A Hon, 1871. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1871-02-05 / 29. szám

támogatott trón megszilárdítására. Ez azon in­tézmény, mely fölötte áll a pártküzdelmeknek, kibékíti a szétágazó érdekeket, egyesít minden jó spanyolt a polgárháborúk, belviszályok meg­szüntetésére. „Ha a kormány missiója, a belpolitika szem­pontjából világos és határozottan körvonalazott, ha fő czélja fentartani a törvényességet, újjászer­vezni a közigazgatást, javítni a pénzügyeket, a külpolitikában sem ingadozóbbak vezéreszméi. Spanyolország békében óhajt élni minden nem­zettel. Régóta hagyományos alapelve ez külpoli­tikájának s ha néha kényszerítve volt ettől meg­válni, ő sohasem volt a kihívó. „Ha ily érzelmek bevítették akkor, midőn az utóbbi években viszonyai bonyolultságánál fogva a nemzetközi mozgalomban részt se vett, annyi­val inkább fogják azon érzelmek vezényelni most, midőn alkotmánya helyreállításával belép az európai életbe, nemzeti jelleme a század in­tézményeinek befolyása alatt a népek közös jel­lemét öltvén magára. „A kormány a humanitás és a békés egyetér­tés érzelmeitől hatva át, mélyen fájlalja, azon két nemzetnek rettentő küzdelmét, melyek oly kiváló helyet foglalnak el a czivilisatió előhar­­czosai közt s buzgón óhajtja, hogy a béke szava, mely az isten szava, megindítson minden szivet. „Anglia, Olaszország, a honvédelmi kormány és Belgium képviselői hivatalosan tisztelegtek, a többi hatalmak képviselői pedig a legszivé­­lyesebb viszonyban élnek ő­felsége kormányá­val, várva megbízó leveleiket. Jó egyetértésben kíván lenni a kormány ő­szentségével is. Mexi­kóval csakhamar diplomatiai összeköttetésbe lép, a­mi igen nagy érdekű Spanyolországra nézve. A washingtoni kabinettel folytatott alku­dozások remélni engedik, hogy ünnepélyes szer­ződések szentesíteni fogják a non interventiót, a kereskedelmi összeköttetést a köztársasággal és saját rokonnépeivel, melyeknek felvirágzását élénken kívánja, föltéve, hogy ők is jóakarattal viseltetnek Spanyolország iránt. Fogadja stb. Madrid, 1871. jan. 20. Cris­tino Mar­tos. A magyar delegatio ülése febr. 6-án. Elnök Bittó István, jegyzők Bujanovics S. Vé­­csey I. b. A közös kormány részéről jelen vannak Be­nedek tábornok és osztályfőnök, Kuhn hadügy­miniszter, Lónyay pénzügyminiszter, Beust kül­ügyminiszter, Orczy B. báró osztályfőnök, Teget­­hoff admiral. Elnök d. e. 7*11 órakor megnyitja az ülést. A legutóbbi ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Elnök jelenti, hogy a birodalmi tanács delega­­tiójától két rendbeli üzenet érkezett. Ezen üzenetek, melyek a delegatio múltkor hozott határozata értelmében a hetes bizottság által már tárgyaltattak, felolvastatnak. Elnök: A közös hadügyminiszer képviselője néhány interpellátióra kíván válaszolni. Benedek Sándor tábornok és a hadügymi­niszter képviselője válaszol Éber Nándornak a honvédség s a tüzérség iránt a hadügyminiszter­hez intézett interpellációjára. A­mi azt illeti, gondoskodott-e a hadügyminiszter arról, hogy a honvédség szervezete a közös hadsereg szerve­zetével oly önhangzásba hozassák, hogy a hon­védség is harczképes legyen ? a hadügyminisz­ter azt válaszolja, hogy eziránt a tanácskozások a birodalom két felének honvédelmi minisztéri­umaival már megindíttattak és még most is folya­matban vannak.A­mi azt illeti,hogy a Magyaror­szágon elhelyezendő 6 hadtestnek rendelkezésére csak három tüzérezred állandó­ó hadügyminisz­ter azt válaszolja, hogy a hadügyminiszer köte­lességének fogja tartani gondoskodni, misze­rint minden egyes csapattest elegendő tüzér­séggel lesz ellátva. Éber Nándor kijelenti, hogy a miniszter vá­laszával megelégszik. A delegáció tudomásul veszi a minister vála­szát. Benedek S. tábornok válaszol Ernuszt Ke­lemennek a szolgálaton kívüli fegyverviselés tárgyában a hadügyminiszerhez intézett interpel­látiójára. E czélból felolvassa azon leirat, illető­leg átiratnak kivonatát, melyet a hadügyminis­­terium Pest város ebbeli felterjesztésére Pest városához, illetőleg a honvédelmi ministérium­­hoz intézett. Ezen átirat utal arra, hogy a fegy­ver a katonára nézve nemcsak hadieszköz, ha­nem egyszersmind állásának jelvénye