Vörös Zászló, 1960. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-22 / 172. szám

Művészbrigádok a mezőgazdasági munkálatok sikeréért NAGY GALAMBFALVÁN a község kollektivistái az elmúlt vasárnap ünnepelték meg gaz­daságuk fennállásának 10. év­fordulóját. Ezen a napon a köz­ség apraja-nagyja eljött az ün­nepségre, hogy számbavegye tíz év szorgalmas munkáját, ered­ményeit. S miután az elért ered­ményeket örömmel nyugtázták, a kollektivistákból alakult mű­kedvelő-együttes színvonalas műsorral szórakoztatta az egy­begyűlteket. Különösen a már eddig is népszerűséget szerzett agitációs brigád műsora aratott nagy sikert. Ez alkalommal a brigád műsorának gazdag anya­got szolgáltatott a gazdaság tíz éves története, kezdve a megala­kulás előtti időszaktól az első lépésekig, majd az első tervek megvalósítása, az évek során el­ért kimagasló eredmények, vé­gül a tíz év közös munkájának élménye. De a brigád műsorából nem maradt ki az élenjáró kol­lektivisták dicsérete és a kullo­­gók „kiéneklése“ sem. "­ FIÁTFALVAN legutóbb szintén a kollektív gaz­daság megalakulásának 10. év­fordulóján rendezett ünnepségen szerepelt az agitációs brigád. A már hét éve működő együttes tagjai sok tapasztalattal és rá­termettséggel mutatták be gaz­daságuk tíz éves történetét tük­röző műsorukat. A nyári idő­szakban, amikor a mezőgazdasági munkálatok a leginkább lefog­lalják a kollektivistákat, tapasz­talatcserék útján biztosítják a munkában kifáradt dolgozók szórakoztatását és nevelését. Legközelebb Fiátfalván lép fel a kisgalambfalvi műkedvelő­­ együttes, viszonzásul pedig Kis­­galambfalván szerepel a fiátfalvi művészi agitációs brigád. A tapasztalatcserék megszer­vezésén kívül a cséplés ideje alatt a szérűn faliújságot szán­dékoznak elhelyezni, ahol a kül­politikai eseményekről közölnek tájékoztatókat, valamint a me­zőgazdasági munkákban elért eredményeket és az élenjáró kol­lektivistákat népszerűsítik. NAGYKENDEN a művészi agitációs brigád most készült el új és friss műsorával, melynek anyagát a kollektív gazdaság életéből merítette. S mivel, a nagykendi gazdaságban már megkezdődött a cséplés, jó alkalom kínálkozik a brigád sze­replésére. Legközelebb ugyanis a művész brigád tagjai a szérűn mutatják be legújabb műsoru­kat, melynek keretében népsze­rűsítik az élenjáró kollektivistá­kat de kipellengérezik azokat, akik lemaradtak. A művészi agi­tációs brigád tagjai közt, mint a legszorgalmasabbakat említik Balázs Erzsébet, Koncz Irma és Menyhárt István kollektivistá­kat. Az aratás és cséplés idejére a gazdaság IMSZ alapszervezete igen ügyes kezdeményezést veze­tett be. A szérűkön megszervezte az újságolvasást, illetve külpoli­tikai összefoglalók megtartását. Eddig már Máté Mihály az IMSZ alapszervezet titkára, Fülöp Sán­dor és Rosonczi Irma IMSZ-tag kollektivista ifjak tartottak kül­politikai összefoglalókat a déli­ pihenő ideje alatt. Újabb drótkötélpályák erdőkitermelő vállalatainkban Az ország erdőkitermelő vál­lalataiban egyre jobban gépesí­tik a fa kihozatalát a vágte­­rekről, amihez főleg drótkötél­­pályákat használnak. Ez a módszer nagy termelékenységet és alacsony önköltséget biztosít. Az év első hat hónapjában országszerte újabb 77 drótkötél­pályát szereltek fel; e drótkö­télpályák hossza meghaladja a 120 kilométert. Ezek a drótkö­télpályák több mint 300 trak­tor munkáját pótolják; évi tel­jesítményük meghaladja a 700.000 köbméternyi faanyagot. A különböző erdőkitermelő