Műszaki Élet, 1969. január-június (24. évfolyam, 1-13. szám)

1969-01-10 / 1. szám

f. rán-KÖZVÉLEMEMY Az MTESZ és az egyesületek­­,/ választott vezetői / Szövetségünk tagjainak száma ez évben éri el a 90 ezret. Évről évre i­szik az aktivitás Budapesten és vidéken egyaránt. A tudományos­ egyesültjük mintegy 10 ezer szakmai rendezvényén a résztvevők száma meghaladja a TVP milliót,­­ami azt jelenti, hogy az egyesületi tagság évente több rendezvényen vesz részt, és tudjuk, hogy azok is látogatják rendezvényeinket, akik nem tag­jai egyik tudományos egyesületünknek sem). E nagy — a szakemberek tömegeit megmozgató — szervező munkában, a szervező munka irányának meghatározá­sában nagy szerepük van azoknak a szakembereknek, akiket az MTESZ-ben és a tudományos egyesületekben demokratikusan választanak meg, a szövetségi és az egyesületi vezetőségek, választott bizottságok és szakosztály-vezetőségek tag­jaként. E választott szervek tagjainak száma mintegy 8—10 ezerre tehető, átla­gosan tehát tíz egyesületi tag választ egy-egy olyan tisztségviselőt, aki szakbi­zottságban, szakosztályban, egyesületi vezetőségben képviseli szűkebb vagy szé­lesebb szakterületét. Ahhoz, hogy az egyesületek előtt álló feladatokat hatékonyabban oldhassuk meg, célszerű együttesen is látni a vezetőgárdára jellemző adatokat. (Egy-egy tudományos egyesületben ugyan a tagok jól ismerik a tisztségviselőket, de nin­csenek ismereteik a társszervekben dolgozó vezetőségekről.) Ez a vezető­gárda tapasztalatokban gazdag, magas képzettségű személyekből áll, és átlagos életkorát tekintve fiatal. Jelentős részük idegen nyelv ismerete révén a külföl­di információkat közvetlenül ismeri meg, és külföldi műszaki körökkel szemé­lyes kapcsolatot tart fenn. Sokan közülük több társadalmi szervezetben is vé­geznek munkát, s üzemi, hivatali, társadalmi munkájukért az utóbbi években számosan kaptak kitüntetést és más elismerést. Ilyen megállapításokat minden részletesebb vizsgálat nélkül is tehetünk. Mire kérünk válaszokat? Azt azonban nem tudjuk, hogy a választott tisztségün­­kre vonatkozó mi­nőségi jellemzők milyen mértékűek. E téren felmérés még nem folyt. Most az MTESZ Központi Titkárság kérdőívet bocsát ki, amelyeknek feldolgozása után ismertetni fogják a — várhatóan — rendkívül érdekes adatokat. A kérdőívet január közepén juttatjuk el minden olyan tagnak, aki választás útján tölti be funkcióját az egyesületekben, vagy azok szakosztályaiban, a területi szerveknél, helyi csoportoknál stb. A kérdések kidolgozása során gondot jelentett, hogyan lehetne azt tisztázni, hogy a választott tisztségviselőknek milyen mértékű az aktivitásuk, és milyen az aktivitás iránya. (A kérdezettek ilyen nagy számánál — 8—10 ezer fő — a kérdéseknek egyértelműeknek kell lenniük, még akkor is, ha ez azzal jár, hogy a válaszokból nem tűnik ki a valóság bonyolultsága.) A kérdések között szere­pel, hogy az illető társadalmi munkában való közreműködése rendszeres-e, vagy rendszertelen; mennyi időt fordít a társadalmi munkára havonta; hogy a tudo­mányos egyesületekben végzett munkái» ---- ,ező tevé­kenységi formák — szakmai­ tudt­unka, ja­vaslatok stb — szakirodalm — előadás tart m vin­dorm­b-t. , ...________v­». tvitiz.ua, nagy dl­VUK­iSZlUll, a az út­ség­viselők fele olyan, akiket többször választották újjá, és ez biztosítja a ta­pasztalatok továbbvitelét és átadását, kis részük pedig fokozatosan került maga­sabb funkcióba. A választott tisztségviselők másik fele most került először vagy másodszor funkcióba, mindössze egy vagy két periódusban tölti be tisztségét.) A máshol végzett munka ^ Megkérdezzük, hogy az MTESZ-en kívül még milyen társadalmi szervezet­ben tevékenykedik a kérdezett. Nem azt kívánjuk regisztrálni, hogy ki milyen szervezetnek a formális tagja, hanem arra vagyunk kíváncsiak, hogy vajon a kérdezettek — az MTESZ-ben viselt tisztségük mellett — viselnek-e tisztséget más társadalmi szervben, és végeznek-e ott rendszeresen, vagy akár rendszerte­lenül társadalmi munkát. (Tudjuk, hogy az egyesületek megválasztott tisztségvi­selői közül többen aktív munkát végeznek a Magyar Urbanisztikai Társaságban, a Magyar Építőművészek Szövetségében, a Magyar Közgazdasági Társaságban, a Tudományos Ismeretterjesztő Társaságban és más hasonló egyesületben vagy társadalmi szervben. Tevékenységük elsősorban a koordinációt biztosítja a szó­ban foró szervezetek között.