is, mely nem csekély mérvben járul ahhoz, hogy a kato­nában meglegyen a szükséges öntudat, mely a bátorságot is fokozza. Hivatkozik arra, hogy a birodalom több részében a polgárok is feljogo­­sítják fegyver viselésére. Miért lenne tehát épen a katonáktól megvonva e jog és egyes rokon­­czátlan katonák hibáiért nem volna jó mindjárt egy egész osztályt sújtani, a­mint a közön­séges életben is egyesek hibájáért egész osz­tályokat büntetni. — Igaz, hogy történnek összeütközések polgárok és katonák között, de váljon ha elvesszük a katonától a fegyert,ke­vesebb lesz-e azért az összeütközés és nem tör­ténnek e polgárok közt is összeütközések, melyek szintén elég véresek és a­hol szintén használnak egy vagy más fegyvert. A hadügyminiszer végül hivatkozik Anglia kivételével valamennyi euró­pai országra, a­hol a katonák mindenütt fegy­verrel járnak. Ernuszt Kelemen úgy látja, hogy a hadügy­­miniszer okoskodását egyenesen csak a katonai öntudatra alapítja. Szónok még ezen szempont­ból sem helyeselheti az okoskodást, mert mióta nem egy kasztra, hanem az egész népre van­­ alapítva, a honvédelemre ennek nincs többé he­lye. A rendes hadsereg tényleges létszáma alig teszi a valóságos véderő­­k részét. Miért növel­jük épen ezen egy hatodrészben a katonai öntu­datot és ezért nem fogadhatja el a kormány vá­laszát. A delegatio többsége nem veni tudomásul a kormány válaszát . Ernuszt K. ezért bejelenti, hogy e tárgyban határozandó javaslatot nyújt be. Ezután a kérvényi bizottság referál. Osztrák delegatió. (Teljes ülés, február 4-dikén este.) Ülés kezdete V* 8 órakor. Elnök:­ Hopfen; jegyzők : gr. Hardegg és Klatzkó. A közös kormány mind­három minisztere je­len van, Ziblikiewicz, mint előadó olvassa a pénzügyi albizottság jelentését a magyar dele­gatio határozatairól a hadügyminisztérium rend­kívüli szükségletét illetőleg. B­a­n­h­a­u­s erre bejelenti, hogy a hadügy­miniszter oly hírt közölt a magyar delegatio he­tes bizottságáról, mely elkerülhetővé teszi a hosszas vitát, miért is kéri, hogy az ülés rövid értekezlet tarthatása végett felfüggesztessék. Ez meg is történt, s az ülés 3/1 9 órakor foly­tattatok, midőn B­a­u­h­a­u­s jelentése szerint elfogadtatott a két delegátió határozatai között fennálló kü­lönbségekre nézve létrejött egyesség. Ezután az ülés 10 óra felé eloszlott. — Leg­közelebbi ülés hétfőn d. u. 1 órakor. Különfélék. — A király a következő sajátkezű iratot intézte Eötvös József báró özvegyéhez : Kedves báróné! Mélyen meghatott szeretett férjének halála, mely nemcsak családját, hanem engem szintúgy, mint az egész országot a legér­zékenyebb fájdalommal illet. Midőn a haza a boldogultban hű és kitű­nő fiát, legjobbjainak egyikét siratja, nem lehet, hogy mély sajnálatot ne érezzék én is, ki elhunyta ál­tal egy hű és bölcs tanácsadót is vesztettem. De fenn fog maradni emléke a köztiszteletben részesült, szeplőtlen jellemű férfiúnak; — túl fogják őt élni hazafias érdemei, valamint nagy­becsű irodalmi művei, s csak ennek tudatában találhat némi enyhítést az övéinek bánata, a példás családapa pótolhatlan vesztesége fölött. A legbensőbb részvéttel, — mely bizonyára az egész országban, sőt annak határain túl is mé­lyen érzett viszhangra talál, — intézem önhöz e sorokat, azon őszinte óhajtással : adjon erőt az ég e fájdalomban, s enyhitse azt az idő ! — Bu­dán, 1871. febr. 3-án. — Ferencz J­ózsef.­ — Eötvös báró halála alkalmából gróf Andrássy Gyula ministerelnök e hó 4-én a kö­vetkező táviratot vette : „Meghatottan vette e megye közönsége a leverő hirt, hogy dr. Eötvös József miniszter megszűnt élni. ” A midőn e megye közönsége részéről az országos vesztes­ség feletti mély fájdalmat tolmácsolnám, egyi­dejüleg tudomásra kívánom hozni, miként a me­gye gyászérzelmeit az egyházak harangjai és a székház gyászlobogója hirdetik.