Az Est, 1920. február (11. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-15 / 40. szám
Előfizetési árak: Más hónapra II.— korona Negyedévre ...... 42 — korona Félévre ............... go.— korona Mgére évre...........160.— korona Egyes szám ára 60 fillér. Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS SÁNDOR Szerkesztőség: VI. kerület, Erzsébetek Urat 7í Kiadóhivatal, VII., Erzsébetek Urai 18—20. o. Fiókokiadó hivatalok : V. Vilmos császár*ut 14. szám és IV., Véce utca 12. IVien: I, Ionlmarkt 7. Közös ellenségünk, életünk megnyomorítója a szörnyű drágaság. A gazdag ember életét megnehezíti, a szegényét csaknem lehetetlenné teszi. Aki tisztességes munkájából kénytelen megélni, annak élete a legszánalmasabb tengődés rongyos ruhában, hideg szobában, az üres tányérok között. A szívós hősi küzdelem a legprimitívebb állati tengődésért, felemészti minden energiánkat. És míg a dolláros, frankos, font- sterlinges idegenek nem győznek rajta csodálkozni, hogy milyen olcsó város Budapest, addig mi megrogyó térdekkel cipeljük szinte elviselhetetlenül túlterhelt életünket. Átkozott közös ellenségünk, adrágaság, sokkal veszedelmesebb, mint a spanyol járvány, amely a lakosság túlnyomó többségét megkíméli, amely ellen védekezni lehet, amelyet gyógyítani tudnak, míg a drágaság kivétel nélkül mindnyájunk életét megfertőzi. Mégis a spanyol Veszedelem hírére rögtön összefogott az orvosi tudomány, a hatóság és a társadalom, járványbizottság alakult, számtalan intézkedés történt, míg a drágaság garázdálkodása ellen alig tettek valamit, össze kéne pedig ülni a drágasági járványbizottságnak, amelyben helye legyen ne csak a kormánynak és a hivataloknak, hanem minden rendű és rangú fogyasztóknak, a termelőknek, az iparosoknak, a kereskedőknek. Valamennyi érdekelt félnek, hogy egészen szakszerűen tárgyalhassák le a kérdést s állapítsák meg a baj orvosságát. Hétfőn összeül hosszú szünet után a parlament. Egyik legelső dolga, legyen, hogy a drágaság ellen való küzdelmet megindítsa, s utasítsa a kormányt, hogy végre erélyesen és okosan lásson a baj gyógyításához. Nem várhatunk reá, míg összerogyunk az éhségtől, amíg egészen lerongyolódunk. A drágaság elleni küzdelemben egységeseknek kell lennünk, ebben nem választhatnak el bennünket sem politikai, sem társadalmi korlátok, általános közös ellenségünk, közös veszedelmünk 02. A baj nem gyógyítható tökéletesen, de nem is gyógyíthatatlan, csak egyértelműen, okosan és erélyesen kell hozzáfogni ■a gyógyításához. Az entente hajlandó a békemű nagy részét módosítani De csak évekig tartó forrongás és nyugtalanság után Lord Curzon beszéde a békeszerződésről Bern, február 14 (Magyar Távirati Iroda) Lord Curzon nevezetes felsőházi beszédének legfeltűnőbb részletei szó szerint a következők: A békeszerződés nem szent és sérthetetlen. Azokkal szemben, akik kifogásolják a békekötés lassúságát, vagy elégtelen eredményét, rá kell mutatni arra a jelentős különbségre, amely a párisi és csaknem valamennyi más békeértekezlet között fennáll. Bármilyen könnyűnek tűnik is fel most két ellenséges hatalom viszonyának rendezése, a párisi értekezlet mégis azelőtt a feladat előtt állott, hogy rendet teremtsen egy olyan világban, amelyet több mint öt évi háború szenvedései és pusztításai szétszaggatott. A háború folyamán új erők szabadultak fel és a béke munkájánál új alapelvek érvényesültek, amelyeket ugyan jelenleg elismerünk, de amelyek soha azelőtt nemzetközi ügyek rendezésénél nem szerepeltek. Nem tehető fel, hogy egy ilyen természetű kazán forró tartalma egy, de akár két vagy öt éven belül lehűlne. A forrás és a nyugtalanság még éveken át nem ér véget. A békeszerződés alkotói a tőlük telhető legjobb munkát végezték és az idő maga fogja eldönteni, vájjon igazuk volt-e, avagy tévedtek. A békeszerződés alkotói közül egy sem igényli azt, hogy munkáját szentnek és sérthetetlennek mondják és elvárja mindegyikük, hogy a béke művének igen nagy részét az idők során módosítani fogják. Az orosz és a török béke nehézségei. A nehézségek nagy része azokból a kötelezettségekből származik, amelyeket különböző szövetségeseinkkel szemben vállaltunk a háború elején , a