Vörös Zászló, 1983. július (35. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-29 / 178. szám

1. MEDA* — VÖRÖS ZÁSZLÓ JÚLIUS 29. PÉNTEK A Nap kel 5 óra 58 perckor, lenyugszik 20 óra 45 perckor. Az év 210. napja, hátravan 155 nap. EMLÉKEZTETŐ — 1957-ben lépett érvénybe a Nemzetközi Atomenergia ügy­nökség alapszabályzata •— 1922-ben Grebanacban szüle­tett Vasco Popa szerb költő — 1851-ben hunyt el Ion Catina költő, az 1848-as forradalom részvevője *— 1963-ban halt meg Kelemen Lajos történelemtudós, Er­dély középkori történetének kiváló ismerője (1877-ben szü­letett Marosvásárhelyen) — 1893-ban született Bartalis Já­nos romániai magyar költő .— 1890-ben hunyt el Vincent van Gogh, világhírű holland festőművész •— 1856-ban hunyt el Robert Schumann nagy német zene­szerző MŰSOROK - MOZI — AKTA: Egy amerikai Párizsban. UNIREA: A pogány madonna HALA­DÁS: Néhány olasz hihetetlen kaland­jai a Szovjetunióban. SELECT: Zor­­ro 1—II. rész. Előadások kez­dete: 9, 11,18, 14,30, 17 és 19,30 órakor. IFJÚSÁGI: Egy ember, aki a jövőnek élt. Tüzek és felper­eseti helyek. FLACARA: Veszé­lyes kanyar. SEGESVÁRI LUMI­NA: Szeptember. RÉGENI PAT­RIA: A végállomás. SZOVA­­ TAI DOINA: Von Ryan ea­ redes expresszi. MUNKÁS MO­ZI : Dédelgetett kedvenceink. TIR­NAVENI MELÓDIA: A Vlasinok tá­vozása. LUDASI FLACARA: A ku­tyák. ERDOSZENTGYÖRGYI POPU­LAR: Adásban a központ. GYULA­­KUTAI PATRIA: A falusi as­­szony. RADNÓTI LUMINA: A bi­rodalom ellentámadása I—II. rész. NYÁRADSZEREDAI NIRAJUS: a mélység csöndje. SARMASI POPU­LAR: Bukaresti személyazonossági. ­ RADIO — a marosvásárhelyi RÁDIÓSTÚDIÓ ROMÁN nyelvű műsora 6.(0—7.00-ig: Reggeli zenés beszél­getés. Napirenden a mezőgazdaság­ban. Az új térhódítása a gazdasági életben. Szórakoztató zene. 19.80— 20.00- ig: Hírek. Népi muzsika. Haté­konyság, minőség — gazdasági rovat. Könnyűzene. Közművelődési és mű­vészeti hangosújság. MAGYAR NYELVŰ MŰSORA 11,00—13,00-ig: a munka dicsérete. Népi muzsika. Nők stúdiója: Andaluz táncok, sajtószemle. Slágermúzeum. Szemafor. Szórakoztató zene. 17,00— 18,00- ig: Hírek, tudósítások. Szivár­vány — ifjúsági műsor. A falu von­zásában — riport fiatal végzettekkel. KISZ szervezetek a kellemes és hasz­nos vakáció megszervezésében. — TELEVÍZIÓ — 15,00 Telex 15,05 Riport a temes­vári nemzetközi kémiaolimpiáról 15,00 Német nyelvű adás 17,25 Lottóhúzás 17,35 Autósoknak 17,50 1001 este 20,00 Híradó 20,15 Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu k­vtársnő afrikai országokban tett látogatása (1.) 