“ Lázár János s. k. Krasznamegye I. alispánja. ” Az orsz. m. gazdasszony­­egylet febr. 4-én tartott ülésében mindenek előtt egy számos tagból álló küldöttség nevezte­tett, az egylet képviseltetésére báró Eötvös József tetemeinek­­ eszentelésénél, egyszer­smind a bárónéhoz következő részvét levél szer­­kesztetett. Mély fájdalommal érezzük azon vesz­teséget, mely családját úgymint az egész hazát érte, elveszve látjuk a haza, a tudomány egyik fő támaszát, a leggyengédebb férjet és legjobb atyát, ha azon általános veszteségi fájdalmát a közös részvét némileg enyhíteni képes, úgy ve­gye részünkről is szívből fakadt óhajunkat, adja az ég ura, hogy mély fájdalmait gyengítse gyer­mekeinek szeretete, kiknek boldogságukban ta­lálja fel földi nyugalmát. Bejelentetett jan. 22. tartott álarczos bál eredménye: begyütt 5453 frt 10 kr. kiadás 2474 ft 61 kr. maradt 2978 ft 49 kr. be nem számíttatott 71 ft mely összeggel a tiszta jövedelem 3049 ft 49 kr. és egy ezüst tal­lér, az igazgató-választmány hálás köszönetet szavaz a t. ez. nagy közönségnek kegyeletes pártfogásáért, azon úri nőknek és uraknak u. m. Meyer és Szemek, Kertész, Wimmer és Ben­­kert, kik a jegyek eladásában fáradoztak. Cserhalmay Ferencznének az összes nyomtatvá­nyok dij nélküli megszerzéséért, Adler Antalné, Rözer Miklósné és Forgó Istvánnak fáradozásai­ért, a felü­lfizetőknek: gr. Andrássy Manóné 12 frt. Wodianer Albertin 7 ft. gr. Wenkheire Krisz­tina 5 ft. Cseremiszky Miklósné 4 ft. Weiner Regina 3 ft. Groma Dezső 3 ft 50 kr. gr. Mikó Imre, és Klobusitzky Ágostonnak. Új tagnak be­jelentetett, alapítónak Kajtár-Bodonyi Kálmánné 200 ft, Wirsbitzky Langerné 100 ft, rendes tag­nak 10 éves kötelezettséggel Samueli Teréz,ren­des tagsági dijjal Pauler Gyuláné, Károlyi Sán­­dorné, Magyary Istvánná és László Miklósné. — Öngyilkosok. Gyöngyösön, mint nekünk írják, f. h. 3-án este a „Magyar király­ f­ogadóban egy fiatal ember T. K. és egy feketé­re öltözött nő B. M. vettek éjjeli szállást, mind­ketten gyöngyösi illetőségűek, tisztességes jó szülőktől. Más napon mindketten mérgezve ta­áltattak. A rögtön igénybe vett orvosi­ segély­­nek sikerült a nőt megmenteni, ki — amint a szobában szétszórt mérgezőporról észre­vehető volt, — nem vette be a neki szánt adagot. A férfi,aki még csak 18­­,éves­ volt, esti 10 órakor meghalt. — Egy levelet hagyott hátra özvegy anyjának, melyben szerencsétlen lépéséért bo­csánatot kér, s azt szerelmének tulajdnitja.­­A hasonszenvi kórház, mely a ferenczvárosi kis fő­ utcza 15-ik sz. házában dec. 15-én megnyilt, 15 ágyra van berendezve, s dr. Klausman Ferencz vezetése alatt áll. A beteg­ápolást Sz. Vinczéről czimzett irgalmas nének látják el. A rendelő és felvételi órák d. e. 9-től 11-ig vannak. 1. A fizetendő tartásdij naponként minden betegtől 60 kr és következőleg rovatik le: a felvétel napján 10 ft előlegezendő, mely összegből a beteg — ha a fizetésnek megfelelő idő letelte előtt meggyógyultan elbocsáttatnék, — minden hátralevő napra 60 krt visszakap ; ellenben hosszabb időrel benmaradása esetén minden napra utólag 60 krt ráfizet. Azon eset­ben, ha a beteg 16 nap lefolyta előtt meghalá­­loznék, befizetett pénzének maradványa eltaka­rítására fordittatik. — Horváth Mihály mint a jelesen szerkesztett „Századok“ írja, másodszor is meg­forduló már Bécsben, hol a cs. titkos levéltár és a m. udv. cancellária III. Károly és Mária Te­rézia korabeli okmányait tanulmányozta, „Ma­gyarország Történetének“ harmadik kiadásában eszközlendő bővítései érdekében. Károly és Te­rézia korán kívül még Szent­ István korát bővíté a koszorús szerző nagy művének­­ legújabb kia­dásában. A kötetek nyomtatása oly gyorsan ha­lad, hogy már I. János király és I. Ferdinánd idejéig elértek ; azonban az egész mű egyszerre látand világot.­­—Halász Imre a „Pester Lloyd“ jeles tollú főmunkatársa a ministerelnökséghez osz­tálytanácsosnak neveztetvén ki, a nevezett lap szerkesztőségéből kivált, helyét a bécsi „Tages­presse“ munkatársa dr. Z­i­l­a­h­y P­á­l fog­lalja el. — Agyontánczolta magát. Al­más, bicskas községben a múlt hó vég­i táncz­­vigalom volt, melyben egy kisszállási iparos segéd oly hévvel és kitartással tánczolt, hogy halva rogyott össze. — Egy koldus öröksége. Egy ember halt meg Pancsován, ki Pest városának templomairól gazdagon emlékezett meg végren­deletében. Bécsi lapok szerint neve B . ... Dá­niel János volt, s koldus módra tengődött. Csa­ládjával régóta ellenséges lábon állt és sem ne­jének, kitől elválva élt, sem gyermekeinek nem