Volán Hírlap, 1984 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-05 / 1. szám
A VOLÁN KÖZPONT VEZÉRIGAZGATÓJÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA Az együttműködést szolgálva, az önállóságot nem csorbítva Pallai Árpád miniszter január másodikán a Volántefu központjában megjelent a vezetői értekezleten, és bejelentette, hogy Falsch Nándor igazgatót — érdemei elismerésével — felmentette beosztásából, és kinevezte a Volán Központ vezérigazgatójának. Ezután Hajdú Józsefné igazgatóhelyettest kinevezte a vállalat igazgatójának. A későbbi órákban a Volán Központ épületében tartott vezetői értekezleten érdemei elismerésével felmentette beosztásából dr. Zahumenszky József mb. vezérigazgatót, mivel más beosztásba kerül, s beiktatta Paisch Nándor vezérigazgatót tisztségébe. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta dr. Zahumenszky Józsefnek. A Volán Központ vezetőjét kértük meg, hogy tájékoztassa olvasóinkat a korszerűsítési folyamatokról és az új szervezetről. — Véleményem szerint a most bekövetkezett szervezeti változásnak nem az az oka, hogy a Volán Tröszt és annak jogelődje az Autóközlekedési Vezérigazgatóság nem dolgozott a kor elvárásainak megfelelően, hatékonyan, mert a számok egyértelműen ennek ellenkezőjét bizonyítják. Az 1962-től 1983-ig tartó időszakban nagyon dinamikusan fejlődött a szakmánk. Ezt két számmal is lehet érzékeltetni. Ha csak 1968-hoz viszonyítom a fejlődést, akkor ez autóbusz-közlekedésben az utasszám 247 százalékkal nőtt. Az árutonna-kilométer teljesítmény 285 százalékkal emelkedett. —Mi tette akkor mégis szükségessé az átszervezést? — A népgazdaságban, piaci viszonyokban beállt váratozások indokolták a szervezet korszerűsítését. Úgy gondolom, hogy az utóbbi két évtized egy nagyon jó tanulóidőszak volt a vállalatoknak, mert a Volán Tröszt szervezetén belül a vállalatok nagy önállósággal rendelkeztek. Ez az időszak megfelelő volt arra, hogy a vállalatok megtanuljanak önállóan gazdálkodni. Ismert az, hogy a trösztön belüli közgazdasági szabályzórendszer lényegében hasonló önállóságot biztosított a tröszt alá tartozónak, mint az önálló vállalatoktoknak. Egy különbség vállalaazért volt: a tröszt számolt el az államnak, a költségvetési szerveknek és ez egy bizonyos formában a felelősséget tompította. Ez megszűnt, mivel január 1-től a vállalatok önálló kapcsolati rendszerben lesznek a költségvetésiekkel, intézményekkel... szerA Volán Központ létrehozása egyébként egy hoszabb folyamat, vizsgálat eredménye. Figyelembe kellett venni a közlekedési vállalatok sajátos helyzetét is. — Miben nyilvánul meg ez a sajátosság? — Lényegében kétféle funkciója van a Volán Központnak. Az egyik, hogy az igazgatótanács döntései szerint a Volán-vállalatok közötti együttműködést szervezze, a vállalati álláspontokat egyeztesse, a vállalatok egymást érintő tevékenységét, a közös érdekek alapján segítse összehangolni. Ezen túlmenően a Volán Központ vezérigazgatója a miniszter által felhatalmazott feladatokban hatósági jogkört is ellát. — Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy a szállítás, ha a folyamatában nézzük, egy szűk területen belül nem bonyolódik csak, hanem az országon belül több megyét is érinthet, hogy a célfuvarozási vállalatok más szervezetben lényegében ugyanezt csinálják. Úgy gondolom, hogy a Volán nagyságrendje indokolta, hogy a koordinációs feladatokat központi szervezettel ellátva önálló vállalati rendszerben tegyen eleget a szállítási igényeknek. — Hogyan oszlik meg feladat a vállalatok és a köz pont között? — A feladatmegosztást a minisztertanácsi határozatra épülő miniszteri alapító határozat szabja, illetve határozza meg. Mivel a Volán Központ irányítása elsősorban az igazgatótanács hatásköre és feladata, nagyon részletesen kitér az alapító határozat arra, hogy ez az irányítás hogyan valósuljon meg. Egyértelműen megfogalmazásra került az igazgatótanács döntési hatáskörében tartozó kérdések sora és az is világos, hogy az igazgatótanács a Volán Központ tekintetében milyen döntési hatáskörrel rendelkezik. Érdekes az is, hogy a vezérigazgató döntési hatáskörébe tartozó