Bőripari Munkás, 1931 (41. évfolyam, 1-11. szám)
1931-01-03 / 1. szám
■1931 síik helyzetünket, erősítsük táborunkat. Mert mi a jövő katonái vagyunk. A mai szaktársakkal könnyebb a dolgunk, mint a régiekkel, mert a mai szaktársak már öntudatosabbak, képzettebbek, mint a régiek voltak. Ha megmagyarázzuk szaktársainknak, hogy csak a magunk erejére vagyunk utalva, mástól nem várhatunk segítséget, akkor nem hiszem, hogy ne találkoznánk minden oldalon megértéssel. _ Várnai Gyula (felsőrészkészítő szakosztály)): A járulékemeléssel járó felelősséget nem tudják vállalni. Nem tudják megindokolni annak szükségességét. Indítványmódosítást javasol a napirend 3. pontjánál, a járulékfölemelésre vonatkozólag, hogy a fölmentést kötelezővé lehet tenni, de nem kötelező. Kapási Mihály (Debrecen): A IV. járulékosztályra vonatkozó indítványt nem fogadja el. Gyakorlatból tudja, hogy az alacsonyabb járulékosztály a csoportra nézve visszafejlődést jelent. Ha kevesebbet teszünk egy perselybe, kevesebbet tudunk onnan elővenni. Kéri ezen javaslat elvetését. Ugyancsak elutasítani javasolja a járulékfölemelésre vonatkozó javaslatot is. Kiss Lajos (cipészszakosztály). A járulékemelés újabb katasztrofális helyzetet fog előidézni. Amikor a szaktársak kolduskonyhára járnak, nem lehet újabb terheket rakni rájuk. Ha a vidék a járulékemelés mellett van, ez talán azt jelenti, hogy nekik jobb a helyzetük. Itt az átlagos hetikereset csak 18 pengő. A járulékfizetés alóli fölmentést károsnak tartja. Nem szabad elütni a tagokat a segélyjogosultságtól és kényszeríteni őket huligán-munkára. "A javaslatot nem fogadja, el. Nagy István (eipészszakosztály): A szakszervezetnek olyan politikát kell folytatni, hogy minden erejével a munkanélkülieket támogassa. Igyekezni kell beszervezni a tömegeket és ezért nem szabad olyan határozatot hozni, amely elriasztaná őket. A járulékemelés csökkenteni fogja a taglétszámot. Nem fogadja el a javaslatot. Csipak István (Budapest): Régen úgy volt, aki nem dolgozott, nem fizetett járulékot. Most fordítva van. Sokan csak azért fizetik a járulékot, hogy az összes segélyeket kimerítsék. A járulékfölmentő javaslat magasabb szempontból készült, hogy az esetleg még növekedő munkanélkülitábort továbbra is segélyezhessük. A IV. osztályos járulékért nem lehet olyan segélyt adni, ami ide kötné a tagokat. Aki nem tudja fizetni az I. osztályt, fizessen II. vagy III. osztályt. A IV. járulékosztály bevezetésére vonatkozó javaslat elvetését, a munkanélküliség idejére a járulékfelmentés kötelezővé tételét jajvasolja. Szabó Lipót (Győr): A járulékemelés budapesti vonatkozásban fontos, hogy az otthon fenntartható legyen. A vidékiek látják, hogy ez az emelés a budapesti szaktársak érdeke, ezért meg kell hozniuk az áldozatot. A vidéki küldötteket nem vezeti ellenszenv. A segélyek csökkentése súlyos, mégis meg kell csinálni átmenetileg, mert más út nincs a megoldásra. A segélyösszeg csökkentését javasolja. A 10 heti segélyezési idő maradjon meg továbbra is. Hozzájárul a IV. osztály bevezetéséhez. Seszták János (Miskolc): Megütközésse látja, hogy az I. számú csoport küldöttei nem viseltetnek megértéssel a vidéki csoportok munkája iránt. Fegyelmezetlenséggel nem lehet jó összmunkát végezni. A rossz helyzetnek nem mi vagyunk az okai. A vidéki csoportok tagjai nagyobb áldozatot hoznak otthonaik fenntartásáért, mint a pesti szaktársak. Nem tartja célszerűnek a IV. járulékosztály bevezetését. Illés