11,00 Hazafias és forradalmi dalok 21,15 Irodalmi és művészeti szemle 21,85 Lengyel játékfilm 22,30 Híradó. időjárás A Maros-Bánit Vízügyi Igazga­tóság diszpécser szolgálata közül Tegnap reggel Marosvásárhelyen a levegő hőmérséklete 13, délben 2 órakor 24 fok volt. Előrejelzés: változékony idő, fel­hős éggel. Szórványos záporok, zivatarok valószínűek. Gyenge, időnként mérsékelt észak-nyugati szél. A hőmérséklet csúcsértékei a reggeli órákban 11—15, napköz­ben 23—28 fok között várhatóak. ­ Szombaton 12 órakor kerül sor a Kultúrpalota földszinti ki­állítótermeiben Piskolti Gábor gyűjteményes kiállításának meg­nyitójára. A tárlatot Maros me­gye Kulturális és Szocialista Ne­velési Tanácsa és a Művészeti Múzeum szervezi. • A marosvásárhelyi Cosmos önkiszolgáló élelmiszerüzlet 103,1 százalékra teljesítette félévi áru­forgalmi tervét, azaz több mint 470 000 lejjel ért el többet az előirányzott eladásnál. Ugyaneb­ben az időszakban a Dacia komplexum önkiszolgáló élelmi­szerüzletének munkaközössége 120 000 lejes forgalomtöbbletet könyvelhetett el a tervezetthez viszonyítva. (Ries Albert) A SEGESVÁRI VÁRBA. Akinek útja a „Küküllő gyöngyszemén“ vagy a „Múzeum* város“-ként is emlegetett Se­gesváron halad át, semmiképpen se mulassza el a lehetőséget, hogy felkeresheti Erdély egyik legnagyobb és legrégibb erődít­ményét. A 8—10 méter magas és 930 méter hosszú falakkal öve­zett segesvári várban sétálva­­bolyongva megcsodálhatja az e­­redeti tizennégyből még fenn­maradt kilenc védőbástyát — fő­leg a város szimbólumaként is­meretes „Óra-torony“ ígér kü­lönlegesebb látnivalót, úgy is, mint az itt berendezett történel­mi múzeumban — a legendás hírű Vlad TePes házát a kiállított kö­zépkori fegyverekkel, a gótikus stílusban épült vártemplomot, valamint a kolostor-templomot, mint megannyi XIII., XIV. és XV. századi építészeti műreme­ket. És megkóstolhatja a — mu­­nicípiumi viszonylatban legszebb — ugyancsak középkori hangu­­lat­ uralta vendéglőben felszolgált házi különlegességet. Szóval, a hétvégeken (is) délelőtt kilenc és délután öt óra között nyitva tar­tó küküllőmenti vár érdekes és értékes látnivaló(k­a)t ígér. Azok­nak is érdemes „beugrani“ egy­két órányira, akik kétkeréken, vagy négykeréken (most vasár­nap újra a páros rendszámú jár­művek közlekedhetnek) érkez­nek a városkörnyéki, festői szép­ségű „­zöldbe“. A „zöldbe-vízbe“ vágyóknak egy-két napos kiruccanásra Ma­­roshévizt ajánljuk. Ezt a Kele­men- és a Görgényi-havasok kö­zött elterülő, a tengerszint fö­lött 660 méter magasan fekvő várost előszeretettel látogatják a turisták és gyógykezelésre várók egyaránt. Főleg a híres „Bánffi­­fürdő“-jéért. Reggel korán utazzunk fel a Nyírmező-völgyében (Gödemester­­háza) üzemelő borvíztöltő állo­máshoz. (Ez 4,5 km-re van a fő­úttól.) Ne feledjük el megtölteni kulacsainkat üdítő ásványvízzel! Könnyű hátizsákkal induljunk é­­szaki irányba az erdőkitermelési ütőn. Ez a könnyebb útvonal. De mehetünk a Kiskelemen gerincös­­vényén is a kék, keresztjelzések után igazodva. Mintegy másfél ó­­rás emelkedés után érünk fel a fenyvesekkel körülölelt 