Zalai Hírlap, 1996. május (52. évfolyam, 103-127. szám)
1996-05-03 / 103. szám
2 ZALAI HÍRLAP Fellobbant a helikoni (Folytatás az 1. oldalról.) A város parkjában, a Helikon-emlékműnél a Himnusz közös eléneklésével vette kezdetét a megnyitó. Dukai Takács Judit: Serkentő a magyar múzsákhoz című versét Cséby Géza, a rendező bizottság titkára mondta el. Dr. Kulcsár Péter, a város polgármestere a kétévenként sorra kerülő helikoni események helytörténeti jelentősége jegyében mondott köszöntőt: a hagyomány múltjára emlékezve szólt a városnak a Festetics-család által elősegített fejlődéséről. A Helikon jelenével és jövőjével kapcsolatosan méltatta a diákok küldetését. — A hosszú idő óta fennmaradt hagyomány bizonyítéka annak, hogy a Helikon életre hívása bölcs cselekedet volt — mondta megnyitó beszédében dr. Festetics György. — A művészet jeles képviselői mindig szívükön viselték a rendezvényt. Nagy öröm tapasztalni: sokan vannak, akik mindent megtesznek azért, hogy a helikoni ünnepség eseményei egy országrész jeles napjai legyenek. A világ fejlődéséhez szükség van a művelt emberekre, s ehhez hozzájárul a keszthelyi Helikon. Dr. Festetics György beszéde után meggyújtotta a helikoni lángot. Rövid műsort adott a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gim- láng názium vegyeskara, majd a Szózat elhangzása után a város kulturális intézményeibe vonultak a diákok, ahol 13 órakor kezdődtek a versenyprogramok. A legutóbbi rendezvény alkalmával határoztak úgy a szervezők, hogy az eseményeken az egész Dunántúl diáksága képviseltethesse magát. Ennek létjogosultságát a kilenc megye 130 középiskolájából érkezett nagyszámú nevezés bizonyította. A versenyszámok 14 kategóriában zajlanak. A zsűrikben a különféle műfajok legkiválóbb képviselői foglalnak helyet. A versengés a város összes kulturális intézményében ma estig tart, a folklór műsoroknak a hévízi sportcsarnok ad helyet. A Csokonai ÁMK-ban a szombaton délután 16 órakor kezdődő díjkiosztó gálán — az arany, ezüst és bronz minősítések mellett — minden kategóriában értékes fődíjak kerülnek majd átadásra. Ráadásként, idén először, képzőművészeti és irodalmi pályamunkákkal is lehetett jelentkezni — e kategóriákban különdíjakkal jutalmazzák a legjobbakat. A diákok a komoly megmérettetésen túl minden bizonnyal ezúttal is élményekkel gazdagodva, boldogan töltenek el három napot a Balaton-parti városban. A hévízi Bibó-gimnazisták lendületes táncbemutatója. (Mészáros T. László felvételei) Átértékelendő a képzés Talán csak a véletlen hozta így: a munka ünnepét követően, tegnap délelőtt tartotta soros ülését a munkanélküliség kezelésével foglalkozó megyei munkaügyi tanács. Elsőként tudomásul vették azt a tájékoztató beszámolót, amelyből kiderült, hogy az idei évre rendelkezésre álló 319 millió forintos megyei foglalkoztatási alapból mennyit használtak fel. Kiderült, hogy a tavalyról áthúzódó és az idei első három havi kötelezettségek együttes összege 202 millió forint. Kiss Ambrus, a munkaügyi központ megyei igazgatója elmondta, hogy a keretösszeg 1994-hez viszonyítva reálértékben mintegy felére csökkent, miközben a munkanélküliség nőtt. Nagy a nyomás a munkaügyi központra, ezért szigorú gazdálkodásra tértek át, s ezután negyedévente értékelik a pénzeszközök kifizetését. Az igazgató egyébként az idei első negyedévi teljesítésekkel kapcsolatosan elmondta, hogy gond nincs, hiszen képzésre, a vállalkozóvá válás támogatására, bértámogatásra, közhasznú munkára, munkahelyteremtő beruházásra, korengedményes nyugdíjazásra március végéig 71 millió forintot fizettek ki, a jóváhagyott decentralizált alaprész mindössze 22,4 százalékát. Ezt követően a pályakezdő fiatalok helyzetét értékelték, és a feszültség enyhítését szolgáló feladatokat beszélték meg a tanács tagjai. A téma sürgősségét az