Katolikus gimnázium, Veszprém, 1883
A veszprémi kath. főgymnasium. Örökké nevezetes lesz az 1883—84-iki tanév nemcsak a veszprémi gymnasium történetében, hanem még inkább Veszprém városa és Veszprém vármegye évkönyveiben és culturális fejlődésében is. Korszakot alkot ez, akár a most élő nemzedék lelkesült buzgalmát, semmi áldozattól vissza nem riadó készségét tekintjük, akár a jövő nemzedékre pillantunk, mely szellemi, értelmi és erkölcsi sötétséget oszlató szövétneket nyert és ezen munkás év sikere által. Nagy érdeme van a most élő nemzedék áldozatkészségének. Elemi és társadalmi csapások sújtották itt is, ott is az emberiséget. A nyomor, a szenvedés, a nélkülözés, százezrek közt múlt évtized óta és különösen az utóbbi években annyira közös lett az, hogy csak közös erővel, vállvetve lehetett azon némileg segíteni. Városunk és megyénk, ahol arról volt szó, hogy könyeket szárítson, nyomort enyhítsen közel vagy távol, soha el nem zárta sem szivét, sem erszényét, hanem tett, segített annyit, amennyit tehetett, amennyit segíthetett. Ily körülmények közt, midőn a jobbak nemes szive ezerfelé igénybe volt véve, hangzott fel a veszprémi kath. gymnásiumi bizottságnak felhívó szózata, mely a veszprémi hatosztályu kath. nagygymnasiumot a hetedik és nyolczadik osztálylyal kiegészítve főgymnasiummá óhajtotta tenni és ezen szent czél megvalósítására a közönség áldozatkészségére appellált. Az ember azt hitte volna, hogy az adakozásokba, a segélyzésekbe belefáradt közönség közönynyel, egykedvűen fogadja a felhívást ; e helyett azonban szikra lett az eszme, mely gyújtott, lángra lobbantotta a kedélyeket és az az annyira igénybe vett közönség let t.