Bereg, 1900. (27. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-04 / 9. szám

a postai alkalmazottak amúgy is terhes szolgála­tának megkönnyítése végett a Budapestre szóló levelezések czimb­atán az utcza és házszámon kí­vül még a közigazgatási kerületet (I.—X-ig) és lehetőleg az emelet és ajtó számát is kiírni, s ily eljárásra vidéki ismerőseit is felkérni szíveskedjék. Kassán, 1900. február hó 8-án. M. kir. posta- és távirdaigazgatóság. JVWVvVKVWV IV\\Vs\\\\\\\V\V\\V^''V*V'V..\.A\\V\M­.\V­.V'­­V V '.X'.'X . X. A'WWWV V X X X X Közgazdaság­. Újabb tapasztalatok a herefélék termelése terén. Köztudomású, hogy gazdasági szaktudósaink utóbbi időben fáradtságot nem ismerő szorgalom­mal búvárkodnak a természettudományok terén, hogy azok titkait felderítsék. Alig van esztendő, hogy a kutatások egy-egy nevezetesebb eredmé­nye napfényre ne jönne, de a nagyközönség nem vehet arról tudomást, mert a szaklapok mindegyi­két nem kísérheti állandó figyelemmel. Épen ez okból helyén­valónak tartjuk, hogy időközönként a heti sajtó is helyet adjon oly közleményeknek, melyek a szorosabb értelemben vett szaklapokat érdeklik elsősorban. Egy ilyen közleményt adunk alábbiakban azon kérdés fejtegetéséről, hogy a herefélék trá­gyázásánál hogyan kell eljárni. A herefélék a pillangós virágú növények csa­ládjába tartoznak s mint ilyenekről eddigelé azon vélemény volt elterjedve, hogy azok a nitrogén­nek trágya alakjában való adását per absolute nem igénylik, mert azon nitrogén-mennyiséget, mely táplálkozásukhoz feltétlenül szükséges, ké­pesek a levegőből is felvenni. A hereféléknek ezen jellemző tulajdonsága a gazdák előtt általánosság­ban ismeretes lévén, már mintegy szabály gyanánt lett kimondva, hogy a herefélék alá nitrogén trá­gyáknak alkalmazása teljesen ezéltévesztett dolog, amennyiben akár adunk nitrogéntrágyát, akár nem, a termés­eredményben semmi lényeges változást nem constatálhatunk, mert a herefélék a nitrogént amúgy is a levegőből veszik fel. Egy hazai gazdaságban kísérlet tárgyává té­tetett azon kérdés s a kísérlet fényesen igazolta azt, hogy a műtrágyát a herefélék ép oly jól meg­hálálják, mint bármely más növény. A kísérlet két, egyenként egy holdas nagyságú s meglehetősen kiélt talajon hajtatott végre. Az egyik parczella semminemű trágyában sem részesült, a másik par­­c­ellán pedig június hó folyamán fejtrágya gya­nánt 50 kg. chilisalétrom szóratott el, megfelelő mennyiségű finom föld hozzáadásával. A here el­vetése után mindkét tábla egyenlő fejlődést muta­tott, s a kiadó tavaszi eső jótékony hatása mind­két táblán észrevehetően mutatkozott. A május hó folyamán bekövetkezett nagy szárazság a növé­nyeket fejlődésükben megakasztotta, azok beteges halvány szint öltöttek s napról-napra jobban el­­csenevésztek, olyannyira, hogy május hó utolsó napjaiban már azoknak kiszántása mutatkozott észszerűnek. Ekkor borús idő következvén be, a kérdéses gazdaság kezelő tisztje június 1-én az Károly megrettent. Mi volt ez ? Ez a paran­csoló hang, mely őt távozásra inti. Az a hideg tekintet, mely ereiben megfagyasztja a vért. Váj­jon attól eredt­e, a­kit ő bizton hitt magáénak és a kit néhány perccel előbb tekintete előtt resz­ketni látott ! ? Nem akart hinni a valónak és azért a Vilma keze után nyúlva, lángolóan