Az Épitési Ipar, 1878 (2. évfolyam, 1/53-52/104. szám)

1878-06-23 / 25. (77.) szám

218 Ennyibe került az új testület az államnak — s a mellett az általános szabályozási tervezetre — hogy esz­méket kapjon,­­— pályázatot is írt ki, s három munkára, melyek egyike sem volt, úgy a mint terveztettek, fogana­tosítható*) 258 pp­ortot, háromszögellési térképek és apróbb tervekért pedig................................................. 11405 frtot vagyis saját régiejére mindössze 195077 frt adott. S ezért ? — Mit tett ? 1) A sugárúti vonalon 107 ház és telek iránt kisa­játítási egyezséget kötött. 2) A belső körút építési terveit kidolgozta és a vég­rehajtást elősegítette. 3) A külső körút vonalában 16 ingatlant vett meg. 4) A főváros számára a magánépítkezéseket illetőleg négy pontból álló ideiglenes utasítást dolgozott ki. 5) A kövezési rendszert (3 osztályba sorozva az ut­cákat) körülírta ; 6) az új házak rendkívüli adómentessége iránt elő­terjesztést tett 7) s némely részletes szabályozási kérdéseket rendezett; 8) végre 512 építkezési ügyben határozatot hozott. Ezek tények ; számra nézve nem sok, de sok időt és fáradságot, élénk tevékenységet igénylő ügyek, s bár mind­egyik eléggé részletesen van ismertetve az évi jelentésben a pénzügyi és statisztikai adatokkal együtt nem terjed az­­ többre 34 oldalnál; az 1872 évi működésről szóló jelentés, melybe szóról szóra be van foglalva a sugárzni-vállalattal kötött szerződés 25 pontja, és a kisajátított 207 ingatlan 40 rovatot tartalmazó kimutatása — a belső és külső körutak előméretei, már 91 quart oldalra terjed! No de még akkor volt elég teendője a fővárosi köz­munkák tanácsának. Azonban az 1873. évben beütött általános krach az egész helyzetet megváltoztatta. A fővárosi közmunkák ta­nácsának alapjövedelmét képező 24 milliós kölcsönt föl­emésztette a Lánchíd megváltása, a Margit híd építése, a dunaszabályozás stb. és a fővárosi alap törvényszabta jö­vedelmei nem volának elégségesek, nem a megkezdett munkálatok folytatása és befejezésére, hanem a már tel­jesítettek után esedékes összegek törlesztésére sem, és a­­ fővárosi közmunkák tanácsa deficittel küzdött, úgy­hogy rendkívüli financoperatióra volt szükség, hogy a teljesen­­ tönkretevő krach itt is be ne üssön. A­hol nincs jövedelem, nincs pénz, ott valami élénk tevékenységet kifejteni nem lehet; a fővárosi közmunkák tanácsának keze a működés terén meg volt kötve. És úgy a fővárosi hatóságnál, mint magában a testület kebelében csakhamar felmerült azon kérdés, vájjon indokolt-e oly testület létezése, melynek meg­van ugyan a törvényszabta hatásköre és teendője, de nincs meg a kellő pénze e ha­táskörben valami tevékenység kifejtésére? A kezeink közt levő hivatalos adatok szerint (a fő­városi közmunkák tanácsának zárszámadása) 1874. évben a rendes bevételek összege...............................243,53 5 frtot ellenben a rendes kiadások összege . . . 677,985 frtot tett ki, e szerint a deficit..........................434,450 frt. És a rendes bevételek közt a földhitelintézettől visza­szafizetett tőke címén............................................­ 56,pop frt a fővárosi kisajátítási alapból..................... 23,902 » kiszökellékek és lábazatokból........................ 12,477 » eladott terjedékekből.................................... .,6o5 » közmunkaváltsági adóból......................................... 17,366 ■» szerepel, a többi egyéb, nagy részben a felek által meg­térített összeg. Ellenben a kiadások közt: Állandó tiszti és szolgai fizetés . . . 50,893 frt nyugdíj............................................................ 2,56o » jelenléti tárcák............................................ 2,750 » műszaki szerelvények.................................. 