Az Est, 1920. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-22 / 250. szám

/ -/ . I * '*i«M51_ Budapest, 1920 * Pétitek * október 22. •jm •ti - ' •—*f j Előfizetési árak: Egy hónapra ... 25.— korona Negyedévre 70.—­korona Félévre .............. 740.— korona Egész évre..........230.— korona Külföldre / hóra 33.— korona Egyes szám ára 2 korona. Politikai napilap •*­ Felelős szerkesztő: Miklós sínbor Mpg 2 scoi­onam XI. évfolyam * 260. szám,. Szerk­esz­t­őség: VII. kerület, Erzsébetek arat 19 Kiadó hiv­atal : vli., Erzsébetikörút 18—20.ss. Fiók-kiadó hivat­a­lok: i.­ Vilmos császárját 14. szám és IV., Váci Gettca S3. Wien: I., Kohlmarkt 7. j. i! ;"*1­ 3! Tarzan szerelme bizonyosan a modern film­dráma nemeke/ Mi a magunk részéről/ szégyenkezve valljuk meg e tárgy/a vonatkozó teljes­­tudatlanszginkat. Nem láttuk, nem ismlrjük Tarzan össze­gyűjtött szerelmeinek sem hő­sét, sem meséjét, sem hosszát. .Csak fölteszszü­k hogy Tarzan Szerelme a maga nemében mű­remek. Föltevésünknek egye­düli lélektani alapja az, hogy a Központi Sajtóvállalat ma reggeli számának Irodalom, Művészet­hez címzett rovatában olvassuk a sürgős fig­yelmezte­­tést: „Ma van utoljára műso­ron Tarzan szerelme.“ A­ki még látni akarja Tarzan sze­relmét, az siessen és váltsa meg jegyét, ha egyedülálló ember, akkor magának, ha van fele­sége, gyereke, akkor egész csa­ládjának. Holnap már késő. Holnap már két tüneményes filmművész mutatkozik b­e, köz­tük az olasz Mario Antonia egy fölülmúlhatatlan kalan­dortörténetben. A Hol oly szent és szívhez nőtt úgy az Irodalom és a Művészet, mint ebben az újságban, ott igazán csak komolyan szabad venni azt a fájó mélabut, a­melylyel a lapvezér Tarzan szerelmétől bú­csúzik. Azonban mit szól az érzel­mes lapvezér, ha ma reggeli lapjának egy másik helyén azt olvassa, hogy „ideje volt már, hogy a kormány erélyes kézzel szétüssön ebben a gettó-illatú Tarzan-féle mozi,dzsungelben?“ Hát ez a testvéri egyetértés ! Ilyen örvények táton­ganak ugyanazon szentcélú újság két emberének úgynevezett világ­nézete között ? Vagy a Művé­szet-rovat közlése csak puszta üzlet ! De hát szabad elfogadni oly üzletet, a­melynek gettó­­illata van ! Szabad egy pofából hideget és meleget fújni ? De mirevaló ez a sok kérdés? Nor­mális erkölcsi érzésű emberek és lapok elfordulnak ettől a perverzitástól. De a­hol ilyen megragadó összhang van az irodalom és művészet magyar­sága, kereszténysége és tiszta­sága közt egyrészről és a mű­vészettel űzött gseftelés közt másrészről, ott mélyebb és ve­szedelmesebb sajtódzsungel il­latozik, mint­ Budapest vala­­mozi­jában. Apponyi bejelenti akcióba lépését — Az Est tudó fotójától­­ Az utóbbi idők politikai káoszában ma egy leír­án -sajtár pillant meg ! gróf Apponyi Albert nyilatkozik Az Est munkatársa előtt és bejelenti, hogy eddigi passzivitását feladva, ismé­t­óba lép és újból megjele­nt a politika küzdőterén. A nagy zűrzavar után, a­mely hetek óta­ nyomasztólag hat az ország politikai alakulására, elérkezettnek látják az időt az ország komoly és tiszteletreméltó tényezői, hogy e szél­sőséges elemek kizárásával olyan politikai tömörülést létesítsenek, a­mely végre biztosíthatja az ország konszolidációját és nyu­godt fejlődését. A minden oldalon hetvenkedő szélső­séges elemek kikapcsolása az egyik cél és az összes komoly, konszolidá­ciót óhajtó nemzeti elemek közös munkára való tömörítése a másik. Ez a kettős cél szólítja porondra Apponyi Albertet, politikai és nem­zeti életünk büszkeségét és nincs kétség, hogy ha ilyen cél érdekében kibontja a zászlót, az ország, az egész magyarság bátran, és nagy lelkese­déssel fog mögéje állani. Gróf Apponyi Albert Az Est munkatársa előtt a következő nyilatkozatot tette : — Nagyon tartózkodóan viseltem magam az utóbbi időkben azért, hogy az új erők vezessék az ügyeket és akciójukat semmiképp sem akartam zavarni. Közéletünk olyan jelenségei nyomulnak azonban előtérbe, melyek lehetetlenné teszik, hogy mint lelkiismeretes hazafi és nemzetgyűlési képviselő eddigi passzivitásomban