Világgazdaság, 1972. július (4. évfolyam, 127/876-147/896. szám)

1972-07-22 / 142. (891.) szám

k. A KÖZÖS PIAC CSERESZNYETERMELÉSE A világ cseresznyetermése 1971-ben 1,6—1,8 millió tonna volt, s ebből a mennyiségből Európa 1,3—1,4 millió tonnával részesedett. A Közös Piac tag­­országaiban 1971-ben összesen 650 ezer tonna cseresznyét szüreteltek. A fő ter­mesztő országok közül az NSZK-ban 302, Olaszország 224, Franciaország­ban 101, Svájcban 50, Spanyolország­ban 49, Ausztriában 29, Görögországban 26, Belgiumban 25, Hollandiában pedig 8 ezer tonna cseresznyét takarítottak be az elmúlt évben. A Közös Piac tagországai közül Olaszország, Hollandia és Belgium 1972. évi cseresznyetermése a felmérések sze­rint jelentős mértékben elmarad az el­múlt évi szinttől. Franciaország termés­­kilátásai viszonylag kedvezőek, míg Európa legnagyobb termesztő országa, az NSZK termésadatai még nem isme­retesek. Hollandiában a cseresznyefákkal be­­ültetet terület csökkentése és a termés­hozamok csekély mértékű növekedése mellett az idei termés gyengébb az el­múlt évinél. Egyes területeken a le­szüretelt mennyiség az 1971. évinek csupán 60 százalékát teszi ki. Olasz­ország 1972. évi cseresznyetermését 200 ezer tonnára becsülik, az egy évvel ko­rábbi 224 ezer és az 1969. évi 210 ezer tonnával szemben. Ebből a mennyiség­ből 176 ezer (1969-ben 188 ezer, 1970- ben 200 ezer) tonna került a kereske­delmi forgalomba. Az ország ez évi ex­portja valószínűleg nem éri el a ta­valyi szintet. Olaszország 1970-ben 22 ezer, 1971- ben pedig 24 ezer tonna cseresznyét szállított külföldre, 1972. évi kivitelét 20 ezer tonnára becsülik. Az olasz cse­resznye fő felvevőpiaca mintegy 60 szá­zalékos részesedéssel az NSZK, míg az összexport 10 százaléka Svédországba kerül. A külföldi piacokra történő szál­lítások az idén jóval korábban megkez­dődtek, mint az elmúlt két évben. Belgium cseresznyetermése az 1965— 1967. években jelentősen visszaesett, majd 1968-ban ismét elérte a 20 ezer tonnát és 1971-ben már közel 25 ezer tonnát tett ki. Az ez évi terméskilátá­sok kedvezőtlenek. Az NSZK-t és Olaszországot követően Franciaország a legnagyobb cseresznye­termesztő ország Európában. A szak­értők Franciaország 1972. évi termését 102,1 ezer tonnára becsülik az 1971-ben szüretelt 100,6 ezer tonnával szemben. A francia export 40 százaléka az NSZK- ba irányul. (Fruchthandel) Devizák Reuter valutaindes július 21. -0,76 ZURICH, DEVIZA, svájci frankban USA......................................... 3,7735-3,7765 Egyesült Királyság .... 9,2525-9,2625 Kanada ........ 3,8320-3,8360 NSZK..................................... 118,98-119,12 Hollandia............................... 118,29-118,50 Franciaország..................... com.............................................. 75,32-75,42 fin................................................ 79,61­ 79,34 Belgium................................z Olaszország ...... 0,6486-0,6494 16,4475-16,4975 1 USA DOLLAR az egyes országok pénz­nemébenx X x­­ X Milánó.....................................X Amszterdam...........................X 1 ANGOL FONT értéke USA-dollárban X 1 PÁRIZS ARANYÉRME frankban 70,00 USA 20 dolláros . . • • 385,20 NEMZETKÖZI ARANY 1 finom uncia/f­ériek................................ 65,00-65,30 London . ............................... 