jelenti, hogy megszűnik a pályakezdők számára adható munkanélküli-segély, helyette aktív munkaerőpiaci támogatásról határozott a kormányzat. Kiderült, hogy megyénkben a márciusi regisztráció alapján a 14.751 munkanélküliből 1.724 a pályakezdő. Minden hatodik munkanélküli közvetlenül az iskolapadból ment a munkaügyi kirendeltségre állást keresni. A zalai, közel 12 százalékos pályakezdő munkanélküliek aránya az országos átlagnál 1,7-1,9 százalékkal kedvezőtlenebb. Ráadásul ha nem csak a kimondottan pályakezdőket vesszük számba, hanem a 25 évesnél fiatalabb korosztályt, akkor a helyzet még rosszabb: 28 százalékuk munkanélküli. Idén várhatóan 4000 körüli fiatal kerül ki a zalai iskolákból, s közülük 2600 számára van lehetőség továbbtanulásra, továbbképzésre, elhelyezkedésre. Azaz júniustól minimálisan 1400-1500 frissen vizsgázott, pályakezdő munkanélküli fogadására kell felkészülnie a munkaügyi szakembereknek. Az év közepétől már nem segélyt fizetnek az elhelyezkedni képtelen fiataloknak, hanem meg kell oldani gyakornoki foglalkoztatásukat, illetve olyan képzési irányt ajánlani számukra, amely a társadalom szolidaritási áldozatvállalásával egyenértékű új szakmát kínál a fiataloknak. Zalai Hírlap— A Zalai Hírlap Kiadói Kft. lapja. Ügyvezető-főszerkesztő: Győrffy István. Felelős szerkesztő: Mihovics József. Lapszerkesztők: Fincza Zsuzsa, Török András. Rovatvezetők: Arany Horváth Zsuzsa, Kovács Ferenc, Marton Györgyi (kanizsai szerkesztőségvezető), Szente Ottó. Marketingvezető: Jakab Vilmos. Elektronikus szerkesztés: Zalai Hírlap Kft. Zalaegerszeg, Ady u. 62. Műszaki vezető: Takács Lajos (Magyar Médiaszerviz). Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. Telefon: (92) 312-575. Fax: (92) 312-581. Titkárság: (92) 311-597, (92) 312-194. Telex: 33-276 — 8801 Nagykanizsa, Király u. 14.1. em. Telefon: (93) 310-814, (93) 311-150. Fax: (93) 310-226. Telex: 33-314 — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: (83)312-360, (83) 314-283. Telex: 35-308 — 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4. Telefon: (92) 351-002. — 8790 Zalaszentgrót, Dózsa Gy. u. 1. Tel.: (83) 360-013. Nyomtatás: Zalai Nyomda Rt. 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 313-550. Felelős vezető: Somogyi Tibor ügyvezető igazgató. Terjeszti: Magyar Médiaszerviz Kft. 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Tel.: 310-813, 310-814. Terjesztési vezető: Szalai Csaba. Előfizethető a Magyar Médiaszerviz Kft-nél és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 460 Ft, negyedévre 1380 Ft, fél évre 2760 Ft, egy évre 5%-os kedvezménnyel 5244 Ft. ISSN 0133-0500. Index: 25-011. ~ ------------------------zh^A KRÓNIKA Az ötök összefogása még nem kartell A magyar építőipari ágazatnak két dologgal kellett farkasszemet néznie a rendszerváltáskor, amelyek önmagukban is próbára tevőek voltak. Az egyik, hogy megjelentek a tőkeerős cégek a magas színvonalú technológiájukkal és az erős pénzügyibanki támogatással, a másik, hogy az építési piac is összezsugorodott, lényegében megszűnt az állami építkezés, illetve a magánemberek építkezési „kedve” is megcsappant. Ennek ellenére sikerült talpon maradnia öt magasépítőipari cégnek, amely közös sajtótájékoztatót tartott a Construma nyitónapján — a sikereikről. Az ötök — Alba Regia Építőipari Vállalkozó Rt., Zalai Általános Építési Vállalkozó Rt., Zalaegerszeg, Hajdú Megyei Általános Építővállalkozási Rt., Magyar Építő Rt., Középületépítő Rt. — szerint ebben a kemény piaci versenyben ésszerűnek kínálkozott, hogy összefogjanak a magyar érdek miatt. A külföldiek lehetőségei jobbak, ezzel csak úgy lehetett felvenni a versenyt, hogy a nagyberuházású pályázatok elnyeréséért közösen szálltak ringbe. — A szellemi tőke nem csupán összeadódik, de megsokszorozódik — mondja Barna Gábor, az ARÉV