hagyott semmit, hanem halála előtt a papnak átadott egy csomagot, hogy tartalmát oszsza fel unokái között. A csomagban egy millió há­romszázezer forint volt. — Egy csirkefogó pőre. Tegnap­előtt került Schwimmer A., Dolfi tolvajnév alatt ismeretes fiatal suhancz pőre tárgyalás alá a te­rézvárosi bíróságnál. A fiatal bűnös ellen egész csoport vádló lépett föl s tanú háromszor annyi volt. Feltört egy mészárszéket, három falusi pórnak tyúkketreczét a benne levő tyúkokkal ellopta s ezenkívül még több kihágást követett el. A megátalkodott tolvaj először mindent taga­dott, hanem azután töredelmesen bevallotta bű­nét, s kérte a bíróságot, hogy tekintve a fiatal­ságát, legyenek iránta elnézéssel s könyörület­­tel, miután már eddig is eleget szenvedett. És ezután crónikus hidegvérrel sorolta elő, mennyi időt töltött a börtönben életében. Ez elbeszélés­ből kitűnt, hogy a„tehetséges“ ifjú ép egy har­madrészét életének a börtönben tölte. Midőn a bíróság kimondá, hogy hat hónapra ítéltetett el, jókedvüleg megjegyzé, miszerint­­.hat hónapra is­mét gondoskodott magáról. Szép pálya áll alig 18 éves suhancz előtt, az Irodalom, színház, mai eszét. — Nyilatkozat. Előre nem látott aka­dályok miatt a „Derékszögű vetülettan“ csak f. hó végével fog megjelenni s a tisztelt előfizetők­nek megküldetni. Steiner Imre, iglói tanár. — Megjelen­t Kovács Albert szerkesztése mellett Egyházi Reform czimű­ havi köz­löny első száma.Ez közlönyéül tekinthető a sokat ígérő kezdetű reformegylet mozgalomnak. E közlöny hasábjain olvassuk, hogy az egyházi reformegylet eszméjét nagy lelkesedéssel karol­ták fel mindenfelé, úgy hogy Kassán fiók­egylet is alakult. Pestről is sokan csatlakoztak a meg­alakulandó egylethez. Budapesten mintegy 150 tag jelentkezett. Miskolczon, Kassán, Kecske­méten, Kolozsváron, Nagy-Enyeden számosan csoportosultak az egyházi reform eszméje körül. Az említett közlönynek érdekes darabját képezi Kovács Albert: „külföldi reformegyletekről“ czímű czikke,melyben ismerteti a „Protestanten­verein“ történetét. Ez egylet 1863 ban indult meg, de megalakulása ,de sok gát vettetett, mig statútumait 1865-ben megállapitá. Ez egylet most valóságos hatalommá emelkedett a német protestáns egyházban és a hierarchiai befolyás teljes paralizálását czélozza. Előfizetési ára 2 frt, egyes számok ára 20 kr. Előfizetési pénzek Petrik Géza pesti bizományoshoz küldendők. Egyleti és közintézeti hírek. — Az egyetemi dalegylet 1.évi már­cius hó 1-én zártkörű dalestélylyel egybekötött tánczvigalmat rendez, melyre a meghívók szét­küldése folyamatban van. Meghívók iránt ren­delkezhetni az egylet irodájában (egyetemi na­gyobb épület földszint jobbra) naponként reggeli 8—12-ig. A tiszta jövedelem fele része a ba­laton­füredi szeretetház javára fordittatik. A nagy komlóban Bakonyi magyar sulata és Bunkó Feri népzenéje. daltár A „Hon“ táv sürgönyei. Bordeaux, ferr. 4. Favre Gyulának Ver­­saillesből febr. 2-tól Gambettához intézett követ­kező sürgönye tétetett közzé: A fegyverszünet kivitele miatt nehézségek keletkeztek, minthogy a rendes forgalom lehetetlen volt, az egyezmény szövegét nem küld­ettü­k meg önnek. Most hely­reigazítom a szöveget, szíveskedjék azt a had­­testparancsnokoknak megküldeni. Az egyezmény már ismeretes pártjainak felsorolása után Favre Gyula ajánlja a fegyvertü­net kivitelét s to­vábbá hozzáteszi: Gr. Bismarck tegnap bele­egyezett, hogy Minteuffel tábornokhoz megha­talmazások küldessenek, a végből, hogy a mi parancsnokainkkal egyetértőleg a demarkatio­­nális vonalak megállapítassanak. Adjon ön ha­sonló megbízást a parancsnokunknak és értesít­sen ön engem arról, ha várjon megtétettek-e ezen intézkedései Adja tudtul azt is, a­mit ön­nek írok. Moltkeval tartott értekezés után azt hozák ne­kem javaslatba, hogy Bitschet és Belfortot ad­juk át, s erre meg fogna állapíttatni a demar­­kationális vonal. Én ezen javaslatot nem fogad­hatom el, habár azt mondják is nekem, hogy Belfort nem tarthatja magát sokáig. Én felhatal­mazást kérek egy tisztnek elküldésére, hogy a ISSYK. Pénz Áru Pénz Áru Pénz Áru 88 50 89 —Nemzeti bank 5% p. p....................... 97 60 97 90 94 — 95­­93 — 93 251------­— Magyar földhitel int. 51/* % . . „ „ Jövedékjegy 6% 88 50 89 — 721 — 723 — 96 — 96 50 tt keresk. bank......................... jelzálogbank 6%.......................... NYÍLT-TÉR. A legelegánsabb férfi és gyermek disz és ataxóruhák Magyarország 3 legnagyobb férfiruharaktárában ORENBAUMs. WEINER magyar kir. udv. szabók. I. Deák téren az evang. templom át­ellenében. 