Bereg, 1900. (27. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-04 / 9. szám
a postai alkalmazottak amúgy is terhes szolgálatának megkönnyítése végett a Budapestre szóló levelezések czimbatán az utcza és házszámon kívül még a közigazgatási kerületet (I.—X-ig) és lehetőleg az emelet és ajtó számát is kiírni, s ily eljárásra vidéki ismerőseit is felkérni szíveskedjék. Kassán, 1900. február hó 8-án. M. kir. posta- és távirdaigazgatóság. JVWVvVKVWV IV\\Vs\\\\\\\V\V\\V^''V*V'V..\.A\\V\M.\V.V'V V '.X'.'X . X. A'WWWV V X X X X Közgazdaság. Újabb tapasztalatok a herefélék termelése terén. Köztudomású, hogy gazdasági szaktudósaink utóbbi időben fáradtságot nem ismerő szorgalommal búvárkodnak a természettudományok terén, hogy azok titkait felderítsék. Alig van esztendő, hogy a kutatások egy-egy nevezetesebb eredménye napfényre ne jönne, de a nagyközönség nem vehet arról tudomást, mert a szaklapok mindegyikét nem kísérheti állandó figyelemmel. Épen ez okból helyénvalónak tartjuk, hogy időközönként a heti sajtó is helyet adjon oly közleményeknek, melyek a szorosabb értelemben vett szaklapokat érdeklik elsősorban. Egy ilyen közleményt adunk alábbiakban azon kérdés fejtegetéséről, hogy a herefélék trágyázásánál hogyan kell eljárni. A herefélék a pillangós virágú növények családjába tartoznak s mint ilyenekről eddigelé azon vélemény volt elterjedve, hogy azok a nitrogénnek trágya alakjában való adását per absolute nem igénylik, mert azon nitrogén-mennyiséget, mely táplálkozásukhoz feltétlenül szükséges, képesek a levegőből is felvenni. A hereféléknek ezen jellemző tulajdonsága a gazdák előtt általánosságban ismeretes lévén, már mintegy szabály gyanánt lett kimondva, hogy a herefélék alá nitrogén trágyáknak alkalmazása teljesen ezéltévesztett dolog, amennyiben akár adunk nitrogéntrágyát, akár nem, a terméseredményben semmi lényeges változást nem constatálhatunk, mert a herefélék a nitrogént amúgy is a levegőből veszik fel. Egy hazai gazdaságban kísérlet tárgyává tétetett azon kérdés s a kísérlet fényesen igazolta azt, hogy a műtrágyát a herefélék ép oly jól meghálálják, mint bármely más növény. A kísérlet két, egyenként egy holdas nagyságú s meglehetősen kiélt talajon hajtatott végre. Az egyik parczella semminemű trágyában sem részesült, a másik parcellán pedig június hó folyamán fejtrágya gyanánt 50 kg. chilisalétrom szóratott el, megfelelő mennyiségű finom föld hozzáadásával. A here elvetése után mindkét tábla egyenlő fejlődést mutatott, s a kiadó tavaszi eső jótékony hatása mindkét táblán észrevehetően mutatkozott. A május hó folyamán bekövetkezett nagy szárazság a növényeket fejlődésükben megakasztotta, azok beteges halvány szint öltöttek s napról-napra jobban elcsenevésztek, olyannyira, hogy május hó utolsó napjaiban már azoknak kiszántása mutatkozott észszerűnek. Ekkor borús idő következvén be, a kérdéses gazdaság kezelő tisztje június 1-én az Károly megrettent. Mi volt ez ? Ez a parancsoló hang, mely őt távozásra inti. Az a hideg tekintet, mely ereiben megfagyasztja a vért. Vájjon attól eredte, akit ő bizton hitt magáénak és a kit néhány perccel előbb