Záhony Körzeti Átrakó, 1981 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

ZÁHONY ŐRZETI VII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,80 FT Feladatok Új évet kezdünk, amely egyben egy új ötéves terv kezdete is. Decemberben a parlament ülésén jóváhagy­ták a tervet, amelynek vál­lalati feladatait ezután ha­tározzák meg. Azonban ha a tervtörvényből csak an­­­nyit idézünk, hogy az áru­­szállításban 12—14 száza­lékkal kell növelni a telje­sítményeket, hogy a vasúti szállításnál előtérbe kerül a teljesítőképesség növelése, akkor már tudjuk, hogy a következő években sem kisebbednek a feladatok. Az átrakókörzet fejleszté­sét pedig ezenkívül megha­tározza a külkereskedelmi forgalom alakulása is. Mi­vel hazánk továbbra is a KGST-kapcsolatokra épít, s ezért nyilvánvaló, hogy a Szovjetunióval való keres­kedelmünk — így a vasúti szállítás és átrakás — to­vább emelkedik. Csakhogy most már nem kizárólag mennyiségi munkát követel­nek tőlünk, hanem elsősor­ban a minőségi kiszolgálás, a gazdaságos munka olda­láról lehet megközelíteni a feladatokat. Vagyis a kö­vetkező években a meglévő lehetőségek jobb kihaszná­lása, a belső tartalékok hasznosítása lesz a fontos. /15­9/ /^ i 1981. JANUÁR HÓ Miniszteri látogatás A nagyobb önállóság felelősséggel jár Alapszervezeti beszámoló tag­gyűléseket látogatott meg, az üzemigazgatóság munkájával is­merkedett Pallai Árpád közle­kedés- és postaügyi miniszter, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja kétnapos útja so­rán, december 8—9-én. Záhony­ba érkezésekor a minisztert Ge­­rőcs István, az üzemi pártbizott­ság titkára, Rigó Zoltán üzem­igazgató és Verba Ferenc, a zá­honyi területi szakszervezeti bi­zottság titkára fogadta. Délután az üzemigazgató-helyettesek be­vonásával arról folytattak esz­mecserét, hogy mit jelent a kör­zetnek a nagyobb önállóság. Ezt követően a záhonyi állomás For­galom III. alapszervezetének taggyűlésén vett részt Pallai Ár­pád, míg az esti órákban kötet­len beszélgetésen a dolgozók képviselőivel találkozott. A második napi programban előbb a vontatási pártalapszer­­vezet beszámoló taggyűlésén vett részt a miniszter, majd néhány munkaterület meglátogatásával a helyszínen ismerkedett az ott élők munkájával. A miniszter elmondta, hogy a magyar vasútnak alapkérdése, hogy egységes vezetése legyen, ahol a feladatokat egységesen értelmezik. A minisztérium Zá­honyt, a körzetet kiemelt poli­tikai és gazdasági jelentősége miatt kíséri fokozott figyelem­mel. Ennek köszönhető a szer­vezeti korszerűsítés is, ami még csak kedvező lehetőséget ad, azonban az itt dolgozókon mú­lik, hogy ezt a tartalmi­ munka kövesse. Kiemelte, hogy a nagyobb ön­állóság az eddigitől jóval na­gyobb felelősséggel jár. Az üzem­­igazgatóság felső és középvezetői a helyi közvélemény szeme előtt látják el feladatukat, a vezetés­ről könnyen tudnak véleményt formálni az emberek. Megnőtt a párt- és társadalmi szervek fe­lelőssége, hiszen teljes jogú part­nerekként állnak szemben gazdasági vezetéssel. Az ered­­­ményt az egységes fellépéssel és cselekvéssel lehet elérni. Az át­rakás, a kocsiállás csökkentése igazolja a jó munkát, ahol meg­felelően decentralizálni szüksé­ges az irányítást. A körzet fel­adata, hogy többet törődjenek a dolgozó emberrel, közelítsenek egymáshoz az egyes szakszolgá­latok, mutassanak példát a vasútüzem elektronizálásában, a számítástechnika alkalmazá­sában és a gépesítésben. Kommunisták számvetése Á példamutatás erejével Beszámoló taggyűlés Záhonyban, a Forgalom I­l-nál Immár hagyomány, hogy egy-egy év végzett munkáját értékelik a kommunisták. A beszámoló taggyűléseket megelőzik az egyéni el­beszélgetések, a pártcsoportülések. Jó alkalom ez arra, hogy mind a gazdasági, mind a politikai munka eredményeit és gondjait