kérdésekben az igazgatótanácsnak véleményezési hatásköre van. Ez egy kicsit előremutatóan példázza, hogy a gazdasági folyamatokban is a demokratizmust kell fejleszteni. A Volán Központ megalakításával egyidőben megjelent minisztertanácsi határozat elrendeli azt is, hogy több szervnél, több vállalatnál kell döntési hatáskörű igazgatótanácsot létrehozni. — A feladatmegosztásról nagyon röviden. Az igazgatótanács hatáskörébe olyan feladatok kerültek, melyek a Volán hálózat egészét és vállalati gazdálkodást is érintik. — Melyek ezek? — Egy párat. A közös feladatok ellátásához szükséges, új szervezetek kialakítása, a közös teherviselés esetében; A Volán Központ és az új szervezetek működési költségeinek vállalatok közötti megosztása; A Volán-vállalatok egymáshoz kapcsolódó tevékenysége, valamint az e tevékenység végzéséhez szükséges legcélszerűbb működési feltételek és módszerek, továbbiakban a hálózati rendszert szolgáló megvalósításához beruházások fejlesztési források szükséges rendelkezésre bocsátása módjának, mértékének és feltételeinek eldöntése; A hálózati rendszert érintő hosszú és középtávú üzletpolitika jóváhagyása i nr—wi wminmmi (Folytatás a 3. oldalon) HnanmaK I ■ IGAZGATOM AZ IDEI TERVEKRŐL, TE LAPÁTOKRÓL X. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. JANUÁR 5. ZOMBORI JÓZSEF, EGER: Az önállóságot tudatosan kell élni A megszámolhatatlan mennyiségű bizonytalansági tényezővel teletűzdelt 1983-as év — hasonlóan sok más vállalathoz — nem volt sétagalopp a Heves megyei 4-es Volán kollektívája részére. A vállalat nyeresége 160 millió forint lett, amely biztosította a dolgozók személyi jövedelmének tervezett növekedését. Az üzemanyag-megtakarításért kifizettünk dolgozóinknak több mint 2 millió forintot. A lakásvásárlást, -építést 3,5 millió forinttal támogattuk. Az éves gazdálkodásunkat erősen negatívan befolyásolta, hogy az autóbuszközlekedés 1982. szeptember 1-i tarifanövekedése az elképzeltnél is nagyobb volumencsökkenéssel hatott az utazási teljesítményekre. Az autóbusz személyszállítási bevétel a tervezett szint alatt maradt. Az árufuvarozásnál jelentős sikernek tartjuk, hogy a futás kihasználását 70 százalék fölé tudtuk emelni, és ez nemcsak azért fontos, mert első ízben sikerült, hanem azért, mert évek óta igen gyenge pontja volt a vállalatnak ez a tevékenység, és bebizonyosodott, hogy megfelelő szervezéssel lehet javítani. Az idegenforgalmi tevékenységünk megerősödött, egyenletes fejlődést mutat. Az ipari tevékenység döntő többségben teljesítette az elvártakat. A minőség javításában van még tennivaló! A taxi üzletág a magántaxi megjelenése mellett is versenyben tudott maradni. Hasznosnak bizonyult az Egerben bevezetett CB-rádiós irányítás. A megye helyi járatain az év közepén belvezetett jegylyukasztásos módszer kedvező visszhangra talált az utazóközönség körében is. Tovább kell bővíteni a jegyárusító hálózatot és az ellenőrzés korrekt, kulturált módon történő fokozása is feladat. Költséggazdálkodásunk sajnos nem volt kiegyensúlyozott. Elismerhetünk ugyan sok-sok objektív körülményt, de szubjektív tényezők is jelentkeztek szép számban, amelyek negatív irányba hatottak, és így jó néhány üzletágnál nem sikerült biztosítani a bevétellel arányos költséggazdálkodást. Az energiagazdálkodásban elsősorban a kényszerpályás intézkedések révén (pl.: Vozifa-program, olajfűltésről átállás gázfűtésre) nagyon szép eredményeket tudunk felmutatni, de biztosak vagyunk abban, hogy az emberi tényezők miatt még van további lehetőség a takarékoskodásra. Az egyik legnagyobb eredménynek könyvelhetjük el, hogy sikerült az év végére kiselejtezni az utolsó Ikarus 66-os autóbuszt is, ezzel megvalósult a régen óhajtott típusváltás. 