­ Végül a kérdések egy része arra terjed ki, hogy milyen a megkérdezettek egyesületen kívüli társadalmi, tudományos tevékenysége. A felmérés akkor fogja tükrözni a valóságot, ha az adatszolgáltatók gondot fordítanak a — egyik-másik helyen talán félreérthető — kérdések helyes meg­válaszolására. Ennek érdekében az egyesületek munkatársai készséggel adnak mindenkinek felvilágosítást. KI, MIT GYÁRT? Erre a kérdésre ad választ a GYŰJTŐKATALÓGUS, amelyben szinte valamennyi számottevő hazai termelőeszközt gyártó állami, szövetke­zeti és tanácsi vállalat ismerteti önmagát, tevékenységét és termelését. Ismerteti a szerszámokat, alkatrészeket, műszereket, a kooperációs ter­mékeket gyártó vállalatok, a TEK-vállalatok, valamint az e területen mű­űködő kutató- és tervezőintézetek, ipargazdasági és szervezési inté­zetek tevékenységét. Az említett vállalatok és intézetek közük, hogy milyen egyedi vagy kissorozatú gyártást, bérmunkát, szervizszolgáltatást, kutatást, terve­zést és fővállalkozói tevékenységet folytatnak, vagy vállalnak, meg­bízás alapján. Tájékoztatnak gyártmányaik beszerzési forrásairól. A GYŰJTŐKATALÓGUS vezérfonal a vállalatok kölcsönös tájékoztatá­sára, a „kereslet és kínálat” kézikönyve. A GYŰJTŐKATALÓGUS végén levő részletes és terjedelmes tárgy­mutató, az oldalszámok feltüntetésével jelöli meg, hogy a keresett terméket ki, illetve lük gyártják és forgalmazzák. Külön tárgymutató igazít el a bérmunkában és az egyéb tevékenységekben. A termelő egyben fogyasztó is. A „Ki mit gyárt” gyűjtőkatalógus pénzt, időt, munkát takarít meg termelőnek, fogyasztónak egyaránt. A katalógus, melynek ára kb. 150,5 Ft, könyvesbolti forgalomba nem kerül, a példányszámot előzetes megrendelés alapján határozzuk meg. Kérjük tehát, hogy a vállalatok számára minden bizonnyal igen fon­tos, nagyon hasznos könyvet minél előbb rendeljék meg címünkön. MŰSZAKI KÖNYVKIADÓ, Budapest V., Bajcsy-Zs. út 22. Postafiók 581. 2 MŰSZAKI ÉLET Az első negyedév nagyrende­zvényei “.Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének és tagegye­­sületeinek­­1969. évi nagyrendezvényei ’kÖzött­ tallózva a következőkre szeret­et a figyelmet felhívni.­­Gépiparit Tudományos Egyesület január 28. és­­31. között rendezi meg a gépipari- - piacfeutatási konferenciát, kül­földi részvevőkkel, mind a szocialista, mind pedig a tőkés országokból. Az MTESZ Központi Ipargazdasági Bizottsága február 3-tól 5-ig bonyolítja a szervezéstudományi konferenciát, amelynek előadásait öt szekcióban tart­ják. Az I. szekcióban a vállalati struk­túrák fejlődésével, a vállalati igazgatás­sal, a II. szekcióban a munkaszervezés­sel, a III. szekcióban a termelési folya­matok szervezésével, a IV-ben a vállala­ti fejlesztéssel, és a marketinggel, az V- ben pedig a korszerű szervezési eszkö­zök felhasználásával foglalkoznak az előadások. A konferenciával egyidejű­leg kiállítás is lesz, amelyen a szerve­zéstechnikai eszközöket mutatják be, továbbá könyv- és folyóirat-kiállítás is lesz. Február 21-én tartja jubileumi köz­gyűlését a Gépipari Tudományos Egye­sület, fennállásának 20 éves fordulója alkalmából. A közgyűlésen osztják ki a Bánki Donát és Pattantyús A. Géza-dí­­jakat, az irodalmi díjakat, a „Gépipar kiváló dolgozója” kitüntetéseket, mi­niszteri elismerő okleveleket, valamint a GTE egyesületi érmeket. A Magyar Agrártudományi