együt­tesen vegyék számba, az adott területen áttekintsék a megoldandó feladatokat. Az átrakókörzetben a közel ezer kommunista nevében 25 alapszervezetben tárgyalták meg a végzett munkát, hallgatták meg a felsőbb pártszerv értékelését, s folytattak vitát a maguk életéről. A vonatkísérő laktanyában a földszinti oktatóterem adott ott­hont december 8-án az állomás III. műszakjának, a Forgalom III. alapszervezetnek a taggyű­lésére. A 45 fős tagságból 38-an jöttek el, akiket Czap István le­vezető elnök köszöntött. A ve­zetőség nevében Tóth Csaba tit­kár tartotta meg a beszámolót. A beszámoló rövid kül- és bel­politikai áttekintéssel kezdődött. Ezután rátért a közvetlen mun­kahely, az állomás és a számí­tástechnikai üzem, ezen belül a kommunisták munkájának érté­kelésére, a feladatok meghatá­rozására. Reális kép Az alapszervezetben a gazda­ságpolitikai tevékenység javítá­sára irányították a pártmegbí­zatásokat. Ennek is tudhatók be az utóbbi hónapok sikerei. So­kat számít, hogy az egyes párt­tagok mennyire példamutatóan végezték a dolgukat, mennyire tudták társaikat mozgósítani a feladatokra. Azonban például az árukárok alakulása még azt mu­tatja, hogy van bőven tennivaló a jobbítás érdekében. Akadnak megszívlelendő javaslatok is, mint az, hogy jobban kell bán­ni az üres kocsikkal. A legjobbak között jó programot adott az alap­szervezetnek az üzemi pártbi­zottság 1979-es minősítése. Bár csak részleteket tudunk felvil­lantani a beszámolóból, azon­ban a pártcsoportok munkájá­nak javulása jelzi, hogy na­gyobb az aktivitás. Ugyancsak jónak ítélhető, hogy a taggyű­léseken szép számmal szólnak hozzá. De még azok is, akik ke­vesebbszer hallatják vélemé­nyüket, nem az érdektelenség, inkább a nyilvánosság előtti sze­replés miatt nem szóltak hozzá. Az alapszervezet irányító munkáját eléggé meghatározta, hogy több műszakban dolgoznak az itt lévő párttagok, s így ne­hezebb az időbeosztás egyezte­tése. Ennek ellenére a pártmun­kában jó a részvétel aránya. Ugyancsak sikeres az alapszer­vezet irányítása alá tartozó két KISZ-szervezet tevékenysége. Az állomási fiatalok a nehezebb körülmények között is igyekez­nek jól dolgozni, a számítás­technikánál pedig az üzem jel­legéből is adódik, hogy eredmé­nyes munkát végeznek. A fiata­lok adják az utánpótlást is. A KISZ ajánlásával további, munkában már bizonyított fiat­­­­lokat várnak a párt soraiba. A taggyűlésen elfogadott mun­katerv alapján dolgoztak, kellő figyelmet fordítottak a pártélet, a gazdasági munka segítésére — hangzott az állomási pártvezető­ség értékelése, amelyet Sajtos Gábor ismertetett. S ezután a taggyűlés résztvevői jólesően nyugtázták, hogy a munkájukat dicsérettel illetik. Előtérben a nevelés A hozzászólók egy-egy terület eredményeiről és gondjairól ad­tak számot. Pokol Béla a for­galmi KISZ-alapszervezet nehe­zebb munkájáról beszélt, Végh Sándor a Kossuth Könyvkiadó műveinek terjesztéséről adott számot, Rentka Emília a számí­tástechnikai pártcsoport munká­ját ismertette, Eszenyi János a nyugdíjasok helyzetét említette, Mikó Ádám a politikai vitakör jelentőségéről beszélt. Felszólalt a taggyűlésen Pal­lai Árpád miniszter is, aki Központi Bizottság munkamód­a­szereiről szólt. Hangsúlyozta, hogy a párton belüli nevelő­munka kerül előtérbe, minden­kinek a saját működési terüle­tén kell a XII. kongresszus ha­tározatainak eleget tenni. Lányi Bolond Karácsony előtt 83 boldog család költözött be az új, házgyári laká­sokba Záhonyban. A mozdonyok üzemkészségének javítása fontos feladat. Lipták Miklós és Papp Bertalan napi vizsgálatot végeznek. Az év első napjaiban már megindult a forgalom Fényeslitke és Komoró között, az új második vágányon. Molnár Dániel a régi 4-es út kereszteződésében engedi le a sorompót. (Gaál Béla képösszeállítása)

Next