1148­—1* II. Hatvani utcza és országút szögletén, a Zrínyi kávéház átellenében. III. A régi színháztéren levő ba­zárban a „M.kir." ez. száll. átellenében. Ma:Ausor fej­egyek, Váltók (3 herz), Pénzek. Pénz Áru 1 58 80 58 90 67 65 67 75 67 75 67 85 268 — 269 — 267 —268­­88 50 89 — 94 25 94 50 105 50 106 50 12125 121 75 120 75 121 25 75 26 75 50 77 -77 50 75 50 76 -78 50 79 — 77 75 78 25 ,­­95 80 86 -105 75 106 — 63 -93 85­ — 1 207 75 208 — 1 80 50 81 50 230 -235 — 1 149 70 250 -1­83 — 83 50 1 92 6 — 926 — 101 25 101 50 BÉCSI TŐZSDE. Február 4. Államadósságok­ 100 k­is.) Egység, papir k. maj-nov. 5° 0 • | „ „ k. febr-aug. 5% , „ ezüst k. jan.-jul. 5% • n „ k. apr.-oct. 6% . J Oszt. ért. visszaf­zentedö (*/») 5% • 1889-iki egész sorsjog.................... „ „ egyötöd „ . . . . . 1854-ki 250 frtoa „ 4% . . . 1860-ki 500 n * 5% . . . 1860-ki 100 „ „ 5°/o . . . .8 fi4-ki 100 „ „ ..................... Államjószág záloglevl 120 frt. . .­­ Földtehermeljesitési kötyek­. j Horvát-tótországi............................ j Erdélyországi................................. j Temesi bánáti................................. (Ugyanaz 1867. kisor..................... Magyarországi ................................ 18661ki . . . Egyéb kölcönök. Dunaszabályozási........................... M. vasúti kölcsön ISo. é. ft. az. 5°. 0 Magyar jutalomkölcsn ..... Török jut. 400 ft. 1­ befsz. . . . Részvétek. Angol-osztr.­bank 20 frtos ez. 45°. e Angol-magyar bank 20 frt. ez 40°/0 Osztr. földhitelintéztOO frt. ez. 40% Keresk. és iparhiteltézet 160 frtos Ált. m. hitelint. 20 frt 40% befsz. Triesti kér. bank 51 frt..................... Pesti kér. bank OOlfrt........................ Oszt. discontobankOO frt. 40% bef. Alsó-ausztr. leszámolóbank 500 frt. Franco-0sztr. bankO0 ft. e. 30° t, bef. ,, magy. bank 20 ft . 30° t, bef. Ipar és ker. generalb. 200 ft. 30% b©** Keresk.bank Bécsben 200 ft. 60% „ Osztr. jelzálogbank 200 ft. 25% „ Osztr. nemzeti bank.......................... Osztr. egyesületi b. 200 ft. 40% „ Alt. forgalmi bank 200 ft. 60°/« „ Bécsi bankegyesület 200 ft. 40% „ Áll. fiumei (n.-várad-eszéki) 200 ft. e. Cseh nyugati vasút 200 ft.................. Cseh északi vasút 150 ft.................... Osztr. Dunagőzh. társaság 500 ft. pp. Erzsébet vasút 200 ft. pp...................... „ linz-budweisi vasút 200 ft. e. „ „ „ 200 o. a. 164 Ferdinand északi vasút 1000 ft. pp. Ferencz-József vasút 200 ft. e. . . Pécs-harci vasút 200 ft. e. . . . Galicz­ Károly-Lajos vasút 200 ft. e. Grácz-köflachi vasút 200 ft. . . . Kassa-oderbergi vasút 20­0 ft. . . Lemberg-czemov.-jassyi v. 200 ft. e. Triesti Lloyd 500 ft. pp...................... Magyar Lloyd Pesten 200 ft. . . . Osztr északnyugati vasút 200 ft. e. Pozsony-nagyszombati vasút I. kib. „ ff­m C* Rudolf vasút 200 ft. e.......................... Erdélyi vasút 200 ft. .......................... Államvasut 200 ft. p............................ Sz.-fehérvár-györ-gráczi..................... Déli vasút 200 ft................................... Déli ész. ném. összek. v. 200 ft. p. Suez társaság 500 frank .... Tiszai vasút 200 ft................................ Bécsi tramvay.................................... M. galicziai......................................... Magy. észak-keleti vasút 200 ft. e. Magyar keleti vasút 200 ft. e. Salgótarjáni kőszén 100 ft. ... Securitas v. bszt. 300 ft....................... Első osztr. magy. c­ukorgyár 200 ft. Záloglevelek (100 frtos). Ált. osztr. földhitel 5% ez. . . » » m 5% .... Elsőbbségi kötvények. (lo0 frtos) _ _ ------169 — 227 50­­ 179 50­­ 127 — 216 50 169 50 228 50 170 — 128 — 247 50 82 — 82 50 568 -570 -Alföld-fiumei 5% e. o. é..................... *8 — 88 25 224 75 225 -Cseh északi pálya 5% e. o. é. . . 