Az Épitési Ipar, 1878 (2. évfolyam, 1/53-52/104. szám)
1878-06-23 / 25. (77.) szám
218 Ennyibe került az új testület az államnak — s a mellett az általános szabályozási tervezetre — hogy eszméket kapjon,— pályázatot is írt ki, s három munkára, melyek egyike sem volt, úgy a mint terveztettek, foganatosítható*) 258 pportot, háromszögellési térképek és apróbb tervekért pedig................................................. 11405 frtot vagyis saját régiejére mindössze 195077 frt adott. S ezért ? — Mit tett ? 1) A sugárúti vonalon 107 ház és telek iránt kisajátítási egyezséget kötött. 2) A belső körút építési terveit kidolgozta és a végrehajtást elősegítette. 3) A külső körút vonalában 16 ingatlant vett meg. 4) A főváros számára a magánépítkezéseket illetőleg négy pontból álló ideiglenes utasítást dolgozott ki. 5) A kövezési rendszert (3 osztályba sorozva az utcákat) körülírta ; 6) az új házak rendkívüli adómentessége iránt előterjesztést tett 7) s némely részletes szabályozási kérdéseket rendezett; 8) végre 512 építkezési ügyben határozatot hozott. Ezek tények ; számra nézve nem sok, de sok időt és fáradságot, élénk tevékenységet igénylő ügyek, s bár mindegyik eléggé részletesen van ismertetve az évi jelentésben a pénzügyi és statisztikai adatokkal együtt nem terjed az többre 34 oldalnál; az 1872 évi működésről szóló jelentés, melybe szóról szóra be van foglalva a sugárzni-vállalattal kötött szerződés 25 pontja, és a kisajátított 207 ingatlan 40 rovatot tartalmazó kimutatása — a belső és külső körutak előméretei, már 91 quart oldalra terjed! No de még akkor volt elég teendője a fővárosi közmunkák tanácsának. Azonban az 1873. évben beütött általános krach az egész helyzetet megváltoztatta. A fővárosi közmunkák tanácsának alapjövedelmét képező 24 milliós kölcsönt fölemésztette a Lánchíd megváltása, a Margit híd építése, a dunaszabályozás stb. és a fővárosi alap törvényszabta jövedelmei nem volának elégségesek, nem a megkezdett munkálatok folytatása és befejezésére, hanem a már teljesítettek után esedékes összegek törlesztésére sem, és a fővárosi közmunkák tanácsa deficittel küzdött, úgyhogy rendkívüli financoperatióra volt szükség, hogy a teljesen tönkretevő krach itt is be ne üssön. Ahol nincs jövedelem, nincs pénz, ott valami élénk tevékenységet kifejteni nem lehet; a fővárosi közmunkák tanácsának keze a működés terén meg volt kötve. És úgy a fővárosi hatóságnál, mint magában a testület kebelében csakhamar felmerült azon kérdés, vájjon indokolt-e oly testület létezése, melynek megvan ugyan a törvényszabta hatásköre és teendője, de nincs meg a kellő pénze e hatáskörben valami tevékenység kifejtésére? A kezeink közt levő hivatalos adatok szerint (a fővárosi közmunkák tanácsának zárszámadása) 1874. évben a rendes bevételek összege...............................243,53 5 frtot ellenben a rendes kiadások összege . . . 677,985 frtot tett ki, e szerint a deficit..........................434,450 frt. És a rendes bevételek közt a földhitelintézettől viszaszafizetett tőke címén............................................ 56,pop frt a fővárosi kisajátítási alapból..................... 23,902 » kiszökellékek és lábazatokból........................ 12,477 » eladott terjedékekből.................................... .,6o5 » közmunkaváltsági adóból......................................... 17,366 ■» szerepel, a többi egyéb, nagy részben a felek által megtérített összeg. Ellenben a kiadások közt: Állandó tiszti és szolgai fizetés . . . 50,893 frt nyugdíj............................................................ 2,56o » jelenléti tárcák............................................ 2,750 » műszaki szerelvények.................................. 