Aradi Közlöny, 1939. január (54. évfolyam, 2-24. szám)
1939-01-03 / 2. szám
M Administrator delegat: „ ^ ARAD, ANUL S4. No. 2. Redactor responsabil: Dr. STAUBER JÁNOS 1939. január 3., kedd. SZ. JAKAB GÉZA Proprietară: Societatea Anonimă pt. editura ziarului Aradi Közlöny, înreg. în Reg. Puhl, periodice sub No. 10/1—1938. Trib. Arad. őfelsége II. Carol király újévi rádiószózata és válasza a pátriárka miniszterelnök felköszöntésére Újévi beszédében a kormány tizenegy hónapos munkásságáról számolt be a kormányfő, az Uralkodó pedig méltatta az eddigi eredményeket és vázolta a jövő munkaterveit Miron Cristea dr. a kisebbségek békés fejlődéséről Őfelsége II Carol király Szilveszter éjszakáján rádiószózatot intézett az ország népéhez, melyben a következőket mondotta: — ,,Az elmúlt esztendő, éppen úgy, mint a többi örömet és fájdalmat hozott a számunkra, meg kell azonban említenünk, hogy az 1938-as esztendő ezúttal új reményeket és új munka és fejlődési lehetőségeket is szállított számunkra. Romániának ma nagyobb szüksége van összes fiainak az egyesülésére, mint bármikor. Románia összes fiainak egyetlen hitben kell egyesülniük, csakis úgy állhatunk ellen a veszélyeknek, ha valamennyien szorosan egyesülünk az újjászületett Románia mellett. Románok! Ebben a pillanatban, amikor 1939. kezdődik, vessétek pillantásotokat a fejlődés és a boldogulás útjára. Mindenkinek lelkében éljen ott a hazafiasság szikrája, amelynek buzdítania kell minden románt arra, hogy részt vegyen a nemzeti újjászületés munkájában. Fohászkodom az Úristenhez, hogy olyan esztendőt ajándékozzon országomnak és népemnek, amelyben vesszen ki a gyűlölet, amelyben egyesüljön minden gondolat és minden érzelem az ország javára. Ajándékozzon nekünk az Úristen nyugodt és békés esztendőtíme, ezt kívánom ebben a pillanatban Romániának és minden románnak- amikor hagyományosan ezt mondom: Boldog 15 esztendőt kívánok. Éljen Románia!" Az ország újjászületése jegyében Bucureşti. A patriarchátuson megtartott ünnepi istentisztelet után a magasrangú tisztviselők és előkelőségeik, élükön Miron Cristea pátriárkaminiszterelnökkel, a királyi palotába vonultak, ahol díszes keretek között az újév alkalmából felköszöntötték őfelsége II. Carol királyt- Az ünnepi fogadás a királyi palota nagy tróntermében ment végbe, ahol az impozánsan díszes karácsonyfa is felállítva volt. A királyi tanácsosok, az udvartartás tagjai, a kormány tagjai, akik új egyenruhájukban jelentek meg a miniszterelnökkel az élen, a királyi helytartók és a tábornokok félkört formáltak a trón körül, miközben Starcea, a királyi ház ceremónia nagymestere jelentette az uralkodó és Mihai nagyvajda érkezését, akik megjelentek a trónemelvényen. A jelenvoltak mély meghajlással üdvözölték őfelsége II. Carol királyt és a trónörököst, majd a kormány nevében a miniszterelnök az alábbi beszédet intézte a királyhoz: — Sire! Ismét eltelt egy év. Felséged kormánya az én elnökletem alatt az elmúlt év februárjában kezdte meg munkáját és most, hogy 11 havi működésre tekinthetünk vissza, természetes, hogy ■ ’ az új munka megkezdése előtt visszatekintsünk a múltra és megvizsgáljuk azokat az eredményeket, amelyeket a közéletben sikerült elérnünk. Minden bizonnyal politikai életünk leglényegesebb pontját, az ország királya által gyakorolt erkölcsi és törvénykezési tekintély képezi, amelyet az új alkotmány valósított meg. Ha figyelembe vesszük a román nép természetét és azt a hatást, amelyet főképpen az utóbbi években kifejlődött erkölcsök gyakoroltak, megállapíthatjuk, hogy a korona kategorikus tekintélye volt az az orvosság, amellyel vissza lehetett vezetni a polgárokat nyugodt és termékeny munkához, amelynek sokkal jobb és szebb eredményei vannak, mint a múltban. Ezt a megoldást kellett, mint az egyetlen és megmentő intézkedést választani minden körülmények között. "A pátriárka-miniszterelnök ezután felsorolta a