Volán Hírlap, 1989 (15. évfolyam, 1-19. szám)

1989-01-12 / 1. szám

JÁSZKUN VOLÁN Eredmények és célok Az 1987. év végére kialakult gazdálkodási körülményekhez és a módosított szabályozó­­rendszerhez igazodóan válla­latunk 1988. évi fő gazdasági célkitűzéseit öt pontban hatá­rozta meg. A fő célkitűzések megvalósítását az alábbiak szerint értékeljük. A munkafegyelem javult. A társ­politikai szervek és a közvélemény a vállalatról el­ismeréssel szóltak. Csökkent az utazók és a fuvaroztatók részéről érkezett panaszok száma. Javult a vállalat szer­vezettsége, az ellenőrzöttség mértéke a tervezett szinten alakult. Éves szinten valamennyi profilunk és fő tevékenysé­günk az üzemanyagár-emelés hatása nélkül számítva nye­reséges lesz. Kivételt képez a taxiprofil és az idegenforga­lom, mely volumen csökkenés miatt a várt eredményt nem éri el. Komplex szerződésen ala­puló együttműködés jött létre a Mezőgép törökszentmiklósi gyárával. A Szolnoki Gabona- és Malomipari Vállalatnál tá­volsági fuvarozással bővítet­tük több évtizedes kapcsola­tunkat. A Beton és Vasbeton­­ipari Művek Szolnoki Gyárá­val késztermék és alapanyag fuvarozására kötöttünk szer­ződést. Átvettük a Tisza Cipő­gyár közútra terelt fuvarozá­sát és szerződést kötöttünk a MÉH Vállalattal is. Fokoza­tosan ellátjuk megyén belüli partnereinknek nemzetközi fu­varozásra vonatkozó megbízá­sait is. Az­ alaptevékenységhez kap­csolódóan kavicstermést léte­sítettünk szolnoki és mezőtúri telephelyeken. Megállapodást kötöttünk a rákóczifalvai „Rákóczi” Mgtsz-szel a keze­lésükben lévő homokbánya közös üzemeltetésére. A piaci feltételekhez iga­zodva növeltük a gépesítettség fokát. Elsősorban a piaci igé­nyek jobb kielégítésére bőví­tettük a költségtérítéses rend­szerben üzemelő gépjárművek és gépjárműszerelvények szá­mát. A szellemi tőke jobb ki­használásával növeltük a ve­zetés hatékonyságát. A máso­dik félévtől kezdődőe kezde­ményező lépéseket tettünk a vállalkozói témák kidolgozá­sára és bevezetésére. A vállalat 1907. évhez vi­szonyítva 1988. I. félévében is kedvező, fejlődő tendenciát mutatott. A II. félévtől kez­dődően ezt a fejlődő tendenciát kedvezőtlenül befolyásolta az üzemanyagár-emelés, továbbá a tehergépjármű-vezetői lét­számhiány. Ezen külső és bel­ső kedvezőtlen hatások elle­nére fő célkitűzésünket telje­sítettük, megvalósítottuk az egyen­súlyos gazdálkodást, tervezettnél nagyobb nyeresé­­­get termeltünk. Árbevételi tervünket várhatóan 101,1 százalékra teljesítjük, nyere­ségünk 74-75 millió forint kö­zelében realizálódik. A személyszállítási­ teljesít­ményeink a meghatározott célkitűzések közelében alakul­nak. Az utasszállítási terv 99,5 százalékos, az utaskilométer 101,8 százalékos teljesítését várjuk. A szabadáras üzlet­ágaknál a fejlődés a tervezett­nél valamivel nagyobb mérté­kű lesz. Árufuvarozási teljesítmé­nyeink a tervezettet meghala­dóan alakulnak. Az árutonna­­kromét­er-terv 108 százalékos teljesítése várható. A nemzet­közi árufuvarozás teljesítmé­­nyei a bázishoz viszonyítottan 21 százalékos fejlődést ér el. Tovább növeltük az oxigén- és szénsavfuvarozás volume­nét. Beruházásaink között a gép­járműbeszerzések szerepeltek az első helyen, összesen 103 járművet szereztünk be. For­galomba helyeztük Szolnokon a Kun Béla kerti autóbusz­­végállomást, Törökszen­tmi­kló­­son az autóbusz-állomást, Be­rekfürdőn az autóbusz-meg­fordulót. Az építői beruházá­sok pénzügyi ráfordítása a tervezett szinten valósul meg összesen 8,6 millió forint ér­tékben. Költséggazdálkodásunk iga­zodott a teljesítményekhez, így valósulhatott meg a gaz­dálkodás egyensúlya. A javító­­százalék minden járműtípus­nál a tervezett szint alatt vár­ható. Energiafelhasználásunk várhatóan 0,5 százalékkal lesz alacsonyabb az 1937. évinél. Munkaerő-gazdálkodásunk­ban a­ második félévtől kez­dődően a gépjárművezetői lét­számhiány okozott gondot. Az átlagbér a létszámcsökkenés következtében a tervezettet meghaladóan 5 százalékkal emelkedik. 