1,0to » *) Ami különben igen természetes ! A szerk. műszaki munkálatok............................... . 2,192 frt térképek, minták, tervekért.................................7,950 » ügyvédi díj ..................................... . 1,256 » házbér.....................................................................4,611 » nyomda, könyvkötő ... 1,390 » papír, írószer, hirdetmény, jutalom stb. . . 1,700 » szerepel, tehát még 1874 évben is ... 76,246 írtjába került az államnak, a fővárosi közmunkák tanácsa. Azaz, hogy akkor már nem annyira az államnak mint a fővárosnak, mert hiszen a fővárosi pénzalapot nem az állam, hanem a főváros jövedelmeiből táplálják. Ennek dacára a testület létjogára nézve az I. cikkünkben felemlített mellékes indokok a többség által főcélként érvényesíttettek és a közmunkák tanácsa életben maradt; a tanácstagok lemondottak a jelenléti tárcákról a tisztviselői személyzetből egy-kettőt, az ideigleneseket, elbocsátották, egy kissé gazdálkodtak a kiadások körül. Hogy miképp látjuk az 1876. évi zárszámadásból. Még ez évben is : az állandó fizetések........................................ 37,656 frt s egyéb önfentartási kiadások....................35,935 , tehát a fővárosi közmunkák tanácsa . . . 73,691 ftba került. Hogy mibe került a múlt évben, azt kimutattuk múlt cikkünkben. Hogy mit csinált és mit cselekszik egy ily drága testület, az iránt mindenki jogosan kiváncsi lehet! Mi sem voltunk roszabbak, a kíváncsiság minket is oda vitt, hogy belé tekintsünk e testület évi működéseiről a minisztériumhoz beterjesztett jelentéseibe, és azokkal közelebbről is megismerkedjünk. S amit tapasztaltunk, az szomorú tapasztalat! Azt tapasztaltuk, hogy e jelentések erőlködnek nagyok és érdekesek lenni, hogy világosan a célból, hogy terjedelmük külsőleg nagy legyen, megtömetnek minden aprólékos, részletes dolgokkal, terjedelmesen és részletesen előadatnak bennök oly dolgok, melyek a fővárosi (nem közmunka) tanács kebelében készültek, de bemutattak a közmunkák tanácsának is, törvény szerint, vagy előzékenységből, — tudomás vétel végett — s ezek oly hangon vannak ott felsorolva, a mit szó nélkül hagyni nem lehet. Miként a szives olvasó észrevehette, ezúttal nincs kezeink közt a közmunkatanács 1873. és 1875. évekről szóló jelentése, de a többi, főleg az utóbbiakat, ismertetni szükségesnek látjuk. Az 1874 évi, több mellékleten kívül 78 quart oldalra terjedő nyomtatott jelentés hét oldalon át foglalkozik az általános szabályozási tervezettel, azt részletesen leírván szóról szóra úgy, amint a fővárossal közöltetett. Kényelmes dolog és sok helyet foglal el. Azután jő a Sugárút iránt megkötött második pótszerződés szövege és az építési előméret (újra) részletes ismertetések a belső és külső nagykörútról, a kisajátítási törvény kiterjesztéséről a rendkívüli adómentességről (újra), az opera-színházról, a teljes építési programmal és költségelőirányzattal a népszínház építési költségei, a várkert alatti kisajátítások, a Svábhegy szabályozásáról, a közraktárakról, az Orczykert, Ferenciek-tere, Ördög-árok, állandó lovaskor, tabáni vízvezeték, dunaparti eliszaposodás, gyárkémények , Gizella tér, Ferenc József-tér, budai gymnasium környékének rendezése, parkozása, utcák elnevezése, budai várerődítési jelleg megszüntetése, Széchenyi-szobor, dunaszabályozás, osztr. államvaspálya építményei, és egy igen terjedelmes pénzügyi expozé, kapcsolatban a fővárosi közm.tanács létkérdésével, végre statisztikai adatok az építkezésekről. És mit tartalmaz az 1876. évi már csak 48 lapra terjedő jelentés ? Részletes kimutatást a Sugárút építéséről, a sugárúti telkek eladási föltételeit, a sugárúti lóvasút iránti tárgyat