István (cipész-szakosztály): Azt látjuk, hogy a munkanélkülieknek súlyos küzdelmet kell folytatniuk a megélhetésért. A vidéki és pesti munkaviszonyok különbözők. A sitt- és ismeret-rendszer tönkreteszi a szakmát. A segélyezésnél hibát követtünk el, mert többet adtunk, mint amenyit adhattunk volna. A IV. járulékosztály bevezetését nem tartja célszerűnek. A járulékemelést lehetetlenségnek tartja. A vidék engedje meg, hogy a teherbíróképességet mi állapítsuk meg. Sulyok József (Makó) a IV. osztály bevezetését hasznosnak tartja, azzal a kikötéssel, hogy ezen osztályban csak egy évig lehessen fizetni, azután a magasabb osztályba való átlépés kötelező legyen. Az alacsonyabb osztályt a szervezés megkönnyítése miatt tartja szükségesnek. A segélyezésre vonatkozólag a 8 heti segélyezést tartja megfelelőbbnek, az eddigi segélyösszegek megtartásávai. Berkó Kálmán (központ): A segélyezési javaslat már régen aktuális. ,A javaslatot a vezetőség alapos megfontolás és számítások alapján hozta a közgyűlés elé. A központi vezetőség és a tagok közé nem enged éket verni. A terheket magunknak kell viselni, mert senkitől sem várhatunk segítséget. A szervezkedésnél a magasabb járulék nem lehet akadály. Ha élni akarunk, jövőnk érdekében áldozatot kell hozni. A javaslat nem népszerű, de meg kellett tennünk, mert az az életet jelenti. A vidéki szaktársak a budapesti otthon megteremtésénél szintén hoztak áldozatot. A helyiségek fenntartási költségeit a szakosztályoknak kell viselni. A Szövetség érdekében el kell fogadni a vezetőség javaslatát. A munkanélküliek kötelező felmentése a visszaélések megszüntetése miatt szükséges. Csipak István (Budapest) ügyrendi indítványt tesz a vita lezárására. Kovács János (központ): A kérdést kimerítettük, újat már nem lehet mondani. Kéri a szavazás elrendelését. Pásztor Lajos (cipész-szakosztály) a vita lezárása ellen szólal föl. Javasolja, hogy a hozzászólók öt percig beszélhessenek. Szabó Mátyás elnök a vita lezárására vonatkozó javaslatot szavazás alá bocsátja. A közgyűlés 22 szóval 21 ellen a vita továbbfolytatása mellett dönt, a hozzászólók listájának lezárásával. A felszólalók öt percig beszélhetnek. Pásztor Lajos (cipész-szakosztály): A szakosztályok tagjai erejük teljes megfeszítésével hoztak áldozatokat. A vidéki csoportok adminisztrálása súlyos összegbe kerül, tehát nekik is részt kell vállalniuk a terhek viselésében. A szakosztályok tagjaira több terhet áthárítani nem lehet. Mészáros Péter (Zalaegerszeg) a segélyek leszállítását nem tartja elfogadhatónak. Hibáztatja a központot, hogy a javaslatot nem küldte meg idejében a csoportoknak. Hubai János (központ): Nem helyénvaló, hogy a vita kapcsán a szaktársak nem látják meg, hogy nincs más megoldás. Kifogásolja, hogy ilyen fontos ügy tárgyalásánál a szaktaniák idegeskednek. Ez hátrányosan befolyásolja a vita nívóját. Fehér Sándor (szűcs-szakosztály) szakosztálya szempontjából a 10 heti segélyezési időfenntartását tartja szükségesnek. Visszaélések a segélyekkel csak minimálisan fordulnak elő .A magas segélyek miatt a járulékemelést szükségesnek tartja. Elfogadja a javaslatot. A felmentéseik bevezetését nem helyesli. Wagner Lajos (bőröndös-szakosztály) a mai időkben nem tartja ugyan szerencsésnek a járulékemelést, de mégis meg kell csinálnunk. Hiszi, hogy ennek fontosságát a küldöttek átérzik és igyekezni fognak, hogy azt a tagokkal is üregeltessék. Günther Péter előadó zárszóban válaszol az elhangzottakra. A központi vezetőség javaslata naiv az elfogadását kéri. Szabó Mátyás elnök szavazás alá bocsátja a javaslatokat. 