8 Órai Ujság, 1920. október (6. évfolyam, 232-258. szám)
1920-10-22 / 250. szám
bum Budapest, 1920 október 22. ELŐFIZETÉSI ÁRAK. Egy hóra.. 40 Korona. | Félévre. .. 240 Korona. Negyedévre 120 Korona. | Egész évre 400 Korona. Jugoszláviában egy példányi 2 jugoszláv Korona. Egyes példányszámára 2 korona . Péntek, VI. évfolyam 250. sl SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. BUDAPEST, IV., MÚZEUM-KÖRUT 3. SZ. Telefon: Józief 105—00. J. 105—01. J. 105—02. Megnyugvást kell mentenie a közvéleménynek a miniszterelnök kijelentéséből, amely szerint a Landau-féle bűntény minden gonosztevője el fogja venni méltó büntetését. Nem csoda, hogy az amúgy is felzaklatott indulatok szinte fehér izzásba mennek át, amikor a jogrend és az emberiesség legelemibb törvényei ellen elkövetett gazság rémületes részletei a nyilvánosság elé kerülnek, de minden tényezőnek, még annak is, amelyet önmagunkban hordunk, az önfegyelemnek, megnyugtatásra és megnyugvásra kelltörekednie. De a miniszterelnök — az eset megtorlásán kívül — megígérte azt is, hogy orvosolni fogja ama visszásságait a rendszernek, amik ilyen hajmeresztő visszaéléseket és bűnöket lehetővé tesznek. A konszolidáció megmunkálásának folyamán még nem jutottunk el odáig, hogy az egyes kompetenciák határait élesen megszabjuk és betartsuk, de éppen a Landau-féle esetek mutatják, mennyire szükséges az elintézése éppen ennek a kérdésnek. Hogy a kívnföld előtt mennyire diszkreditálja Magyarországot ez a minden jogrendet kigúnyoló gazság, jól tudjuk, de semmi szükség sincs arra, hogy a műveit Nyugat közvéleményére való hivatkozással serkentsük illetékes tényezőinket a rendcsinálásra. Sem ők, sem az ország nem tart ott, hogy csupán a külső presztízs szempontjából mérlegelné az idevágó problémák jelentőségét. Az európai színvonal és az erkölcsi világrend nem jelent Magyarországra nézve kasírozott színfalakat, amelyeket a görögtűz megvilágításában Európa felé mutat, hanem is állami életének legkomolyabb lelki szükségletét. Az ellenséges rágalom olybá tünteti fel vezető tényezőinket, mintha cinkostársai lennének a sporadikus bűnesetek gonosztevőinek, rendszernek tüntetvén fel pervertált ékek gonoszságát. Különösen fontos tehát, hogy igazságszolgáltatásunk a szokottnál is gyorsabban és határozottabban működjék. Mert ha nem is Európa kedvéért adjuk az európait, hanem belső lényünknél fogva, másrészről mégis fontos, hogy a civilizáció közösségéből ki ne zárjon bennünket a világ közvéleménye. Landaut nem lehet feltámasztani, tekintélyünápon igent. Újabb fordulat Károlyi Mihály & tg p gg ff gf py e& hazaárulasi ugyeben, Conssen őrnagy tanulságtétehz — Saját tud’'. ' októl.— Consten őrnagy, akinek neve a világháború utolsó esztendejében vált Magyarországon ismeretessé, néhány nap előtt egyik budapesti bizalmasához üzenetet küldött, hogy mindazok az eredeti okmányok, fényképmásolatok és feljegyzések, amelyeket ő Karolii Mihálynak és társainak bűnös mesterkedéseiről 1917. és 1918-ban nagy gonddal megszerzett, birtokában vannak és ő hajlandó azokat a forradalom bűnöseinek teljes leleplezésére rendelkezésre bocsátani. Consten őrnagy Magyarországon, Consten ttenagy csme akkoriban nagy feltűnést keltett.Consten a német kormány hirsézó szolgálatának magyarországi megmzollja volt. A terülkívüli élettarm,sztgfálokban gazdag férfin volt ez a német tartalékos őrnagy, aki a háború előtt, mint turáni kutató biztositót nevet magának a német tudományos viágban. Később Törökországban katonáskodott és ő volt az, aki a német municiószállítást szervezte a Dardanelláknál. A magyar viszonyok rövid tanulmányozása után ion nyarán meglehetősen tisztán látta a helyzetet. Azokról a tudatos akciókról, amelyeket az ellenzéki körök abban az időben kifejtettek, úgyszólván naponta jelentéseket küldött megbizónynk. Közvetlen telefonvonala volt a német nawocérkarhoz, a német külügyminiszterhez, és a konstantinápolyi német nagykövethez. A berni kazetta, Tschirsehdig bécsi s német nagykövet a, jelentésül alapján WHWein«I, a monarchiaakkori külügyminiszter által kért interatenciált it és az eljárásra esti alapul . Onstepnek egy igen érdekes megállapodását akarták fölhozni. 