65,00 1972. JÚLIUS 22. A francia gyümölcs- és zöldségtermés Franciaország mezőgazdaságában a gyümölcs- és zöldségtermesztés rangos helyet foglal el. A háztáji kerteket nagyüzemi gazdaságok és melegházak váltották fel. Az új termesztési eljárá­sok termésnövekedést eredményeztek, de ez értékesítési gondokat is okozott, hiszen a belföldi piac egy idő után telítetté vált. Ezen a problémán az export növelése segített. Mindezzel párhuzamosan járt a szál­lítási lehetőségek javulása, a konkur­­rencia növekedése és a lakosság nagy részének városokba tömörülése, s ez megfelelő elosztási és értékesítési háló­zat alkalmazását követelte meg. Az életmód megváltozása és a vásárlóerő megnövekedése megváltoztatta az ét­kezési szokásokat is. A háziasszony több feldolgozott élelmiszert (konzerve­­ket, mélyhűtött termékeket), magasabb kalóriatartalmú ételeket (főzelék, gyü­mölcs) vásárol. Nagyobb a minőséggel és a csomagolással szemben támasztott követelmény is. Franciaországban évente 18 millió tonna gyümölcs- és zöldségfélét termel­nek, amiből egymillió tonna kerül ki­vitelre. Az exportnál három kategóriát különböztetnek meg. Az első csoportba tartoznak azok az áruk, amelyeknek terméseredményei a francia keresletet messze felülmúlják. Ilyen az alma, burgonya, kelvirág, őszibarack, körte. A második csoportba tartoznak azok a cikkek, amelyeknek az exportja jelen­tős, de részarányuk az összes gyümölcs­ös zöldségtermesztésben mindössze 1— 4 százalékot képvisel. Ilyen a saláta, répa és káposzta. A harmadik csopor­tot azok a gyümölcsök képviselik, ame­lyeknek terméseredménye évről évre — az időjárástól és egyéb körülmé­nyektől függően — változik. Ilyen a sárgabarack és a szilva. Franciaország gyümölcstermesztésé­ben az őszibaracknak, az almának és a körtének van a legnagyobb jelentő­sége; míg 1960-ban 1 millió, addig 1970- ben már 2,3 millió tonnát értékesítet­tek ezekből a gyümölcsökből. Bár Franciaország klimatikus viszo­nyai igen kedvezőek az almatermesztés számára, ez csak a hatvanas évektől kezdett gyorsan fejlődni, és az ország ekkor vált a világ második legjelentő­sebb almatermelőjévé. (A „Golden De­licious” termesztésében azonban világ­­viszonylatban az első helyen áll.) 1962- ben 796 000, 1969-ben 1 500 000 és 1971- ben 1 700 000 tonna almát termeltek Franciaországban. Előrejelzések szerint a termelés mennyisége 1973-ban eléri az 1 900 000 tonnát. A teljes almater­melés mintegy 70—75 százaléka az or­szág délkeleti és délnyugati részéről, valamint a Loire-völgyből származik. A termelés növekedésével az export is jelentőssé vált. A francia alma legfőbb vásárlója a Közös Piac, ahová az el­múlt évben 339 000 tonnát szállítottak. A közösségen belül is a legjelentősebb partner az NSZK: 1971-ben 265 000 ton­nát vett át. Anglia 52 000 tonnát vásá­rolt tavaly. Az Afrikába, Ázsiába és Dél-Amerikába (főleg Venezuelába és Brazíliába) irányuló francia export igen gyors ütemben fejlődik. A világ több mint 60 országában fogyasztják a fran­cia almát, amelyből az elmúlt évben összesen 479 000 tonna került kivitelre. Franciaország évente 500 000 tonna körtét termel. Az ország az EGK má­sodik legnagyobb körtetermelője. (Az első helyen Olaszország áll 1,8 millió tonnás terméseredménnyel.) Az export mennyisége eléri a 60 000 tonnát, 50 000 tonnát a Közös Piac vásárol meg. A körte exportja 1960 és 1971 között