meg­maradjak. Nagyon természetes, hogy ha akcióba lépek, azt a legtökéletesebb objektivitással és a személyi szempontok kizárásával fogom tenni. Ötven és húsz filléres papírpénzt ad ki a postatak­arék Korányi pffczügyn»in|*$!ter a pénzügyi kérdése&rSS — 'Az Est tudósítójától Felkerestük ma/­ár a Ko­rányi Frigyes Bron­zügymi­­nisztert­ és kérdőt intéztünk hozzá 4 korg­ a árhanyatlá­­sára vonatkozólag. Kérdé­sünkre a következő feleletet kaptuk: —­ A korona árfolyamának esése gazdaságilag nincs megokolva. Ennek tisztán politikai okai vannak. Általá­ban abszurdumnak tartom, hogy a zürichi árfolyamot veszik alapul, a­hol egyáltalában nincs magyar koroná­ban forgalom. Tanulmányoztattam a dolgot és most akarok vele foglal­kozni.­­ A­mi azt a kérdést illeti, hogy Bécsben az Osztrák-Magyar Bank fel­számoló bizottságának tagjaival tár­gyaltam volna, erre nézve kijelent­hetem, hogy ez tisztán az illem által megkövetelt látogatás volt abból a célból, hogy megismerkedjem a bi­zottság tagjaival és velük általános irányú beszélgetést folytattam. Megkérdeztük, hogy az aprópénz­hiányon segítendő, a városok meg­kapják-e a papirosból készítendő váltópénzek kibocsátására a felha­talmazást? — Az aprópénz kibocsátására újab­ban a postatakarékpénztár kapott meg­bízást és az intézet egyelőre 50 és 20 filléres papiros-váltópénzeket fog forga­lomba hozni, a­mi által a városok által tervezett pénzkibocsátás felesle­gessé válik. Vas­huszfilléresek kibo­csátásánál az a szomorú tapasztalat ért bennünket, hogy a­mikor nagyobb tételt hoztunk belőle forgalomba leg­utóbb, rögtön eltűntek a kibocsátott darabok. — Minő törvényjavaslatok­ kerülnek legközelebb a pénzügyminisztérium részéről a nyilvánosság elé? — kér­deztük. — Legelőször szeretném letárgyal­tat­ni a Pénzintézeti Központról már régebben benyújtott törvényjavas­latomat, a­mely az intézetek műkö­dését bizonyos szükséges ellenőrzés alá veszi. Azután szeretném a dohány­­bírságok felemeléséről szóló javaslatot tető alá hozni, mert a jelenleg érvény­,­ben levő bírságok olyan alacsonyak és hogy azok aligha tartanak vissza­ valakit a visszaéléstől. Jelenleg ké­szül egy törvényjavaslat a széntermelés fokozása érdekében. Végül a birtokreform pénzügyi ré­szére vonatkozóan a következő fel­világosítást kaptuk.­­ A földbirtokreformról szóló tör­vényjavaslatban csakis olyan pénz-­ ügyi intézkedés van, hogy miképp, történjék a tehermegoszlás ; ezen kí­vül a jelzálog kölcsönökre vonatko­zóan van benne rendelkezés. A meg­váltásra és a lebonyolításra nézve a mostani törvényjavaslatban főleg olyan intézkedések vannak, a­melyek a je­­len valutál is helyzetben és az állam jelenlegi pénzügyi helyzetében vég­rehajthatók. De nem is lehet intéz­kedni, más iránt mert a mai változé­kony valutaviszonyok és értékviszo­­­nyok mellett ez lehetetlen. A milliado ratifikálta az osztrák­ bék­ét Tokió, október 21. (Reuter-ü­gynökség) Hivatalos közlés szerintort a Saaó folyó hó 14-én tartt M Uffaz osztrák, cseh, román és jugoszláv békeszer­ződést. Becsü­letbiróság dönt a Semsey-Bottlk afférban — Az EEst tudonosától —­­ A múlt hét vér­ei összeültek Sem- ■ sey József­­S.A­otlik József segédei, még pedig Semsey megbízásából gróf Pongrác János és Abonyi huszárezre-­­­des, Bottlik képviseletében pedig Balla Aladár és Barla Szabó József,­ hogy az ismert lovagias ügyben dönt­senek. A tárgyalások során Semsey­­ segédei a fegyveres elégtételt meg­tagadták és becsü­letbiróság döntését­ kérték Bottliknak elégtételadási ké­pességére nézve. Bottlik segédei eh­hez hozzájárultak, mire mindkét fél meg­nevezte a becsületbíróságba általuk delegált két-két tagot. Mint értesülünk, Semsey részéről­ gróf Károlyi József és Tóth Váradi István huszárezredes, Bottlik részé-­ ről pedig Palugyai Móric és Gaál Gaszton foglalnak helyet a becsület­i bíróságban. A bíróság már legköze-­ lebb összeül az ügy tárgyalására. A­ tárgyalás elé nagy érdeklődéssel néz­nek, mert a becsületbíróság zöld magasállású politikai és katonai egys­niséget fog kihallgatni! °­ °

Next