Világ, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-01 / 207. szám
) Győzött a bot A nemzetgyűlés mai ülését tífz óra után nyitotta meg Pokovszky István elnök. Bemutatja gróf Teleiér Pál átiratát, amelyben jelenti, mis egy betegsége alatt a miniszterelnöki teendőket Rubinek Gyula fogja végezni. Megszavazzák a botbüntetést A botbüntetéshez szóló j javaslathoz zárszó jogin Somogyi István előadó sigyan fel. Támadja azokat, akik a botbüntetés ellen szraltak fel. Somogyi: Nem való a parlamentbe, aki ilyen, vagy amolyan okból a javaslat ellen szavaz. (Óriási zaj. Sztegényi József kiáltja: Maga nem ide való! A kisgazdapárton percekig kiáltoznak. Az elnök nem tud rendet teremteni. Amikor percek után csönd lesz, az elnök megiszételteti Somogyival a kijelentését, mert nem értette a meg. A megismétlés után felhívja, hogy hasonló kifejezésektől tartózkodjék, amelyek bizonyos mértékben gyanúsító színezetűek. Tomcsányi Vilmos Fál igazságügyminiszter bejelenti, hogy a javaslatból részben kihagyta, részben módosította az aggályt keltő rendelkezéseket. A 7-ik szakaszt teljesen elejtette és a büntetést csak azokra hagyta meg, akik ezt a büntetést tényleg megérdemelték. Csak arra az árdrágítóra lehet botbüntetést kiszabni, aki árdrágítással üzletszerűen foglalkozik. Rubinek Gyula, a miniszterelnök helyettese: A kormánynak az az álláspontja, hogy ebből a kérdésből nem csinál pártkérdést. (Éljenzés.) Mindenesetre van egy közhangulat az országban, amelynek nyomása alatt nyújtotta be a kormány a javaslatot. Kéri, hogy a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául fogadják el. Kinek bejelenti, hogy Lónál több képviselő név szerinti szavazást kért. A szavazás megejtése előtt az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után megkezdték a névszerinti szavazást tifi betűnél. A szavazás alatt abotot ellenzők zajosan megéljenezték a javaslat ellen szavazó gróf Apponyi Albertet és Huszár Károlyt, míg az igennel szavazó Prohiszka Ottokárt és nagyatádi Szabó Istvánt megéljenezték szavazatuk leadásakor. ■Szavazásközben feltűnt, hogy Andrássy Gyula ülve maradt, majd a másodszori felhívásra pedig a teremből a folyosóra távozott. Apponyi Albert viszont a folyosóról sietett a terembe, hogy nemmel szavazzon, ugyanígy tett Huszár Károly is. Érdekes, hogy * botellenes mozgalom vezére, Bettlik József nem szavazhatott, mert éppen a szavazás alatt ő elnökölt. Xet**él szavaztak: Szabel János.. Sallay János, ScUi*#d i Henrik. Sczsolz Ödön. Somolyi Istvin, fokorópátfai Szabó látván. Szabó József (budapesti). Szabók? Jenő. Hírét Sseehanyt Viktor, Szilárd Bála, Tassicr Béla. Thoman Fe*«ac, T«®Mányi Vitele* Pák Tűn Béla. Vsatti. Ferenc. Weiss Káprán. Takács Gyula. Ament Ferenc- Bárány Imre. Bozerk .Pál, Budavár? Vészié. Czíkó János. Puzsér Béla. Dmich Vidor, Dömötör Mihály. Drexler János. Dvorcsák Győző, Eberhardt Antal, Ernszt Sándor, Farán Iátván, Fáy Gyula, Guinta Jezus, Gyömöray Hugó, Italler István, Haller József, Hegedűs György, Housoooay Tivadar, Hornyánszki Zoltán, Horty Jenő, Hubar János, Kevér Béla, Kontra Aladár, Kovács Emil, Kovács József. Kunap András, Linganer Aibla, Lipták Fái, Maczky Emil, Magyir Kázmér, Mátéffy Viktor, Mecko Zottin, Mikovényi Jenő, Orffy Imre, K. Ptthes László, Pro’iánzka Ottokár Rolsohl Hifehárd, Rétik Iván, Róbert Emil,Rubinek Gyula, Rupprtcht Olivér, I Szabó Balázs, nagyatádi Szabó István. Brádeczky Kardos bajos, Saljj Bálint, Perdi.aradyGyula. . Réménél: Sándor Pál. Szalántay