meg­négyszereződött, és 1971-ben 61103 ton­nát tett ki. Őszibarackból évente 500—600 ezer tonnát termelnek Franciaországban. A nagy szüret júniusban és augusztusban van, de már május végén és még októ­ber elején is szedik a barackot. A ter­melés 75 százalékát a sárga húsú őszi­barack adja. A Közös Piacon belül Olaszország után — amelynek termés­­eredménye 1,2 millió tonna — a máso­dik helyen áll a francia mezőgazdaság. Az export 1971-ben meghaladta a 70 000 tonnát (ebből 42 000 tonna a nyugat­német piacra irányult). Cseresznyéből az évente termelt mennyiség eléri a 120—130 000 tonnát. Ennek egy része a konzerviparba, a fennmaradó hányad pedig a belföldi piacra és exportra kerül. Az étkezési szőlő termelése — lassú fejlődés után — csak az elmúlt évek­ben haladta meg a 300 000 tonnát. (A FAO adatai szerint — 1970—71-ben Olaszországban 200 000, Spanyolország­ban 350 000 tonna szőlő termeltek.) Franciaországban 1969-ben ez 233 000, 1970-ben 318 000 tonnát tett ki. A fran­cia étkezési szőlő kisebb szemű, mint az olasz, de ízre felveszi a versenyt a nagyobb szemű szőlőkkel, s ezért kere­sett cikk a világpiacon (1960-ban 43 400, 1970- ben pedig 37 212 tonna francia szőlő került kivitelre). Az EGK-n belül Franciaország évi 600—700 000 tonnás mennyiséggel az első helyet foglalja el a sárgarépa ter­melésében. Sárgarépából 1968-ban 4746, 1971- ben pedig 18 650 tonnát szállítot­tak külföldre. Egyre nagyobb tért hódít Francia­­ország mezőgazdaságában is az üveg­házi zöldségtermesztés (1964-ben mind­össze 250, 1972-ben pedig már 1600 hektárnyi területen termesztettek üveg­házakban zöldségféléket). Salátából — amelyet főként október és április kö­zött értékesítenék — 200—250 millió darabot (45 000 tonnát) termelnek. Pa­radicsomból 600—800 hektáron mint­egy 60—65 000 tonna érik be az üveg­házakban. A szüret általában március­ban kezdődik és a nyári hónapokban fejeződik be. A spárga termesztését a XIX. század elején kezdték meg Franciaországban. A századforduló idején a 7800 hektá­ron termelt spárga mennyiségét 20 000 tonnára becsülték. 1971-ben már el­érte a terméseredmény a 60—70 000 tonnát, és így a nyugat-euró­ei spárga­termelők között Franciaország ma az első helyen áll. (Olaszország 43 500, Spanyolország 32 000 tonna spárgát termelt 1971-ben). Az elmúlt évben 56 millió frank értékben 10 700 tonna spárgát exportáltak a francia termelők. Az NSZK 7800 tonnát vett át, 42,5 millió frank értékben. A francia spárga második legjelentősebb felvevője Svájc: 1968-ban 1700, 1971-ben 2300 tonnát vásárolt. (Fruchthandel) FESZÜLT A CUKORPIACI HELYZET A cukor világpiacán a helyzet nagyon feszült, az 1972—1973. évi időszakban enyhülés nemigen várható, sőt, lehet hogy a feszültség még nő — közli a Czarnikow cég a cukorpiacról szóló beszámolójában. Ha a világ cukor­­fogyasztása jövőre ugyanolyan mérték­ben növekszik mint tavaly (tehát körül­belül 2 százalékkal), a világ teljes szük­séglete 77 millió 727 ezer tonnát tesz ki. A termelt mennyiségnek így 5,3 mil­lió tonnával kell emelkednie, ha a nyitó készletek 15 millió 75 ezer tonnás szint­jét nem akarják tovább csökkenteni. Biztos, hogy 1972—1973-ban a ter­melésben említésre méltó növekedés áll majd be — írja a jelentés. Nem tételezhető fel, hogy a Szovjetunióban és Kubában megismétlődnének az idei kedvezőtlen eredmények, más országok, főként