ALKALMAZOTT MATEMATIKAI LAPOK 4. KÖTET (A MTA Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei, 1978)

1978 / 1-2. sz. - Tusnády Gábor, Telegdi László és Czeizel Endre: Gyakori veleszületett rendellenességek öröklődésmenetének vizsgálata

Alkalmazott Matematikai Lapok 4 (1978) 19 25 GYAKORI VELESZÜLETETT RENDELLENESSÉGEK ÖRÖKLŐDÉSMENETÉNEK VIZSGÁLATA TUSNÁD­Y GÁBOR, TELEGDI LÁSZLÓ ÉS CZEIZEL ENDRE Budapest A veleszületett rendellenességek itt ismertetésre kerülő matematikai-genetikai vizsgálata az ún. GAMT- (Gaussian Additive Multifactorial Thereshold­) modellen alapul. A GAMT-modellben egy-egy rendellenességet egy normális eloszlású valószínűségi változó jellemez, melyet hajlamnak nevezünk, d­ed fokú rokonok hajlamainak h*/2d a korrelációs együtthatója, ahol ír az örökölhetőségi együttható. A maximum likelihood-módszer segítségével elvégezzük a h2 becslését és a modellnek a genetikai családvizsgálatok adataihoz való illesztését. 1. Bevezetés A vizsgálat célja Ismert tény, hogy jelenleg Magyarországon a születések mintegy 6—7%-ában veleszületett rendellenességgel kell számolni, továbbá egy sor veleszületett rendelle­nesség több családtagnál, halmozottan fordulhat elő. Ezért is fontos ezen betegségek öröklődésének vizsgálata. Az egyes rendellenességek öröklődésmenetének leírására az ún. GAMT-modellt választjuk. Ez feltételezi, hogy a vizsgált rendellenességnek mindenkire nézve van egy valós számmal kifejezhető mértéke, vagyis a betegséghez hozzá van rendelve egy L háttérváltozó. (Szokás ezt hajlamnak is nevezni.) A modell szerint L standard normális eloszlású valószínűségi változó, amelyre L + G+E, ahol G az additív genetikai, E a környezeti hatást jelenti, G és E független, 0 várható értékű, A2 ill. (1 — h­) szórásnégyzetű, normális eloszlású valószínűségi változók, továbbá az, hogy valaki beteg, azt jelenti, hogy rendellenességének mértéke nagyobb egy — a vizsgált egyedet tartalmazó populációra jellemző — küszöbnél. (A2 az örö­kölhetőség mértéke, közismertebb néven örökölhetőségi együttható.) A GAMT-modellben a rokonok rendellenességének mértékei a rokonsági fok­tól függően korreláltak: d­e a fokú rokonok rendellenessége mértékeinek A2/2, a korrelációs együtthatója. Ezt figyelembe véve vizsgálatunk célja különböző rokon­csoportokra ill. ilyenek bizonyos összességeire a A2 becslése és a becslés 95%-os szintű konfidenciaintervallumba foglalása volt, továbbá annak ellenőrzése, hogy a különböző­­г-becslések eltérése szignifikáns-e vagy sem. Ez utóbbi a modell tesztelé­sét jelentette. Azon rendellenességekre, amelyekre a modell illeszkedett a genetikai családvizsgálat adataihoz, a kapott A2-értékek jól használhatók voltak a genetikai tanácsadásban. Alkalmazott Matematikai Lapok 4 (1978)

Next