1983-ban is a munkakörülmények, szociális körülmények javításán fáradoztunk és eredményesen. Bizonyítják ezt például a hatvani üzemegységnél létrehozott új öltöző, ebédlő, KISZ-klub, a visontai és horti munkahelyekre telepített konténerbázisok, az Egerben kialakított új öltözők, zuhanyozók. Jelentős összegeket fordítottunk az épületek karbantartására, a telepek csinosítására, tisztaságukra, rendjükre. Az elmúlt évben a vállalat egységei közül kiemelkedő és dicséretes tevékenységet, gazdálkodást folytatott a hatvani üzemegység, az egri teherforgalmi és darabáru-fuvarozási főnökség, az egri telepfenntartási üzem és az egri ipari üzem. A munkájukért külön köszönetet mondok. Elismerés és köszönet illeti meg a vállalat kollektívájának döntő többségét. Azon dolgozókat, akik nem azt keresték, hogyan nem lehet, hanem tudásuk, tennikarásuk maximumát nyújtották az elmúlt évben is. Az 1984-es évet korszerűsített vállalati szervezettel kezdjük. Létrehoztuk az egri üzemegységet. Ezzel Eger térségében egyértelművé váltak a feladatok és hatáskörök. A vállalat igazgatósága ezentúl azt a tevékenységet kell hogy folytassa, amire hivatott: a három üzemegység részére biztosítani a feltételeket az eredményes tevékenységhez. Az üzemegységek részére a maximálisan lehetséges önállóságot adjuk a mindennapi tevékenység eredményes elvégzéséhez. Az önállósággal az egységek vezetésének megfelelően kell élni — a népgazdasági, vállalati és üzemegységi célok megvalósulása érdekében. Az önállóságot helytelenül értelmező, a fő céloktól eltérő irányba mutató tevékenységet folytató vezetők nem maradhatnak vezetői beosztásokban. A helyes tevékenység eredménye csak egy lehet: járjon jól a népgazdaság, a vállalat egésze és az üzemegységek kollektívája is. A feladat nem egyszerű. A végrehajtáshoz jól képzett, az MSZMP politikája mellett elkötelezett, kreatív, kockázatot vállalni merő, dönteni tudó, kooperatív, becsületes és önzetlen vezetőkre van szükség, akik a dolgozó kollektívát maguk mellé tudják állítani az elhatározott helyes célok elérése érdekében. Biztosítani fogjuk, hogy a vállalati igazgatóság ne „teher” legyen az üzemegységek szemében, hanem az a szervezet, amely saját működési költségeinek csökkentésével elősegíti az üzemegységi és vállalati nyereség növelését, másrészt pedig megteremti a feltételeket az egységek eredményes munkavégzéséhez, időben és pontosan teljesíti az állammal kapcsolatos kötelezettségeket. Ön mit vár 1984-től? — Eddigi eredményeink további erőfeszítésekre sarkallnak, hiszen voltunk már a tröszt, és kétszer a Vállalat kiváló brigádja — mondja Szenzi Ferenc, a karcagi üzemegység szocialista brigádjának vezetője. — Az energiatakarékosság területén szeretnénk az 1983-as szintet tartani: 100 kilométeren 28 liter üzemanyagot fogyasztani. Ezzel összefüggésben célunk a gumiköltség csökkentése. A mennyiségi mutatók mellett a Takács Vendel szocialista brigád tagjai legfontosabb tennivalójuknak a minőségi munka színvonalának emelését tartják, az utazóközönség panaszmentes, udvarias kiszolgálását A forgalom biztonságát növeli, hogy a buszokat folyamatosan ellátják jelzőcsengővel. A gépkocsivezető csak ennek megszólaltatása után tudja majd becsukni az ajtót . A szorosan vett termelési feladatok mellett, nem hanyagoljuk el a társadalmi munkákat, a szakmai fejlődésünket és természetesen a brigádéletet sem — folytatja Szenzi Ferenc. — Szomorú kötelességünk például egy nemrég fiatalom elhunyt kollégánk családjának támogatása. A brigádtagok számíthatnak egymásra az otthonteremtésnél is. Az 1984-es éviben is gondoskodunk az utánpótlás nevelésről. A brigádvezető saját vágyait nehezen tudja elválasztatni a közös várakozásoktól. Azt szeretné, ha brigádja 1984-ben is helytállna, újabb elismerést kiérdemelve. — Számomra a legnagyobb eseményt az jelenti majd 1984-ben, hogy lakást kapunk — vélekedik Beck Tibor, a szekszárdi Volán energetikusa. — Néhány hónappal ezelőtt tudtam meg, hogy februárban vagy márciusban már költözhetünk is feleségemmel és másfél éves gyermekünkkel. Most az anyósoméknál lakunk, a Szekszárdtól húsz kilométernyire fekvő Bonyhádon, onnan kell naponta ingáznom. Az Alisca utcában fogunk lakni egy ötvenhat négyzetméteres, egy szoba két félszoba összkomfortos lakásban. A Volán szervezésében jutunk a lakáshoz, egyébként még éveket kellett volna várnunk. A vállalat azonban tíz OTP-öröklakásra megvette a kijelölési jogot, így kerülhetet rám a sor. Az eladási ár harminc százalékát, körülbelül százötvenezer forintot kell majd befizetni egy hónappal a költözés előtt és a Volán is ad százezer forintot. Természetesen nagyon örülünk a feleségemmel az új otthonnak. Végre önálló életünk lehet! Mivel a gyesből nem lehet megélni, feleségem visszajön dolgozni a vállalathoz. Korábban is a Volánnál dolgozott, a járműfenntartási osztályon. 