Brazília és India pedig már közölték, hogy igyekeznek a termelést fokozni. Nehéz azonban feltételezni, hogy a termelés több mint 5 millió ton­nával emelkedjen, és talán még ez sem lesz elegendő. Mindez arra vall, hogy a készletek az 1972—1973. gazdasági év végén, tehát 1973. augusztus 31-én rend­kívül alacsonyak lesznek. A Czarnikow jelentése foglalkozik a Nemzetközi Cukoregyezménnyel is, és azt írja, hogy az egyezmény meghosz­­szabbításával kapcsolatos jövő évi tár­gyalások során különböző új szempon­tokat kell figyelembe venni. A jelenlegi egyezmény időszakában ugyanis a dollár leértékelése és a font sterling lebegtetése miatt problémák adódtak a különböző irányárak meg­állapításánál. Figyelemmel kell lenni az ú­j egyezményben arra, hogy az irányárak megállapításánál ezek a va­luták szerepelnek és az új egyezmény­ben már előre meg kell határozni azt a korrekciós eljárást, amely alkalma­zandó lesz minden jövőbeni árfolyam­módosítás esetén még abban az esetben, is, ha ez a módosítás nem az említett két alapvalutát érinti. (Reuter) MADAGASZKÁR BORSTERMÉSE Madagaszkár ■ 1972—73. évi borster­mése előreláthatólag eléri a 3500 tonnát — jelenti az ország borseladási iro­dája. Remény van arra, hogy a csök­kenő árak és a világszerte beállott túl­termelés ellenére az ország nemcsak teljes termését, hanem a készletezett további 1000 tonnát is el tudja adni. A madagaszkári borsot főként Fran­ciaországnak, Algériának, Tunéziának, Szenegálnak és Olaszországnak adják el, jelenlegi ára kilogrammonként 1,50 frank. (Reuter) ISMÉT EMELKEDIK A VILÁG KÁVÉTERMÉSE Az amerikai mezőgazdasági minisz­térium becslése szerint az 1972—73. gazdasági évben a kávétermés az elő­ző évben betakarított 71,2 millió zsák helyett 72,6 millió zsákot tesz ki. Ebből a termelő országok saját szükségletének fedezése után megközelítőleg 53,3 mil­lió zsák marad exportra. A növekedés főként abból keletkezett, hogy Brazíliá­ban ismét jó termés várható, Kolum­biában és Indiában pedig a tavalyinál lényegesen több kávébab terem majd. Minthogy a világ importszükséglete becslés szerint 53 és 54 millió zsák kö­zött mozog, a termelés és a kereslet hozzávetőleges egyensúlyban lesz. A főbb termelő országok termése a minisztérium becslése szerint a követ­kezőképpen alakul (1000 zsákban, előző évi eredmény zárójelben) — jelenti a Reuter. Brazília 24 000 (23 600), Kolumbia 8000 (7500), Elefántcsontpart 4000 (4400), Mexikó 3400 (3300), Angola 3400 (3400), Uganda 3000 (3000), Indonézia 2400 (2250), Etiópia 2200 (2150), El Salvador 2200 (2500), Guatemala 2000 (1980), In­dia 1600 (1100), Costa Rica 1365 (1330). NŐTT AZ USA CUKORTERMŐ TERÜLETE Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma szerint idén 706 ezer acre-ról takarítanak be cukornádat; ez a terület 9 százalékkal haladja meg a tavalyit. Az átlagos hozammal számol­va a nádcukortermelés a tavalyi 24,2 millió tonna helyett az idén 28,9 millió tonnát tesz­ majd ki. Egy százalékkal emelkedett az USA- ban a cukorrépa idei vetésterülete, meghaladta az 1,41 millió acre-t. A répacukortermelés ezzel szemben a minisztérium számításai szerint az átlagos hozamok alapján 27,0 millió tonna helyett csak 25,9 millió tonna. (Reuter) A SZICÍLIAI GYÜMÖLCSPIAC Szicíliai citromban csökkent a kíná­lat és csak a régebben szüretelt hűtő­házi árut ajánlják eladásra. A