RT. elnök-vezérigazgatója. — A budapestiek nehezen „engedik be” a vidékieket a nagy építési beruházásokhoz, már csak azért is hasznos az öszszefogásunk. Ám az esetenkénti együttműködés nem jelent diktátumot — hangoztatta Baksa Attila, a ZÁÉV Rt. vezérigazgatója is. — 1989 óta állok a cég élén, s bár a sikerben bíztam, azt magam sem gondoltam, hogy ennyi minden történik majd. Az öt magasépítő cég százszázalékos magyar tulajdonban van, általában a menedzsment és a dolgozók, illetve önkormányzatok birtokolnak részvényeket, különböző arányokban. Igényes, európai színvonalú munkát végeznek, s azt remélik, hogy már csak egy-két évig tart az építkezési recesszió, s utána ismét megszaporodnak a megrendelések. — zsohár — Területfejlesztési társulás Kanizsán (Folytatás az 1. oldalról.) régió megfelelő súllyal képviseltesse magát. Suhai Sándor szólt arról is, hogy kapcsolataikat szorosabbra kell fűzni a már meglévő társulásokkal, s ebben a híd szerepét azok a községek tölthetik be, amelyek a kanizsai mellett más társulásoknak is tagjai. Póczai Zoltán, Sormás polgármestere arról beszélt, hogy ők a saját, jól felfogott érdekükben kívánnak csatlakozni a társuláshoz, de felhívta a figyelmet arra, hogy több településnek gondot jelent — különösen, ha máshol is tag — a tagsági díj befizetése, s javasolta: a 10 forint/ fő alapítási díjat mindenkinek kötelező legyen befizetni, de a tagsági díjjal várjanak az év végéig-Rácz József, Gelse polgármestere úgy vélte, hogy Zala megye a társulások vonatkozásában lefedett, s meg kell találni azokat a módokat, hogy egymás érdekeit ne sértsék. Suhai Sándor a felvetésekre reflektálva elmondta: a közös érdekek alapján kell egymást segíteni, s a fejlesztések tekintetében azt kell elérni, hogy az egész Zala fejlődjön, mert „néha fél attól, hogy kettétörik a megye, s akkor ez a régió Nyugat-Somoggyá válhat.” A következő két évben 2 középüzem Kanizsára telepítését tervezik, ami a Tungsramban tervezett 500-zal együtt 1300-1500 új munkahelyet jelent, s ez a községekben meglévő munkanélküliséget is enyhíti. Ezt követően a 12 polgármester aláírta a területfejlesztési társulás létrejöttéről szóló dokumentumot, melyben célként határozták meg az infrastrukturális beruházások és fejlesztések — telefon, víz, szennyvíz, út, kerékpárút, környezetvédelem, hulladék — összehangolását; a termelő fejlesztések, a vállalkozások támogatásának kidolgozását; a foglalkoztatási lehetőségek, szociális feszültségek kezelésének összehangolását. A társulás nyitott, bárki csatlakozhat. A polgármesterek elfogadták a Nagykanizsa és a Környező Települések Területfejlesztési Társulása szervezeti és működési szabályzatát, majd megválasztották a tisztségviselőket. Az újonnan létrehozott területfejlesztési társulás elnöki teendőit Póczai Zoltán látja el, helyettesévé pedig Dömötörffy Jenőt, Nemespátró polgármesterét választották. A számvizsgáló bizottság vezetője Odrovics Józsefné lett. — mgy — 1996. május 3., PÉNTEK Milliárdos jogsértések (Folytatás az 1. oldalról.) re már elérte a 30 százalékos mértéket. Megszaporodtak a jogosulatlan pénzintézeti tevékenységeket végző cégek. 1993-ban a felderített, feketegazdasággal kapcsolatos bűnesetek száma 24 ezerre rúgott, 1995 végére viszont már elérte a 140 ezret. Ebből 108 ezer esetben a pénzüket befektetni szándékozó állampolgárokat tévesztették meg. A szolgáltatásokban Bencze József szerint a feketegazdaság a 30 százaléknál is nagyobb aránnyal szerepel. Jelentős az előretörése a kereskedelem, a vendéglátás és az idegenforgalom egyes területein. Napjainkban folyamatban van a belkereskedelmi jogszabályok felülvizsgálata, hogy még hatékonyabban lehessen kiszűrni a közterheket nem vállaló társas és egyéni vállalkozókat a gazdaságból. A helyettes államtitkár idézte számadatok szerint tavaly a