1917 szeptemberében Consten megbízottai útján megtudta, hogy Károlyi :'ti hát írnak Bernben vagy tanossága iánt vannak, amelyeket egy keze',lábaira' elzárva biztos helyen őriznek. Az írások teljes bizonosságoi szolgáltanakarra vonatkozóan, hogy Károlyi Mihály ’mi módon szabadulhatol ki a francia fogságból és miképpen volt magyarázható a francia kormány akkor érthetetlennek látszó előzékenysége Károlyival szemben? Consten fölkereste Vazsonyit, vele hosszasan tárgyalt , a megállapodás eredménye az volt, hogy Consten egy magyar megbízottal szabályszerű levelek segítségével Svájcba utazik és megszerzi a kazettát. Consten úrf,hiszen várta az útlevelek kiszolgáltatását. Ezzel szemben azonban az a furcsa eset történt meg, hogy nem Consten és megbízottja kapták meg az útlevelet, hanem Consten ma Oltári... ubidiljáutis, fittére, és a tőkésén zürlöt disdenda, aki Diener- Javics Józseffel el is utazott Svájcba. Consten, amikor a történtekről értesült, kétségbeesetten rohant Vázsonyihoz, Vázsonyi magán kívül volt, felelősségre vonta dr. Velinyi Imre, akkori detektív-felügyelőt, aki a paszszusokat kiszolgáltatta. Hetémit kijerdelt Vázsonyinak, hogy ő semmiről sem í télét, mert az útlevelek ily módon való kiadására felülről, a belügyminisztáriumnál kapott utasítást. A belügyi állantitkár akkor Palugyay Móric volt. is Károlyi és a francia propaganda. A nevezetes berni kazettát ily módon nem sikerült megszerezni és Károlyi Mihályhozzá??írótt fontos okmányaihoz, hindiek között szerepelt a francia jogsadból való szabadulásának okmánya is. Erre az okmányra vonatkozólag a Károlyi-párt egyik bizalmas értekezletén — ahol jelen véd , Consten megbízottjai —, kérdést intéztek Károlyi Mihályhoz. Károlyi magát az okmányt nem mutatta fel, elmondta azonban tartalmát, amely . széria 7' ›"› ■ Ígéretet tett a francia kormánynak, hogy kiszabadulása esetén hazajön Magyarországra és itthon az antantpolitika számára erélyes propagandát indít. Ezt a célt kormánybukta is útján akarta elérni, ami egyértelmű ven a német szövetséggel való szakítással. Ezeknek az adatoknak a birtokában Consten világosan látta Károlyi machinációit, amelynek eredménye volt késő!))) ez, hogy az antant-barát politika a világháború legkritikusabb idején megáben a képviselőházban is viharos közbeszólások formáidban jutott kifejezésre.' / /Károsi az anarcfmtarto&gresszuson. 1 WC' odióbcMnek első napjaiban Károlyilypkon ment. November 1-én — Consten adatai szerint — részt vett a berni nemzetközi anarchista kongresszuson, amelyen belga, orosz, olasz és francia ismert anarchisták vettek rász. Ezen a kongresszuson vetették fel és határozták el a világforradalmat. A jelenlevő Károlyit arra kérték, hogy az írásos megállapodás, ő is írja alá. Károlyi ezt nem tette meg, de szavával kötelezte magát, hogy hozzájárul a megállapodáshoz. 1917. novemberében Consten napijelentései egyre különösebb dolgokról adtak számot. Kávéház aknáin, párthelyiségekben, magánokásokban, napnap mellett bizalmas tanácskozások fogytak, amelyeken a radikalizmus ismert emberei vettek részt. 1917. deceber 10-én Consten lelkendezve sietett magyar barátaihoz: — Die Sache ist angekommen! Consten megbízottai ugyanis jelentették, hogy megérkezett Trotzkijnak, az orosz forradalmárnak 29 paragrafusban lefektetett statútuma a világforontom megszervezésére vonatkozó lap.. Trotysij az esete. Ez lett az l se külffcen érintkezés az orosz bobkvister és magyarországi exponenseik híáán. A 29 pontban le-, fektetett ,,használati vidasitás" pontosan meg volt Conslinnak. A benne lefektetett fő alapelv: a terrénum elkészítése a vilig forradalom' számára. Katonatanács és munkástanács szervezése, a vasutak és a posta biztosítása, az élelmiszerek felhalmozása, hogy puccs esetén a népnek bőségesen és ingyen lehessen enni adni. Szigorú utasítás szólt a régi rezsim embereinek eltüntetéséről és az új erők beállításáról is. A Trotzkij-féle okmányt 1917 december 12-én vették tárgyalás alá.A tárgyaláson természetesen Consten emberei is jelen voltak. Már akkor megszervezték a nyolctagú munkástanácsot és nyolctagú katonatanácsot, sőt a katonatanács elnökéül kiszemeltek egy Boltin nevű főhadnagyot is, aki a csepeli Weisz -Mannfréd-gyárbanteljesített szolgálatot. Garbói elnökletével 1916 januárjáig tárgyalták a Trotzkijféle utasításokat. Az egyes pontok felett hosszas vitát kezdtek, különösen az elfogatások körül voltak véleménykülönbségek. Abban megegyeztek, hogy, gróf Apponyi Albertet elsősorban és vele a munkapártot majdnem kivétel nélkül le kell fogatni. Wekerle felett másfél óráig vitatkoztak, amíg végül is kijelentették, hogy öreg ember és nem veszélyes már. Hosszú listába foglalták a raegkimélendőket is, akiknek élén gróf Batthányi Tivadar, Stárczy István és Sándor Lászlót szerepelt. A tanácskozások során, amelyek legtöbbnyire az Aréna-uti Andrássy-