és Gép­gyár üszb. gazdasági felelőse. Vasvári Emil, az Egyesült Izzó üszb. titkára, ágazati DH-titkár. Váradi Lajos lakatos csop. vezető, a Ganz- MÁVAG MB. bér- és termelési felelőse. Vincze Zoltán, tmk. veze­tő, a Dunai Vasmű üszb. elnöke. A kitüntetéseket Méhes Lajos főtitkár adta át Szakszervezetünk vezetőinek üzemlátogatása Szakszervezetünk vezetői áp­rilisi üzemlátogatásaik során részt vettek a Kiváló Vállalat kitüntetések átadásán. Az ün­nepségek keretében találkoz­tak azoknak az üzemeknek a vezetőivel és dolgozóival, ame­lyek az elmúlt évi munkájuk alapján a legjobbak közé ke­rültek. Borovszky Ambrus elnök a SZIM-ben, a Szemüvegkeret­gyárban és a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemeknél vett részt a Kiváló Vállalat kitüntetés átadásán. Szabó Piroska alelnök ápri­lisban az Állami Pénzverőbe látogatott, ahol a gazdasági és társadalmi vezetők tájékoztat­ták a vállalat gazdasági tevé­kenységéről. Az üzemlátogatás során megtekintette a munka­helyeket, a szakmunkásképző intézetet, a szociális és kultu­rális létesítményeket. Délután aktívaértekezleten találkozott a dolgozókkal, a női szocialista brigádok vezetőivel, a szak­­szervezet női tisztségviselőivel, akikkel megvitatta a nőpoliti-­­kai határozat vállalati érvé­nyesülésének tapasztalatait. Szóba került a gyermekgondo­zási segélyen levő kismamák oktatásának kérdése is. Csenterics Sándor alelnök a VERTÉSZ-ben képviselte szakszervezetünket a Kiváló Vállalat cím elnyerése alkal­mából rendezett ünnepségen. Méhes Lajos, szakszerveze­tünk főtitkára a Lenin Kohá­szati Művekben és a Magyar Vagon- és Gépgyárban vett részt Kiváló Vállalat cím el­nyerése alkalmából rendezett ünnepségen. A Gammában vszt-­ülésen és egész napos gyárlátogatáson vett részt a főtitkár. Farkas Lajosné titkár a Haj­dúsági Iparművekben és a MOFÉM-nél rendezett Kiváló Vállalat ünnepségen vett részt. Az Egyesült Izzóban tett láto­gatása alkalmából a vállalat vezérigazgatója és a vszt tit­kára beszámolt a vállalat munkavédelmi helyzetéről. Hidasi Lajos titkár a Csepel Művekben, a Videotonban és az ÉMÁSZ-nál vett részt a Kiváló Vállalat cím elnyerése alkalmából rendezett ünnepsé­gen. A MEZOGÉPTRÖSZT-nél a szakszervezeti tanács és a bizalmi­ küldöttértekezlet kö­zös megbeszélésén vett részt, amelyen az éves munkát érté­kelték. A vasasszakszervezet titkára az értekezleten felszó­lalt. Koltai Endre titkár az MMG Automatikai Művekben, az Elzett Művekben és a Beloian­nisz Híva­ástechnikai Gyár­ban szintén a Kiváló Vállalat című ünnepélyes átadásán kép­viselte a vasasszakszervezetet. A Csepel Művekben a szocia­lista brigádverseny továbbfej­lesztésének kérdéseiről tartott megbeszélést. Sugár György titkár az Oroszlányi Hőerőműben és a Bakony Művekben vett részt a Kiváló Vállalat kitüntetés tiszteletére rendezett ünnepsé­gen. Az Egyesült Izzóban a május 1-i ünnepségen mondott beszédet, és átadta a KGM és a vasasszakszervezet dicsérő oklevelét. Szervezeti élet Az öntödei Vállalat szak­­szervezeti tanácsa megvitatta az 1976. évi „szociális terv” végrehajtásáról szóló beszá­molót. A testület tagjai elis­meréssel szóltak a vállalat erőfeszítéséről. A munkakö­rülmények fejlesztésére tavaly 30,1 millió forintot — az