Az Ujság, 1915. július (13. évfolyam, 181-211. szám)

1915-07-04 / 184. szám

16 AZ ÚJSÁG Vasárnap, 1915. julius 4. A HÁBORÚ LEGÚJABB HÍREI. A király a lembergi egyetem rektorához. Bécs, julius 3. (Saját tudósítónk távirata.) A lembergi egyetem rektora és tanárai már tegnap visszaérkeztek Lembergbe. A király igen kegyes táviratban szerencsekivánatait fejezte ki az egye­temnek Lemberg visszafoglalása alkalmából. Szerb valótlanságok osztrák-magyar béke­­ajánlatokról. Bécsből jelentik a Magyar Távirati Irodá­nak . A Fremdenblatt holnapi száma a követ­kező kommünikét közli: A Samou­prava czímű szerb lap június 9-iki számában, úgy látszik, fél­hivatalosan azt állította, hogy a büszke és fen­­héjázó Ausztria-Magyarország a kicsiny és gyenge Szerbiának már két ízben fölajánlotta a külön békét. Illetékes helyről fölhatalmazást nyertünk annak kijelentésére, hogy ez az állí­tás egyszerű kitalálás. Ausztria-Magyarország a háború tartama alatt soha és senkinek, tehát Szerbiának sem tett békeajánlatot. Oroszországnak nincs más útja, mint a háború folytatása. Rotterdam, július 3. (Saját tudósítónk táv­irata.) A stockholmi hírek szerint az orosz kor­mány a moszkvai legutóbbi események követ­keztében a népfelkelők második fokozatának már elhatározott­­behívását elhalasztotta. A nagy elégedetlenség ellenére sem akarnak sem­mit sem tudni a békéről. Ha a kormány béke­tárgyalásokat kezd, a­nélkül hogy az ország hangulatára tekintettel volna, akkor a jelen­legi antidinasztikus hangulat mellett zavargá­sokat koc­káztatna. Másrészt a háború jelenlegi lefolyása nem garantálhatna Oroszországra nézve kedvező békekötést, jelenleg tehát igen valószí­nűnek látszik, hogy Oroszország a háborút még folytatni atötfijre­­ Didik püspök, tábori vikárius Czernstochovában. A sajtóhadi­szállásról jelentik a Magyar Táv­irati Irodá­nak. Bjelik Imre tábori vikárius teg­nap este Czenstochovába érkezett. A pályaudva­ron a petrikaui cs. és kir. kormányzóság képvisele­tében egy tiszt fogadta. A czenstochovai kolostor­ban a perjel és a kolostor papsága fogadta a püspö­köt, a­kit a nagyszámban egybegyült lakosság lelkes üdvözlésben részesített. Már maga egy katolikus püspök látogatása Czenstoch­ovában ritkaság, annál nagyobb kitüntetés volt az osztrák-magyar had­sereg legfőbb lelkipásztorának megérkezése. Ma reggel Bjelik püspök a Madonna szent képe előtt ünnepi misét mondott, a­melyen a lakosság óriási számban volt jelen. A nagy templomot az utolsó helyig megtöltötte az ájtatos közönség. A mise után a püspök megáldotta a gyülekezetét. Nők és férfiak odatódultak a templomot elhagyni készülő püspökhöz, hogy palástja szélét csókolják. A zárda nevezetességeinek megtekintése után a püspök meglátogatta a kórházat és vigasztalta az ott ápolt harczosokat. A klastrom papságától kísérve a püspök ezután ismét a pályaudvarra ment, hogy a tábornagy királyi herczeg főhadiszállására utazzék. Új orosz kincstári kötvények, Péter­vár, július 3. A hivatalos lap császári rendeletet közöl, a­mely felhatalmazza a pénzügy­­minisztert, hogy két csoportban 500—500 millió rubel értékű 5%-os rövid lejáratú kincstári köt­vényt bocsásson ki, a­mely mentes legyen a jöve­delmi adótól. A czimletek 100.000, 500.000 és 1 millió rubel névértékben bocsáttatnak ki 6 havi lejárattal, a­mely július 3-ától van keltezve. A kamatok az esedékesség napján fizetendők. A ki­bocsátás nemcsak orosz pénzben fog megtörténni, hanem szükség esetén külföldi pénzben is. A gotlandi tengeri csata, Stockholm, július 3. A gotlandi partnál történt tengeri csatáról szóló valamennyi jelen­tés szerint az Albatros hősiesen küzdött a nagy