Vörös Zászló, 1959. április (8. évfolyam, 76-101. szám)
1959-04-01 / 76. szám
Till. évfolyam 76. (2286.) szám, 1959. április 1. szerda. ARA 20 BÁNI ! Bővül, erősödik mezőgazdaságunk szocialista szektora Ördögvölgy szövetkezetesített falu Egyesültek a mezőszabadi társas gazdaságok Mezőbándtól néhány kilométerre van a hozzátartozó ördögvölgy falu. Szorgalmas földművesek lakják, akik a községben élen járnak s mindenben egyetértenek. 1957-ben Horgos Ioan, Cerghizan St. Alexandriu és mások, a faluban elsőkként kérték a társas gazdaság megalakítását. Gyorsan szárnyra kelt a hír, de bár többen meggyőződtek arról, hogy a társas gazdaságból elsősorban nekik származik hasznuk, mégis egy ideig a kérvények száma csak négy maradt. De csak egy ideig, mert jöttek a bándi kommunisták, a rajoni Szövetkezeti Szövetség agitátorai, akik nagy türelemmel foglalkoztak a dolgozó földművesekkel. A kitartó felvilágosító munkának lassan-lassan egyre szebb eredményei születtek. A dolgozó földművesek mind többen győződtek meg a szocialista mezőgazdaság felsőbbrendűségéről. Nemrég, egyik este történt, hogy Salistean Stan, Costin Vasile és Costin Augustin, a falu élenjáróiként emlegetett gazdák, felkeresték Moloniában Petrut. Ekkor még egyikük sem akart hallani a társas gazdaságról. De ezen az estén minden megváltozott: a közös gazdálkodás mellett döntöttek. Március utolsó vasárnapján Ördögvölgy falu 73 dolgozó földművese 204 hektár földdel — vagyis mindenki teljes földterületével — belépett a társas gazdaságba, melynek az Egyesülés nevet adták, így került ki a falu szélére is az a tábla, amely az ödögvölgyiek győzelmét hivatott hirdetni. Az avatási ünnepségre eljöttek a bándi társas gazdaság, a gerebenesi kollektív gazdaság küldöttei is, akik ellátták őket hasznos tanácsaikkal, hogy tartsák be a mintaalapszabályzatot, dolgozzanak közösen, teremtsenek erős közös alapot és , gazdálkodjanak úgy, hogy minél nagyobb termést érjenek el. A társas gazdaság nagygyűlésén el is határozták, hogy a tarlóhántástól kezdve, minden ■ mezőgazdasági munkát közösen végeznek. A közös alap megteremtéséért pedig 0,63 hektár cukorrépát művelnek meg közösen. Az ördögvölgyi társulásnak minden lehetősége megvan arra, hogy erős, jól jövedelmező gazdasággá fejlődjön. P. POPSOR ★ A múlt héten nagy esemény zajlott le Mezőszabad községben. A két társas gazdaság tagjai elhatározták, hogy egyesítik gazdaságukat. Erre március 24- én került sor, amikoris a 150 . család az Egyesülés nevet viselő, a község minden dolgozóját egyesítő gazdaság elnökévé Man Vasilet választotta meg. HUSZÁR JÓZSEF , levelező A 8 fővárosi vállalat felhívása nyomán eleget tesznek a vállalásnak A GYERGYÓI FAFELDOLGOZÓ VÁLLALAT dolgozói ez évre 982.000 lejnél több megtakarításra vállalkoztak. Ebből az összmegtakarításból 32.000 lejt a nyolc bukaresti vállalat felhívására vállaltak, amiből 9600 lejt, vagyis 30 százalékot már meg is valósítottak. Az egész évre vállalt összegből 234.500 lejt takarítottak meg, ami az összvállalásnak 24 százalékát teszi ki. A fenti összeghez hozzájárult a termelékenység fokozása az év első két hónapjában, ami 119.900 lejt tesz ki és az önköltségi ár 2,9 százalékos csökkentése, ami értékben 64.000 lejnek felel meg. ★ A MAROSVASARHELYI MINSZKI LAJOS VÁLLALAT villanyszerelő részlegén dolgozó munkások eredményes harcot folytatnak a rejtett tartalékok feltárásáért. A vállalat pártalapszervezetének egy, ezt a kérdést elemző ülésén vált közismertté az, hogy Szabó József mester vezetésével a részlegen új