Az Ujság, 1922. augusztus (20. évfolyam, 172-197. szám)
1922-08-20 / 188. szám
/ Vasárnap, 1922 augusztus 20. AZ UJSÁ& Vidéki kulturköz W. Győr. ./? munka városában. A karmeliták ódon templomának tornyában idelet harangoznak, iá most a lakosság elönti az uticákat, a hivatalok kiürülnek, az üzletajtók bezárulnak, mindenki megy haza ebédelni. A Barossi utcán megállítok egy kocsit, vinne ki a szigetre. — Nem tudja a nagyságos úr, hogy dél van ■— morog rám az öreg kocsis. — Ilyenkor nincsfuvar, a lónak is zabot kell adni, hogy jobban szaladjon. Pillanatok’ múltán már üresek az utcák. Azaszfalton kong egy-két elkésett lépés. Minden csendes. , Ez Győr... Hatalmas ipari és kereskedő város, minden idegszálával is dolgozik, termel. De nem ideges. Folyik a munka, lázzal, nagy erővel, de ha a pihenés órája elérkezik, a jp»«hi[vk' akkor a kereskedő be-JtaW® —i P«PU zárja üzletét, a hivaa »"«)talokban megpihen **•"'« útjában: a sercegő toll, a kocsis nem fu■ varázs a kávéházban • a pincérek ölhetett kézzel ülnek. Nagystílű város a munkában, de provinciális jellegűek a szórakozásai. Legmodernebb kávéházában este kilenc órakor van a záróra. Amerre jár az ember, mindenütt kövezett útradobban a lépte. Vannak részei, amelyek bármely nyugateurópai városba beilleszkedhetnének. A Deák Ferenc utcán csupa háromemeletes ház sorakozik egymás mellé. A Bissinger-sétányt a pestiek is megirigyelhetik. A Karmelita-templomés régi házakban gazdag környéke, régi s a talajt átitatott kultúráról beszél. Talán mégis csak ez a lényeges Győrben. Modern kereskedőváros, amely azonban nem órárólórára nőtt ki a földből. Itt a friss üzleti szellem tradíció, amely az apák örökségeként szállt az utódokra. Ódon sétányok, amelyek minden köve évszázadok történetéről beszél, új, modern sétaterekkel ölelkeznek. S ami csodálatos, minden stiliszerűen hat ebben a városban: írók és tudósok. Színház. Sajtó. A Dunántúl vérkeringésének középpontja mindig Győr volt. Lüktető elevenségű irodalmi élet volt itt már a múlt század első évtizedeiben is, Íróik közül a legbüszkébbek Kisfaludy Károlyra, akiről utcát és teret neveztek el s szoborban is megörökítették délceg alakját. A bencésgimnázium homlokzatán ma is emléktábla hirdeti, hogy Czurzor Gergely és Jedlik Ányos tanárai voltak az intézetnek. Innen származott el Szávait Gyula s a magukénak vallják Erdős Renée t is. Győr mostani irodalmi életében jelentékeny szerepe van a Kuncz Jenő dr. alispán elnöklete s Ujlaky Géza főtitkársága alatt működő Kisfaludy Irodalmi Kör működésének. A kör hetenként rendez felolvasásokat, hangversenyeket, irodalmi előadó-estéket, amelyeken a város társadalmának szine-java megjelenik. Ma is több kiváló író él a városban. Mint meseiró szerzett magának jó nevet Gálos Rezső dr. felsőbb leányiskolai igazgató és szintén i meseiró is. Kárpátify Endre is, akinek a fia, ifj Kárpátyii Endre, lírikus és hixlapíró. Török Pál dr., reáliskolai tanár útirajzokat közöl a helyi lapokban. Érdekes, hogy itt él Csokonai Vitéz Mihály nevű jeleshumorista és elbeszélő is, a nagy Csokonai leszármazottja. Jónevű író Truzsinszky István tanfelügyelő, aki részt vett a francia idegenlégió küzdelmeiben s kalandjairól könyve is jelent meg. Palatínus József huszonhét genealógiai, heraldikai és történelmi művet adott ki, a Magyar Történelmi Társulat és a berlini Herold rendes tagja. Petz Gyula dr., egészségügyi főtanácsos zenetörténettel, zenekritikával