1 354 méter magasan fekvő „Zebrák” meze­jére. (Nevét az innen eredő „Zeb­­rák“-patakról kapta.) ... Ha pe­dig — szenvedélyes kirándulók lé­vén — még magasabbra szeret­nénk jutni, akkor innen a zeb­rái­ úton nyugat felé körülbelül négyszáz méternyire álló emele­­ti vadászház szolgálhat további kiindulópontnak. Innen a Kis­­csikón meg a Kakasoson felfele haladva ugyancsak másfél óra a­­latt felérünk a Dregus-mezőre, ahonnan további kétórás gyaloglás után eljutunk a főgerincre, a ten­gerszint fölötti 2­022 m magas Rekettyés-csúcsra. A vérbeli ter­mészetjáró számára innen kimond­hatatlanul gyönyörű, minden fá­radságot megérő kilátás nyílik... (Rácz Zoltán) MIT TEGYEN, ha a szenvedélyes természetjá­rónak és a zöldben napozónak vagy strandolónak olykor ké­nyelmetlen perceket okoznak a különböző rovarok csípései, ame­lyek néha veszélyesekké is vál­hatnak? A méhek, darazsak szú­rásával például, a központi ideg­­rendszerre veszélyes mérgek jut­nak a szervezetbe. A szúrás he­lyén felpúposodik a bőr, viszket és nagyon fáj. Tegyünk hideg­vizes vagy jeges borogatást a szúrás helyére, csökkenti a duz­zanatot, csillapítja a fájdalmat. Több méh vagy darázs szúrása után hidegrázás, hányás, súlyos esetekben görcsös izomösszehú­zódások, ájulás jelentkezik. I­­lyenkor siessünk orvoshoz. Ha­sonló mérgezéseket okozhat a vöröshangyák s a keresztespók csípése is. A szúnyogcsípés eny­hébb általános, főleg helyi tüne­tekkel jár. A csípés helyét ken­jük be szesszel és ne vakarjuk el. (Dr. Barányi Ferenc nyomán). 134 ESZTENDEJE Ma, július 29-én lesz 134 esz­tendeje, hogy városunkba érke­zett a magyar- és a világiroda­lom költőóriása: Petőfi Sándor. A hajdani Görög-ház (Görög Károly és Ziegler Vilma) vendé­ge volt és másnap innen indult tovább a fehéregyházi csatatérre. Az eseményre az egykori Gö­rög-ház (ma a Fehér Ló vendég­lő fölötti épületrész) falára erő­sített márványtáblácska és az e­­lőtte lévő — a nagy költő nevét viselő — kis tér emlékeztet. Mint ismeretes, 1849. július 31-én a Fehéregyháza melletti csata for­gatagában tűnt el a híres forra­dalmár költő. Emlékmű és mú­zeum áll most a csata színhe­lyén. Vasárnap koszorúzási ün­nepség lesz az emlékműnél, a fehéregyházi művelődési házban pedig Kányádi Sándor, Eugen Jebeleanu és Szász János rész­vételével művészi műsorral adóz­nak a költő emlékének. A fehéregyházi emlékműnél a 17 sz. általános iskola tanulói (KOVÁCS B. ISTVÁN felvétele) összeálltotta: SZILVESZTER ANDRÁS Hova menjünk a hét végén? A „ZEBRÁK* MEZEJÉRE Részlet a segesvá­ri várból: Vlad­­Jepes háza (AJTAY LÁSZLÓ felvétele) A JÖVŐ HÉT VASÁRNAP, július 31. 8.00 Televakáció 8,30 Családi alma­nach 9,00 A haza védelmében 9,30 A zene örömei 10,00 Faluműsor 11,45 Gyermekvilág 13,00 Vasárnapi album 17,25 Folytatásos film: Aeneis (5.) 