Aradi Közlöny, 1927. február (42. évfolyam, 24-46. szám)
1927-02-01 / 24. szám
Arad, XXXXII. évf. 24-ik szám,ügyes peruuty arab leá, mama? • fej. 1927 február 1. Keck Szerkesztőség: Arad, Acsev.-palota. Kiadóhivatal: Aradi Nyomda Vállalat. Relev. Regele Ferdinand 4/22 (József főherceg ut.) Sürgönyeim: Közlöny, Arad* Telefonszem: Szerkesztőség és kiadóhivatal 151. Megelenik naponta reggel. Aram Közlöny POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. * E L ŐFI Z ETI Í A HELYBEN ÉS VIDÉKÉN Egész évre Fél évre ... Negyed évre Havonta ... ... 960 Lej ... 480 Lej ... 240 Lej ... 80 Lej Hirdetések díjszabás szerint Egyes szám ára 5 lej, vasárnap 6 lej, Bucurestiben 50 bánvátó . Lapunk mai száma 10 oldal* Kapkodó játék. IA király hazahívja Károly volt trónörököst Az email év szeptemberében életbe lépett százszázalékos vasúti tarifaemelés egész Románia közvéleményének, de főleg az ország gazdasági köreinek legőszintébb felháborodását és tiltakozását váltotta ki. A horribilis viteldíjak ellen szinte egyhangú volt a felzúdulás, amely komoly formában került a kormány elé is. A megnyilvánult elégedetlenségnek, de elsősorban a jobb üzleti belátásnak meg is volt — legalább papíron — a kívánt eredménye, mert a kormány elhatározta, hogy a felemelt vasúti tarifát méltányos módon csökkenteni fogja. Az ország minden részéből beérkezett jelentésekből ugyanis kiderült, hogy a vasúti igazgatóság nem érte el azt a jövedelemszaporulatot, amelyet a tarifa megdrágításával remélt elérni. A zuhnagasra srófolt viteldíjak meghaladták az utazóközönség anyagi teljesítőképességének maximumát és felborítottak minden ipari, kereskedelmi kalkulációt. A kormány tehát utólag megbizonyosodott arról, amiről az egész ország közvéleménye már a tarifaemelő rendelet kiadása előtt is tudott: amit a CFR ma a közönség biztonságával, kényelmével és gazdasági érdekeivel szemben produkál, az nemcsak tarifaemelést nem érdemel, hanem egyenesen megköveteli a vitel- és fuvardíjak lényeges leszállítását. Ennek dacára a vasúti tarifa szinte törvényszerű perioditással emelkedik a lehetőségek határai fölé. Sajnálatosan szomorú, hogy a kormány csak utólag látta be a helyzet tarthatatlanságát és komoly nyilatkozatokban kénytelen volt visszaszívni az elhamarkodott rendeleteket, így történt ez a tarifaemeléssel is. Illetékes helyen pozitív formában ígéretet tettek, hogy a felemelt vasúti tarifákat mérsékelni fogják, sőt a romániai lapokban hivatalos forrásból merített hasábos tudósítások jelentek meg, amelyek arról számolnak be, hogy a beígért január elseje helyett legkésőbb február hó elsején életbelép az új tarifa. Az Aradi Közlöny ugyancsak hivatalos jellegű kimutatást is közölt már arról, hogy milyen lesz a holnapra beígért új tarifa. Január utolsó napján, tehát az új tarifa életbelépésének előestéjén aztán megint csak lecsapott a bomba miként újévkor, az utolsó pillanatban a vasútügyi minisztériumból rendelet érkezett, amely kategorikusan kijelenti, hogy a holnapra beígért vasúti tarifacsökkentés nem történik meg és minden marad a régiben. Hát ez már több, mint határozatlanság, fejvesztettség és kapkodás; ez már kegyetlen játék a közönség türelmével és idegeivel. Ahogyan a CFR rozzant felszerelése és könnyelműen működő adminisztratív gépezete játszik az utasok életével, épúgy veszélyezteti ez a szinte már komikusan ható rendeletjáték a közvélemény kipróbált türelmét és utazási kedvét. Talán azokat a veszteségeket akarja a vasúti üzletvezetőség behozni, amelyet az egynapos hóforvás okozott a CFR hamar megzavarható vonatain? Vagy a vasútügyi minisztériumban valaki ballábbal lépett ki ma reggel az ágyból és rosszkedvűen adta ki ezt a végszóra érkező rendetek*, amely komolytalanná teszi Románia legnagyobb és eddig sajnos a szó legszorosabb értemében véresen komoly intézményét, a CFR.