1984- ben új életünk kezdődik majd... Oláh Etelka, a Volánbusz Szabolcs utcai raktárában betanított segédmunkás. Az általános iskola befejezése után a Szász Ferenc szakmunkásképző intézetbe szeretett volna beiratkozni, de helyhiány miatt elutasították, így került először a Keravillhoz eladónak, majd jelenlegi munkahelyére raktárosnak. A változást még a tavalyi év elhozta számára. Főnökei javaslatára lehetősége nyílt arra, hogy három év helyett mindössze tíz hónap alatt tegyen járműalkatrész eladói vizsgát a régebben még sikertelenül ostromolt szakmunkásképzőben, így június végére már nemcsak a rangot jelentő bizonyítvány birtokosa lesz, hanem minden bizonnyal kedvezőbben alakulnak életkörülményei is. A munkát eddig sem szégyellte. Másodállásban — a vállalati gmk keretében — vállalta az irodák takarítását, így egészítve ki 2800 forintos keresetét. A KISZ-munkába is aktívan bekapcsolódott. Itt lett először tagja az ifjúsági szervezetnek, amely egyaránt jelentette és jelenti számára a baráti kört, s az értelmes, a közösségért végzett munka lehetőségét is. A KISZ-vezetőség javaslatára az elmúlt évben beiratkozott a házi vezetőképző tanfolyamára, ahol tudásáról, tájékozottságáról és rátermettségéről már az idei tavaszon tanúbizonyságot tehet. Az 1984-es esztendőre nemcsak a megkezdett tanulmányok befejezését tervezi, hanem újabbak kezdését is szeptemberre, — ahogy ő mondta: hacsak katasztrófák nem változtatják meg elhatározását — a gyors- és gépíró iskolát szeretné elkezdeni, ezzel is gyarapítva tudását (Folytatás a 4. oldalon) MESZLENYI GÉZA, VOLÁNTOURIST: Szerényebb fejlődés, hasonló jövedelmezőség Vállalatunk 1983. évi gazdálkodási előirányzata — az egyre nehezebbé váló piaci viszonyok, illetve gazdálkodási feltételek következtében — legfontosabb feladatként a gazdálkodás hatékonyságának erőteljes növelését határozta meg. A tervkészítés időpontjában a gazdálkodási körülmények, piaci viszonyok, közgazdasági szabályozottság területén számos — alapvető — kérdés nyitott volt, ezért a vállalati tervet rugalzas előirányzatnak tekintettük és a vállalat társadalmi és gazdasági vezetése csak a célt határozta meg egyértelműen: a negatív gazdálkodási feltételek ellenére megkíséreljük szolgáltatásaink továbbfejlesztését, a vállalat gazdálkodásában egyensúlyi helyzetet teremtünk, a népgazdasági elvárásoknak eleget teszünk és dolgozóink részére — hatékony gazdasági munkával alátámasztva — a körülményeknek megfelelő bérfejlesztést biztosítunk. Vállalatunk 1983. évi gazdálkodása megközelítően a célkitűzéseknek megfelelően alakult. Teljesítményi értékünk 1,2 milliárd forint, amely 23 százalékkal haladja meg a bázisszintet. Létszámunk az év folyamán mintegy 1,5 százalékkal csökkent, így az egy főre jutó teljesítményi érték, az élőmunka hatékonysága a tervezettnél lényegesen kedvezőbben alakult, és 25 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Különösen az idegenforgalmi tevékenységünk fejlődött erőteljesen: 30 százalékkal több bevételt realizáltunk, mint az előző évben. Az idei igenforgalomból eredő bevételünk volumene megközelíti az egymilliárd forintot. Ebben az évben a szabályozó rendszer változásai jelentős terhet, többletköltséget okoztak vállalatunknak — hasonlóan a többi Volán-vállalathoz — (benzin áremelés, közterhek növekedése stb.) nagyságrendileg körülbelül 25 millió forintot tettek ki, mely az előző évi nyereség volumen 40 százalékának felelt meg. Ezért ebben az évben a rentabilitásért célkitűzésünk a többletköltségek ellensúlyozása volt. Részben a volumennövekedéssel, részben a takarékosabb költséggazdálkodással sikerült elérni, hogy ebben az évben is a bázisszintű nyereséghez hasonló — 63 millió forint — nyereségtömeget realizáljunk Ez egyben azt is jelenti, hogy a ifi vehet, mezőségi mutatónk 26,5 százalék körül alakult, és a je-’