Vasuti és Közlekedési Közlöny, 2. évf. (1871)

1871-05-04 / 18. szám

18. szám. i-I­­-a -V — Szerkesztési Irod»: Kerepsei ét » „Bazár" czimű­­­­pületben­ földszint 10 szám u. Előfizetési dij: Hizl­o/.hordással vagy postai küldéssel egész évre 8 frt. félévre 4 „ KÖZPONTI vasúti és közlekedési közlöny, Egyszerm­imt kereskedelmi, ipar- és biztositásügyi lap. Megjelenik­ minden csütörtökön. Tartalom. Külkereskedésünk 1870-ben. — A fiumei kikötő kiépítésé­ről s e ezélra 1871-re megajánlott póthitelről szóló törvényjavas­lat. — Az észak német üzletrendszabály összehasonlítva a nálunk érvényben levővel. —Építkezési munkálatok a megkezdett magyar­országi pályákon márczius végével. — Közlekedési eszközök az osztrák pályákon. — Vasúti hirek. — Személyi hirek. — Hajózási hirek. A magy. ált. hitelbank közgyűlése. — Postaügy. —• Hiva­talos. — Tőzsde. — Hirdetések. Külkereskedésünk 1870-ben. , Az 1870-iki év kedvező jövővel kecsegtető reménye­ket nyújtott; a kereskedés s az üzlet a lefolyt válság alól lassan kint megszilárdulni kívánkozott, és e kívánalomra minden oldalról kellő támogatás is kínálkozott. Az aratási kilátások, ha nem is nyújtottak vérmes reményeket, és ha nem is kecsegtettek rendkívül bőtermésű évvel, mégis jó aratásról biztosítottak; és a külföldről érkezett hírek, me­lyek a termésre Német- és Francziaország több vidékein épen nem voltak kecsegtetők, nagy gabnakivitelt látszot­tak biztosítani. Összes közgazdasági, és különösen üzleti életünk a gabnakivitelre, mint egyik lényeges alapfeltételre tekint. Ha a kilátások itt kedvezőek, maga az összes üzlet is kedvező szint tüntet elő. Ez volt körülbelül az év első felének kilátása és egy­szersmind üzletünk és kereskedelmi életünk jellege, kül­kereskedésünk ennélfogva az év első felében kedvező volt. Egészen máskép fejlődött a viszony az év második felében. A német-franczia háború nemcsak mint háború átalában kedvezőtlen viszonyokat létesített, hanem és különösen reánk nézve oly kellemetlen helyzetet létesített, mely a legroszabb termésű években sem volt tapasztalható. A gabnakereskedés ép kifejlődni kezdődött. Már az időre való szállítás egyes szerződéseket létesített, melyek­ből a későbbi üzletek nagyságát megbírálni lehetett, — ekkor mintha összes forgalmunk és üzletünk teljesen meg­semmisíttetnék a forgalmi eszközöknek más czélra lett al­kalmaztatása folytán, főkép a német és sweiezi vasutak­nak hadi szállításokra lett alkalmaztatása mellett összes gabnaszállitásunk s vele az egész üzlet teljesen pangásnak indult. Az év második felének ezen visszás helyzete az ösz­szes kereskedési mozgalmat az 1870-ks évre kedvezőtlenné változtatta. De beszéljenek a számok. A osztrák magyar vámterület áruforgalma: összesen 1869 ben tett 837,645,1­11, míg 1870-ben csak 800,034,271 ftot, tehát az 1870-ks évben az összes árufor­galom értéke 37,610.840 fttal kisebbedett, és e kisebbedés kizárólag a kiviteli kereskedés tetemes hanyatlásának tulaj­donítható. Ugyanis bevizetett 1869-ben 408,760.755 forint értékű áru és 1870 évben 411,260.957 ft, vagyis a bevitel 2,500.202 fttal nagyobbodott. Ellenkezőleg a ki­vitelnél az áruk értéke 1869 ben tett 428,884.356 ftot míg vagyis a kivitel a kiviteli forgalom 1870 ben csak 388,773.314 ftot 40,111.042 fttal keresbedett vagyis 10.3 °0-kal csökkent. Ha a bevitelt és a kivitelt egymással összehasonlít­juk, 1870-ben 22,487.643 fttal több a bevitel, mint a kivi­tel,­­ holott 1869-ben 20,123.601 fttal nagyobb volt a kivitel, vagyis tökéletes ellenkező kereskedelmi mérleget nyerünk a két év kereskedelmi viszonyainak egybehason­lításából. Ezen eredmények tehát épen nem kedvezőek. Nem kedvezőek a bevitel eredményei, mert habár igaz, hogy a bevitel 2,5 millióval nagyobbodott az előbbi év bevitelé­hez képest, ez magában véve talán előnyösnek látszhatik, mert a bevitel nagyobbodása a belföldi gazdasági viszo­nyok élénkülésére nyújthatna kilátást;­­ pedig ellenke­zőleg a bevitelnél csak maga a kincstár által eszközölt dohánybevitel az előbbi évhez képest 40 millió fttal na­gyobodott s igy a bevitelnél átalában mutatkozott nagyob­bodás korántsem esik az átalános forgalom és az átalános közgazdasági viszonyok előnyére. Tehát már magánál a bevitelnél is a háború káros hatása elég nyilván mutat­kozik. Még kedvezőtlenebbek az eredmények a kivitelnél. Vannak egyes czikkek, melyeknél az előbbi évekhez ké­pest a kivitel tetemesen növekedett, így a c­ukor, c­ukor­liszt és a szörp kivitele 10,9 millióval emelkedett, — a vizi és szárazföldi járművek kivitele 1.8 millió fttal na­gyobbodott, — a bőráruk értéke 1.8 millió fttal nagyobb kivitelt mutat és a zsiradékok 1.8 millió fttal több. — És átalában 40 millió forinttal keresbedett. E kisebbedés épen legnevezetesebb kiviteli áruinknál jelenkezik. Jelesen kisebbedett a kivitel: — a buza, rozs, kukoricza, liszt, ökrök, juhok és sertéseknél, — lovaknál, bornál, nyers gyapjúnál, nem szőtt selyemhulladékoknál, gyapot, — gyapjú- és üvegáruknál s végre a finom és a közönséges rövid áruknál. A vámjövedelem az átalános osztrák magyar vám­területen következő eredményeket mutat: — Összesen bevézetett 1869-ben 20,432.917 forint, 1870-ben pedig 20,319.177 ft. vagyis 113.740 fttal kevesebb mint 1869-ben. És pedig a beviteli kereskedésnél a vámjövedelem volt 1869 ben 20,304.518 ft. és 1870-ben 20.173.893 ft vagyis 130.625 fttal kevesebb. A beviteli vám kisebbülése különösen az ökrök, sertések, vegyi segédanyagok, va­sélgyártmányok, középfinom gyapot áruk és legközönsé­gesebb lenáruk bevitelének kisebbültéből magyaráz­­ható. A kivitelnél a vámbevétel tett 1869-ben 128,399 fttal­ többet. E vámtöbblet a rongyok kivitelének nagyob­bodásából származik, mégis a kivitel Kiadóhivatal: Eckstein Adolf irodájában, Kerepesi út ,Ba­zár" czimű­ épületben földszint 10. sz. s. Pest, 1871. május 4. Második évfolyam.

Next