93 — 93 25 186 75 187 25 „ nyugati pálya 5% «■ o. é. . . 92 50 -­----­-- — — — tt tt ti 1869 5%) e. o. é. Dunagőzhajózási társ. 5% PP- - • 92 — 92 50 2100 —8105 —— — 190 50 191 —Erzsébet pálya 5% pp........................ 94 — 91 50 163 — 163 50 „ „ 5% e. o. é. . . . — —— 243 75 244 -„ „ 1862 kib. 5% e. o. é 92 60 93 60 262 — 264 _ „ „ 1869 kib. 5% e. o. e. Ferdinand északi vasút 5% p. p. . 100 50 101 — 92 50 93­­90 75 91 25 190 — 190 50 87 50 88 50 840 — 342 — ii ti it 5% e. o. ó. . Ferencz­ József pály. 5% e-o. é. . . 103 25 103 50— — 94 — 94 25 197 50 198­ Pécs-barcai 5% e. o. ó......................... 88 50 88 75— — Galicz. Károly-Lajos 5% e. o. é. . tt ti ii 11 “b. 5%e.e.é. Kassa-oderbergi................................... 103 — 103 50— — 98 75 99 25 162 — 162 50 87 -87 26 167 50 168­­Lemb.-czernow.-jasayi I. kib.5% e.o.é. 80 — 80 5­­874 — 375 — 90 50 91 -1 161-164 50 „ „ „ II. kib.5% e.o.é. 87 30 87 60 183 90 184 10Osztr. Lloyd 5% p. p..........................— —­­ 174 — 174 25Osztr. északi pálya 5% e. o. é. . . 93 20 93 40— — Budapesti lánczhid 6% o. é. . .— — 227 — 227 50Rudolf pálya 5% e. o. é..................... 89 90 90 10 181 25 183 50 „ „ 1859. kib. 5% e. o. é. 89 80 90 — 156 75 157 251. erdélyi vasút 5% e. o. é. . . . Állam vaspálya (500 fr. dbonként) • 89 — 89 25 156 25 166 75 135 — 135 50 83 25 83 75 „ „ 1867.kib.(500 fr. db.) 132 50 133 — IC 9 — 110 —Déli vaspálya (500 fr. db.) .... 113 75 114 25— — 89 — 89 25 „ „ 1870—74. 6%(500 fr.db.) „ „ 1875—76. 6%(500 fr.db.) „ 1877—78.6%(500 fr.db.) Dél-észak ném. összek. 5% o. ó. . ti­ti 5°/o °* A • Tiszai vasút 5% o. e........................... IMN­ SS 1 1 1 M IMN­ SS M i 106 75 107 --- -­,87 75 88 ~ Magyar keleti vasút 5% o. e. . . 86 -88 25 Keresk. hitelintézet 100 frt . . C’arv 40 frt. pp.................................... ak­­nagőzhajózási 100 frt. pp. . -Keglevich 10 frt. pp........................ Budai 40 frt. o. ó............................. Pálffy 40 frt. pp................................ Rudolf alap 10 frt. e. é. . . -Salm 40 frt. pp................................. Szt.-Genois 40 frt. pp...................... Stanislai városi 20 frt. o. o. . . Triesti .100 frt. pp............................ . 50 frt. o. .............................. Waldstein 20 frt. pp........................ Windischgrätz 20 frt. pp. ... Amsterdam 100 hol. frt. 5% . . Augsburg 100 d. u. frt. 4% % . . Berlin 100 tallér 5%.................... Boroszló 100 tallér 5% .... Brüssel 100 frt. 21/* % . . . . Mainai Frankfurt 100 d. n. £it. 4°/, Hamburg 100 markbanco 4°/0 . . . London 10 font sterling 5% . . Lyon 100 frank 2% °j0 .... . Milano 100 uj líra 5°/p.................... Marseille 100 frank 2%.................... München d. u. frt. 4% °/o • • • • Paris 100 frank 2,/# °/0.................... Sz. Pótervár 100 rubel 6%% . . Bukarest (31 nap látut.) 100 ol. piait. Konstantin. „ „ „ 100 tö. „ Császári arany.................................... S tejes súlya . . . fokos arany.............................. Orosz imperial.............................. . Mária Terézia tallér......................... Egyesületi tallér ............................. 161 75 2220 59 104 15 103 45 103 80 91 35 123 95 5 84 9 96 162­­27 — 122 — 104 35 103 65 103 90 91 45 124 05 Azt hiszem, ezen kivánatom el fog tüttetni. Ily körülmények közt a hadműveletek Belfortnál, és Jura, Cote d,Or, Doubs departementokban meg fognak kezdődni, fentartatván a két tábornok közt létesítendő egyezmény. Azt mondják ne­kem, hogy a langresi parancsnok nem akar tud­ni a fegyverszünetről, és egy számjegyekkel ké­szített sürgönyt kíván. Nem vagyok birtokában számjegyeinek , intézzen tehát hozzá ön egy sürgönyt. Bordeaux, febr. 5. Következő okmány téte­tett közzé: Simon Gyula úr, a párisi kormány tagja, Bordeauxba egy választási rendelet hir­detményét hozá meg, mely a bordeauxi kormány által kiadott rendelettel egy pontban nem egye­zik meg. A párisi­­kormány már négy hónap óta zárolva és a közvéleménynyel való összekötte­téstől elzárva van , azonkívül az a hadifogoly helyzetében van. Az sincs megmondva, hogy az, ha jobban lesz róla értesülve, egyetértésre jutott volna-e a bordeauxi