Aradi Közlöny, 1939. január (54. évfolyam, 2-24. szám)

1939-01-03 / 2. szám

M Administrator delegat: „ ^ ARAD, ANUL S4. No. 2. Redactor responsabil: Dr. STAUBER JÁNOS 1939. január 3., kedd. SZ. JAKAB GÉZA Proprietară: Societatea Anonimă pt. editura ziarului Aradi Közlöny, înreg. în Reg. Puhl, periodice sub No. 10/1—1938. Trib. Arad. őfelsége II. Carol király újévi rádiószózata és válasza a pátriárka miniszterelnök felköszöntésére Újévi beszédében a kormány tizenegy hónapos munkásságáról számolt be a kormányfő, az Uralkodó pedig méltatta az eddigi eredményeket és vázolta a jövő munkaterveit Miron Cristea dr. a kisebbségek békés fejlődéséről Őfelsége II­ Carol király Szilveszter éjszakáján rádiószó­zatot intézett az ország népéhez, melyben a következőket mon­dotta: — ,,Az elmúlt esztendő, éppen úgy, mint a többi örömet és fájdalmat hozott a számunkra, meg kell azonban említenünk, hogy az 1938-as esztendő ezúttal új reményeket és új munka és fejlődési lehetőségeket is szállított számunkra. Romániának ma nagyobb szüksége van összes fiainak az egyesülésére, mint bármikor. Románia összes fiainak egyetlen hitben kell egyesülniük, csakis úgy állhatunk ellen a veszélyek­nek, ha valamennyien szorosan egyesülünk az újjászületett Ro­mánia mellett. Románok! Ebben a pillanatban, amikor 1939. kezdődik, vessétek pillantásotokat a fejlődés és a boldogulás útjára. Min­denkinek lelkében éljen ott a hazafiasság szikrája, amelynek buzdítania kell minden románt arra, hogy részt vegyen a nem­zeti újjászületés munkájában. Fohászkodom az Úristenhez, hogy olyan esztendőt ajándé­kozzon országomnak és népemnek, amelyben vesszen ki a gyű­lölet, amelyben egyesüljön minden gondolat és minden érzelem az ország javára. Ajándékozzon nekünk az Úristen nyugodt és békés esztendőt­íme, ezt kívánom ebben a pillanatban Romániának és minden románnak- amikor hagyomá­nyosan ezt mondom: Boldog 15 esztendőt kívánok. Éljen Románia!" Az ország újjászületése jegyében Bucureşti. A patriarchátuson megtartott ün­nepi istentisztelet után a maga­srangú tisztviselők és előkelőségeik, élükön Miron Cristea pátriárka­­miniszterelnökkel, a királyi palotába vonultak, ahol díszes keretek között az újév alkalmából fel­­köszöntötték őfelsége II. Carol királyt- Az ünnepi fogadás a királyi palota nagy tróntermében ment végbe, ahol az impozánsan díszes karácsonyfa is felállítva volt. A királyi tanácsosok, az udvartartás tagjai, a kormány tagjai, akik új egyenruhájukban jelen­tek meg a miniszterelnökkel az élen, a királyi helytartók és a tábornokok félkört formáltak a trón körül, miközben Starcea, a királyi ház cere­mónia nagymestere jelentette az uralkodó és Mi­­hai nagyvajda érkezését, akik megjelentek a trón­emelvényen. A jelenvoltak mély meghajlással üd­vözölték őfelsége II. Carol királyt és a trónörö­köst, majd a kormány nevében a miniszterelnök az alábbi beszédet intézte a királyhoz: — Sire! Ismét eltelt egy év. Felséged kor­mánya az én elnökletem alatt az elmúlt év feb­ruárjában kezdte meg munkáját és most, hogy 11 havi működésre tekinthetünk vissza, természe­tes, hogy ■ ’ az új munka megkezdése előtt visszatekint­sünk a múltra és megvizsgáljuk azokat az eredményeket, amelyeket a közéletben sike­rült elérnün­k. Minden bizonnyal politikai életünk leglényegesebb pontját, az ország ki­rálya által gyakorolt erkölcsi és törvényke­zési tekintély képezi, amelyet az új alkot­mány valósított meg. Ha figyelembe vesszük a román nép termé­szetét és azt a hatást, amelyet főképpen az utób­bi években kifejlődött erkölcsök gyakoroltak, meg­állapíthatjuk, hogy a korona kategorikus tekintélye volt az az orvosság, amellyel vissza lehetett vezetni a polgárokat nyugodt és termékeny munkához, amelynek sokkal jobb és szebb­ eredményei van­nak, mint a múltban. Ezt a megoldást kellett, mint az egyetlen és megmentő intézkedést választani minden körülmények között. "A pátriárka-miniszterelnök ezután felsorolta a kormány