1. A küldöttközgyűlés 35 szóval 1 szó ellenében határozatilag kimondja, hogy az utolsó munkanélküli segély-emelést 1931 január 4-től kezdődőleg hatályon kívül helyezi. A segélyezés időtartama 10 hét marad, a legmagasabb hetisegély 12,5 pengő. A közgyűlés fenti határozata átmenetinek tekintendő. Mihelyt a Szövetség anyagi helyzete megengedi, a mai határozattal megváltozott segélyek ismét visszaállítandók. 2. A közgyűlés 35 szóval 8 ellenében utasítja a Budapesten és környékén lévő csoportokat és szakosztályokat, hogy 1931 április hó elsejével minden járulékosztályban az otthonfönntartási költségek fedezésére heti 10 fillér külön járulékot vezessenek be. 3. A közgyűlés 34 szóval 9 szó ellenében elhatározza a munkanélküliség időtartamára a járulékfizetés alóli fölmentés kötelező voltát. Méltánylást érdemlő esetekben a központi vezetőség kérelmére ezen szabálytól eltekinthet. A fölmentett heteket utánfizetni nem lehet. Munkanélküliség esetén járulékfizetési halasztás nem adható. A debreceni csoport azon indítványát, hogy a hetijárulék országos viszonylatban 10 fillérrel és Budapest és környéki viszonylatban 20 fillérrel emeltessék föl a mai segélyek meghagyása mellett, a közgyűlés egy szó ellenében elvetette. A nyíregyházi csoportnak a IV. járulékosztály bevezetésére vonatkozó indítványát a közgyűlés 32 szóval 1 ellenében elvetette. Ugyancsak a nyíregyházi csoport azon indítványát, hogy az özvegy-, árva- és temetkezési segély különjárulék mellett rendeztessék, a közgyűlés egyhangúlag elvetette. Szabó Mátyás elnök: A napirend következő pontja: indítványok tárgyalása, amelyek az előző napirendi pontoknál nem tárgyaltattak. Az újpesti csoporttól indítvány érkezett, amely szerint kimaradt tagoknak adassék vissza régi tagságuk meghatározott feltételek mellett. Simonits Oszkár (Újpest): Megindokolja a csoport javaslatát. Több olyan régi, elmaradt tag van Újpesten, akik a javaslat szerint való eljárás után értékes tényezői lennének a szakmozgalomnak és az egyesületnek. Hadói János titkár: Ilyen indítvány az utóbbi években minden közgyűlésre érkezik. Az eddigi járulékamnesztiák nem hozták meg a kívánt eredményt. Legcélszerűbb, ha ilyen ügyekben esetenként a központi vezetőség dönt. Javasolja, hogy az indítványt utalja a közgyűlés a központi vezetőséghez. Szabó Mátyás elnök szavazás alá bocsátja az indítványt. A közgyűlés 1 szó ellenében az indítványt a központi vezetőséghez utalja. Zárszó: Szabó Mihály elnök: A közgyűlés tárgysorozata ezzel kimerült. A gazdasági válság mélypontján állunk — mondotta. — A munkásosztálynak egy antimarxista fronttal szemben kell a küzdelmet fölvennie. A harc közepette saját zsebünkbe nyúlunk, hogy10 filléreket kaparjunk elő azért, hogy valamelyes életlehetőséget biztosítsunk munkanélküli szaktársainknak. Hogy a kapitalizmus válságát átússzuk, kell hogy a jövő ne találjon bennünket agyongyöngülve. Voltak a közgyűlésnek zajos momentumai, de mindenkit kell hogy eltöltsön az a tudat, hogy az összessel érdekeit szolgáljuk. Az a sok igyekezet, ami a közgyűlésen megnyilvánult, nem kárbaveszett energia. Reméli, hogy a mostani munka egyformán segítségünkre lesz az egymás megismerésében és megértésében. Kart karbaöltve kell újból elindulnunk és együttes erővel küzdenünk a jobb jövőért. A közgyűlést 16 órakor este