tekintete előtt reszketni látott ! ? Nem akart hinni a valónak és azért a Vilma keze után nyúlva, lángolóan mondá : — Vilma, szeretem ! Oh, kövessen engemet, távozzék innen velem, ahol nekem egy ártatlan lénynyel szemben csak játszanom kell a szerelmest. — Elég, távozzék ! — felelé ridegen Vilma s felállt. — Utolsó szava ez ? — kérdé Károly reménykedve. — Nem akarom többé látni és hallani — folytatá Vilma s majdnem összeroskadt. — Vilma, kedves Vilma ! — csenge Károly melegséggel. — Távozzék kérem, — szólt Vilma fuldokolva és az asztalhoz kellett támaszkodnia, nehogy elessék. Károly kalapját vette, ránézett a szenvedő leányra és eltávozott. Vilma erőtlenül roskadt le egy székre és keservesen zokogott. Most már sírhatott, sirathatta boldogságát. Vilma tehát föláldozta magát másért . . . (Vége köv.) egyik táblán chilisalétromot alkalmazott, a másikat pedig trágyázatlanul hagyta, s míg ez utóbbi junius hó derekára teljesen tönkre ment, addig az előbbi oly élénk fejlődésnek indult, hogy Julius utolsó napjaiban kasza alá kerülhetett. A kísérlet eredménye eléggé jelzi tehát, hogy a nitrogén trágya a hereféléknél, különösen a fejlődés korábbi stádiumában jó hatást gyakorol. Kísérlettevő még azt is megjegyezi, hogy a herefélét— eddigi gyakorlatától eltérőleg védő növény nélkül vetette. A zöldségfélék ízletességét azok növekedésének, fejlődésének siettetésével fokozni lehet, mert minél gyorsabb a fejlődése valamely növénynek, annál vékonyabb lesz a sejtnek falazata. A gyorsabb fejlődést pedig különböző trágyaanyagok alkalmazásával lehet elérni s azért nagyon ajánlatos a zöldségfélék alá okszerű trágyázást használni. Az érett szarvasmarhatrágyán kívül, mely a talaj fizikai struktúrájára is kedvezően hat, s mely tápanyagvisszapótlás tekintetében kétségtelenül a legmegfelelőbb, igen jó eredményt érhetünk el a szuperfoszfát alkalmazásával annál is inkább, mert a talajból a foszforsavat rendszerint nagyobb mennyiségben vesszük igénybe, mint a többi tápanyagokat , mert egyedül az istálló trágyával sohasem adunk vissza annyi foszforsavat, mint amennyit növényeink igényelnek. Saláta, karalábé, zeller, petrezselyem, hagyma mind meghálálja a szuperfoszfátot. A czukorrépa termelésének titka. A czukorrépa termelés iránt gazdáink kedve már kissé alább hagyott. Még néhány évvel ezelőtt boldognak érezhette magát az, ki valamely gyárral szerződést köthetett, addig ma éppen megfordítva áll a dolog: valósággal a gyárosok járnak a termelők után, kapacitálva a termelésre. A gazdák magatartása részben arra vezethető vissza, hogy a gyárosok túlságos követelményekkel lépnek fel a termelőkkel szemben, amely követelmények nem állottak arányban a jövedelmezőséggel, de másrészt az is tény, hogy a jövedelmezőség csekély mérvének maga a gazdaközönség is oka, mert nem jár el a czukorrépa termelés terén kellő szakavatottsággal. Ha valahol, úgy épen a czukorrépa termelésnél legnélkülözhetetlenebb a kellő szakértelem s fáradtságot nem ismerő tevékenység, mert elkezdve a szántástól egészen a kiszedésig, minden egyes munkálat a legnagyobb rigorozitással eszközlendő. Elsősorban jó talaj kell, azt jól