Rádió Technika, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1943-01-01 / 1. szám

Rádió Technika Az elekromos hangelemzés módszerei Hangelemzés alatt a hang szinuszos össze­tevőinek erősség, magasság és fázis szerinti megismerését értjük. Ezzel kapcsolatban a kö­vetkező általános megjegyzéseket tehetjük: 1. Ha a hangjelenség tiszta periodikus, m­ilyen a legtöbb hangszer hangja és az emberi énekhang, valamint a magánhangzók beszéd­hangja — a hangelemzés és a Fourier-sorba fejtés azonos feladat. Zörejek elemzéséhez azonban a Fourier-analízis nem megfelelő. 2. A fázis szerepe eddigi ismereteink sze­rint mellékes a hangzás kialakításában, tehát elemzésnek tekintjük az olyan eljárásokat is, amelyek a fázist nem szolgáltatják. 3. Sokszor nem fontos minden összetevőt külön-külön megismernünk, elég felvilágosí­tást nyújtanak a bizonyos tartományonként — pl. oktávonként — összefoglalt értékeik. A régebbi hangelemzés rezonátorok segítsé­gével történt szubjektív módon. Az elektro­akusztikai módszerek alkalmazásával vált csak lehetővé az elemzés pontosabb keresz­tülvitele. A leghasználatosabb eljárásmódokat három nagy csoportba foglalhatjuk össze, ezek: a hangkép analízise, a keresőhang mód­szere és a különböző rezonanciaeljárások. Eze­ken kívül még számos eljárásmód jelent meg az irodalomban, de az eddigi tapasztalatok ennek a háromféle eljárásmódnak az alkal­mazását szentesítették. Bármelyik módszert is alkalmazzuk, a se­gédeszközök ugyanazok: mikrofon, erősítő (esetleg szürökörök) és oszcillográf. Ezeknek maguknak a bővebb tanulmányozása most nem célunk, a Rádiótechnika olvasói előtt különben is jól ismert eszközök. Csak néhány általános elvet hangsúlyozunk, amelyet a kí­sérletek során követni szoktak. A mikrofon karakterisztikája is lehetőleg lineáris és ál­landó legyen. Különösen elérhető ez a köve­telmény a membránnélküli jó minőségű kris­tálymikrofonokkal, de jó kondenzátor és di­namikus mikrofon is megfelelő. Az erősítőket elég nagy erősítési tényező (104—105) és ter­mészetesen kis torzítási tényező jellemezte; elsősorban RC erősítők jöhetnek számításba. Az oszcillografálás újabban majdnem kizáró­lag katódsugárral történik; előnyeit jól ismer­jük. Az újabb típusok tökéletes optikája és utógyorsítással elérhető nagy fényereje lassan minden másfajta regisztráló eszközt kiszorít. Az egyes módszerek lényege a következő: 1. A hangkép analízise. A felvétel egy az 1. ábrán látható berendezéssel történik. Az akusztikus fülkében lejátszódó hangtüne­mény hangját folytonosan mozgó filmszala­gon rögzítjük. .A keletkezett hangképet grafi­kusan, vagy mechanikusan analizáljuk, ami alatt jelen esetben természetesen Fourier­­analízist kell érteni. Ez a módszer tehát zöre­jek vizsgálatára nem alkalmas, viszont az elemzés a fázist is szolgáltatja. A grafi­kus, helyesebben algebrai elemzés az in­tegrálásnak véges összegezéssel való helyette­sítésén alapszik. Az összegezendő tagok szá­mának szaporításával mind magasabb számú tagig tudjuk az elemzést végrehajtani. A munka nehéz és fárasztó: egy 18 felhangig végzett analízis három órai figyelmes munkát igényel. A munkát ma már mechanikusan, géppel is elvégezhetjük, igaz azonban, hogy ilyen nagy rendszámig elemzőgép, tudomá­sunk szerint, még nem készült. 2. A keresőhang módszere: Grützmacher használta először. Azon az elven alapszik. D­b 1. ábra 2. ábra CSUPA BEÉRKEZETT ÚJDONSÁG! Újszerű megoldások! Olcsó árak! mikrofon pick-up hangszóró fejhallgató gégemikrofon hangszer­ pll. ágyhangszóró elektroakusz­tikus hangdoboz szívlehallgató elektroorgona elektromos­­hangszerek stb „Sál“ kristálygyártmányok egyedüli előállítója „SÁL” Rezgőkristály Laboratórium.Telefon: 35-35-21 Budapest, III. Felsőzöldmáli­ út 14. 4

Next