elő­irányzott összeg 103,4 száza­lékát — közvetlen munkavé­delemre 22,1 milliót — 109 százalékot — fordítottak. Lé­nyegesen emelkedett a lakás­építésekhez, -vásárlásokhoz adott vállalati kamatmentes kölcsönkeret is. ☆ Napirenden szerepelt a túl­óra felhasználás alakulása a Dunai Vasműben. A vszb. megállapította, hogy az elmúlt évben javult a túlóragazdál­kodás, amely a gazdasági ve­zetők és a szakszervezeti szer­vek együttes munkálkodásá­nak az eredménye. Értékelték az EVIG-ben a tavalyi munkaversenyt. A vszb állásfoglalásában felhív­ta a figyelmet arra, hogy a versenymozgalomban rejlő le­hetőségeket a rendszeres, konkrét követelmények tá­masztásával — még jobban a gazdasági feladatok megoldá­sának a szolgálatába kell állí­tani. A fejlődéssel együtt, pe­dig arányosan növelni kell a mozgalom ösztönzésére for­dítható összeget. ☆ Az ORION-ban a szakszer­vezeti bizottság négyfordulós munkavédelmi vetélkedőt rendezett. ☆ Sikeres rádiófelvételen vett részt a Magyar Gördülőcsapágy Művek Vasas Munkáskórusa. ☆ A telefongyári Vöröske­­reszt szervezet elnyerte a „Mintaszervezet” kitüntető címet. * 1977. MÁJ1US VAN MIT MONDANUNK (A vasasközpont munka­védelmi osztályána­k mun­katársai az idei év első négy hónapjában 202 mun­kavédelmi ellenőrzést tar­tottak a vállalatoknál.) Szakszervezetünk munka­védelmi felügyelői idejük je­lentős részét az üzemek, a munkahelyek rendszeres el­lenőrzésével töltik el. Feltár­ják a munkavédelmi hibáikat, meghatározzák azok megszün­tetéséhez szükséges intézke­déseket, lényegében elősegí­tik, hogy a munkavégzés biz­tonsága fokozódjék. A hiba­feltáró és intézkedéseket meg­határozó tevékenységüknél, a munkavédelmi aktivisták, a munkavédelmi őrmozgalom­ban részt vevők jelentős te­vékenységet fejtenek ki, a vég­rehajtás ellenőrzésében is sze­repet vállalnak. Mint minden ellenőrzésnek, a munkavédelminek is alap­vető célja az adott helyzet ér­tékelése és a javulás elősegí­tése. Emellett a munkavédel­mi ellenőrzésnek a kiegészítő , de egyenértékű része a fel­­világosító-nevelő tevékenység, amelynek célja a megértetés, a meggyőzés. Munkavédelmi szempontból a balesetek el­kerülésének módszereire, a munka közbeni helyes maga­tartás szabályaira való utalá­sokkal a megelőzési készség elősegítése, mind a munkát irá­nyító vezetők, mind a dolgo­zók között. Sok szót ejtünk, beszélünk arról, hogy az üzemi balese­tek elkerülhetők, hogy az alap­vető okok megszüntethetők, hogy a munkavédelmi szabá­lyokban foglaltak megtar­tása alapvetően egyéni ér­dek. Azt szeretnénk elérni, és ehhez igyekszünk minél több társat beszervezni az üze­münkben, a munkahelyeken, hogy ne csak beszéljünk, ha­nem mondjunk is, és amit mondunk, azt ne csak meg­­hallgassák, hanem meg is je­gyezzék, és a munka során is emlékezve, hasznosítsák mi­nél többen és többször — a testi épség védelme érdeké­ben. Továbbra is megyünk és be­szélünk, ezt szükségesnek tart­juk — van hova mennünk és van mit mondanunk, mert igen magas a balesetek szá­ma. Az előidéző okok vizs­gálata, elemzése igazolja, hogy nem sorscsapások miatt tör­ténnek a sérülések, hanem azok jelent­ős része mulasztások, az előírások lebecsülésének, il­letve megszegésének a követ­kezménye. Nyerges János

Next