vállalatokban jelenleg a drót­­kötélpályák hossza 500 kilomé­ternél is több. A szállítás foko­zottabb gépesítésével, félév alatt közel 420.000 köbméter faanyag­gal többet szállítottak el erdő­inkből, mint az elmúlt év azo­nos időszakában. Vaszilij Ardamafszkij: Fordította: VINC-ZE FERENC Hallgatok. Azon gondolkozom, hogyan tudnám minél hamarabb befejezni a beszél­getést. Először is a robbanógép időzített és nem ajánlatos húzni az időt, hogy aztán a robbanás szakítsa félbe jogi vitánkat. Má­sodszor pedig a vitában veszélyes dolog len­ne részletekbe bocsátkozni — esetleg gyanút keltenék. Hallgatásomat a maga módján értékelte és részletesen kifejtette gondolatait a tár­gyilagos és élet követelte jogi alapokról. — Az örökösödési jog — kezdte — nap­jainkban lényeges változásokon megy át. A Három tó birtokon régen feledésbe merült nemcsak Herngross címere, de ő maga is. Nagybátyám és apám emberemlékezet óta bérlői annak a földnek. Az ő verejtékük ön­tötte ezt a földet, az ő kezdik munkája tette termővé. És ez nem jogi casus, amelyet va­lamilyen százéves papír erősít meg, ezt ma­ga az élet követelte. Németország nagy füh­­rerje — a realista gondolkodás példaképe. Még nem ismerem, milyen a hivatalos állás­pont a balti földbirtokokkal kapcsolatban de... Elhallgatott, párnás ujjaival idegesen ütögette az asztal lapját és úgy nézett rám, mintha azt kérdezné : bekaptad a pilulát ? Azt hitted dióval van dolgod — de ki va­gyok! Érted? Végül is, minek ingereljem ? Úgy tet­tem, mint aki azon gondolkozik, mit is vá­laszoljon, majd csendesen mondtam : — Nem tudom megérteni, hogy üzleti tárgyalásunkba hogyan keveredett ez a fe­szült hangulat. Főnököm mindenekelőtt azért küldött, hogy teljes felvilágosítást sze­rezzek az őt érdeklő kérdésben. Meggyőződé­­sem, hogy Venne is, akárcsak- Vemv&nu.Jg­.-, 1960 JÚLIUS 22. PÉNTEK. A marosvásárhelyi Rádió mű­sorából: (261 és 330 m-es hul­lámhosszon). 14,30—15,00 ma­gyar nyelven: Hírek. Salamon Kálmán és népi zenekara ját­szik. üzemi levelezők híradója. 17,00—17,30 román nyelven: Rá­diómozaik. 17,30—18,30 magyar nyelven: Néptanácsaink tevé­kenységéről. Szimfonikus hang­verseny. Irodalmi és művészeti napló. 1960 JÚLIUS 23. SZOMBAT 5,00— 5,30 román nyelven: Me­zőgazdasági híradó. Népzene. Hí­rek a tartományból. 5,30—6,00, magyar nyelven: Erről-arról (is­métlés) . 1960 JÚLIUS 22, PÉNTEK. A Kolozsvár­ Tartományi Stú­dió műsorából. 15,30—16,30: ro­mán nyelven: Hírszolgálat. Rá­dióriport: A termelés gépesítésé­nek és automatizálásának foko­zása. Sigismund Toduța „Hegedű -zongora“ szonátája, Írók a mik­rofon előtt. 18,30—19,30: magyar nyelven: Hírszolgálat. Rádióri­port: Mi újság a ludasi cukor­gyár építőtelepén. Népzene, Ko­vács Apollonia és Varga László énekel. Jöjjön velünk. Rádióri­port: A nőbizottságok munkájá­ból. 1960 JÚLIUS 23. SZOMBAT 6:00— 7:00 román és magyar nyelven: Rajoni útijegyzetek. Reggeli zene, időjelzés. Falusi levelezőink írják (magyar nyel­ven). Haladás filmszínház: Vaszilij Szurikov (szovjet film). Vörös Lobogó filmszínház: A werz-bunda (olasz film). Ifjúsági filmszínház: A tigris­vadászok (szovjet film). Dózsa György filmszínház: A kék nyíl (szovjet film). Munk­ásmozgó: önkéntesek (szovjet film). ★ A Szakszervezet élő Művelődési Háza II. emeleti előadótermé­ben a nyári szünidőben pioní­rok és iskolások részére mese- s délutánt rendeznek: „Ki mond- t­ja a legszebb mesét?