kell megmunkálni, tápanyagokkal bőven ellátni s különösen mészszel és foszforsavval gazdagítani. Biztosítani kell a jó és olcsó munkaerőt, meg kell tenni a védelmi intézkedéseket s a termelési költség redukálása czéljából gondoskodni kell jó munkagépekről. Íme ezekben áll a sikeres termelés titka. Minő burgonyák legalkalmasabbak középkötöttségű földre. Felvetjük a kérdést most, mert sokkal olcsóbban juthat a gazda jó vetőgumóhoz, még a téli hónapokban, mint kora tavaszszal, midőn a gazdasági munkák felhalmozódása miatt nem igen ér reá sok időt fordítani arra, hogy vetési szükségletét hogyan és honnan szerezze be. Középkötöttségű talajra, mely őszszel rendszeres megmunkálásban részesül, jó kulturerőben van s tavaszszal még műtrágyát is kap, legjobb a Dologa, Topas, Fortuna, Reichskanzler, Imperator és Professor-Märcher. A luczerna őszi boronálása kedvező időjárás esetén nagyon háladatos munka, mert megszokgatjuk ezáltal a kemény földrögöket, a nyár folyamán össze-vissza taposott földtömeget s ezzel utat engedünk a téli nedvesség jobb behatásának, de különösen előnyös a boronálás azért, mert különösen nedves időjárású vidékeken annak tavaszi megfogásolása sokszor csaknem lehetetlen. A boronálást azonban csakis a föld szikkadt állapotában lehet végrehajtani, mert ellenkező esetben azzal többet árthatnánk, mint használnánk. A magtermesztés fontossága. Általánosan ismert dolog, hogy jó termés úgy mennyiség, mint minőség tekintetében csakis jó vetőmagból származhat s ennek daczára, sajnos, tapasztalhatjuk, hogy hazánkban jó vetőmagvak előállításával, respective magtenyésztéssel, magnemesítéssel senki sem foglalkozik; pedig, hogy minő eredményeket lehet produkálni egy helyesen űzött magtenyésztéssel, azt nem egy művelt állam még évtizedekkel ezelőtt bebizonyította. Nálunk még azon gazdák száma is édes kevés, kik a vetés czéljára szolgáló magvak külön előkészítésére gondot fordítanának ; arról meg éppenséggel szó sem lehet, hogy oly gazdával találkozzunk, ki a magtenyésztést szakértelemmel űzné. Az a sok rossz, szemetes termény, mely piaczra kerül, ezen minőséget csakis eme körülménynek köszönheti ; a degenerálódás némely kultúrnövénynél már anynyira ment, hogy az illető kultúrnövény jellegét alig találjuk meg rajta. Épen ezért itt volna az ideje, hogy a magtenyésztés kérdése nálunk is felkaroltassék. Addig is azonban, míg e tekintetben tanulmányok nem léteznek, iparkodjunk legalább jobb műveléssel, a talajnak jobb erőbe hozatalával — amelynél figyelmünket a műtrágyára is ki kell terjeszteni — a vetőmagvak minőségét javítani. B K R E G 9. szám. — XXVI. évfolyam. Beregszász, 1900. márczius 4. A közönség rovata. Nyilvános számadás a beregszászi ev. ref. egyháztanács által az 1900. év febr. 18-án a készítendő uj orgona javára megtartott tánczvigalom bevételeiről és kiadásairól. I. Bevétel: Belépti jegyek, felüladakozások, jegymegváltások s ajánlott tárgyak kisorsolt árának jövedelméből..................... 