szigetelőgépet készítettek a leégett huzalok újraszigetelésére. A szigetelőgép alkalmazásával február elsejétől március tizedikéig 139 kilogramm huzalt szigeteltek újra és használtak fel új huzalok helyett. Ezzel a részleg munkaközössége több mint 3.600 lejt takarított meg. Az eredmények további fokozásáért a részleg dolgozói most úgymódosítják a Szigetelőgépet, hogy azzal amagasabb feszültségű huzalokat is lehessen szigetelni. A kétszeres szigetelés bevezetésével olyan tízezreket kitevő megtakarításokra lesz lehetőségük, melyeket a javítási munkálatokért kellett volna hogy kiadjon a vállalat * ★ Határidő előtt a Bútor szövetkezet teljesítette vállalásait Pátunk Központi Vezetőségének 1958 novemberében megtartott plenáris ülése, az ott hozott határozatok, erőteljes visszhangra találtak a marosvásárhelyi Bútor szövetkezetben is. Az 1959 első negyedévi tervfeladatok alapján a szövetkezetnek 18 százalékkal kellett növelnie össztermelését az előző évhez viszonyítva, ugyanakkor 30 százalékkal nagyobb nyereséget elérnie az önköltség csökkentése és a munkatermelékenység fokozása útján. A január első napjaiban megtartott termelési értekezleten a dolgozók számos vállalást tettek a terv túlszárnyalására és az önköltség csökkentésére. A termelési folyamat meggyorsítását szolgálta egy új, gépi szárítóberendezés, valamint egy új műhely üzembehelyezése. A termelés fő megszervezése és a költségek csökkentése a következő említésre méltó eredményt hozta: az össztermelési tervet március 27-ig 100,3 százalékra sikerült teljesíteni. A terv teljesítése érdekében a szövetkezet szerződést kötött a fővárosi Radio Popular gyárral rádiódobozok készítésére, minek következtében az előirányzott mennyiségnél 27.000 darabbal állítottak elő többet. 1958-ban havonta átlagosan 4500—5000 rádiódoboz készült, ez évben a havi termelés meghaladja a 9000 darabot. Az előző évben a szövetkezet által egy évnegyed alatt elért középarányos nyereség 756.000 lej volt. 1959 első évnegyedére 1,009.000 lej nyereség volt előirányozva. Ezzel szemben több mint 1,300.000 lej nyereséget értünk el, tehát a tervelőirányzatnál 30 százalékkal többet. Anyagmegtakarítással, vala- mint a termelésben alkalmazott újítások és ésszerűsítések következtében sikerült az év első két havában az önköltséget 47.000 lejjel csökkenteni, a tervben szereplő 37.000 lejhez viszonyítva. A termelésben elért kedvező eredmények hozzájárultak a munkások átlagkeresetének 4 százalékos növeléséhez. Nyilvánvaló tehát, hogy ahol a szövetkezet vezetősége foglalkozik a termelési kérdésekkel és a tagok odaadással dolgoznak, ott a nehézségeket ki lehet küszöbölni és az eredmények hamarosan megmutatkoznak. FURNER ZOJAN Nagy jelentőségű esemény hazánk szocialista építésében** A lapok közölték a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeletét az ember ember általi kizsákmányolás bármilyen formája maradványainak felszámolására a mezőgazdaságban, a dolgozó parasztság anyagi és kulturális színvonalának szüntelen emelése és a szocialista építés fejlesztése céljából. Az intézkedés igen nagy jelentőségű a szocialista építés művének a dolgozó parasztság életében történő kiteljesítésében, s történelmi esemény a dolgozók harcában, amelyet az ember ember általi kizsákmányolás megszüntetéséért vívnak országunkban. Az ország minden részéből érkező hírek szerint a törvényerejű rendeletet rendkívüli megelégedéssel fogadták a városi és falusi dolgozók. A munkásosztály, a kollektivista és társult parasztok széles tömegei, az egész dolgozó