József, Sziráky Pál, báró Szterényi József. Emron Gábor, Vodics Béla. Zocks Antal, gróf Apponyi Altér. Berdy Gréfia, Bernáth J'O a, Bernolák Nándor. Bodor György, Borzulya Pál, Bróny Ernő, CsizmadiaSándor, Drozdy Győző, Forgács Miklós, Giaswein Sándor, Hadházi Zsigmond, Haypál István, Henea Károly, Heátzar I*A Huszár Károly, Janka Károly, Kerekes Mihály, Ken* György, Könyves Lajos, Lotenyei Pál, Milpsevtes János, Mikotay István, Nagy Pál, Nyéki József, Orbók Attila, Vacsik Géza, Pákozdy András, Pásztor József, Peti Sándor, Rubicek István, Rupert Rezsó, Szilágyi Lajos, Vasadi Balogh György, Bárczy István, Bencze Gábor, Gaál Endre, Grieger Miklós. .Csizmadia Sándor személyes kérdésben szólalt fel. Karminac év óta vesz részt a közéletben, de soha sem tapasztalta azt, hogy az előadói székből olyan durva támadást intéztek rolna képviselő ellen, mint ő ellene intézett az előadó. Biztosítja az előadót, hogy sem támadással, sem nevetségessé tétellel ütt kötelessége teljesítésében gátolni nem fogja. Somogyi István előadó ugyancsak személyes meg-támadtatás címén kijelenti, hogy Csizmadia Sándornak nincs joga a magyar munkásság nevében beszélni. A részletestárgyalás során a cimnél Bródy Ernő szólalt föl. A kot párt — úgymond — huszonöttel győzött. Az árdrágítási törvénynél a botnak semmiféle eredménye nem volt, mert az árak csak emelkedtek. Bornyánszky Zoltán indítványozza, hogy a hatályosabb szót hagyják ki a címból. Somogyi István kéri a cím változatlan elfogadását. A Ház a címet változatlanul elfogadta. Az első szakasznál Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter bejelenti, hogy az eredeti javaslattól eltékréten a következő bűncselekmények esetében alkalmazandó a batbüntetés: Szemérem, elleni büntettek és vétségek, az ember élete elleni büntettek, lépés, rablás, gyújtogatás, zsarolás büntette, csalás, sikkasztás, orgazdaság és uzsora büntette és vétsége, továbbá az üzlet, enkn árdrágítás. Ezenkívül kéri kiterjeszteni a bot Büntetést a következő két bűncselekményre, amelyek az eredeti javaslatban nem voltak benne: közegészségügy elleni büntettek és vétségek, továbbá a csalárd bukás büntette és a vétkes bukás vétsége. Bródy Ernő ellenzi, hogy a botbüntetést a csalárd i.y vétkes bukásra kiterjesszék. Ékítik az idő előrehaladottságára való tekintetre! » vit* folytatását, holnapra halasztj*,, indítványára. * Ház V.'mondj*,égy legközelebbi, ülését holnap, szerdán délelőtt tíz ófakor tartja. Sréter válasz:ez a, MOVsz-egyből Napirend után Sréter Tolván honvédelmi miniszter válaszolt arra az interpellációra, melyet Szilágyi Lajos képviselő a Move ügyében hozzá intézett. A posztó-ügyre vonatkozóan a miniszter kijelentette, hogy a min... tórium a. 4000 méter posztót nem a Nyukotznak, hanem a Move tagjainak utalta ki. Átiratilag értesítettek erről * NyuSfiíí’ '«, ez azonban nem kapta meg az átiratot. n ^V" ----Kuppert Rezső: 250.000 koronát nyert a' Move rajta)! ; • v Sréter. .látván honvédelmi miniszter. A posztó-ügyben tehát a Move helyesen járt el. A levont havidijak hovaforduásánála miniszter kijelentette, hogy a kormányzó 1919 szeptember 25-én elrendelte, hogy a tisztek fizetésének egy harmincadrészét vonják le a megszállott területen maradt tisztek hozzátartozói részére. A megejtett vizsgálat nem állapította meg sem azt, hogy az összegeket politikai célra fordították, sem pedig azt, hogy hűtlen kezelés történt. A Move szabályszerűen Gömbös Gyulát választotta meg elnökké. A kommün bukása után Gömbös elnök