1989. évi fő gazdasági cél­kitűzéseinket az alábbiakban határoztuk meg. A gazdasági egyensúly biz­tosítása érdekében fő követel­mény, hogy erőinket a szállí­tási tevékenység fejlesztésé­nek lehetséges változataira, a versenyképesség és hatékony­ság fokozására, a teljesítmény­­volumen legalább bázisszinten történő alakulására kell kon­centrálni. Ennek érdekében keresni és alkalmazni kell új célszerű vállalkozási formá­kat. Az ad­ott gazdasági szabá­lyozáson­ belül el kell érni, hogy­­ a vállalat dolgozóinak átlagbére a népgazdasági át­lagnak megfelelően, vagy azt meghaladó mértékben emel­kedjen 1989-ben. Ezért alap­vető célkitűzés a rendelkezés­re álló munkaerő hatékony foglalkoztatása. A feladatokat minimális létszámmal optimá­lis hatékonyság mellett kell elvégezni. A szállítási feladatok men­­­nyiségi ellátása mellett fontos követelmény a személy- és áruszállítási szolgáltatások mi­nőségének javítása beruházási igények nélkül. A fuvarozta­tókkal a kapcsolatokat minden területen bővíteni, szorosabbá és folyamatosabbá kell tenni. A takarékosság követelmé­nyének erőteljes érvényesítése a gazdálkodás egész területén. Új, ösztönzőbb, objektív alapon nyugvó érdekeltségi rendszer kidolgozása, beveze­tése, gyakorlati megvalósítása, melyben fő célkitűzés az, hogy minden profil, minden vállal­kozás nyereséges legyen. Készletek és kintlevőségek nagyságrendjének optimális szintre való csökkentése, be­ruházásunk tervszerűsége. A korlátozott beruházási le­hetőségek mellett is alapvető célunk, hogy a rendelkezésre álló kapacitással a megyében jelentkező személyszállítási igényeket kielégítsük. Kiemelt feladatnak tekintjük Szolnok város helyi és elővárosi for­galmának zavartalan biztosí­tását, az utazás és az utazáás­hoz kapcsolódó szolgáltatások minőségéne­k és színvonalának további javítását, a forgalom­­irányítás korszerűsítését. A helyi közlekedésben az utasok­ számának csökkenésé­vel, a szabadáras üzletágak­ban a teljesítmények mérsé­kelt emelkedésével­­ számolunk. Az áruszállítási teljesítmé­nyeknél az 1988. évihez viszo­nyítottan növekedést irányoz­tunk elő. Szállított súly te­kintetében 2,2 százalékos, az áruforma-kilométert illetően 0,6 százalékos fejlődést terve­­zünk. A nemzetközi fuvarozás­nál mérsékelt fejlődést vá­runk. 1989-ben 110 gépjármű be­szerzését tervezzük­ Kunszent­­mártonyban, autóbusz-állomást helyezünk üzembe. Elkezdjük a jászberényi forgalmi tele­pünk bővítését. Fejlesztési­­ fel­­használásunkat 95,6 millió fo­rintban határoztuk meg. Továbbra is központi fel­adat a járművek javítási, fő­leg tmk-munikáinak időben és megfelelő színvonalon történő elvégzése úgy, hogy közben a ráfordítás költségei ne emel­kedjenek, ellenkezőleg csök­kenjenek. 