bezárja. BŐRIPARIMUNKAS 6. oldal innnen és Hasáéi szaktársait 25 éves inaisina Kedves és felejthetetlen családi ünnepségben volt részük mindazoknak, akik résztvettek Tillmann Imre és Handel Armin daltársunknak szeptember 6-án megtartott 23 éves dalosjubileumán. A Bőripari Dalárda tagjai már délután ünnepi díszbe öltöztették a jubileum színhelyét, úgyhogy már a kora este jövő dalosbarátok és vendégek megilletődve és áthatva az est jelentőségétől, foglalták el a kijelölt helyeket. Fél nyolc után állandóan jönnek a vendégek. Megérkeznek a jubilánsok is családjaikkal, majd a Munkásdalos Szövetség és a különböző dalárdák küldöttei. Együtt van mindenki, amikor Baldauf daltársunk, a dalkar elnöke ismerteti a vendégekkel a két jubiláns 25 éven keresztül szerzett érdemeit és átadja az ünnepelteknek a dalikar aranyba öntött líráját, az estének emlékéül. A Munkásdalos Szövetség részéről Klein Béla, a Szövetség elnöke üdvözli meleg szavakkal a jubilánsokat, különösen Tillmann daltársunkat, aki a Szövetség vezetőségének is több éven keresztül, tagja volt és átadja a dalosszövetség aranykeresztes jelvényét, Handel daltársunknak pedig a szövetségi díszoklevelet. Horváth István daltárs a Budapesti Általános, Frezon daltárs a Budapesti Vasas, és Német 1. pestszentlőrinci dalárdák üdvözletét tolmácsolják. Fölhangzik a Bőripari Dalárda és a Munkásdalos Szövetség jeligéje, amit Pajor Oszkár „Köszöntlek, testvér“ című verset követ és adni után a dalárdánk kifogyhatatlan nótái. Baldauf daltársunk szólószámai és a vendégek vidám és jókedvű tréfái következtek, amelyek belenyúltak a késő éjszakai órákba._________Váltu si újság a külföldön Munkásnélküliség az angol cipőiparban NÖVEKVŐ .VILÁGHATALOM. A Szakszervezeti Inter nációnál© taglétszámának állandó növekedése egy új világhatalom kialakulása felé mutat. Az Internacionále taglétszámáról az amszterdami, titkárság a következő hivatalos jelentéstadta ki. Azon 26 állam szakszervezeteinek taglétszáma, amely 26 állam a Szakszervezeti Internacionáléhoz tartozik. 3128. év végén 13,525.263 volt a megelőző évi 13,145.225-tel szemben. Ez 2.9%-os növekedésnek felel meg az előbbi év 2.4%-os emelkedésével szemben. A Szakszervezeti Internacionáléhoz 28 nemzeti központ tartozik. Ezek egyike, a litvániai szakszervezet, 1928-ban az országban uralkodó viszonyok következményeképen kénytelen volt kilépnia Szakszervezeti Internacionálából. De ezt a vesztességet kárpótolta Görögország csatlakozása. AHOGYAN ANGLIÁBAN VAN. A wakefieldi törvényszékre beidézték John Henry Maekrell cipőjavítómestert, szakszervezeti törvénybe ütköző vétség miatt, mivel Clarence Wrigglesworth-nak a minimális bérnél kevesebbet fizetett. Mr. E. M. Paissey ügyész vázolta a helyzetet, hogy Maekrell törvénytelenül elmulasztotta a minimális bér megfizetését és e kifizetett bérről nem vezetett könyvet, amely a szakszervezeti ellenőrzést lehetővé tette volna. A munkáltató viszont azzal érvelt, hogy az illető segéd nemrég szabadult és véleménye szerint munkáját nagyon is megfizette. A bíróság nem adott helyet a munkáltató védekezésének. A minimálist el nem érő bér fizetése miatt 3 font sterlingre, a pontos bérjegyzék hiánya miatt 2 font sterlingre büntették és kötelezték, hogy visszamenőleg 11 hónapra, amióta az illető segéd ott dolgozik, heti 5 schillinget köteles fizetni az elmulasztott bér fejében. 0 PÁRTMOZGALOM # SZAKMOZGALOM A SZÖVETKEZETI MOZGALOM EGYIK A MÁSIK NÉLKÜL CSONKA