Vas Népe, 2001. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-14 / 62. szám
2001. március 14. SZERDA ÜNNEP Szerzetesek a szabadságharcban Laky Demeter és Sebesy Kálmán, a két premontrei tanár is a nemzetőrség tisztje volt . Némethy Mária 1848. május 4-én a keszthelyi gazdászhallgatók és a gimnázium felsőbb éves diákjai bejelentették, hogy „tömegesen a haza védelmére állnak”. A gazdasági intézet igazgatója fölmentette a fegyveres szolgálatra jelentkezőket a tanév végi vizsgák alól, s kiadta a végzősök bizonyítványát. A hallgatókat a nemzetőrséghez osztották be, melynek szervezésében „Sebesy Kálmán, Laky Demeter és Kulcsár Fábián premontrei tanárok, továbbá Reischer Endre georgikoni tanár, Szabadhegyi, Malatinszky és Nedeczky környékbeli földbirtokosok tűntek ki”. □ Főhadnagy volt A kiváló képességű ifjú, Laky Demeter, húszévesen, 1838- ban lépett be a premontrei rendbe. Győrben végezte el a teológiát, 1843-ban szentelték pappá. Azután Szombathelyen, majd szülővárosában, Keszthelyen tanár lett, a szónoklattant tanította. 1848-ban önként lépett be a nemzetőrségbe, Keszthelyen egyik vezetője is lett annak. Főhadnagyi rangban szolgált. Gyújtó hangú, meggyőző beszédeket mondott, s a diákok oly nagy számban léptek be a nemzetőr alakulatba, hogy később ebből szervezték meg a 7. honvéd zászlóaljat. Így aztán, amikor 1849 szeptemberében az ellenség elfogta, barátjával és rendtársával, Sebesy Kálmánnal együtt azzal vádolták, hogy „néplelkesítő szavaival többet ártott nekik, az osztrákoknak, egy kis hadseregnél”. A 74 esztendős Laky Demeter úgy emlékezett vissza később azokra az időkre, amikor az egyes községekben népfelkelőket kellett szerveznie Nagykanizsa környékén a nemzetőrseregbe, hogy „inkább hordozná 74 éve daczára még egy évig Olmützben a rablánczokat, mintsem népfelkelést rendezne s vezetne”. De akkor, a szabadságharc alatt, szívesen megtette. □ Emlékek 1848-49-ből Idős korában elmesélte azt is, hogy 1849-ben megmentette Deák Ferenc s mások életét. A Balatonon akkoriban naponta Füred és Keszthely között gőzösen utazott, amikor a badacsonyi kikötőben Deák is felszállt a hajóra. Beszélgetésük közben Laky észrevett egy feléjük tartó kis ladikot, amelyen két halászlegény az evezőlapátokkal vadul integetett. Laky figyelmeztette a kapitányt, mert úgy vélte, valamit jelezni akarnak a legények. A kapitány nem vette komolyan őket, azt hitte, csak halat akarnak eladni az utasoknak, úgy, mint máskor. Laky addig erősködött, míg a kapitány a távcsövével a partot kezdte kémlelni. A szántódi kikötőtől alig fél kilométerre voltak, amikor a parton összerakott ölfa mögött szuronyok villantak meg. A kapitány azonnal visszafordíttatta a hajót. Az osztrákok hiába kezdtek ágyúzni, a golyók nem érték el a hajót. Ha közelebb mennek, könnyen elsüllyedhettek volna. □ Világos után_______ A világosi fegyverletétel után Laky Demeter és társa, Sebesy Kálmán ellen a hajtóvadászatot Knezevich ezredes vezényelte Keszthelyen. A szerzetesek negyedmagukkal néhány napig a szőlőhegyekben bújtak meg, aztán Jeruska János rezi plébános, Laky „elv- és kebelbarátja” rábeszélésére annak az erdőségben megbújó plébániáján húzták meg magukat. Éjfél után két órakor kutyák csaholására ébredt fel Laky Demeter. „...160 vörös köpenyes vad szervián ... fogta körül a házat”- mesélte később. Vezetőjük, egy tiszt, majdnem leszúrta Lakyt, aki jobb kezével félrelökte kardját. Ha ezt nem teszi, markolatig döfte volna mellébe a vasat. □ Olmütz, Josefstadt A hadbíróság nyolcévi várfogságra ítélte Laky Demetert a fegyveres harcban való részvétele miatt. Olmützben és Josefstadtban raboskodott, 1853 októberében közkegyelem révén szabadult rabságából. Sebesy Kálmánnal együtt tért haza Csornára. Azt hitték, már véget ért üldöztetésük, amikor néhány hónap múlva Albrecht főherceg úgy rendelkezett: egyiküket Tirolba, másikukat egy Felső- Ausztriában lévő premontrei zárdába száműzik. Laky a császárhoz folyamodott, így sikerült elkerülniük a száműzetést. Csornán, a premontrei rendben tevékenykedett haláláig. Szabadságharcos múltjáért azután is megfizetett. Amikor 1858-ben perjelnek választották, a posztot éppen múltja miatt felettesei megvétózták. A szerzetesrend történetírójaként, levéltári munkatársként végzett jelentős munkát. Ő írta az első magyar nyelvű iskolai poétikai tankönyvet, amely A költészetnek rövid elméleti s