kormánynyal. Továbbá azt sem tudhatni, hogy az, a Simon Gyula úrnak adott, általános kifejezésekben tar­tott küldetéssel a választásokat eszközöltetni, és a választási korlátozások külön esetét absolut és kihívó módon szabályoztatni kívánja-e. Ezen körülmények közt a bordeauxi kormány köte­lességének tartja, a maga rendeletét fent°rtani. Az fenn is tartja azt, daczára annak, hogy Bis­marck kifogásokat tesz és az ország belügyeibe avatkozik. Az fenntartja azt Francziaország be­csülete és érdekei nevében. — A bordeauxi kormánynak egy tagja ma már el is utazott, hogy a valódi tényállást eléje terjessze a párisi kormánynak. — Kelt Bordeauxban, 1871. febr. 4. Aláírva: Crémieux, Gambetta, Glais Bizain, Fourrichon, Versailles, febr. 5. Azon óváson kívül, me­lyet Gambetta választási rendelete ellen kiadott, Bismarck egy hosszabb jegyzéket is intézett Favrehez, melyre ez utóbbi annak megigérésé­­vel válaszolt, hogy Gambettának a választások szabadságának megszorítása iránt kiadott rende­lete meg fog szüntettetni. Versailles, febr. 5. A császár Berlinben győ­zelmi üdvlövéseket rendelt el, s közelebbi elha­tározó csaták folytán, melyek következtében a 80,000 nyi ellenséges hadsereg svájczi területre szoríttatott át, és azért, hogy a párisi erődök megszállottak. A fegyverszünet alatt csak rend­kívüli események beálltával fognak hivatalos ka­tonai értesítések kiadatni. Brüsssel, febr. 4. Az „Ind. beige“ egy jan. 30-kan kelt bordeauxi levelet közöl, melyben az mondatik, hogy a fegyverszüneti feltételek sú­lyos volta daczára Favret nem kárhoztatják és nem ítélik el. Gambetta egy napiparancsban felhívja a katonákat, hogy gyakorolják magu­kat. Ugyanazon lapnak egy lillei febr. 3-ai le­vele mondja, hogy a .A németek Abbevillet meg­szállták, a­mi ellen Villouvisy ezredes óvást tett. London, febr. 5. Az­­„Observer“ szerint a németek Pondicheryt követelik, hogy azt aztán Helgolanddal elcseréljék. Berlin, febr. 5. Bismarck és Favre közötti értekezéseken már arról volt szó, hogy a fegy­verszünet mártius­­­ig lenne meghosszabbítandó, hogy a bordeauxi gyülekezet komolyan megfon­tolhassa a béke és jövőbeli kormány kérdését. Versaillesi katonai parancsok csapatoknak után­­küldését rendelik el ismét, úgy mint a háború továbbtartásánál.­­ Egy délnémet kitűnő ál­lamférfi azt pendíté meg Bismarcknál, hogy az Austria által 1866-ban fizetett 30 millió hadi­költség téríttesssék vissza. Brüssel, febr. 4. A követ-kamarában azt mondja Anethan miniszter, hogy habár nincs is hivatalos értesítése, mégis tudja, hogy Párisban nagy a nyomor, és azt hiszi, szükségesebb előbb élelmiszereket, mint pénzt küldeni. Az ott lévő belgák részére, kik ínségben vannak, hitel fog nyittatni a belga követségnek. A senatorokból és képviselőkből álló segélybizottmány már tett is a minisztériumnál lépéseket, hogy a németek­nél, — kik azt nem is ellenzik — a vasutak helyreállítása eszközöltessék. A válasz kedvező volt. Anethan reméli, hogy az egyenes összeköt­tetés rövid időn meg fog nyittatni.— Az„Indep.“ nem hiszi, hogy a Bourbaki haláláról szóló hir való. Anyósa, ki Brüsselben lakik, tegnap sür­gönyt kapott, mely javulását tudatja. Bécs, febr. 6. Megnyitás. Hitelint. részvény 249.70. Napolend’or 9.96.— . Lombardok 285. — . Angol-Ausztrián 205.50 Tramway — Báoss, febr. 6 (Élőbörze.) Hiteltv. 250.90. Ej ez. vasút------.— Allamvasut. 379.—. 1860 ki gorsj. 94.50. 1864-ki sorsjegyek 121.—. Napo­leon’dor 9.95.—. Adómentes kölcsön —.— Lombardi vasut 185.30. Magyar hitelrész—. — —. Ferencz­ József vasút —.—. Pécsi vasút — Franco Hungarian------.—. Alföldi vasút — Zálogkölcsön —.—. Tramway 183.50. An­glo-Ausztrian 206.— Galicziai vasut 244.50 Franco 101.50. Népbank —.—. Bécsi bank Építési bank —.— Északkeleti-----. Frankfurt, febr. 4. (Estizárlat.) Osztr. hitel­részvény 240.75. Osztr. államvasuti részvény 361.75. Lombardok 177.25. Galicziai 232.75 Nyomatott az »Athenaeum» irodalmi és nyomdai részénytáraulat nyomdájában (ezelőtt Emieh Ce­tere 7. szám. Pesten. Frankfurt, febr. 4. Zárlat. Váltóárf. 95 75. 1959-ki E. metalliques —.—. Uj ezüst köl­csön —.— Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalli­ques —.