Egyesület február 25. és 28. között tartja a XIX. növényvédelmi tudományos értekezletet. Az előadó­ üléseken a növényvédelem időszerű kérdéseivel kapcsolatosan tar­tanak átfogó jellegű referátumokat, va­lamint külföldi kutatóintézmények, vál­lalatok szakemberei ismertetik legújabb kutatási eredményeiket. A II. hőtermelő- és fogyasztó­­készülékek konferenciára március 6-án és 7-én kerül sor, amelyet a Gépipari Tudományos Egyesület rendez. A kon­ferencia témája: tájékoztatás a kommu­nális és háztartási célokat szolgáló legújabb hőtermelő-készülékekről, vala­mint a három nemes energiahordozó — a gáz, olaj és villanyáram — felhasz­nálásáról. A konferenciával egyidejűleg kiállításon mutatják be a legújabb ké­szülékeket, és az azokhoz tartozó bizton­sági és vezérlőberendezéseket. Ugyancsak a Gépipari Tudományos Egyesület rendezi a II. budapesti fogas­kerék-konferenciát is, március 12. és 14. között külföldi részvevőkkel. A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület március 19-től 21-ig tartja a III. textiltisztító-ipari konferenciát. Számítógépek alkal­mazása a gépiparban A Gépipari Tudományos Egyesület automatizálási szakosztálya január 15 és 17 között rendezi meg a „Számító­gépek alkalmazása a gépiparban” című konferenciáját Miskolcon. A konferencián három szekcióban vi­tatják meg a számítógépek gépipari al­kalmazása területén elért eredményeket, ismertetik a folyamatban levő fejlesz­téseket. Az I. szekcióban a gépipari konstrukciók kialakításában alkalmazott számítógépekről, a II. szekcióban a­z x q technológiai terve- Országos atomtechnikai ankét Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület atomtechnikai szakosztálya január 8. és 10. között országos atom­technikai ankétot rendezett a Technika Házában. A megnyitó előadást Szili Gé­za nehézipari miniszterhelyettes tartot­ta, majd Kolos Richard, az OMFB elnök­­helyettesének előadása hangzott el, „Nemzetközi kapcsolataink az atomtech­nika területén” címmel. A további előadásokat a téma kiváló hazai és kül­földi ismerői tartották. i­n­den­kit érdekel Az elmúlt két hétben a következő, az ipart érintő rendelkezések je­lentek meg Magyar Közlöny. Az árubehozatali engedély kérelem beadvány­ illeté­kéről rendelkezik a 43/1008. (XII. 30.) PM számú rendelet. Az illetékre vonatkozó jogszabályokat módosítja és kiegészíti a 45/1968. (XII. 30.) PM számú rendelet. Az építési-szerelési adóról szól a 42/1968. (XII. 28.) PM számú ren­delet. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő országok szer­vezetei közötti áru­szállítások általános feltételeit teszi közzé az 1968. évi 35. számú tvv. A vámpótlék megállapításáról rendelkezik a 9/1968. (XII. 21.) Kk. M.—PM számú együttes rendelet. A dolgozók társadalombiztosításiával és társadalombiztosítási nyug­díjával kapcsolatos kérdéseiket szabályozza a 10/1968. (XII. 21.) és a 11/1968. (XII. 21.) SZOT számú szabályzat. Vízügyi Értesítő: A vízgazdálkodás ágazati szintű tervezéséről rendelke­zik a 39/1968. (V.K. 36.) OVH számú utasítás. Munkaügyi Közlöny: A Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának T. számú állásfoglalását, az 1957. évi IV. törvény egyes rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban, a lap 25. számában tették közzé. Kohó- és Gépipari Közlöny: A vaskohászati és kovácsolt termékek, va­lamint a vas- és acélhulladékok szállítási alapfeltételeit tartalmazza a 68.180/1968. KGM számú utasítás a lap 45. számában. „KLÍMA" AUTÓ-IPARIHŰTŐ ÉS ÜZEMANYAG­­BERENDEZÉSEKET JAVÍTÓ ÉS GYÁRTÓ KTSZ Központ, Budapest., Leonardo da Vinci u. 14. Telefon: 138—488 AUTÓHŰTŐK KÉSZÍTÉSE ÉS JAVÍTÁSA KÖZÜLETEK ÉS LAKOSSÁG RÉSZÉRE Budapest Vill., Bacsó Béla u. 21—23. Telefon: 341—556 IPARI HŐCSERÉLŐ KÉSZÜLÉKEK ÉS BERENDEZÉSEK**­** ÜZEMANYAG­­KIMÉRŐ BERENDEZÉSEK GYÁRTÁSA ÉS JAVÍTÁSA Budapest Vill., Leonardo da Vinci u. 14. Telefon 142—078

Next