gyakorlati rendszere és történelmi vázlata címmel 1847-ben jelent meg Szombathelyen. Statisztikai, retorikai és poétikai tankönyveit a 19. század második felében számos tanintézetben használták. Az 1848-49-es honvédsereg főpapjának, báró Mednyánszky Cézárnak az életéről regény, majd film is készült. Azt kevésbé őrzi a köztudat, hogy sok pap is tevékeny részese volt az 1848-49-es szabadságharcnak. Laky Demeter és Sebesy Kálmán Berzsenyi Lénárd Olmützben készült vízfestményein, amelyeket Vécsey Mór másolt le. A képek a Savaria Múzeum történeti osztályán találhatók Pilvax-torta, Jókai-bableves A hely, ahol Petőfi Sándor 1848-ban először elszavalta a Nemzeti dalt ■ Ölbei Lívia Miért is csalódtunk volna, amikor — miután a belvárosi parkolóház csigahéj kanyarodása útján fölkapaszkodtunk - végre kiszédülhettünk a ragyogó napsütésre? „Földtől eloldja az eget / a hajnal s tiszta, lágy szavára / a bogarak, a gyerekek / kipörögnek a napvilágra.” De hát ez József Attila, most meg inkább Petőfi Sándorról kellene beszélni. Olyan nagyot talán mégsem tévedtünk. József Attila — maga mondta így-Petőfi tüzét hordta a szívében, kívül pedig Petőfi vékonyságát, sötét haját, összeráncolt homlokát, szúrós, fürkésző tekintetét. A belvárost ritkán pásztázó tekintet megörül a Pilvax-köznek, a Pilvax kávéházat viszont nehezen találja. Ez itt a Paprika étterem, egy ablak előtt sorban álló járókelők, mögötte friss péksütemény, aztán az óriási kokárdák mégis megmutatják az utat a Pilvax helye felé. Ami maradt, az a név legalábbis az egyik fele. Különben igazi, huszadik század végi, csupa üveg, csupa elegancia belvárosi portál, kávéház sehol, van viszont „city”, meg „hotel”, meg elfüggönyözött „restaurant”. De semmi nem rettenthet vissza minket: már Petőfi is megmondta, hogy a lelkesedés olyan, mint a görögtűz, az eső - vagy a Pilvax hűlt helye - nem olthatja el. Bemelegítésül fel kellene mondani a leckét. Hogy: „A Pilvax kávéház az 1840-es években a Fiatal Magyarország, a Tízek Társasága törzshelye volt. Petőfi és társai a Pilvaxban szövegezték meg az utolsó rendi országgyűlés Ellenzéki Pártjának megbízásából a 12 pontot, itt szavalta el először Petőfi a Nemzeti dalt.” Mindeközben a Helytartó Tanács „reszketni méltóztatott”, Landerer pedig gyorsan átlátva a helyzetet és féltve gépei épségétegy elegáns mozdulattal hozzájárult a szabad sajtó megteremtéséhez. Na, ha itt vagyunk, akkor a '48-as forradalmi ifjúság tiszteletére ebédeljünk egy jót. Az étlapon csak a Pilvax torta meg a Jókai-bableves emlékeztet a daliás időkre. Aztán lábujjhegyen megközelítjük a vitrineket, amelyek Pilvax Sándor családjának személyes tárgyait, meg más, forradalmi ereklyéket őriznek. És tényleg nem vagyunk elégedetlenek: itt legalább az emléke megvan a kávéháznak. És akkor még azt sem tudjuk, hogy hamarosan Csorbán is betérhetünk egy Pilvaxba: jó kis falusi presszó, kockás abrosz, művirág, az előtérben elanyátlanodott Petőfi-mellszobor. Név ugyan sehol - de ki ne ismerné fel a nemzet poétáját? A tévében ifjúsági film, talán a 70-es évekből: „Utánam srácok, hív egy új nap... Megmutatjuk a világnak...” Budapest - A hely nem rossz, de Petőfi, Jókai, Vasvári nyomát ne keressétek, mert csalódni fogtok, szólt a Pilvaxlátogatásra felkészítő jó tanács március elején, a nárciszbontogató tavaszban. Ezért aztán nem is csalódtunk. Ebéd után, a Pilvax étteremben Fotó: Benkő Sándor Személyes tárgyak, forradalmi ereklyék VAS NÉPE . □ Radikális pap_______ Napok alatt zászlóaljnyi fegyveres csatlakozott a forradalom védelmére verbuválódott nemzetőrséghez. Soraikban a premontrei szerzetes, Sebesy Kálmán nemzetőr kapitányként teljesített szolgálatot. Sebesy a radikális eszmék szószólójaként harcolta végig a szabadságharcot. Egy 1849. június 8-án írt jegyzőkönyv tanúsága szerint a népnek „communismusra vezető” beszédeket tartott. A világosi fegyverletételig Csányi László, a megtorlás idején mártírhalált halt politikus, a Szemere-kormány közlekedésügyi minisztere mellett dolgozott. Olmützi, josefstadti raboskodása után Jánoshidán, majd Türjén jószágkormányzóként tevékenykedett. 1864-től Szombathelyen tanár, házigondnok és lelkiőr volt. Innen tíz év múltán került vissza Csornára, ahol 1881-ben hunyt el. ■■■ Csornán, a premontrei prépostság épületén tavaly óta emléktábla örökíti meg a szabadságharcban részt vett premontrei szerzetesek emlékét.