Franciaországgal, Olaszországga és más hatalmakkal való megállapodásokból és amelyek a hatalmak egy részét a háborúba való lépésre, késztették, másrészről amelyek a területi fölosztásra vonatkoznak a győzelem esetén. A nélkül, hogy ma a rosszulás hangján szólanánk e szerződésekről, mint intő példára kell azokra utalnunk, amelyek megóvhatnak attól, hogy bármikor hasonló kísérleteket megismételjünk. A mai igen gondterhes helyzetben a megoldáshoz szükséges tényezők a következők : Elsősorban a szövetségeseinkkel és nevezetesen Franciaországgal való legszorosabb kooperáció. Anglia és Franciaország természetes védői a közeli és a középső kelet, sorsának. Mindenesetre nagyobb mértékben vagyunk érdekelve, mint bármely más hatalom és remélhetőleg nem fogjuk megengedni önérdekeitek valamely csoportjának, hogy akár csak egy pillanatra is megakadályozzák e becsületes és barátságos kooperációt. Másodszor arra kell törekednünk, hogy a mi felelősségeinket azok között a határok között tartsuk, amelyeket népünk pénzügyi és katonai teljesítőképessége megszab. Harmadszor alkalmat kell adni a Kelet különböző nemzetiségeinek, hogy saját autonóm létet élvezhessenek. doni értekezlet csütörtökön délelőtt kezdte meg munkáját. Az első ülést a Downing Streeten tartották 11 órakor. Jelen voltak angol részről Lloyd George és lord Garzon, francia rész-ről Millerand, Paul Cambon és Berthelot, olasz részről pedig Nitti. Az első összejövetel alkalmával a három kormány feje megállapította azoknak a kérdéseknek a sorrendjét, amelyek tanácskozás tárgyául fognak szolgálni. Ezek a kérdések a következők: 1. A Németországgal kötött béke végrehajtása; 2. az adriai kérdés ; 3. Magyarország válasza ; 4. a Törökországgal kötendő békeszerződés alapelveinek megállapítása; 5. az orosz kérdés. A népszövetség londoni tanácsülése tárgyalja a magyar választ —Az Est tudósítójától . Csütörtökön kezdődött meg Londonban a népszövetség tanácsának ülésezése, amelyen három állam képviselteti magát: Anglia, Franciaország és Olaszomág. Az első ülésen megállapították a tanácskozás 2 tagját és a program harik pontjául Magyarország válaszának a tárgyalását tűzték ki. A program utolsó pontja az orosz kérdés. Az első nap két ülést tartott a tanács. A második ülésen elhatározták, hogy Svájcot fölveszik a népszövetségbe, mégpedig úgy, hogy biztosítják Svájc teljes nemlegességét. A tanácskozás programja London, február• 14 (A Magyar Távirati Iroda szikratávirata a csepeli rádióállomás útján) A londoni értekezletről a következő hvatalos jelentést adták ki. A lon Svájc semlegességét elismerik London, február 14 A népszövetség tanácsa a csütörtöki nap folyamán két ülést tartott, amelyek során a következő kérdésekkel foglalkozott : 1. Svájc csatlakozása a népszövetséghez, 2. a Saar-medence kérdése, 3. Danzig szabad város ügye, 4. a nemzetközi törvényszék felállítása. A népszövetség tanácsa elhatározta, hogy hozzájárul Svájc, csatlakozásához a népszövetséghez. Minthogy Svájc a népszövetséghez való csatlakozását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy semlegessége sértetlen maradjon, a" népszövetség tanácsának döntése azt jelenti, hogy Svájcnak különleges helyzete lesz a népszövetségben, mert továbbra is semleges állam maradhat. Millerand hazautazik az új elnök beiktatására London, február 14 . Millerand vasárnap Párisba utazik, de valószínűleg február 23-án ismét visszatér Londonba. A miniszterelnöknek ugyanis jelen kell lennie Párisban abból az alkalomból, amikor a régi elnök átadja hivatalát az új elnöknek február 17-én. Távollétében a londoni értekezleten Paul Cambon fogja helyettesíteni, akinek munkájában Berthelot segédkezik. Még nem bizonyos, hogy Nitti Londonban maradhat-e addig az időpontig, amikor Millerand újból Londonba érkezik. A magyarság kizárása az aviatikából Neuilly, február 14 A magyar békedelegáció átadta a huszonhatodik jegyzéket is, amely a békeszerződésnek léghajózási rendelkezéseivel foglalkozik. A jegyzék rámutat arra, hogy a magyarságot nem szabad kizárni az aviatika fejlődéséből annál kevésbbé, mert ezen a téren jelentős eredményeket értünk el. A jegyzék azonkívül rámutat a rendelkezésnek gazdasági hátrányaira.