foglalkozik, míg Angyal Armand dr. mint zeneszerző tette ismertté nevét városában. Spätt Gyula dr., városi tanácsos írásait szívesen olvassák a győriek és nevesebb írók még rajtuk kívül: Haas István dr., theológiai tanár és Nagy Gyula lelkész is. Sajnos, a győri színészet nem áll magas fokon. Ez a körülmény a színház elhanyagolt voltának tudható be. A mintegy 600 főnyi közönség befogadására képes színház nem sűthető és télen bundában ülnek (ha ülnek!) az emberek a nézőtéren. Szebb hajlékot érdemelne magának a győri színészet, amely nem kisebb nagyságot adott a hazának, mint Jászai Marit. A primadonna most Peterdy Etus, a társulat erősségei Zöldi Vilma és Elza, Turbók Rózsi, Knez Ada, Somogyi Kálmán, az igazgató és Nagy Imre. A győri sajtó vezetőorgánuma, a Győri Hírlap, liberális szellemű napilap, amely Révész Sándor szakavatott szerkesztésében jelenik meg. Elterjedt lap Luka Aladár dr. Felső-Dunántúlja is. A két liberális lap mellett két kurzusújság is működik: a katolikus Dunántúli Hírlap és a keresztény szocialista Győrvármegye. A győri sajtó munkásai valamennyien képzett, ügyes hírlapírók, közülök is kiválnak: Salgó Károly dr.,Jilaky Andor, Doczkalik Jenő dr., Michel Jenő, Nagy Gyula, Csokonai Vitéz Mihály és Kolb Lajos. Hetilap* is jelenik meg Győrött Pannónia címen. Társadalmi hetiszemle ez, erős irredenta irányzattal; kitűnően szerkeszti Palatínus József. Van egy szakújság is, a Dunántúli Iparos és Kereskedő, amelynek hasábjain a dunántúli kereskedelem problémáit vitatják meg. Szerkesztője Karika Imre dr., az iparkamara másodtitkára. S a sajtóról szóló beszámolónkat talán a Nase Novina méltatásával, fejezhetjük be. A Kase Novina magyar nemzeti irányú horvát nyelvű lap, amelyet igen ügyesen, változatosan szerkeszt Prikonovics Endre. ,,Itt nem volt és nem tesz kilengés." A város egyik előkelősége mondotta: — Higgye ed uram, hogy itt nem volt, nincs és nem is lesz semjobb, sem baloldali kilengés. A proletárdiktatúra alatt és után még utcai zavargás sem veszélyeztette a város nyugalmát. Nálunk a társadalmi béke a legszebb példákban nyilvánul meg. A kaszinóta társadalom mindenfajta rétege látogatja. A 70.001 lakosú város békés nyugalomban él. Szent István napján a misére Fetser Antal, a katolikusok püspöke meghívja a világi és egyházi hatóságokat köztük a zsidó ütközeteet is. Az egyházak és azok vezetői: Fetser Antal, ús bölcs katolikus püspök, Pálmay József a református esperes, Schwartz Mór úr, a neológ zsidók lelkkipásztora és Sniders Jakab, az orthodoxok rabbi bija között a legbékésebb a viszony. A Szent Benedek-rend, amelynek apátsága itt közeli Pannonhalmán van, a város szivében gyönyörű gimnáziumot tart fenn. Van Győrött leány- gimnázium is, fiú- és leány felső kereskedelmi iskola. Jogakadémiája is volt, de felsőbb körök ezt áthelyezték Kecskemétre. Papnevelő intézete országos hírű. A tanintézetek sorát 130 elemi iskola zárja be. Mondottuk már, hogy Győrött igen élénk társadalmi élet van. Csak ezeket az intézményeket említjük meg, s az olvasó máris képet nyerhetimagának az itteni társadalmi munkáról. A Leányklubban, amelyet Vámosy Mariska vezet, a gyengébb nem olvasással, önműveléssel tölti az időt. A Katolikus Körben, amelynek Dsidda Ottó, tankerületi főigazgató az elnöke, egymást követik a felolvasások. A Kisdedvéd® Egyesület, özv. Fischer Kálmánná vezetésével érdemes jótékonysági működést fejt ki. A Selmeiden Henrik