parasztság a párt arra irányuló politikájának újabb kifejezését látják a törvényerejű rendeletben, hogy új, szocialista életet teremtsen hazánkban, s teljességgel megszüntesse az ember ember általi kizsákmányolását. A dolgozó parasztok tudatában még élénken él a burzsoá földesúri uralom alatti elnyomatás és nyomor keserves emléke. Millió meg millió földnélküli vagy kevés földdel rendelkező paraszt dolgozott látástól vakulásig a földesurak vagy kulákok földjén, akik véresen kizsákmányolták őket. A kizsákmányolástól és a súlyos adóktól sanyargatott, adósságokba fulladó, koldusbotra juttatott dolgozó parasztok kénytelenek voltak semmiért elvesztegetni utolsó földdarabkájukat, így, a rablás és kizsákmányolás, s a dolgozó parasztok földjeinek megkaparintása nyomán gombamódra szaporodott a földesurak és kulákok földje, növekedett a vagyonuk. Jóllehet, a burzsoá földesúri rendszer védelmezőinek elméletei szerint „a román faluban társadalmi összhang“ uralkodott, a kizsákmányoltak és a kizsákmányolók közötti kibékíthetetlen osztályharc mindenben rányomta bélyegét a falu életére. Az éhező és nincstelen dolgozó parasztok ádáz gyűlölettel fordultak a földesurak és tőkések, a falvak vagyonosai felé, s számtalan alkalommal harcra keltek, hogy széttörjék a kizsákmányolás igáját, de a kizsákmányoló osztályok mindenkor vérbe fojtották harcukat. Ennek a helyzetnek egyszer s mindenkorra vége szakadt akkor, amikor a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztálynak, a kommunista párt vezetésével vívott határozott harca nyomán országunk felszabadult a fasiszta iga alól. Ez at harc megdöntötte a kizsákmányoló osztályokat és a dolgozók kezébe juttatta a hazalmat. A munkás-paraszt szövetség a haladás óriási erejének bizonyult, a városi és falusi dolgozók törekvései megvalósulásának biztosítéka lett. A dolgozó népnek a párt vezetésével vívott harca nyomán a népi hatalom éveiben mélyreható társadalmi változások történtek, örök időkre szólóan széttörték a földesúri kizsákmányolás igáját, s a dolgozók urai lettek a földnek, amelyet megművelnek. A főbb ipari termelőeszközök államosítása megszüntette mint osztályt, az ipari és finánc burzsoáziát, s felszabadította a munkásosztályt a kizsákmányolás alól. A szocializmus véglegesen és teljességgel győzött az iparban, a pénzügyi bankrendszerben és a kereskedelemben. Országunkban megteremtődött és szüntelenül szélesedik a szocializmus műszaki-anyagi alapja; a párt politikájának megvalósítása nyomán, amely az építés műve legfőbb feladataként az ország szocialista iparosítását, a nehézipar, a termelőeszközöket előállító ipar szakadatlan fejlesztését tűzte ki, egész népgazdaságunk hatalmas lendülettel, gyors ütemben fejlődik a szocializmus útján. Az RMP KV 1949 március 3—5-i plenáris ülésén meghatározott irányvonal alapján, amelyet teljes mértékben igazolt az azóta eltelt évtized, nagy, döntő jelentőségű sikereket értünk el a falvakon a szocializmus építésében. A dolgozó parasztság egyre szélesebb tömegei győződtek meg a tényekről, az élenjáró szocialista egységek eleven példájából, arról, hogy csupán a szocialista mezőgazdaság biztosíthatja számukra a bőséges életet, s határozottan és bizalommal léptek a párt mutatta útra. Ma a mezőgazdaság szocialista szektora több mint 8.400.000 hektárra terjed, vagyis országunk mezőgazdasági összterületének több mint 60 százalékára. Constanta tartományt teljesen kollektivizálták, Galacte-főirányban a szocialista szektorba tartozik a parasztcsaládok 72 százaléka, s a művelhető földterület mintegy 80 százaléka. Temesvár tartományban a parasztcsaládok több mint 50 százalékát és a művelhető földterület 77 százalékát öleli fel a szocialista szektor. Bukarest tartományban 8 teljesen szövetkezetesített rajon van, Iasi tartományban pedig 5. Számottevő sikert értek el a mezőgazdaság szövetkezetesítésében Sztálin, Nagyvárad, Suceava tartományok, a Magyar Autonóm Tartomány és mások. 