732 k. 10 fillér II. Kiadás.....................190 78 „ Tiszta jövedelem : 541 k. 32 fillér. Felülfizettek: Katinszky Ernő 18 kor. 40 fillér, Hunyady Béla 3 k. 60 fil. Horváth Lajos 3 kor. 30 fil. dr. Székely Kálmán 5 kor. 20 fillér, dr. Buzáth Kamill 2 kor. 80 fil., Komáromy Miklós 2 kor. 40 fil. Kristyóry Ákos 2 kor., Nemes József 2 kor. Szabó Albert 2 kor, Zsíros Barna 1 kor. 80 fil. Krajnik Sándor, Lengyel Pál 1 kor 40 fillér, Izsák István, Birta Béla, Szabó Pál, Szabó Sándor 1 — 1 kor. N. N., Kocsis János, Nagy Ferencz, Pálóczy János, Balla Sámuel, Debreczeny Mihály, Rajz József, Czvnri János, Csemer Vincze 80—80 fillér, Vágányi Lajos, Deák András 60—60 fillér, Récze Istvánná, Déncs Lajosné, ifj. Almásy Sándor, Héja Jenő, Birta Endre, N. N. Gáti Gedeon, Nagy Borbála, N. N. Baksay Bertalan, Török István, Cseh Lajos, dr. Csánk Béla, N. N. Kaszoni József, Gerzsenyi György, Lukovits József, Bárdos Miklós, özv. Bakos Ferenczné, 40—40 fillér, Oláh Jánosné, Debreczeni Pál, Balás János 20—20 fillér. Jegyeiket megváltották: Sallay Gyula és neje 6 kor. Komjáthy Sándor és neje, Moskovits József és neje, Nyisztor János és neje, B. F. és neje, Rózner Márton és neje, Janka Sándor és neje, Nagy Béla és neje, Szeles Károly és neje, Gáthy Zsigmond 4—4 korona, özv. Polchy Mórné 3 kor, Toldy Ignácz, Kovács Kálmán, tiszt. Róthe Lajos, özv. Gyüre Péterné, Berzsenyi Antal, Gara Márton, Peterdy József, Plandor Ernő, Both Miklós, Kovács János, Gönczy Sándor, Bernhard Rezső, Ferenczy Kálmán, Szalmáry Szilárd, Meisels Lajos 2—2 korona, Törös Sándor, Kallós István 1.60—1.60 fillér, Németi János, Lengyel András 1 — 1 korona adománynyal. A jótékony czélra tett adományokért a felülfizetőknek, jegyeiket megváltóknak s a kisorsolt tárgyak adományozóinak az egyháztanács nevében hálás köszönetet nyilvánít Beregszász, 1900. márcz. 1. Almásy Sándor, Cseh Sándor, egyházi jegyző, ev. ref. gondnok. Számadás a Volóczon 1900. február 18-án megtartott jótékony czélu tánczmulatságról: 1. bevétel jegyekből 171 korona — 2. „ tombolából 81 korona 26 fillér bevétel összesen : 252 korona 26 fillér Kiadás összesen: 132 korona 26 fillér. Marad tiszta jövedelem 120 korona — fillér. Jegyeiket megváltották: Nedeczey János orsz.gyűlési képviselő, Schultz Vilmos és özv. Herczfeld Gyuláné 10—10 koronával, Firczák Gyula munkácsi püspök 5 koronával, Neufeld Sámuel, Dobos László, Fankovics Antal 4—4 koronával, Krausz József és Juszt Géza 3—3 koronával, Guttman Sámuel, Dőry Lajos és Klein Géza 2—2 koronával. Felülfizetésekből befolyt 48 korona, a mely összegeket a bálbizottság és rendezőség nevében hálásan köszönünk. Volóczon, 1900. február 19-én. Fankovits Antal, Hetessy Sándor, elnök, pénztárnok. V\'V x. V'V'.V\\ . XV.V.\%S'%\\V'VnV.NV.A\\V'XS\\''V.' \c \ ■ Vv VW.' XWX .-.VÄXVXWX-'.XW'WWvSW.V Szerkesztői üzenetek. S. R. N.-Lónya. Az előbbi küldeményt köszönettel vettük. Mind a régibb, mind az újabb küldeményből annak idején közölni fogjuk a használhatókat. De hogy mikor, melyiket és mily sorrendben, arról még most nem nyilatkozhatunk. R. E. Örvendünk, ha minél gyakrabban keres fel bennünket ily kedves apróságokkal! Szives üdvözlet! V. M. Ungvár. Csak később s a beküldés sorrendje szerint jöhetnek. Kivételt csak aktuális vagy alkalmi költeményekre nézve tehetünk.