vámszervek 20 ezer jogsértést derítettek fel 33 milliárd forint értékben. Az APEH mintegy 10 milliárd forint összegű jogosulatlan áfa-visszaigénylésre derített fényt. Emellett a jövedéki termékek forgalmazásával kapcsolatos ellenőrzések során 4 milliárd forintnyi jövedéki bírságot róttak ki, 3 milliárd forint összegben pedig elkobozták a tiltottan forgalmazott jövedéki termékeket. Pitti Zoltán, az APEH elnöke előadásában rámutatott: hazánkban jelenleg a vállalkozások nem nyereségük ténylegesen kimutatásában, hanem sokkal inkább abban érdekeltek, hogy a különböző költségelszámolási lehetőségek kihasználásával a lehető legkisebbre hozzák ki cégük jövedelmezőségét. Ebből adódhat, hogy a tavalyi előzetes számok alapján az öszszes személyi jövedelemadóbevétel 90 százalékát a bérből és fizetésből élők fizették be a költségvetésbe, míg például a kereskedelem területén dolgozó vállalkozók az szja-bevallások alapján átlagosan 120 ezer forint veszteséget halmoztak fel éves szinten. A közteherviselés megkerülésének egyik eshetőségévé nőtték ki magukat a befektetési kedvezmények. Súlyos gondot jelent az is, hogy nő az országban a fiktív számlázás, mi több, egyes kis cégek erre specializálódnak. Az APEH elnöke úgy véli, hogy az országnak igen sokba fog kerülni az új adatnyilvántartási rendszerre való áttérés, a személyi szám megszüntetése. Ez megítélése szerint ellentmond az Egyesült Államok és néhány fejlett nyugat-európai állam gyakorlatának is, és nehezíti a feketegazdaság elleni fellépést. Orosz Sándor, a bankfelügyelet osztályvezetője azt hangsúlyozta, hogy egyes jogszabályok még könnyítik is a feketegazdaság előretörését, így például az osztályvezető bűnösen rossz jogszabálynak nevezte azt, mely megengedi, hogy egy cég bejegyzés nélkül megkezdhesse tevékenységét. Az osztályvezető aláhúzta: megfelelő központi adós- és cégnyilvántartást kell létrehozni, hogy kiszűrhetők legyenek a fantomcégek. (MTI) HÍR(MOR)ZSÁK • A Nagy Péter cár rendeletére épített Kadriorg palotánál, az észt államfő rezidenciájánál kezdődött csütörtökön Göncz Árpád köztársasági elnök észtországi látogatásának programja. Lennart Meri észt köztársasági elnök és Göncz négyszemközti megbeszélést tartott. • A kormány a feketegazdaság visszaszorítása érdekében szigorítani kívánja a munkaügyi nyilvántartást és ellenőrzést, egyidejűleg vizsgálja a közterhek csökkentésének lehetőségét is — hangoztatta Kiss Péter munkaügyi miniszter a Vállalkozók Országos Szövetségének elnökségi ülésén. • A horvát fél hamarosan átadja a horvát újjáépítésbe, a horvát fejlesztési projektekbe való magyar bekapcsolódáshoz szükséges katalógust. Magyar befektetőket mindenekelőtt az út- és vasútépítésben, a turisztikai, ipari és mezőgazdasági létesítmények korszerűsítéséhez várnak. • Tizenhárman pályáztak a Magyar Televízió elnöki posztjára — jelentette be Kovács András, az MTV Közalapítvány kuratóriumának elnöke a grémium sajtótájékoztatóján. • Magyar kábítószercsempészeket füleltek le az osztrák vámosok csütörtök reggel a kelénpataki (klingenbachi) határátkelőnél. A gépkocsival utazó két magyar csomagjaiban másfél kilogramm cannabisgyantát rejtett el, amelynek értéke 300 ezer schilling. A kábítószert lefoglalták, az autó vezetőjét és utasát őrizetbe vették. • A Groznijtól 30 kilométerre délkeletre fekvő csecsenföldi Sáliban csütörtök délután mintegy 300 fegyveres felkelő tartózkodott, akik kereken elutasították a tárgyalásokat az ultimátumot szabó szövetségi erőkkel. • Új lakáskölcsönöket nyújt májustól a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. A vásárláshoz, felújításhoz egyaránt felhasználható hitel kamata az induláskor évi 31 százalékos lesz. A hitel fedezeteként a bank jelzálogot jegyeztet be az ingatlanra. A folyósításkor vizsgálják az igénylő jövedelmi viszonyait is.