1989-ben is alapvető célki­tűzés a rendelkezésre álló m­unkaerő hatékony foglalkoz­tatása. A bérfejlesztés mérté­két a 6 százalék közelében ha­tározzuk meg. Szinten tartani tervezzük dolgozóink életkörülményeit és javítani a biztonságos munka­végzés feltételeit. Célkitűzé­seink megvalósítása során számítunk minden dolgozónk lelkiismeretes, odaadó munká­jára és vállalkozó kezdemé­nyezésére. Az 1988. év eredményeit és az 1989. évi célkitűzéseket az év első munkanapján, január­ban munkásgyűléseken ismer­tettük. Felhasználva ezt a le­hetőséget arra, hogy dolgo­zóink aktív közreműködését kérjük az éves célkitűzések teljesítéséhez. Máté János igazgató VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A VOLÁN DOLGOZÓINAK LAPJA ara: uo Ft KAPOS VOLÁN Valaminek a megváltozta­tása, hogy micsoda változá­sok sorozatát indítja el, arra példa lehet a kaposvári tö­megközlekedés menetrendjé­nek megváltozása, amit dön­tően a donneri vasúti felül­járó átépítése kényszerített ki. Megkérdezem a szak­embert, történetesen Dancs Gabriellát, a Kapos Volán személyszállítási és keres­kedelmi osztályvezető-helyet­tesét a változás részletesebb okairól és következményeiről. — A menetrend változásá­nak döntő oka valóban a don­neri felüljáró átépítése, de ezt a változást a korábbi forgalomirányítás áldatlan körülményei is megkövetel­ték, ugyanakkor a lakosság­tól érkezett vélemények is er­re sarkaltak bennünket. Vál­tozott a Tungsram Rt. és a Tejüzem munkarendje is, s a menetrend tervezésének idő­szakában a forgalmat ehhez is igazítani kellett. Sorolja tehát az előkészület fázisait az osztályvezető-he­lyettes, melynek eredménye­ként a város 30 közületitől és 14 magánszemélytől levelekben 141 javaslat kapott ér­kezett, s ezeknek kéthar­madát lehetett megvalósítani az új menetrendben. A gyűj­tés és a rendszerezés idő­szakában a gépkocsivezetők és a forgalomirányítók véle­ményének kikérése mellett fi­gyelembe vették a Közleke­déstudományi Intézet jelenté­sét is, majd szeptemberben sor került az egyeztető tár­gyalásokra a város állami és társadalmi szerveivel, s csak minden érdekelt meghallgatá­sa után készülhettek el a sár­ga lapocskák kék betűkkel, azaz az utastájékoztató me­netrend. A megváltozott kö­rülmények folytán átalakult a helyi járatok forgalma, meg­növekedett a Széchenyi tér szerepe. Korábban szinte áttekint­hetetlen volt az autóbuszpá­lyaudvar még a forgalomirá­nyítás szemszögéből is, most azonban, a vasútállomás mö­götti területen indításra vára­kozó buszok mondhatni töké­letes rendbe­n helyezkednek el. A forgalomirányítási cél­nak megfelelő épületből jól látható a terep, s igazán nem mellékes körülmény, hogy tá­gas pihenő, zuhanyzó, férfi- és női mosdó, étkezde rezsó­­val és két hűtőszekrénnyel áll a dolgozók, a gépkocsivezetők rendelkezésére. Szép, tiszta, kulturált, ott­honos az új pályaudvar épü­letének minden részlete. Csakhogy a járatok útvona­la 4-800 méterrel hosszabb a korábbiaknál, egy-két perccel megnőtt a menetidő is, ös­­­szességében jelentős mérték­ben növekedtek a Kapos Vo­lán kiadásai. Ide tartozik, hogy a csúcsidőn kívüli já­ratokat, az egyeztető tárgyalá­sok időszakában, a lehetséges mértékben ritkították, a meg­tett út mégis 10 ezer kilo­méterrel nőtt, részben azért, mert hosszabbodtak az ideig­lenes autóbusz-állomás belépé­sével és a felüljáró átépítése folytán, másrészt azért, mert 614 helyett 622 járat bonyolít­ja az utasforgalmat. Új jára­tok indultak például a töröcs­­kei városrészbe. Mivel a vál­lalatok nem tettek eleget a Kapos Volán kérésének, hogy valósítsák meg a lépcsőzetes munkakezdést, reggelente fél nyolc tájékán zsúfoltak a bu­szok, több panasz érkezik a 8-as, 18-as és a 15-ös járatok utasaitól. Korábbi változtatás lehetőségeit folyamatosan vizsgálja a Kapos Volán, mindenkor az utasok érdekeit tartva szem előtt. B. L. Új helyzet, Képünkön a kaposvári helyijáratos buszállomás XV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1989. JANUÁR 