elnöklete alatt álló Gyermekbarátok Egyesülete évenként 400—500 gyermeknek viseli gondját, alkik a várost vezetik. Az a tény, hogy Győr városa ily hatalmas fejlődést ért meg, főként kiváló vezetőinek köszönhető. Darányi Kálmán főispán, Kuncz Jenő alispán és Farkas Mátyás polgármester mindkét cselekedetükkel a város érdekeit szolgálták. A technika vívmányait Győrben mindig idejekorán hasznosították, ami a magyar városokban ritkaság. Győrben már 1884-ben bevezették a vízvezetéket. A polgármester legutóbb Watta István városi aljegyző segítségével a város számára értékes terveket dolgozott ki, amelyek felsőbb helyen dicséretben részesültek. Farkas Mátyásnak, akiliberális érzelmeiről nevezetes — több összetűzés® is volt az ébredőkkel, akik ellentétben a központtal, Győrben legitimisták. Jelenleg a város 75% pótadóval dolgozik. 1s régi Győr. Győr kincsei a régi házak, omladozó falak, a Belváros területén található emlékek. A mai Bel- város helyén egykor, az erődítésekkel körülövezett régi Győr állott, amelynek néhány háza és útvonala máig is fennmaradt. Építészeti szem- pontból is megbecsülhetetlen értékű a korai barokk stílusban épült és a 18-ik század elejéről, való városháza, amelynek a manzard-teteje valósággal ritkaság. Nevezetesség a törökház, amely,nek egyik sarkán van a fatuskó, amelybe a vándorló mesterlegények kötelesek voltak vasszeget beverni. Ma már a fatuskó ki sem látszik a vas alól. Győr legnevezetesebb épülete a püspöki vár, amelyet régebben a Duna, a Rába és a Rábca övezett. Van egy menekülő folyosója, faragott kövekéből, amely unikum a maga nemében. E folyosó a 18-ik századból való, az épület többi része Mátyás király korabeli. Az épület legszebb részei: az 1489-ben épült házikápolna, a művészi stílusú kapualja és a barokk lépcsőház. Öt székesegyház kincsei. Csányi Károly, az Iparművészeti Múzeum igazgatója ezidő szerint Győrben leltározza a székesegyház kincseit. Csányi így nyilatkozott Az Újság munkatársának : — A székesegyház kincstárában nagyértékű művészi becsű ereklyék vannak. Ezek közül is kis válik a Mátyás király korabeli tíz gótstílusú kehely, amelyek közül néhány színes sodronyú zománccal van díszítve. Ez a művészi technika egyedül Magyarországon fejlődött ki ily magas fokra, úgy hogy annak idején külföldi fejedelmek is adtak megbízásokat ily kelyhek készítésére magyar ötvösöknek. A győri székesegyházban a nagy értékű monstranciákon kívül különösen kiemelendő Naprágyi Demeter püspök insulája. A kincstár értékes darabja egy 14. századbeli elesfántcsont szárnyas oltárka, amelyet néhai Ebenhoch kanonok egyik kanonoktársa hagyatékából vásárolt 35 forintért. És más, igen értékes dolgok is vannak a kincstárban, így miseruhák, pluviálék a 17-ik és a 18-ik századokból. Ez utóbbiak közül különösen a Mária, Terézia korra jellemző miseruhák a kor legszebb darabjai közül valók. ] Lüktető sportélet. Mens sana in corpore sano... Győrben a kul-fúra ápolása mellett a test fejlesztésére is gondot fordítanak. Országos hírű a Győri ETO, amely Breuer Gyula vezetése alatt a legszebberedményeket éri el. Erdély Ernő a PAC-ot, Peiti Rezső a GYAC-ot, Meixner Ernő dr. a Hungária ISB-t, Németh Károly dr. a Gyón TE-t vwee elismerésremélte buzgalommal és tehetséggel. Munka, munkó, mon.ha... ez az a hármas jelszó, amelynek jegyében Győr az ország első városai sorába került s amely a fejlődés beláthatatlan perspektíváját nyitja meg előtte a jövőát .