tevékenységének jelentősebb intézke­déseit, ismertette a törvényhozási munkát, a köz­­igazgatási törvény életbeléptetését, valamint az új közoktatásügyi törvényeket. Rámutatott arra, hogy a nemzetnevelésügyi minisztérium ideiglenes jelleggel és helyettesítések céljából a következő kinevezéseket eszközölte: : Az elemi iskolákban 4639 fiatal tanítót helye­zett el, a középiskolákban 1162 tanárt, a bel­ügyminisztérium több, mint 2500 kinevezést eszközölt a közlekedésügyi minisztérium 150 diplomást és 600 nemdiplomást helyezett el, 1939­ január elseje után pedig pályázat révén 1343 nyer elhelyezést. Az egészségügyi mi­nisztériumnál 446, az igazságügyi miniszté­riumnál 1420 kinevezés történt. Az állásnél­küliek száma jelentősen csökkent és hiány mutatkozik orvosokban, mérnökökben és gyógyszerészekben A miniszterelnök arra buzdítja a diákokat, hogy rendszeresen járjanak iskolába és tanulja­nak­. Rámutat arra, hogy a fegyelmezetlenek el­tűntek. Ezután azokról a törvényekről beszélt amelyek a munkások érdekeit védik- Elősegítet­ték a román iparosok számának gyarapodását. Inasotthonokat nyitottak, munkásházakat építet­tek. Ezután az egészségügyi offenzíváról beszélt. A bírói kar újjászervezéséről, majd pedig a ki­sebbségekről a következőket mondotta: A kisebbségi kérdésről és a külpolitikáról — Nem feledkeztünk meg azokról a nem­­zetkisebbségekről, akik évszázadok óta élnek a román földön. Ezek számára már közvetlenül a háború után a teljes autonómia alapján biz­tosítottuk az egyházi fejlődést. Kulturális téren pedig fejlődnek és kulturális helyzetük ma vi­rágzóbb, mint a háború előtt volt. Ami a keres­­kedelmet, az ipart, a mezőgazdaságot és álta­lában a gazdasági életet illeti, kisebbségeink olyan helyzetben és jólétben vannak, mint egyetlen más országban sem Ezt el kell ismer­­nie mindenkinek nyíltan, aki ismeri a helyzetet és nem akarja a külföldet tévedésbe ejteni. A jövőt illetőleg az új politikai és parlamenti szer­vezetben a kisebbségek is elfoglalják majd az őket megillető helyet, természetes fejlődésük útján a Trón s a román állam iránti lojalitás ke­retében A román állam teljes figyelmet szen­tel majd azoknak, akik őszinte módon össz­hangba hozzák közéleti tevékenységüket az egyesített Románia határaival. A miniszterelnök a következőkben a külpoli­tikai kérdésekről beszélt és megemlékezett arról, hogy az elmúlt évben Európa nagy válságon esett át. Romániát szintén érintette ez a válság, de tel­jesítette kötelezettségét, magával, barátaival és a békével szemben. Ennek bizonyítéka, hogy Ro­mánia presztízse megnövekedve került ki ebből a válságból és uralkodónknak fényes fogadtatást készítettek elő Angliában, Belgiumban, Francia­­országban és Németországban­ • Külpolitikánk megőrzi és megerősíti szövet­ségeinket és barátságainkat és az az óhaja, hogy minél több, újabb és értékes barátokat szerezzen- Az elmúlt évben tartott nemzetközi konferenciák csak konszolidálták Románia barátságait. A miniszterelnök ezután a parasztság létkér­déseiről beszélt, a mezőgazdasági termékek érté­kesítéséről, majd pedig a hadsereg felszerelésére tért át és a következőket mondotta: — A nemzeti eszme volt és lesz a jövőben is a kormány vezérlő csillaga. A zsidókérdésről szólva a miniszterelnök ki­jelentette, hogy ’ l', ' m'V. , a zsidósággal kapcsolatos problémákat meg­oldják a törvények alkalmazása révén, a kormány pedig részt vesz abba­n a nemzetközi munkában, amely elősegíti a zsidók tervszerű ki­vándorlását. Megemlékezett az ország költségve­téséről, amely egyensúlyban van és szavait a kö­vetkezőkkel fejezte be:­­ : '! — Sire! íme a csokor, amelyet az elmúlt év megvalósításaiból és eredményeiből kötöttünk össze és amelyet Felségednek ajánl fel kellemes emlékként a kormány, arra a munkára, amely Felséged vezetése alatt folyt.­­■ ’Az uralkodó és a dinasztia éltetésével végző­dő beszédre őfelsége a következőképpen vála­szolt: ...... . . " t c\ ’t'bb 3 lei

Next