12. BORSOD VOLÁN Rugalmasság az üzletpolitikában Borsod megye közismerten gazdasági problémákkal ter­helt megye. A szerkezetváltás stratégiai és napi kérdéseiben a vaskohászat, a szénbányá­szat, a mezőgazdaság, az épí­tőipar és újabban a gépipar nagyüzemeinek jövőjével kap­csolatos elgondolások most vannak kialakulóban. A me­gye gazdasági helyzetére jel­lemző alapvetően negatív ten­denciák 1938. évben sem szűntek meg. Az ipar, terme­lése — a vegyipar kivételével — több, mint 3 százalékkal csökkent. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak száma 8500- zal kevesebb volt az előző évinél. A vállalatok szerke­zetváltási törekvései továbbra is gyengék, a piacok beszűkü­lése a pénzügyi források kor­látozottsága, a szabályozó szi­gorítások és a támogatások csökkentése miatt. A fejleszté­sek nem tartanak lépést a visszafejlesztéssel. A megyében működő válla­latok és szövetkezetek sajá­tos helyzete, termelésük és létszámuk kényszerű csökke­nése jelentős mértékben be­határolta a Borsod Volán áru- és személyszállítási tel­­ersítményeit, fuvarpiaci hely­zetét, üzlet- és tarifapolitiká­ját. Éppen ezért örvendetes, hogy vállalatunk dolgozóinak szorgalmas, fegyelmezett munkájával az 1988. évben kitűzött tervcélokat elértük, a személy- és áruszállítási igé­nyeket, szolgáltatásaink szín­vonalát megőrizve, kielégítet­tük. Éves célkitűzéseink, fu­varpiaci prognózisaink, a gaz­dasági szabályozók változásá­nak várható hatásával készí­tett elemzéseink reálisak vol­tak. Helyesen ítéltük meg gazdálkodási pozícióinkat, eredményesen törekedtünk a kedvezőtlen hatások, a likvi­ditási problémák kivédésére. Üzletpolitikánkat nagyfokú rugalmasság jellemezte. Ki­emelt szerepet kapott az át­rendeződő szerkezeti, viszonyokhoz, szállítási piaci igé­nyekhez a fuvarszerkezet vál­tozásához való alkalmazkodás, a létszám és a költséggazdál­kodás javítása, racionalizálá­sa, a saját munkánk korsze­rűsítése, jövedelemtermelő képességünk megőrzése. Vállalatunk 1988. évi ár­bevétele megközelíti a 2,2 mil­liárd forintot. Ezt az ered­ményt csökkenő létszámmal és kisebb átlagos eszközállo­mánnyal értük el. Bevételünk a bázist meghaladja, költsé­geink a tervezettnél kisebb mértékűek, így a bevétel és ráfordítások egyenlege kedve­zőbb a tervezettnél, de a vál­lalat gazdálkodási eredménye így is közel 30 százalékkal csökkent. Kihasználva az au­tóbuszrekonstrukció lehetősé­gét beszereztünk 63 új autó­buszt, az árufuvarozás esz­közparkjának korszerűsítésére pedig 160 tehergépkocsit és 93 pótkocsit vásároltunk. Csökkentettük a billenős jár­művek és növeltük a nagyka­pacitású nemzetközi szerelvé­nyek számát. A társadalmi-gazdasági fo­lyamatos alakulásával össze­függésben a helyközi és a helyi személyszállításban tervez 1,5 százalékkal megh­­a­ladó utaskilométer teljesít­ményt realizáltunk. A szerző­déses üzletág kivételével, va­lamennyi utazási formánál nőtt a naturális teljesítmény, javult a menetrendszerűség. A bevásárló turizmus fellen­dülésével ugrásszerűen emel­kedett a különjárati teljesít­mény is. A hivatásforgalom színvonalát sikerült megtar­tani, egyes területeken javí­tani. Csökkent az utaspana­szok száma, több esetben kap­tunk elismerő nyilatkozatokat közületektől, iskoláktól, ma­gánszemélyektől. A nagyraksúlyú és kapaci­tású fuvareszközök zömét Borsod Volán és a célfuvaro­­­zó vállalatok foglalkoztatják. A megye tehergépjármű állo­mányának egyötöd részével a közúton elszállított súly 50 százalékát teljesítik. A fuvar­piaci verseny főként a