-t. Az «wn*énveket figyelve, igazán nem tudunk másraféledni, minthogy valaki vagy valakik, ki tudja milyen érdekektől vezetve, szándékosan diszkredi- elni akarják a kormány tekintélyét, hogy megrencsítsék azt a bizalmat, amelyet a miniszteri adott szó iránt éreznünk kell ,elyen vége egyszer az léfeás-'érdetlen bizonytalanságnak, az ingadozó lapkodásnak, hiszen a játék nem babra megy, a igen nagy: az ország hírneve, jóléte, közgazdaságán, egészséges vérkeringése, polgárságának nyújftlma és önbizalma forog kockán. Goga Octavián fontos megbízatással Párisba utazott. — A nemzetinág félhivatalos lapjának szenzációs híradása. (Az Aradi Közlöny hhisi tudósítójának telefonjelentése.) A nemzeti párt hivatalos cluji orgánuma, a Patria, vasárnapi számában bucuresti-i tudósítás alapján azt a szenzációt keltő hírt közli, hogy Goga Octavian belügyminiszter az uralkodó kívánságára szombaton a Simplonnal Párisba utazott, mert Ferdinand király, a beteg apa, látni akarja fiát, Károly volt trónörököst. Ezzel a fontos utazással kapcsolatban a nemzet iparti félhivatalos azt írja, hogy Goga párisi utazása nagy politikai események előjele. A Patria szerint Averescu és Maniu között ez ügyben hosszas tárgyalás után megegyezés jött létre. A nemzeti párt öszszes politikusait Bucurestibe hívták s közülük Popovics Mihály szombaton kihallgatáson jelent meg Mária királyné előtt. A Patria hírét megerősítés hiányában fenntartással adjuk. Jelentősen megerősödött a kormány helyzete. Averescu nagy fontosságú megegyezése a liberálisokkal — A nemzetiparasztpárt döntő tanácskozása. — A kamara a rokkantakért. (Az Aradi Közlöny bucuresti-i tudósítójának távirata.) Az elmúlt hetek máról-holnapraváltakozó politikai eseményeinek zűrzavarában a tegnapi napra lényegesen kielégítő lehiggadás állott be. A különböző pártok vasárnapi ülésein általános volt a megállapítás, hogy a kormány és a liberális párt kibékülése a belpolitika alkotó, és munkaképességének széles perspektíváját nyitotta megAverescu miniszterelnök számára, aki az utolsó pillanatban ismét jó régi jó diplomatának bizonyult s egyszeriben elmetszette a gordiusi csomót, amely a liberálisok teljes izolálásával esetleg a kormány bukását vonta volna maga után. A Cuvântul szerint máris érezhető a kormány lényeges megszilárdulása, mert Averescu mára már sietteti Petrovici iskolareform javaslatát s a kérdésben teljesen elejtette Negulescu álláspontját, s aki tudvalevőleg 1921-ben Petrovici felfogásával teljesen ellentétben álló reformjavaslatot dolgozott ki s ennek a javslatnak az éle valóságosan a liberálisok, de főleg a kisebbségek ellen irányult. A tegnapi nap folyamán a nemzeti-parasztpárti vezérek fontos megbeszélést tartottak. A megbeszélésen Mihhalache, Popovici, Madgearu, Maniu és Lupu dr. vettek részt. A megbeszélésen Maniu ismertette a fuzionált párt és a kormány között a január 4-iki egyezményre vonatkozólag létrejött újabb megállapodást, amely a régebbitől alig különbözik valamiben s inkább a nemzeti parasztpárt részéről mutat csekélyebb engedékenységet. A megbeszélésről a Romania című lapban kommünikét is tettek közzé, amely szerint a párt határozottan