“ címmel. A VÁRAÓÖRSI állami gazda­ság fácánosi részlege, napokkal ezelőtt befejezte az aratást és a cséplést. 159 hektár őszi árpa átlagos termése 3.135 kiló volt, de volt olyan parcella is, ahol jóval felülmúlták ezt, így egy 15 hektáros tábláról 4.004 kiló s egy 20 hektáros tábláról hek­táronként 3810 kiló árpát taka­rítottak be. Egy bőtermésű bú­zafajta is rekord terméssel fi­zetett, 5.034 kiló termett hek­táronként. CRAIOVA tartományban a napokban véget ért a szalmás gabona betakarítása. Megkezdik a kémiai tápanyagok szétszó­rását repülőgépekről. Az első öt repülőgép az erre a célra fel­szerelt berendezéssel Craiova tartományban megkezdte mun­kálatait. A TR­AZUGAI sörgyárban mo­dern berendezést szereltek fel folyékony élesztő szárítására­. A szárított élesztőt az állati ta­karmányok közé keverik. A MATEMATIKAI és Fizikai Tudományok Társasága július 19-től kezdődőleg Sinaián meg­rendezte a Középiskolások II. nemzetközi matematikai olim­­piászát. Az ország különböző középiskolás tanulóin kívül, sok külföldi iskolás is részt vesz az olimpiászon. Többek közt a Bolgár NK-ból, a Csehszlovák K-ból, a Német I­K-ból és a Magyar NK-ból. MOSTANÁBAN tíz Saveni ra­joni (Suceava tartomány) kol­lektív gazdaság­ vásárolt Stea­­gul Rosu márkájú tehergép­kocsit annak az összegnek egy részéből, amelyet előlegként kaptak az államtól a leszerző­dött terményekre. A V­AJDAHUNY­AD új köz­pontját képező lakónegyed épí­tői gazdaságosan bánnak az építőanyaggal. A szokásos zsa­luzások helyett többszöri hasz­nálatra alkalmas, szétszedhető panelzsaluzást használnak. A parketta alatti vakpadlót fű­­részpor betonból készítik. Az ésszerű anyaggazdálkodás ered­­ménye, hogy rövid idő alatt 73.000 téglát, 35 köbméter desz­­eát, 6.200 kiló betonvasat, 348 köbméter homokot és kavicsot takarítottak meg, amelyből 24 lakásos tömbházat építettek. MILLIOMOSOK lesznek a maglaviti (Craiova tartományi) kollektivisták. Az idén 541 ton­na búzát, 689 tonna kukoricát, 200 tonna napraforgót, 50 ton­na húst, 3.800 kiló gyapjút, 10.000 szárnyast, 30.000 liter tejet, 80.000 kiló zöldséget ad­nak el az államnak. Ezért csak­nem 8 millió tejt kapnak. * 19 Egy partizán naplója nyomán 23 teletet ébreszt az a tény, hogy az ön csa­ládja olyan hosszú évtizedeken át verejté­kezett az ő földjén. Semmi értelme se lenne, hogy elvont vitába bocsát kozzav.1­­­ tulajdonjogról. Még azt szeretném meg­tudni öntől, hogy milyen értéket képvisel az a birtok, amelyet felajánlottak főnö­kömnek a Három tó birtok helyett. Nyeprimirimij mindjárt élénkebb és szívélyesebb lett. — A birtok valamivel délebbre fekszik a Három tónál, a földet is jobban meg­művelték. Ha nem venném tekintetbe a családi hagyományokat, vita nélkül azt a birtokot választanám . Holnap leutazom és megtekintem. Megnézem az órámat. Még húsz perc van a robbanásig. Tehát 15 perc múlva el­kell hagynom az épületet. Nyeprimirimij felesége, aki egész beszél­getésünk ideje alatt mozdulatlanul ült, mint egy kőszobor, most élénken szólt közbe : — Nem parancsol egy kávét ? — Köszönöm — este sohasem iszom ká­vét. —■ Inkább süteményt ? Felálltam. — Köszönöm. Úgy gondolom, már ré­gen aludniok kellene. így is tapintatlan vol­tam, hogy az állomásról valósággal betörtem önökhöz, nem számolva a késői órával. De­h­át mit tegyek, rabja vagyok a munkámnak, főnököm nem szereti, ha alkalmazottai nem végzik el idejében a rájuk bízott feladatot. — A ház előtt áll a szolgálatos kocsi, elviszi önt a szállodába — ajánlotta fel a házigazda. Még csak ez kellett! Villámgyorsan rá­jövök, hogy nem utasíthatom vissza a ko­csit, mert nincs mivel megokolnom. Egy azonban világos: most már sietnem kell, mégpedig úgy, hogy a gépkocsiból is kiszáll­hassák még a robbanás előtt. — Köszönöm, annál is inkább, mert amíg ö­nhöz bejutottam, kénytelen voltam megismerkedni a Birodalom egész hadsere­gével. Nyeprim­irimij felnevetett: — Rend, az v­an, hála istennek. SPORT Ma kezdődnek a minősítő mérkőzések a női kispályás kézilabda A osztályos bajnokságba jutásért Női kézilabda sportunkban át­szervezés történt. Ebben az évben nem rendezik meg a nagypályás bajnokságot, helyét a nagy nép­szerűségnek örvendő kispályás kézilabda foglalja el. Az A osz­tály kialakítására országszerte minősítési bajnokságok folynak, amelyeken a tartományi bajno­kok vesznek részt. A minősítési bajnokságok egyik csoportja Marosvásárhelyen ját­­sza le mérkőzéseit. Ehhez a cso­porthoz tartoznak a Sztálin tar­tományi bajnokcsapat, a fekete­halmi Magura Codlei, amely 1953—1956 között az A osztály­ban játszott, a Baku tartomá­nyi bajnok, a Textila* Buhusi és tartományunk bajnokcsapata, az MTE, amely a nagypályás baj­nokság A osztályában játszott. A minősítési bajnokság műsora az alábbi: JÚLIUS 22, PÉNTEK 19 órakor: Előmérkőzés. 20.45 órakor Magura Codlei— Textila Buhusi. JÚLIUS 23, SZOMBAT 19 órakor: Előmérkőzés. 20.45 órakor: Textila Buhusi —MTE. JÚLIUS 24, VASÁRNAP 19 órakor: Előmérkőzés. 20.45 órakor: Magura Codlei— MTE. A mérkőzéseket az Akarat sportparkban játszák le. Az elő­­mérkőzések a Nyári Kupa kere­tében történnek, amelyeken az IRA II, Higiena, Fások és a Jus­titia férfi kispályás a­patai vesznek részt. Egy partizán naplója nyomán — Valóban? — kérdeztem nyugtalanul. — Nálunk mindenféle hírek keringenek a kommunisták szabotázscselekményeiről. — Előfordulnak — válaszolja Nyeprimi­rimij, s közben úgy tekint rám, mint öreg mester zöldfülű tanítványára. — A háború — háború. De mi sem alszunk, és tudjuk, hogyan rójjuk le hálánkat a Führernek sza­badságunkért. Bizonyos lehet felőle, hogy példás rendet teremtünk — Igen, legfontosabb dolog, hogy rend legyen — mondom, és kezet nyújtok neki. — Lesz még alkalmam találkozni önmel, ha visz­­szatérek a birtokról? Nevetett. — Az ügyet be kell fejeznünk. A viszont­látásra. Elbúcsúzom a feleségétől, a házigazda kikísér az előszobába, aztán eltűnik valaho­va, bizonyára utasítást ad a gépkocsit ille­­­tően, de a langaléta ott szuszog a hátam mö­gött. Karomra veszem felöltőmet, ami, hogy eltakarja az aktatáskát A házigazda visszatér: — A kocsi várja önt. Még egy kézszorítás. A langaléta tovább kísér az ajtóig. Valósággal megdermeszt az a gondolat, hogy nem tudom észrevétlenül itthagyni az aktatáskát. Az óriás ajtót nyit és előre enged. Még egy zavaró körülmény — mikor bejöttem, az előtérben sötétség volt, most hatalmas lámpa világítja meg. Hát va­lóban nincs megoldás? A falmélyedésben kis létrát veszek észre, rádobva egy szőnyeg. Mindezt egy röpke pillanat alatt látom meg. A helyzetet mégis a langaléta menti meg: kinyitja az ajtó külső szárnyát, aztán előre­jut, hogy kinyissa a gépkocsi ajtaját is. A sz­aktatáskát hirtelen a szőnyeg alá dugom, és a következő pillanatban már a gépkocsi felé lépegetek. A langaléta becsapja a gépkocsi ajtaját és eltűnik a házban. Ajtócsapódás hallatszik, az előszobában kialszik, a lámpa. Minden rendben van. (gefeta&pkf)________________

Next