termő­­területeken érvényes árak továbbra is emelkednek. Vasúthoz szállított dupla­kartononként 6000 és 6700—6800 líra közötti kilónkénti árak érvényesültek, minőségtől, mérettől és válogatástól függően. A súly szerinti árak átlagos minőség esetén kilónként 160—180 lírát tettek ki, a legjobb minőségi áruért 240—270 lírát is megadtak. Csonthéjasok: a mandula iránt alig mutatkozott külföldi kereslet, mogyo­róban és pisztáciában nincs változás. (Reuter) ÁRU-ÉS ÉRTÉKTŐZSDÉK Mezőgazdasági cikkek Sz­éra kivett a Árfolyammal — in r ■ ■ REUTER NYERSANYAG-ÁRINDEX (BAZIS: 1931. IX. II.) JÚLIUS 21. 569,4 1972. VII. 13-20. 1971. VII. 13-20. A r u Egység leg­magasabb legala­csonyabb leg­magasabb legala­csonyabb BÚZA Chicago, Na. 1.-3. Július................................................ Cont/M llbrds bushel 15l'/2 it»1/. 15672 1537« szeptember....................................... 157 151V4 156 1527s Winnipeg, Northern Manitoba, Na. 1..................................................... kanadai cent/bulhel 172V8 171 7b 183 Vs 1827b Ámbár Durum, No. 1........................ 1687, 16872 183 182% London Canada), Weitem Rad Spring, No. 1...................................................... Font/lto 33,20 33,10 31,35 31,25 augusztus ....................................... Amerikai, No. 1. Herd Winter augusztus . ....................................... 31,60 31,60 30,45 30,15 TENGERI Chicago, Yellow No. 1. július ........................................... . Cant/M llbrds bushel 125 1237a 1513/4 1467, szeptember....................................... 126% 1257a 1477,/g 1437s London. Amerikai Yellow, No. 3. augusztus ....................................... 25,15 25,00 28,80 27,70 szeptember ......... Font/lto 25,15 25,00 29,05 27,60 ROZS Canada Wut.rn. No. I. lúlius ........................................... kanadai cant/bushal 104 1015/s 107 104 1057s 103 IO8V4 io6'/4 ZAB Canada Western, No. 1. füll us ............................................ kanadai cant/bushal 71 707« 76*/« 767« október ............................................ 72'/2 727« 753/b 743/, ARPA Winnipeg, Canada Western, No. t. Július ................................................. kanadai cant/bushal 114 1127. 120 1197/s október ...................................... . London Font/lto 1153/a 1H7s 11677 1157z szeptember....................................... 24,80 24,55 23,20 november............................................ 25,55 25,25 24,15 23,85 LENMAG Winnipeg, No. 1. Július................................................ kanadai cant/bushal 29 '4V, 28772 243'/s 2417, október ............................................ 298Vs 290'/b 2497« 247 REPCEMAG Winnipeg, No. 1. szeptember.................................................................... kanadai cent/bushel 2597,, 2457a 316 304 november.................................................................... 2607a 244 309 295y2 SZÓJABAB Chicago, Amerkai Yellow, No. 1. Július................................................ cent/60 libras bushel 352 3477b 34877 338 augusztus............................ 35072 3453­. 348% 339 SZÓJADARA Chicago július................................................ Dollar/to 106,35 103,60 87,70 86,50 augusztus............................................ 