bel­földi távolsági fuvarozás te­rületén éleződött a közületek, a szövetkezetek, a gebines és magánfuvarozók részéről. Fo­kozódott a megbízók költség­­érzékenysége, az egymással konkuráló fuvarozók valósá­gos árháborút viselnek, a fu­varfeladatok megszerzéséért. A járművek gazdaságos és folyamatos foglalkoztatását egyre nehezebb megoldani. Nem javul a szerződéses fe­gyelem, az árufogadási kész­ség, csökkent az éjszakai és a több műszakos járműfoglal­koztatás lehetősége. Csökkent a­ tömegárus fel­­­adatok aránya. Az elszállított súly mennyisége, bázishoz vi­szonyítva közel 20 százalék­kal esett vissza. Jelentős ra­kodási és billentési bevételtől estünk el. Tengizből visszavo­nuló Tátráinkat az év első felében nem tudtuk hatéko­nyan foglalkoztatni. A máso­dik félévben kénytelenek vol­tunk dunántúli munkahelyek­re felvonulni. Ugyanakkor az átlagos szállítási távolság ter­vezettnél is nagyobb emelke­dése az árutonnakilométer teljesítmények több mint százalékos növekedését ered­­­ményezték. A belföldi fuvar­piaccal ellentétben a nemzet­közi közúti árufuvarozásban folyamatos élénkülés, igény­­növekedés volt jellemző, kü­­­lönösen a vegyipar részéről és Voláncamion megbízásai alapján. Teljesítményünk di­namikusan nőtt. Árbevéte­lünk megközelíti a 220 millió forintot, konvertibilis deviza­­bevételünk meghaladja a 3,5 millió dollárt. Nemzetközi fu­varozási teljesítményünk több mint 85 százalékát az export­ra termelő megyei vállalatok stabil megbízásai alapján ér­tük el. A nemzetközi fuvaro­zásban foglalkoztatott gépjár­műállományunk elérte a száz darabot, ebből új beszerzésű vontató, illetve szerelvény közel hatvan darab. Többéves erőfeszítés ered­ményeként — szigorú feltéte­lekhez kötött tőkés lízing pá­lyázat keretében — további 20 Iveco nyerges vontatót és a hozzá tartozó Hódgép pót­kocsikat, illetve tartályokat sikerült beszerezni és megfe­lelő jövedelmezőségű stabil devizakitermelő fuvarfelada­tokban foglalkoztatni 1989- ben. A korábbinál nagyobb fi­gyelmet fordítottunk a lakos­sági szolgáltatások fejleszté­sére, elsősorban a nagyüzemi­­leg szervezhető lakossági fu­varfeladatok ellátására. Szol­gáltatásainkat a lakosság több mint 60 helyen rendelheti meg a megye területén. Pa­naszmentesen oldottuk meg több mint nyolcvanezer család szén­házhozszállítását és mintegy háromszáz tehergép­kocsink végez rendszeresen élelmiszer és egyéb kereske­delmi szállítást. A MÁV-val való jó együttműködéssel ked­vezően alakult a vasútállomá­si szállítmányozás és a da­­­rabáru-fuvarozás. Ugyanakkor MÁV-konténer forgalma vállalatunknál jelentősen vis­­­szaesett a bázishoz képest a felére csökkent. A közúti árufuvarozás je­lenlegi kínálati piacvezérelt helyzetében azt tapasztaljuk, hogy a népgazdaság szállítás­­igényesség és ráfordításcsök­­kentési programja háttérbe szorult, megállt a szállítási folyamatok racionalizálása a korszerű árutovábbítási mód­szerek elterjesztése. Elismer­ve azt, hogy a magánfuvaro­zók bevonása az árufuvaro­zásba teljesen indokolt volt, látni kell azt is, hogy elké­pesztő mértékű és műszaki ál­lapotú, balesetveszélyes és ki­használatlan, párhuzamos ka­pacitás halmozódott fel az árufuvarozásban érdekelt ma­gánszemélyek tulajdonában. A közúti törvény ellenére ma sincs esélyegyenlőség a vál­lalatok és magánfuvarozók között! Nincs semmiféle el­lenőrzés, nincs megbízható menetlevélvezetés, nincs taxi­óra, nincs telep és műszaki el­lenőrzés, nincs rendszeres be­­vételellenőrzés és ennek alapján történő jövedelem­(Folytatás a 3. oldalon) •• •».

Next