18,10 Pionírvetélkedő Novodari­on 19,00 Híradó 19,20 Megéneklünk, Románia 20,00 Filmmúzeum: A maranai Don Juan 21,50 Varieté 22,10 Híradó, sport 22,20 Heti műsorelőzetes: HÉTFŐ, augusztus 1. 14,30 Telex 14,35 Magyar nyelvű adás 17,30 Svájci útiképek 17,50 IMS este 20,00 Híradó 20,20 Gazdasági körkép 20,50 A hazát dicsőítő versek 21,00 Nézőszolgálat 21,10 Folklórkincs­tár 21,40 Folytatásos film: Az élet forgatagában (3.) 92,30 Híradó: KEDD, augusztus 2. 11.00 Telex 9,65 Folytatásos film: Az élet forgatagában (3.) 11,55 Gaz­dasági körkép 12,25 Zenés összeállí­tás 12,35 Va­kációzóknak: rajzfilm 16,00 Telex 16,06 Megéneklünk, Ro­mánia 16,25 Ifjúsági klub 17,00 Tudo­­mánynépszerűsítő film fiataloknak 17,30 Az ország törvényei, a mi tör­vényeink 17,50 1001 este 20,00 Híradó 20,20 Napirenden a gazdaságban 20,85 Nemzetközi videotéka 21,05 600 má­sodperc 21,15 Politikai-ideológiai fó­rum 21,35 A filmmúzeum aranytárá­­ból: George Vraca 22,30 Híradó: SZERDA, augusztus 3. 16.00 Telex 16,05 a kőmajom (3.) 16.30 Sport: A Tomis trófeával dí­jazott női röplabda-torna 17,15 A nők világa 20,00 Híradó 20,15 Napirenden a gazdaságban 20,30 Melódiák és előadóművészek 20,50 Az RKP KB plénumának dokumentumai 21,05 Ké­pek a nagyvilágból 21,20 Az áttérés — játékfilm 22,30 Híradó: CSÜTÖRTÖK, augusztus 4. 11.00 Telex 11,05 A nők vi­lága 11,50 A Paulista bulvár (15.) 12,35 Vakációs matiné 16,00 Te­lex 16,05 Vakációs matiné: Arabella (6.) 16,35 Ifjúsági stúdió 20,00 Híradó 20,15 Képkockák a valóságból 20,55 ötmiliárd ember 21,20 Kulturális kincsestár 21,50 A forradalmi ifjúság Flacara köre 22,30 Híradó. PÉNTEK, augusztus 5. 15.00 Telex 15,05 Tanulóknak 15,30 Német nyelvű adás 17,25 Lottóhúzás 17,35 Autósoknak 17,50 1001 este 20,00 Híradó 20,20 Napirenden a gazdaság­ban 20,35 Kívánságműsor 20,50 Nem­zetközi kilátó 21,10 Contestia — já­tékfilm 22,30 Híradó, SZOMBAT, augusztus 6. 11,00 Telex 11,05 Beszéljünk, írjunk helyesen! 11,25 Ötmilliárd ember 11,50 Énekeljenek a gyermekek 12,10 Ze­nei óra 13,00 Hétvége (I.) 17,40 Bolí­viai útiképek 18,00 Kolozsvár-Napoca municipium 18,15 A 2000 év felé — tudományos folytatásos film 18,35 A hét politikai eseményei 18,50 1001 es­te 19,00 Híradó 19,20 Hétvége (II.) 19,40 Enciklopédia 20,10 Tánclépésben 20,20 A rokonszenves R. úr — ro­mán játékfilm 21,50 Varieté 22,50 Híradó, sport 23,00 Noktürn. AKTA: Válás, kétrészes indiai film. Egy asszony és gyermekei­nek­ története, hangsúlyozottabb mondanivalóval a gyermeki ,sze­retésről és kötelességről. UNIREA: 1—4 között: Egy ameri­kai Párizsban, színes amerikai zenés filmvígjáték Gene Kelly­­vel, Georges Guétaryval, Leslie Caronnal a főszerepben. Rendező Vincente Minnelli. Nem keve­sebb, mint nyolc Oscar díjjal kitüntetett film. 5—7 között: Néhány olasz hihe­tetlen kalandjai a Szovjetunió­ban, színes