106,40 103,75 87,80 86,40 FOLDIDICOLAJ New York, nyert.............................. cent/lb 18,75 18,75 20,00 19,25 SZÓJAOLAJ New York, nyers ....... cent/lb 11,11 10,81 16,55 14,95 LENOLAJ New York ....................................... cent/lb 11,01 11,01 10,47 10,21 RICINUSOLAJ cant/lb 26,00 26,00 16,87 16,87 FAGGYÚ Max. 4% FFA.................................. cent/lb 7,00 7,00 7,87 7,87 CUKOR New York,Kontrakt No. 11. azon­nali .................................................. cent/lb 5,95 5,60 4,18 4,12 szeptember....................................... 5,98 58,50 5,57 4,20 4,13 London, Kontrakt No. I. napi ár . augusztus............................ Font/h­o 57,00 42,80 43,05 42,50 58,75 56,80 42,40 RIZS USA exportárak Extra Fancy Nato.............................. 100/2 Joy. 10 12 IOV2 Extra Fancy Blue Bonnet .... Dollar/100 lb 12 12 12' 12' HALLISZT London, pond IS­/s Jún.-júl.................................................. Rotterdam, perui/ciilel (9% júl.-szept................................. . . Font/b­or | Dollár/to 211,50 211,50• • Trópusi termékek A­r­u Egység 1972. VII. 13-20. 1971. VII. 13-20. leg­agasabb legala­csonyabb leg­magasabb legala­csonyabb 42,25 42,00 63,00 60,50 47,75 47,50— — 1 41,50 41,50 59,00 54,75 39,00 36,75 53,00 45,75 40,00 36,75­­39,00 39,00 33,70 32,70 23,40 23,40 34,90 33,90 24,00 24,00 403,0 388,0 410,0 397,0 29,08 28,19 25,76 24,88 29,36 28,45 25,65 24,78 333/3 323/8 28,1/4 27% 325/8 313/4 27­78 2678 274,5 277,5 267,5 270,5 232,5 237,0 225,0 231,5 66,00 66,00 54,50 54,50 58,15 55,15 49,27 49,27 36,00 36,00 36,00 36,00 26,00 26,00 26,00 26,00 140,00 140,00 165,00 162,50 117,50 117,50 142,50 140,00 187,50 187,50 192,50 190,00 177,50 177,50 182,50 180,00 49 49 48 48 48 48 48 48 58 58 49 49 48 48 45 45 45 45 45 45 50 50 58 58 41 41 48 46 55 55 47 47” —* 43 43 KÁVÉ New York azonnali: Santos No. 4............................. Columbian MAMS......................... Ambris „AA".................................. Guatemala....................... . . . Indonesian Robusta......................... New York határidős: Santos No. 4........................................ Indonesian Robusta......................... Victoria 5,s ...................................... Santos, kontrakt „D” július................................................ szeptember....................................... London, Uganda, Bukóba, Angola Robusta Július................................................ szeptember ......... KAKAÓ New York, határidős július................................................ szeptember....................................... New York, azonnali Ghana Bahia................................................ London, határidős ghanai főtermés július ................................................ szeptember ......... New York, kakaópor és kakaóvaj Kakaóvaj, belföldi ...... Kakaóvaj, brazíliai......................... Kakaópor, 22% sír........................ Kakaópor, 10-14% zsír.................... BORS Singapore Fekete: Sarawak asta Sarawak special . . Fehér: Muntok . . . Sarawak ..... New York Malabar, fekete, ab Lampong, fekete, ab Muntok, fehér, ab Sarawak, fekete, ab . Brazíliai, fekete, ab ■ Malabar, fekete, elf . Lampong, fekete, elf . Muntok, fehér, df . Sarawak, fekete, elf ■ cent/lb cruzeiro/10 kg Font/lto cent/lb Font/lto cent/lb straits dollár/ plcul cent/lb

Next