kormány tevékenységének jelentősebb intézkedéseit, ismertette a törvényhozási munkát, a közigazgatási törvény életbeléptetését, valamint az új közoktatásügyi törvényeket. Rámutatott arra, hogy a nemzetnevelésügyi minisztérium ideiglenes jelleggel és helyettesítések céljából a következő kinevezéseket eszközölte: : Az elemi iskolákban 4639 fiatal tanítót helyezett el, a középiskolákban 1162 tanárt, a belügyminisztérium több, mint 2500 kinevezést eszközölt a közlekedésügyi minisztérium 150 diplomást és 600 nemdiplomást helyezett el, 1939 január elseje után pedig pályázat révén 1343 nyer elhelyezést. Az egészségügyi minisztériumnál 446, az igazságügyi minisztériumnál 1420 kinevezés történt. Az állásnélküliek száma jelentősen csökkent és hiány mutatkozik orvosokban, mérnökökben és gyógyszerészekben A miniszterelnök arra buzdítja a diákokat, hogy rendszeresen járjanak iskolába és tanuljanak. Rámutat arra, hogy a fegyelmezetlenek eltűntek. Ezután azokról a törvényekről beszélt amelyek a munkások érdekeit védik- Elősegítették a román iparosok számának gyarapodását. Inasotthonokat nyitottak, munkásházakat építettek. Ezután az egészségügyi offenzíváról beszélt. A bírói kar újjászervezéséről, majd pedig a kisebbségekről a következőket mondotta: A kisebbségi kérdésről és a külpolitikáról — Nem feledkeztünk meg azokról a nemzetkisebbségekről, akik évszázadok óta élnek a román földön. Ezek számára már közvetlenül a háború után a teljes autonómia alapján biztosítottuk az egyházi fejlődést. Kulturális téren pedig fejlődnek és kulturális helyzetük ma virágzóbb, mint a háború előtt volt. Ami a kereskedelmet, az ipart, a mezőgazdaságot és általában a gazdasági életet illeti, kisebbségeink olyan helyzetben és jólétben vannak, mint egyetlen más országban sem Ezt el kell ismernie mindenkinek nyíltan, aki ismeri a helyzetet és nem akarja a külföldet tévedésbe ejteni. A jövőt illetőleg az új politikai és parlamenti szervezetben a kisebbségek is elfoglalják majd az őket megillető helyet, természetes fejlődésük útján a Trón s a román állam iránti lojalitás keretében A román állam teljes figyelmet szentel majd azoknak, akik őszinte módon összhangba hozzák közéleti tevékenységüket az egyesített Románia határaival. A miniszterelnök a következőkben a külpolitikai kérdésekről beszélt és megemlékezett arról, hogy az elmúlt évben Európa nagy válságon esett át. Romániát szintén érintette ez a válság, de teljesítette kötelezettségét, magával, barátaival és a békével szemben. Ennek bizonyítéka, hogy Románia presztízse megnövekedve került ki ebből a válságból és uralkodónknak fényes fogadtatást készítettek elő Angliában, Belgiumban, Franciaországban és Németországban • Külpolitikánk megőrzi és megerősíti szövetségeinket és barátságainkat és az az óhaja, hogy minél több, újabb és értékes barátokat szerezzen- Az elmúlt évben tartott nemzetközi konferenciák csak konszolidálták Románia barátságait. A miniszterelnök ezután a parasztság létkérdéseiről beszélt, a mezőgazdasági termékek értékesítéséről, majd pedig a hadsereg felszerelésére tért át és a következőket mondotta: — A nemzeti eszme volt és lesz a jövőben is a kormány vezérlő csillaga. A zsidókérdésről szólva a miniszterelnök kijelentette, hogy ’ l', ' m'V. , a zsidósággal kapcsolatos problémákat megoldják a törvények alkalmazása révén, a kormány pedig részt vesz abban a nemzetközi munkában, amely elősegíti a zsidók tervszerű kivándorlását. Megemlékezett az ország költségvetéséről, amely egyensúlyban van és szavait a következőkkel fejezte be: : '! — Sire! íme a csokor, amelyet az elmúlt év megvalósításaiból és eredményeiből kötöttünk össze és amelyet Felségednek ajánl fel kellemes emlékként a kormány, arra a munkára, amely Felséged vezetése alatt folyt.■ ’Az uralkodó és a dinasztia éltetésével végződő beszédre őfelsége a következőképpen válaszolt: ...... . . " t c\ ’t'bb 3 lei