túlerővel szemben. Erősen megsérülve a hajó az üldözőivel váltott élénk tüzelés mellett eről­tetett gyorsasággal igyekezett a gotlandi parton biztonságba jutni. De az oroszok tekintet nélkül a svéd tengeri területre, folytatták a tüzelést és német matrózok vallomása szerint a hajónak éppen a semleges tengeri területen okozták a leg­nagyobb károkat. Gránátok hullottak a partra, úgy hogy a svéd kikötőszemélyzet Ostergam­­­ban egy hegy mögött volt kénytelen fedezéket keresni. Száz méternyire a parttól a hajó zátonyra futott és a mikor ez megtörtént, zene­kara a német himnuszt játszotta. A legénység hurrá­ kiáltásban tört ki azon való örömében, hogy megmenekült az orosz fogságtól. Rémes látványt nyújtott a hajó halottaival és sebe­sültjeivel. Egy gránát a hajó operácziós helyi­ségében robbant szét, miközben tíz sebesültet megölt és a hajóorvost halálosan megsebezte. A lakosság minden oldalról előözönlött, hogy lehetőleg segítsen a sebesülteken és a fövenyre fektette őket. Megható látvány volt, a­mikor öreg halászasszonyok igyekeztek a nekik szo­katlan betegápolással foglalkozni. Azután orvo­sok és ápolónők jöttek automobilokon. A bor­zasztó sebesülések ellenére panaszhangot nem lehetett hallani. Nyugodtan, csendben, szivar­ral vagy czigarettával a szájukban várták a sebesültek, a­míg rájuk került a sor. Az Albat­­roson délben rövid gyászünnepet tartottak. Azután a parancsnok elbocsátotta a személy­zetet. A parancsnok megkérte a hatóságokat, hogy a hajót és a személyzetet internálják a­mi meg is történt. Tiltakozás a svéd terület megsértése ellen. Stockholm, július 3. Abból az alkalomból, hogy egy német hadi járművet orosz részről az ostergam­i (Gotland) svéd zónán belül lövöl­döztek, a pétervári svéd követ megbízást ka­pott, hogy a svéd terület e megsértése és a svéd semlegesség figyelmen kívül hagyása miatt tiltakozzék. A gotlandi katonai parancsnok és a főelnök jelentik, hogy intézkedések történ­tek az említett, Kuppennél partot ért hajónak internálása dolgában. Egy torpedóromboló osz­tag parancsot kapott, hogy Kuppenbe menjen. Az Albatros halottéi, Stockholm, július 3. Az Albatros áldozatainak beszentelését az ostergam­i lelkész végezte. West, az Albatros kapitánya és a német konzul beszéltek a sírnál, a­melyet a nagy számban megjelent cziva lakosság virággal ékesített. Az angolok haragszanak a török gép­fegyverekre. London, július 3. A Reuter-ügynökség kü­lön tudósítója jelenti a Dardanellákból: A török védelemben rendkívül nagy szerepet játszanak a géppuskák. A hadjáratot már megnyertük volna, ha mindkét oldalon nem szerepelnének a géppuskák. Az ellenséges tüzelés az ázsiai part­ról egyre növekszik. A törökök ama magaslatok mögött foglaltak állást, a­honnan a trójai sík­ságot áttekinthetik. Ott majdnem hat hüvelyes kaliberű modern lövegeket használnak, a­melyek a lövedékek után ítélve, hajóágyúk lehetnek. Június 19-én a félsziget déli részén ötszáz ilyen lövedék­ hullott le. Salandra optimizmusa. Lugano, július 3. (Saját tudósítónk távirata.) A félhivatalos lapok azt írják, hogy Salandra han­gulata Rómába való visszatérésekor rózsás és reményteljes volt. Mielőtt Udinéből elutazott, min­denesetre szükségesnek találta, hogy megkérje a tartomány képviselőit, gondoskodjanak arról, hogy a nép az eseményeket nyugalommal és ha lehet, hallgatással is várja be. Legnagyobbszabású ostrom­­háborúról van szó, a­melynél a legkisebb elővigyá­zatlanság végzetessé válhatik. A háború talán hosszú ideig fog tartani, de Salandra véleménye­­ szerint egészen kétségtelenül Olaszország győzel­mével fog végződni. Hasonlóan nyilatkozott egy képviselő előtt