1,0to » *) A­mi különben igen természetes ! A szerk. műszaki munkálatok............................... . 2,192 frt térképek, minták, tervekért.................................7,950 » ügyvédi díj ..................................... . 1,256 » házbér.....................................................................4,611 » nyomda, könyvkötő ... 1,390 » papír, írószer, hirdetmény, jutalom stb. . . 1,700 » szerepel, tehát még 1874 évben is ... 76,246 írt­jába került az államnak, a fővárosi közmunkák tanácsa. Azaz, hogy akkor már nem annyira az államnak mint a fővárosnak, mert hiszen a fővárosi pénzalapot nem az állam, hanem a főváros jövedelmeiből táplálják. Ennek dacára a testület létjogára nézve az I. cik­künkben felemlített mellékes indokok a többség által fő­célként érvényesíttettek és a közmunkák tanácsa életben maradt; a tanácstagok lemondottak a jelenléti tárcákról a tisztviselői személyzetből egy-kettőt, az ideigleneseket, elbocsátották, egy kissé gazdálkodtak a kiadások körül. Hogy miképp látjuk az 1876. évi zárszámadásból. Még ez évben is : az állandó fizetések........................................ 37,656 frt s egyéb önfentartási kiadások....................35,935 , tehát a fővárosi közmunkák tanácsa . . . 73,691 ftba került. Hogy mibe került a múlt évben, azt kimutattuk múlt cikkünkben. Hogy mit csinált és mit cselekszik egy ily drága testület, az iránt mindenki jogosan kiváncsi lehet! Mi sem voltunk roszabbak, a kíváncsiság minket is oda vitt, hogy belé tekintsünk e testület évi működéseiről a mi­nisztériumhoz beterjesztett jelentéseibe, és azokkal köze­lebbről is megismerkedjünk. S amit tapasztaltunk, az szomorú tapasztalat! Azt tapasztaltuk, hogy e jelentések erőlködnek nagyok és ér­dekesek lenni, hogy világosan a célból, hogy terjedelmük külsőleg nagy legyen, megtömetnek minden aprólékos, rész­letes dolgokkal, terjedelmesen és részletesen előadatnak bennök oly dolgok, melyek a fővárosi (nem köz­munka) tanács kebelében készültek, de bemutattak a közmunkák tanácsának is, törvény szerint, vagy előzé­kenységből, — tudomás vétel végett — s ezek oly hangon vannak ott felsorolva, a mit szó nélkül hagyni nem lehet. Miként a szives olvasó észrevehette, ezúttal nincs kezeink közt a közmunkatanács 1873. és 1875. évekről szóló jelentése, de a többi, főleg az utóbbiakat, ismertetni szükségesnek látjuk. Az 1874 évi, több mellékleten kívül 78 quart ol­dalra terjedő nyomtatott jelentés hét oldalon át foglalko­zik az általános szabályozási tervezettel, azt részletesen leírván szóról szóra úgy, amint a fővárossal közöltetett. Kényelmes dolog és sok helyet foglal el. Azután jő a Sugárút iránt megkötött második pótszerződés szövege és az építési előméret (újra) részletes ismertetések a belső és külső nagy­körútról, a kisajátítási törvény kiterjeszté­séről a rendkívüli adómentességről (újra), az opera-szín­házról, a teljes építési programmal és költségelőirányzattal a népszínház építési költségei, a várkert alatti kisajátítá­sok, a Svábhegy szabályozásáról, a közraktárakról, az Orczykert, Ferenciek-tere, Ördög-árok, állandó lovaskor, tabáni vízvezeték, dunaparti eliszaposodás, gyárkémények , Gizella tér, Ferenc­ József-tér, budai gymnasium környéké­nek rendezése, parkozása, utcák elnevezése, budai várerő­dítési jelleg megszüntetése, Széchenyi-szobor, dunaszabá­lyozás, osztr. államvaspálya építményei, és egy igen ter­jedelmes pénzügyi expozé, kapcsolatban a fővárosi közm.­tanács létkérdésével, végre statisztikai adatok az építke­zésekről. És mit tartalmaz az 1876. évi már csak 48 lapra terjedő jelentés ? Részletes kimutatást a Sugárút építéséről, a sugárúti telkek eladási föltételeit, a sugárúti lóvasút iránti tárgyat

Next