Akadémiai Közlöny, 1970 (19. évfolyam, 1-20. szám)
1970-01-15 / 1. szám
4 AKADÉMIAI KÖZLÖNY 1970. január 15- i izányítottan (bruttó A/B) állapítja meg oly módon, hogy a nyereségprémium mértéke az arány minden egyes százaléka után a magasabb vezető állású tárgyévi kifizetett alapbérének egy százalékánál kevesebb és két százalékánál több nem lehet. A mérleg szerinti bérköltségbe ebből a szempontból nem számít be a bányászatban a hűségjutalom, a könyv- és lapkiadó vállalatoknál, valamint a film- és hanglemezgyáraknál a szerzői tiszteletdíjak, illetőleg a filmprémium. (3) A nyereségprémium mértékét a dolgozóval írásban előre kell közölni. A felügyeleti szerv a nyereségprémium terhére a várható eredményekre tekintettel, legkorábban a féléves mérlegadatok figyelembevételével — év közben egyszer — előleget adhat. • (4) A nyereségprémium összegét a felügyeleti szerv a vállalat kiemelkedő gazdasági eredményeire, illetőleg a kiemelkedő irányító tevékenységre tekintettel a vállalat bérköltsége terhére — a bérszabályozás szerinti bérszínvonalba, illetőleg bértömegbe be nem számítóan — felemelheti. 28. §. (1) Ha a felügyeleti szerv a vállalat gazdálkodásában vagy irányításában mulasztást állapít meg, a magasabb vezető állású dolgozó nyereségprémiumát a hiányosságok pótlásáig zárolt számlára helyezheti, illetőleg legfeljebb 25 százalékkal, ha pedig a mulasztás súlyos, ennél nagyobb mértékben csökkentheti vagy teljesen megvonhatja. (2) Csökkenteni kell, illetőleg meg kell vonni a nyereségprémiumot a népgazdasági érdek vagy a lakosság érdekeinek súlyos megsértése esetén, valamint akkor, ha a vállalat a rendelkezésére álló eszközöket nem használja fel megfelelően, és emiatt a vállalatnál dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulása a lehetőségektől jelentősen elmarad, továbbá, ha a részesedési alap nem nyújt fedezetet a terhére kifizetendő összegekre. Az ágazatért felelős miniszter, illetőleg a felügyeletet gyakorló miniszter a kötelező csökkentés, illetőleg megvonás további eseteit meghatározhatja. (3) A csökkentést, illetőleg megvonást írásban indokolni kell. 29. §. (1) A magasabb vezető állású dolgozókat az év végi részesedés a vállalat többi dolgozójához hasonlóan megilleti. Az év végi részesedés a kiemelkedő munkára és példamutató magatartásra tekintettel azonban nem emelhető fel, miután e tényezőket a nyereségprémium megállapításánál veszik figyelembe. (2) A magasabb vezető állású dolgozó részére a felügyeleti szerv jutalmat adhat az ,,MTA SZOT elnökség Vörös Vándorzászló” és a „Kiváló Vállalat” kitüntetés esetén a részesedési alap terhére, továbbá kivételesen — a vállalat bérköltsége terhére a bérszabályozás szerinti bérszínvonalba, illetőleg bértömegbe be nem számítóan — a vállalat tárgyévi eredményeiben nem jelentkező távlati feladatok érdekében végzett eredményes munkáért és a műszaki fejlesztés terén kiemelkedő eredményekért. (3) A magasabb vezető állású dolgozót is megilleti a jogszabály vagy a kollektív szerződés rendelkezései szerint a miniszteri vagy ennél magasabb kitüntetés esetére, valamint a részesedési alapból a törzsgárda tagsággal együtt járó jutalom. (4) A felügyeleti szervnek a 27. § (2) és (4) bekezdése, a 28. § (1),(2) bekezdése és a 29. § (2) bekezdése alapján tett intézkedéséről a szakszervezetet egyidejűleg tájékoztatni kell. 5. Alapbércsökkentés veszteséges gazdálkodás esetén 30. § (1) Arra az évre, amelyben a vállalat a tartalékalap által nem fedezett veszteséggel zár: a) a magasabb vezető állású dolgozóknak csak a személyi alapbérük 75 százaléka; b) a nyereség alakulására jelentős befolyást gyakorló munkakörben dolgozóknak pedig csak személyi alapbérük 85 százaléka jár. A különbözetet vissza kell téríteni. (2) Az (1) bekezdés b) pontja alá eső munkaköröket a kollektív szerződésben kell meghatározni. A személyi alapbércsökkentésnek csak olyan munkakörben lehet helye, amelyben dolgozók részére éves feladatokért járó prémiumot vagy nyereségprémiumot tűztek ki. Nem írható elő személyi alapbércsökkentés a munkások és olyan alkalmazottak esetében, akiknek rendelkezési joguk és a nyereség alakulására érdemi befolyásuk nincsen (pl. bérelszámolók, anyagkönyvelők, gépkocsivezetők), még akkor sem, ha részükre éves feladatokért járó prémiumot vagy nyereségprémiumot tűztek ki. (3) Az (1) bekezdésben foglaltak csak azokra a dolgozókra alkalmazhatók, akik a veszteséges évben a vállalatnál legalább fél éven át személyi alapbércsökkentés alá tartozó munkakörben dolgoztak. Ebbe az időtartamba — az évi rendes és tanulmányi szabadság kivételével — az egy hetet meghaladó munkából való távollét (betegállomány stb.) nem számít be. (4) Ha az (1) bekezdésben említett munkakörben töltött időtartam az egy évet nem éri el, a visszatérítési kötelezettség az eltöltött idővel arányos. 31. § (1) Ha a veszteség összege kevesebb, mint a 30. § szerint visszatérítendő bérkülönbözet öszszege, a levonás időtartamát a veszteség mértékéig arányosan csökkenteni kell. (2) A 30. § alapján fennálló visszatérítési kötelezettségről a dolgozót a levonás megkezdése előtt legalább nyolc nappal értesíteni kell. A levonást a mérleg elkészítését követő hónapban kell megkezdeni. A levonásra a társadalmi tulajdonban okozott károk megtérítésére kötelező jogerős vállalati határozat végrehajtásának szabályait kell alkalmazni. (3) A levont, illetőleg behajtott összegekkel a nyilvántartott vállalati veszteséget kell csökkenteni.”