3.600.000 parasztcsaládból több mint 2 millió a kollektív gazdaságok és társulások tagja. Ez új parasztság, amely felszabadult a kizsákmányolás mindennemű formája alól, a közös munka alapján végzi termelő tevékenységét, elsajátítja és felhasználja a modern technikát, s egyre nagyobb mértékben élvezi a jobb életet. A szövetkezetekbe tömörült parasztság forradalmi erőt és lendületet képvisel az új élet megteremtésének művében, s hatalmas erőt jelent hazánkban a szocializmus építésében. A falvakon folyó szocialista építés történelmi jelentőségű eredmény, igazi forradalom, amely alapjaiban módosította a falu társadalmi-gazdasági viszonyait, a parasztság egész életformáját, falvaink arculatát. Mindez annak köszönhetően történhetett meg, hogy a parasztság nagyarányú politikai és gazdasági segítséget kapott a munkásosztálytól, amely ragyogóan bebizonyította azt a képességét, hogy betöltse szerepét, mint a társadalom vezető ereje és a dolgozó parasztság szövetségese. Az ipar fejlődése nyomán a szocializmus erős, műszaki-anyagi alapját teremtették meg a falvakon; csupán ebben az évben a gépállomások és az állami gazdaságok még 9.150 konvencionális traktort, 4.200 kombájnt, 6200 vetőgépet kapnak, s 1960-ban több mint 58.000 konvencionális traktoruk lesz. A mezőgazdaságba 1956—1960 között kb. 11 milliárd lejt ruháznak be. A nagyarányú segítségnek, amelyet a dolgozó Szántólak, vetnek kollektív gazdaságainkban RUGONFALVÁN a Vörös Csillag kollektív gazdaságban már 15-én megkezdték az árpa és zab vetését. Március 20-ig 28 hektár területet be is vetettek. A vetési munkálatokban Danka Dániel, Kiss Gyula, Vágási Illés, Zsidó Ferenc és még sokan mások tűntek ki. A kertészetben Széli Péter főkertész 240 m2 melegágyat készített elő és nagyrészt be is vetett különböző magvakkal. Nagy segítséget nyújtottak ebben a munkában Széli Péterné, Nemes János alsó, Péter Gyula, Putz Árpád és még sokan mások. (id. KISS KÁROLY) GSIBASZENTMIKLÓSON az Új Élet kollektív gazdaság tagjai 18-ra befejezték a zab vetését. Ezzel párhuzamosan 58 hektár cukorrépa területet boronáltak meg, amelyből 24-ig 52 hektárt már be is vetettek. A zöldségesben dolgozó brigád is szorgalmasan dolgozott. 289 m2 melegágyatvetett be, ami biz★tosítja a gazdaság palántákkal való ellátását. Fáradságot nem ismerve dolgoztak Troznai Péterné és id. Feketics Albertné. A szőlőgondozó brigád 24.000 db szőlőtőkét újrakarózott, s a kiszedési és karikázási munkálatokat is 30 százalékban elvégezte. Az a tény, hogy a gazdaságban március 21-re befejezték a napraforgó és burgonya ültetését, hozzásegítette a brigádokat ahhoz, hogy minden erejüket a cukorrépavetés mielőbbi befejezésére összpontosítsák. A munkálatokban a 4. és 3. brigád jár az élen és evszerint a következő kollektivisták tűntek ki: Tóth Sándor A., Fazakas Bálint, id. Farkas Bálint, Agyagási Albert, Agyagási Károly, Pataki Sándor, ifj. Sipos Albert, Székely Sándor, Kádár Ferenc és s még sokan mások, akik fáradságot nem ismerve dolgoznak a tavaszi vetési munkálatok mielőbbi befejezéséért.Sípos JÓZSEF: GramaOfil. (Folytatása a 2 oldalon ) Megjelent a Scinteia 4486.