leszögezi, hogy közte és a kormány között bizonyos megállapodás áll fenn úgy a fúzióra, mint a január 4-iki egyezményre vonatkozólag. Az utóbbi kérdésben tanúsított enyhébb magatartását a párt úgy magyarázza, hogy erre a változott politikai viszonyok folytán volt szükség. A kommüniké hangjából bizonyos idegesség érezhető s ezt a Cuvântul úgy értelmezi, hogy a nemzeti parasztpártnak a liberális párttal való megerősödéstől tartanak. Egyébként a bucuresti-i sajtó azon a véleményen van, hogy a január 4-iki egyezmény nem pártok, hanem az állam érdekében történt s igy ez ügyben egyetlen pártnak sem lehet a másiknak szemrehányást tenni. A Cuvântul illetékes helyről nyert információk alapján közli, hogy Averescu kormányelnök több oldalról érkezett óhajtásra egyelőre lemondott arról, hogy a diplomáciában tervezett személyi változásokat keresztül vigye. A Cuvântul ezt Duca volt külügyminiszter vereségének könyveli el, aki tudvalevőleg előterjesztés tett a miniszterelnöknek az egyes külföldi meghatalmazott miniszterek felcserélésére. A nemzeti-parasztpárti vezérek tegnapi értekezlete után ma délután a párt végrehajtó bizottsága tartott Maniu Gyula elnöklete alatt ülést, amelyen a bizottság valamennyi tagja megjelent, a Chiron betegen fekvő Vaida kivételével. Az ülésen Maniu ismertette a politikai helyzetet. Beavatottak rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak a mai értekezletnek, amely hivatva van igen fontos határozatokat hozni. Épen ezért az értekezlet hosszabb lefolyású és lapzártakor még tart. Az Adeverul értesülése szerint Maniu és Michalache álláspontjai teljesen megegyeztek. A kamara mai ülésén a hadiözvegyek, árvák és rokkantak kérését is tárgyalták, amely alkalomból kétszáz hadiözvegyből és rokkantból álló küldöttség jelent meg az ülésteremben. Iancobescu tábornok kéri, hogy a kormány vegye figyelembe a rokkantak, hadiözvegyek és árvák óhajait, amelyek megoldása államérdek. Az elnöklő Braescu közli, hogy értesíti erről a kormányt, amely tudatában vanezirányú kötelezettségének. Dicséri Marzescu volt liberális igazságügyi minisztert, aki a rokkantakkal szemben megértő eljárást tanúsított. Cuza is kéri a rokkantak segítését. Bratianu Vintila kifejti, hogy a liberális párt a lehetőséghez képest teljesítette a rokkantak kérelmeit és támogatta a munkanélküleket. Végül Iancobescu tábornok felszólalása rekeszti be a vitát. Mitilineu külügyminiszter törvényjavaslatot nyújt be a stockholmi nemzetközi postaegyezmény ratifikálása ügyében. Florea kéri a szatmár megyei utak megjavítását Meisner munkaügyi miniszter beismeri, hogy az utak rossz állpotban vannak és ígéri, hogy februárban törvényjavaslatot nyújt be, amely megfekl, hitelt bocsát rendelkezésre. Buzdugan kéri a besszambiai erőszakos adóbehajtások felfüggesztését, majd áttérnek a CFR. reorganizálásáról szóltó javaslat vitájára. A 4-ik szakasz tárgyalásánál Cuza kéri, hogy idegenek ne lehessenek tagja, a CFR. igazgató tanácsának. Vaseanu kifejti, hogy helyet kell adni a külföldi tőke képviselőjének, amennyiben az államvasutak újjáépítéséhez hitelt nyújtanak. Madgearu javasolja, hogy a CFR. igazgató tanácsának tagjai legyenek az állam képviselői, egy gazdász, egy pénzügyi szakértő és egy mérnök. A szenátus ülésén Pop nemzeti-parasztpárti felhívja a közoktatásügyi miniszter figyelmét a ploesti-i leánygimnáziumnál történt szabálytalanságokra. Trancu-Iasi beterjeszti a munkakamarákról és a legfelsőbb munkaügyi tanács szervezetéről szóló törvényaavaslatot