maradt, elnök most is és ez ellen semmi kifogást emelni nem lehet. Elnöke a Movc-nak, az alapszabályok szerint, csak tényleg'--* vagy nyugdíjas tiszt lehet. Minthogy azonban a külföldön nagy idegességet kelt mindennemű ..szervezkedés, ami Magyarországon folyik, szükséges lesz az alapszabályok módosítása, mert kifelé nagyon rossz hatást keltene,, ha tényleges katona kerülne a Move élére. Gondoskodni kell arról is, hogy a Move-tc. teljes autonómiával ruházzuk, fel. Huj,pert Hezső: Az országot ruházzák fel autonómiával ! Sréter István honvédelmi miniszter: Bejelenti a Háznak, hogy a Move alapszabályainak átdolgozása folyamatban van , reméli, hogy a módosított alapszabályok mindenkit, katonát és polgárt egyformán ki fognak elégíteni. Kéri Szilágyit, hogy ne feszegesse sokat ezt a kérdést, hanem ő is, a Ház is vegye tudomásul a választ. • Szilágyi Bajor: Múltkori felszólalásában kénytelen volt. Gömbös Gyula személyével is foglalkozni. Gömbös beismerte viszonválaszában, hogy fogadalmat tétetett a tagokkal, hogy kémszervezetet tartott fenn, hogy a királyság'kérdésiben' politizált és hogy a választásokon a Móve részt vett. Egész sereg más vádjára azonban nem válaszolt. A posztó-ügyet is csak részben ismerte be. Fel kell olvasnia a Nyukpez jegyzőkönyvét, amely határozottan kimondja, hogy a Morea honvédelmi minisztérium részére Tak'Tzarca'n a' Nyukosz tagjaiszáraira kiutalt' szövetet méterenként 50 korona haszonnal eladta és amikor a minisztérium felszólította, hogy terjessze be, kik részére, adta el a szövetet, azt válaszolta, hogy az ő belső ügykezelésük nem olyan, hogy erre választ tudna adni. A Move a tiszti fizetések egy részét politikai színezetű célokra használta fel. Ezt nem ő állította, hanem Soós volt honvédelmi miniszter írta a kormányzóhoz intézett felterjesztésében. Interpellációját a Move érdekében, a Move-tagok óhajára mint Move-tag tette. Lukachich altábornagy levele is igazolja, hogy a tisztikarban szakadás állott be. Újból tiltakozik az ellen, hogy a Move politizáljon, mert ez aláássa a fegyelmet és a tiszti tekintélyt. Ebben az elnök mutat példát. Vagy katona legyen, vagy politikus! A Move ne foglalkozzék üzletekkel! de ha már foglalkozik, a belügyminiszter és a honvé- delmi miniszter szigorúbban gyakorolják a felügyeleti jogot. A Károlyi-kormány alatt történt nyugdíjazások fenntartása törvénytelen és igazságtalan. Követelem, hogy a tisztek szabadon nyilváníthassák véleményüket és velük szemben ne operáljanak a kormányzó nevével. A helyzeten, segíteni kell, amíg lehet. Ha már nem lehet, akkor megvalósul az, amit Soós tábornok mondott, hogy a Move katonatanácsszerű intézmény. Kéri a honvédelmi minisztert, hogy az általa beterjesztett új adatokat mérlegelje és erélyes kézzel teremtsen rendet. (Helyeslés és taps.) Gömböcs Gyula személyes kérdésben szólal fel. Ki-jelenti, hogy tudomása van róla, hogy a keresztény és nemzeti irányzat vezetőit le akarják járatni. Szilágyi Lajos: Ilyesmihez nem adom oda magam eszközül! Gömbös Gyula: De viszont személyeskedik! A. Move mindenkor bizalmat szavazott valahányszor ezt a kérdést felvetették. A széthúzásban nem vett részt és a tisztikart egyesíteni akarta. A Nyukoss tagjait is hívták a Move-be. Aki személyes téren ilyenbeszédeket mond, mint Szilágyi, az a szótisza,vadsággal él vissza. A Ház ezután egyhangúlag tudomásul vette a honvédelmi miniszter válaszát, mire az ülés félhárom órakor véget ért. 2 1920. szeptember 1. VILÁG Szerda A német munkások nem