Belpolitikai Szemle, 1959 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1959-10-01 / 11. szám
tősen meggyorsult. Az utóbbi két és fél évben több lakást építettünk, mint 1950—1954-ben, öt év alatt. Ez évben várhatóan körülbelül 45 000— 50 0 000 lakás épül. Ez több mint kétszerese a háború előtti évek átlagának. 1949-től 1959-ig összesen mintegy 300 000 lakást építettünk. Figyelembe véve az átlagos család nagyságát, az utóbbi évtizedben körülbelül egy millióan költöztek új lakásba. Sorra eltüntetjük a háború előtti nyomortanyákat és helyükbe modern, világos, összkomfortos lakásokat építünk. Beépítjük a háború utolsó nyomait, az úgynevezett „foghíjakat” is. A lakásépítésnek azonban még az ilyen nagy üteme sem bizonyult kielégítőnek. A háború előtti lakáshelyzet, a háború pusztításai, s nem utolsósorban az igények megnövekedése, a lakásépítkezésekkel szemben fokozottabb követelményeket támasztanak. A párt határozatot hozott, hogy 15 év alatt egymillió új lakás építésével a hiányt véglegesen fel kell számolni. Az ötéves terv irányelvei szerint a 15 éves lakásépítési terv részeként 1961—1965- ben — öt év alatt— 250 000 lakást építünk, csaknem két és félszer anynyit, mint az első ötéves tervben. Ezzel további körülbelül egy millió ember jut új lakáshoz. Végeredményben 1965 végén az ország lakosságának körülbelül egyötöde — kétmillió ember — olyan új lakásokban lakik, amelyek a szocialista tervgazdálkodás 15 éve alatt épültek. A lakásépítkezés a szocialista országokban, s így nálunk is, elsőrendű állami feladat. Vagy úgy, hogy az állam saját eszközeiből épít lakásokat, vagy úgy, hogy a magánlakás-építkezéseket jelentős, kölcsönnel és kedvezményekkel segíti. A lakásépítkezés bizonyos erőfeszítéseket követel a lakosságtól. A program végrehajtása a lakosság megtakarításaira is támaszkodik. Erre ma már lehetőséget biztosítanak a jövedelmi viszonyok, amit az is bizonyít, hogy a lakosság takarékbetét állománya egy év alatt megkétszereződött. LSKÓHÁZTATAROZÁSRA 1961-1965 ÉVEK ALATT 11 MILLIÁRD FORINTOT KELL FORDÍTANI! 91