—. Uj adómentes kölcsön —. Ameri­kai 1882-ig 95.50. Osztrák hitelrészv. 240.25. Osztrák államvasut 360.75. 1854-ki sorsjegyek 69.75. 1864-ki 115.­. 1860-iki 77.25. Fér. Jó­­zsefvasut 183.—. Lombardok 176.25 Galicziai 223.25.Papir járadék —.—. Ezü­stjáradék —.— Osztr. bankrészv. 692.—. Közgyűlések. — A pesti érték és árutőzsde közgyűlé­sén a választmányba megválasztottak: Rebly Ad., Altstädter Rad., Bachrach W., Báronyi B., Beimel J., Deutsch K., Gold Zsigmond, Gruber Jakab, Gschwindt M., Haggenmacher H., Ha­nover Miksa, Hajduska M., Hirschel, Holitscher Fülöp, Holl F., Holländer B., Hürsch Ágost, Koch­meister Fr., Koechlin E., Lányi Jakab, Marié Márk, Nágel Hermann, Netter I, Pirnitzer J., Strasser Albert, Schreiber Mór, Schweiger M., Ullmann M., Wahrmann M., Wiener Lipót. — A pesti kézműves bank közgyűlésén a választás eredménye a következő : elnök E­­len­­berger Henrik, alelnökök: Fáik Zs. és Schwartz Ármin, igazgatótanácsosok : Barber S., Boschan J., Neustadt Gusztáv, Schlesinger I. Schweiger A. és Tafler K., választmány: Abeles A., Adler L., Baum J., Brunner J., Breitner Zs., Büchler A. , Deutsch Ignácz, Heidlberg Ármin, Kohn L., Kanitz János, Lemberger M., Miksitz K. Nagel 5., Pinkas Zs., Pollak Zs., Pollak B., Rosenberg J., Rindauer Ed., Szntrel F., Steinitz I., Stern B. , Schmidt Gyula, Steinberg L. és Zachg L. — Számvizsgálók: Fekete B., Reinitz L. és Wär­mer L. A pest külvárosi takarékpénztár hi­telegylete febr. 5-én tarta rendes évi közgyű­lését. Az egylet évi működéséről felolvasott je­lentésből kiemeljük a következőket: a múlt év fo­lyama alatt 389 tag lépett új hitelegyletbe 432,250 frt engedélyezett hitellel; részint kilépett részint meghalt 5 tag 6000 ft hitellel s úgy dec. 31-én maradt 393 tag 426,250 ft hitellel. Leszámitolta­­tott 1105 db hitelegyleti váltó 817,045 frttal; tárczából kiment 661 db 478,685 fttal; tárná­ban maradt 494 db 338,360 fttal. A­itelegyleti biztosítéki alapba befolyt 21,065 ft, ugyanebből visszafizettetett 75 ft, maradt a lefolyt év dec. 31 én 20,990 ft. A hiteltulajdonosok egyetlen esetben vannak veszteség által 100 ftig érde­kelve, mi azonban a biztosíték kamatjával és tartaléktőkéjével elegendőleg fedeztetik. Ezen jelentés után a hitel-felvételi tagok megválasz­tása következett. árkelet a pesti börzén. Magyar vasúti köles . 106VI —1057«. Magy. sorsj.­kötes. 931/1—93V. Boráéra, reamegv. köt 723/«—73— Pécsbárcisi vita. 162—164— —. Alföld fiumei 169—170— Északk. 1661/»—157»J a. Magy. ket. 83—­84—.Pesti körúti 296 — 298—. Budai 120—127—. Bécsi Tramway 184——186— I. magy. bírt. 750 - 760—. Hars 105 -110—. Pesti bírt. 257 260 Unió 270—275—. Pan. viszonbirt. 295 300—. Hunnia 146—160—. Angol-magy. bank 80-----81—. Magy. által. 8371—84—. Franezia-magy. 64-----64­2 Pesti népbank 32—321/,, Pesti keresk. 147—.160 Bu­dai 200—210—. Pesti iparbank­­402 —406— Terézv. iparb. 28-----SS’/a- Pesti takarékpénztár. 603 --------Budapesti fővár. 162-------163 Terézvár. 47— 45— K­ül­városi 31—311/* Forettcs-Józsefvircai 46—47. —. Árpád gőzmalom 270 —*8)—. Blumfélv 19'— 200—. Concordia 415— 425—.'Király 415—1­25 —. Lunza 132—’.35—. Molnár és sütök 180—185 —. Unió 270— 280—. Victoria 210—815—.­­. budapesti 495 — ECO—. Pannónia 675—680—. Hengens. 900-----905—. Budai gyártelep 33—66—. Erzsébet 125—130—. 1. ru­­rryai sörfőzde 580— 686—. Király 78- 80—. Hajóhi­td­ ——-------. 1. magyar g­ő­z­h­aj­ó 80— 82—. Or­szágos 40—42—. Magyar Lloyd-----------Pest-bécsi vontató-----------. Flora szappangyár 70. 75. Gyaratott fonalgyár 130—132 — .1. magy. hörgy,-------------.1. ma­gyar azesofin. 190—210.Ej Ujpesti-----320. Oschwindt­féle gyár 186—190—. Salgótarjáni kősssénb. 109—.110. Festfinarei hajógy. , 80—82—. Alagút 91—92—. Dräsche téglav. 96—97—. Athenaeum könyvnyomda 128—182. Ganzféle vasönt. 340—350. Üveg.----- Vendéglő 128— 13 —. Waggon gyár —.— Gyspimnose —.-----.Magy. zálog 1. 50«% 89—90—. Napoleondor 9.94— 9.96. Arany 5.83-5.841/i Ezüst 122—122»/«—. Porosz tallér 1.83— 1.83*/a Frankfurt 108.-----103ya. Hamburg 100. ra. bank 901/a. —91—, London 10 font st. 123ya — 124.Páris 100 frank -----.-------- . Felelős szerkesztő : JÓKAI MÓR.

Next