akarnak adót fizetni Berlinből jelentik. június végén kellett volna életbelépnie az új jövedelmű adónak, amely szerint a munkaadó kötelét mindkét szírmbatón, vagy minden, elsején, tíz százalékot feltenni alkalmazottainak munkabéréből és fisszisiből. A német kormány külön bélyegeket nyomatott. Ezeket kellett volna a munkaadóknak a hét végén, illetőleg a hónap elején esedékesbérek tíz esz- - lalékáért megvásárolnia és ez alkalmazottak adóívére ragasztania. Németország ugyan a háború elvesztése ótanem készít szazdasági statisztikut, talán azért, hogy az entente-hatalmaknak ne legyen tiszta képük Németország életért képességéről, azonban a német kormány abból a hozzávetésből indult ki, hogy Németországban ma tizenötmilió embernek( ■ xnn-. átlagosan hetiezer márka fizetése vagy munkabére, ami azt ..jelenti, hogy cs az automatikusan behajtott jövedelmi adó vagy tizen. nyolc milliárd márkit hozott váltva évillámnak. Azonban az ellenállás olyan erős volt, hogy jufitus végétől egészen mostanáig, újból és újból ■ elhalasztották a tíz százalékos jövedelmi adó életbeléptetését és több alkalommal elég jelentékeny könnyítéseket tettek a törvény eredeti rendelkezéseivelszemben.................... Azonban a múlt szombaton végre életbelépett, jövedelmi adó, vagy legalább életbelépett volna, azaitbia Németország jórészében, kivált Württembergben általános sztrájkkal feleltek a munkások a tervésítéletbe,léptetésére. Stuttgartban nincs villámos kilonyítás, sem gáz, megállott a közúti vasút, nem jelennek meg ez újságok. A német kormány nem enged és nem engedhet, mert a kis jövedelmek megadóztatása nélkül a banijegyforgaloma újabb és újabb szaporításához volna kénytelen folyamodni a papírpénz teljes elértéktelenedéséig. Hiszen a nagy jövedelmek csak egy elenyészően kicsiny részét teszik a nemzeti jövedelemnek, a kis keresetek milliói mellett. Stuttgartban falragaszok hirdetik, hogy a nmzetgyűlés 'adókivetési jogát a, munkásosztály mri bírálhatja■ felül, és' a munkaadóknak joguk van felmondása nélkül .elbocsátani minden olyan munkását, érti a jövedelmi adó miatt tagadta meg a munka folytatását. x xxx r x - x x x x ■ ■ ’x x ix x x x x x x x x x x x x X x - x X .X X X X X X X V. « X X X X X X X X X ..X X X X X X X X X x x_ x x x x xX 'x X X X X X X X X X X X • - r • ! ; ’ ... \ . (itt s tenzurs ?£'S 2#J ser oz tifílinÉtz-i ftr'dlC'..} „Őrsig cfl Torhás András lett. VII. fő,'' ¥.ztfe’iist találta a Kelesek teügsr■nagy által a ■eáry'csalásZ meggyilkolásának részletes felderítésére kiküldött bizottság, annak a szobának a falán, ■ahol II. Miki Ősi és családját utolérte, tragikusvégzetük. 1018, VII. tő. pedig a cári család kalákának napja. A ■rejtélyét,elíráshoz egy ideig különféle kombinációkat fűztek, meg végül észrevették, hogy a, kérdéses három szó magyar nyelven íródott, és így egy magyar t* volt abban a lett őrségben, amely a cárt vette körül. Hiszen x xxx'xxxxixx^ S XXXÍXXXX XXX: xxxxxxx xxxxx Oroszországban ,l«*tt volt a nép nyelven mijtden olyett hátiméi kötelék, amely idegenekből állt, akkor is, ha ezek az idegeseb németek vagy magyarok voltak. A Timesközli most a Bolcsak-féle bizottság által megejtett vizsgálat eredményét, és a Times közleményének nyoimán járja be most a világsajtót Verhás Averis nevet ■aki" őrségen állt 1918 július tizenötödikén Jekaterinburgban, ahová «• háború sodorta ezt a nyilvánvalói/ székely eredetű magyar katonát. 1 x,x + x.x x x x x x x x: n x x x ,. ír x. X ,x x k x x x: 4 a X S XXX X X X X X Xl