Autó-Motor, 1988. július-december (41. évfolyam 13-24. szám)

1988-07-06 / 13. szám

Meleget és fényt áraszt, s közvetve energiát , is az égből szinte kimeríthe­tetlenül ragyogó nap. A csilla­gászok számítása szerint éltető energiáját 15-20 milliárd évig még kellő mennyiségben (itt az­tán igazán a bőség kosarából) szórja a földre. Csak fel kell tud­nunk használni, hogy aztán me­lege minél szélesebb körben a javunkra váljon. Viszonylag könnyen nyerhető a napsugárból villanyáram, csu­pán a napelemeket kell sorom­póba állítani a hasznosításához. A napelemek a közvetlen és szórt napfényt azonnal átalakít­ják. Nincsenek mozgó alkatré­szeik, ezért hosszú időn át meg­bízhatóan működnek. Súlyuk szinte elenyésző, s anyagukat az átalakítás folyamata nem fo­gyasztja. Felhasználási terüle­tük változatos: a karóráktól és zsebszámológépektől a nagy erőművekig. Ugyanis tetszés szerinti nagyságban, alakban és mennyiségben lehet felépíteni őket. Előállításukhoz szilícium szükséges. A monokristályos anyagból előállított napelemek bizony nem kevés pénzbe kerül­nek. Ám jóval olcsóbbak lesz­nek, ha a szükséges szilíciumla­pokat közvetlenül a szilíciumol­vasztásból nyerik, minthogy ily módon polikristályos elemekhez jutnak. Ilyen elemek már jól is­mertek a gyakorlatban. Ennél azonban átütőbb sikerre számí­tanak a sok országban folyó ku­tatásokkal és kísérletekkel, amelyek az amorf vagy finom­rétegű elemek előállítását he­lyezték előtérbe. Az elgondolás szerinti eljárás voltaképpen rop­pant egyszerű: a „varázsszert” fóliára kell rágőzölögtetni, így tervezik az értékes napelemek sorozatgyártását. Az NSZK-ban például három nagy vállalat is foglalkozik a finomrétegű ele­mek előállításával: az AEG, a Siemens és a Messerschmitt- Bölkow-Blohm cég. Persze, más anyagok is ren­delkezésre állnak napelemek készítéséhez, így például a galli AZ INTERTRAFFIC '88 VILÁGÁBÓL .

Next