Cadorna is, a­ki az álló harcz hosz­­szadalmas műveleteire utalt és azt mondotta, hogy a béke bizony még sokáig fog magára váratni. Sehol sem várhatók egyhamar döntő harczok, legkevésbé a déli harcztéren. Boldog lesz, ha 1916 június havá­ban otthon lehet, valószínű azonban, hogy a háború eltart a jövő őszig. Cadorna e szavai Milanóban a legfájdalmasabb meglepetést keltették. A kisázsiai olasz konzulok hazatérése. Lugano, július 3. Az olasz kormány fél­hivatalosan jelenti, hogy a kisázsiai olasz kon­zulok hazatérése nem a török hatóságok részé­ről való represszálták vagy bántalmazások miatt történt. Ilyesmi nem fordult elő, csak arról volt szó, hogy a konzulok helyzete Olasz­országnak a háborúban való részvétele óta sú­lyosabb lett és veszedelmekkel jár. Ez a nyiatkozat amaz állításokkal száll szembe, a­melyek ürügyet akartak szolgáltatni az Olaszország és Törökország közötti viszony megszakítására, valamint arra, hogy Olaszország megkezdje a háborús hadműveleteket Török­országgal szemben. Japán katonai bizottság az olasz fronton. Lugano, július 3. (Saját tudósítónk távirata.) A Secolo római jelentése szerint tegnap a japán katonai bizottság az arczvonalra utazott, a­hol a király és Cadorna, a vezérkar főnöke fogják fo­gadni. A katonai bizottság azután Londonba és Párisba utazik, hogy a szövetségesek arcz­­vonalát Francziaországban is meglátogassák. Megtorpedózott olasz vitorlás hajó. Lugano, július 3. (Saját tudósítónk távirata.) Az első olasz hajó, a­mely német tengeralattjáró áldozatává lett, a Sandomene vitorláshajó, a­mely farakománynyal érkezett, a­melyet Liverpool melletti Garstonba kellett volna szállítani és állítólag előzetes értesítés nélkül, Anglia legdél­­keletibb szélén, Kastke-Mearkaden mellett fúrták fenékbe. Hét ember, köztük a kapitány, a tengerbe fúlt, hetet megmentettek. Nagy elégedetlenség a franczia tisztikarban Szaloniki, július 3. (Saját tudósítónk táv­irata.) A szövetséges csapatoknak a török had­állások elleni legutóbbi rohamai alkalmával a franczia tisztikarban nagy elégedetlenség ka­pott lábra, mivel a francziák meg vannak győ­ződve, hogy az angolok az oka annak, hogy oly műveleteket kezdtek, melyek végrehajtására nem állottak elegendő erők rendelkezésre. A fran­czia tisztek nyíltan kijelentették ezt az ango­loknak és megmondották nekik, hogy az ő csapataik Francziaországban jobb szolgálatot tehetnének, mint a­mi Gallipoli félszigetén vár reájuk, tudniillik hogy czéltalanul elvesznek. Az otthonmaradtak megadóztatása Francziaországban. Genf, július 3. (Saját tudósítónk távirata.) A franczia kamarában törvényjavaslatot terjesz­tettek elő, hogy a nem-harczosokra külön hadi­adót rójjanak ki, még­pedig napi 10 centimet, vagyis havi három frankot, továbbá a megadóz­­tatottak egyenes adójának külön 20%-át. Ki­vételnek azok, a­kik mint szegények­ hivatalos támogatásban ér­zesülnek, vagy a­kik a háború­ban szerzett sebesülés vagy betegség miatt a to­vábbi szolgálat alól felmentettek. A bizottság a javaslathoz hozzájárult. A marseillei robbanás. Genf, július 3. (Saját tudósítónk távirata.) A­ marseillei tüzijátékgyárban történt robbanás alkal-­­­mával, a­hol ez idő szerint a hadsereg számára készítenek világító rakétákat, eddig harmincz ha­­­­lottat és húsz sebesültet takarítottak el. Az épület romjai több mint egy kilométernyi távolságra repültek. Egy nappal a robbanás előtt a katonai hatóság számára nagyobb szállítmányt vittek el. Ha ez nem történt volna, akkor a szerencsétlenség még sokkal nagyobb méreteket öltött volna. Milano, július 3. Marseilleből jelentik a Corriere della Será-nak: A Les Chartreux lőszer­.

Next