Amerikai Magyar Népszava Szabadság

Az Amerikai Magyar Népszava (napjainkban a Szabadság c. másik patinás lappal egyesülve Amerikai Magyar Népszava Szabadság néven) egy 120 éves hetilap, a legrégebbi és a legnagyobb magyar nyelvű újság az Egyesült Államokban. Ez a legrégebbi magyar nyelvű lap a világon, amely megalapítása óta soha nem szűnt meg és nem szünetelt. Az Amerikai Magyar Népszava Szabadság nyomtatott kiadása ma is minden héten eljut Amerika valamennyi államába, ahol magyarok élnek. 1891-ben alapították Amerikában, székhelye New York, tulajdonosa amerikai cég. Az amerikai és magyarországi pártoktól független Amerikai Magyar Népszava csak névrokona a magyarországi Népszavának, a két lap között soha nem volt és ma sincs semmiféle tulajdonosi kapcsolat. De az Amerikai Népszava tiszteli és becsüli, nagyra értékeli a magyarországi Népszava százéves múltját, szociáldemokrata elkötelezettségét, és a közös értékek mentén, a demokratikus elvek védelmében, készséggel együttműködik azzal, barátja a jogállamiság, a demokrácia és a szabadság híveinek.

Az Amerikai Magyar Népszava, a New Yorkban letelepedett szabadelvű magyar értelmiség lapja volt. Alapítója Berkovitz (Berkó D.) Géza. Az Amerikai Magyar Népszavában publikált az amerikai magyar emigráció színe java. Az Amerikai Magyar Népszava szerzője volt Molnár Ferenc, Márai Sándor, Faludy György és sokan mások. Ebben a lapban már a harmincas években megjelentek Fejtő Ferenc írásai. Az Amerikai Népszava mindig haladó szellemiségű, demokratikus felfogású újság volt, ahova nem Horthy Miklós lovagolt be fehér lovon, hanem Károlyi Mihály látogatta meg: amikor Károlyi Amerikába érkezett, első útja az Amerikai Magyar Népszava szerkesztőségébe vezetett. Innen kapott erkölcsi támogatást és anyagi segítséget a polgári demokratikus változásokhoz, az őszirózsás forradalomhoz, amely az első magyar köztársaság kikiáltásához vezetett. A lap a köztársaság bukása után létrejött bolsevik Tanácsköztársaságot és a horthysta ellenforradalmi rendszert, a félfeudális, klerikális, kirekesztő keresztény-nemzeti kurzust egyformán elítélte.

Az Amerikai Magyar Népszava mindenkor azoknak a magyaroknak vált gyűjtőhelyévé, akik menekültek a magyarországi politikai és gazdasági viszonyok elől, minden időkben a legkiválóbb magyar emigránsok szellemi műhelye volt. Ebben a lapban szólalt meg a nácik elől New Yorkba emigrált Bartók Béla, itt adta életének utolsó interjúját Sándor György zongoraművész, Bartók utolsó élő tanítványa. Szerepet vállalt a lap szerkesztésében Nagy Ferenc, a lemondatott volt kisgazda miniszterelnök, de itt találtak otthonra 1948, “a fordulat éve” után emigrációba menekült Szociáldemokrata Párt vezetői is. Ebben az újságban szólaltatták meg a New Yorkba kivándorolt Jávor Pált és Karády Katalint. Az Amerikai Magyar Népszava munkatársai voltak a Szabad Európa Rádió, az Amerika Hangja és a BBC magyar adásának vezető riporterei. Ez az újság képviselte a magyar szólásszabadságot és sajtószabadságot mindenkor azokban az évtizedekben, amikor Magyarországon felszámolták a demokráciát. Évtizedeken át haláláig a lap szerzője volt a BBC magyar adásának egykori vezetője, Rentoul Ferenc is. Ma is publikál a lapban Halász Péter, a neves író és dramaturg, az egykori Szabad Európa Rádió egyik népszerű, vezető munkatársa. A lap ezt a hagyományt töretlenül viszi tovább.

Az Amerikai Magyar Népszava a kommunista diktatúra idején is a szabadság, a demokrácia és a jogállam szemszögéből mutatta be a magyarországi eseményeket. 1956-ban befogadta az emigrációba menekült szellemi elitet. Az Amerikai Magyar Népszava az 1989-es rendszerváltás után megteremtett jogállam, a köztársaság híve, az emberi jogok szószólója, amely az Amerikában élő, rövidebb vagy hosszabb ideig tartózkodó magyar írók, újságírók, professzorok legjobbjait szólaltatja meg. Ezt tükrözi, hogy a lap főmunkatársa és állandó tárcaírója a Széchenyi-díjas Ungvári Tamás professzor. A lapot 2006-ig évtizedeken át a kiváló Nádai Éva szerkesztette, a meghatározó tulajdonos ebben a korszakban Kálnoky Gyula volt.