olasz-szovjet kopro­dukció, fordulatokban és megle­petésekben gazdag vígjáték. HALADÁS: Kalandok a Fekete­­tengeren, színes hazai film, mely­nek főhőse államvédelmi tiszt, aki felgöngyölít egy kémhálóza­tot. Szereplők: Florin Piersic, Corina Chiriac, Mircea Septilici, Zephi Alsee stb. SELECT: Magánélet, lélektani film egy, az igazgatói tisztségből felmentett szovjet ember vívó­dásairól, önvizsgálódásáról. IFJÚSÁGI: Vak, magyar rajz­film. FLACARA: 1—4 között: Né­hány olasz hihetetlen kalandjai a Szovjetunióban, olasz-szovjet koprodukció. 5—7 között: Egy amerikai Pá­rizsban, színes amerikai film. TÖRPE: Mihaela problémái, Mihaela játékai, Mihaela kertje, A festő Patrajel, Az edző Patra­­tel. (-) ---------- -I w w f IV ) )l ( (MŰSORA­I ( FILMJEI ) _ZZHIZ_ il_____________/ Rajt. (SZÁSZ KÁROLY felv.) J Mi a hitás? Állok a Bolgárok terén, vá­rom türelmesen a buszt. Már régen hazakocoghattam volna, de nehéz a csomagom és az eső is esik. Kinek nincs eser­nyője, behúzódik a fedél alá. Korai szürkületben, síkos út­testen, gyenge világításnál egy ember indul át az úton bi­­zonytalan léptekkel. Legalább 3 deci erős lehet benne. Átke­lési helyétől a zebra közel 30 méterre van. Személygépkocsi közeledik a dülöngélő felé, fékcsikorgás hallatszik és az autó gyengéden fellöki a sza­bálytalanul közlekedő italost. A buszra várakozó nézőkö­zönség felhördül és két partra szakadva szidja az autó veze­tőjét, vagy a részeget. De nincs semmi baj, a vezető ki­száll a kocsiból, udvariasan felsegíti a földről a szitkozódót és elvezeti a járdához. A ré­szeg néhány trágár jókívánsá­got kiabál az elrobogó autó után és bemegy ismét az ital­boltba, hogy igyon még egyet az ijedtség után. Végre bero­bogott a várva várt buszom és így nem tudtam megfigyelni a részeg ember további „pá­lyafutását“. Az emberek józanul is gyakran szabálytalanul men­nek át az úttesten, figyelmet­lenül bemennek a „tilosba". Csökkenő hőmérsékletnél a vérellátásban zavarok állnak elő, a reflex csökken. A részeg embernél ezek a jelenségek fokozottabb mér­tékben jelentkeznek. Amíg a járművezetőknél szigorúan ti­los az alkohol­fogyasztás, ad­dig az ittas gyalogos sokszor büntetlenül nemcsak a saját életét veszélyezteti, hanem a jármű utasaiét is. A tökrészegek tovább dülön­gélnek az utakon, járdákon és molesztálják a járókelőket, trágár szavak­at kiáltoznak. Vannak törvények az alkohol­kiszolgálás korlátozására, van­nak alkoholelvonó intézetek és a többi. Ez mind nem elég! Nem tanácsos, hogy ki-ki ma­ga lépjen fel a k­özerkölcsöt sértő ellen, mert csak még nagyobb durvaság lenne a válasz. A közösség azonban megfékezheti őket, senki sem köteles eltűrni, hogy néhány durván, botrányosan viselke­dő egyén rákényszeríthesse a­­karatát a fegyelmezett, kultu­rált többségre. HORVÁTH LÁSZLÓ

Next