mondá : — Vilma, szeretem ! Oh, kövessen engemet, távozzék innen velem, a­hol nekem egy ártatlan lénynyel szemben csak játszanom kell a sze­relmest. — Elég, távozzék ! — felelé ridegen Vilma s felállt. — Utolsó szava ez ? — kérdé Károly re­ménykedve. — Nem akarom többé látni és hallani — folytatá Vilma s majdnem összeroskadt. — Vilma, kedves Vilma ! — csenge Károly melegséggel. — Távozzék kérem, — szólt Vilma fuldo­kolva és az asztalhoz kellett támaszkodnia, nehogy elessék. Károly kalapját vette, ránézett a szenvedő leányra és eltávozott. Vilma erőtlenül roskadt le egy székre és ke­servesen zokogott. Most már sírhatott, sirathatta boldogságát. Vilma tehát föláldozta magát másért . . . (Vége köv.) egyik táblán chilisalétromot alkalmazott, a másikat pedig trágyázatlanul hagyta, s míg ez utóbbi junius hó derekára teljesen tönkre ment, addig az előbbi oly élénk fejlődésnek indult, hogy Julius utolsó napjaiban kasza alá kerülhetett. A kísérlet ered­ménye eléggé jelzi tehát, hogy a nitrogén trágya a hereféléknél, különösen a fejlődés korábbi stá­diumában jó hatást gyakorol. Kísérlettevő még azt is megjegyezi, hogy a herefélét­­— eddigi gyakorlatától eltérőleg védő növény nélkül vetette. A zöldségfélék ízletességét azok növekedésé­nek, fejlődésének siettetésével fokozni lehet, mert minél gyorsabb a fejlődése valamely növény­nek, annál vékonyabb lesz a sejtnek falazata. A gyorsabb fejlődést pedig különböző trágyaanya­gok alkalmazásával lehet elérni s azért nagyon ajánlatos a zöldségfélék alá okszerű trágyázást használni. Az érett szarvasmarhatrágyán kívül, mely a talaj fizikai struktúrájára is kedvezően hat, s mely tápanyagvisszapótlás tekintetében kétség­telenül a legmegfelelőbb, igen jó eredményt érhe­tünk el a szuperfoszfát alkalmazásával annál is inkább, mert a talajból a foszforsavat rendszerint nagyobb mennyiségben vesszük igénybe, mint a többi tápanyagokat , mert egyedül az istálló trá­gyával soha­sem adunk vissza annyi foszforsavat, mint a­mennyit növényeink igényelnek. Saláta, karalábé, zeller, petrezselyem, hagyma mind meg­hálálja a szuperfoszfátot. A czukorrépa termelésének titka. A czukor­­répa termelés iránt gazdáink kedve már kissé alább hagyott. Még néhány évvel ezelőtt bol­dognak érezhette magát az, ki valamely gyár­ral szerződést köthetett, addig ma éppen megfor­dítva áll a dolog: valósággal a gyárosok járnak a termelők után, kapac­itálva a termelésre. A gazdák magatartása részben arra vezethető vissza, hogy a gyárosok túlságos követelményekkel lépnek fel a termelőkkel szemben, a­mely köve­telmények nem állottak arányban a jövedelmező­séggel, de másrészt az is tény, hogy a jövedel­mezőség csekély mérvének maga a gazdaközön­ség is oka, mert nem jár el a czukorrépa terme­lés terén kellő szakavatottsággal. Ha valahol, úgy épen a czukorrépa termelésnél legnélkülözhetetle­nebb a kellő szakértelem s fáradtságot nem ismerő tevékenység, mert elkezdve a szántástól egészen a kiszedésig, minden egyes munkálat a legnagyobb rigorozitással eszközlendő. Első­sorban jó talaj kell, azt jól kell megmunkálni, tápanyagokkal bő­ven ellátni s különösen mészszel és foszforsavval gazdagítani. Biztosítani kell a jó és olcsó munka­erőt, meg kell tenni a védelmi intézkedéseket s a termelési költség redukálása czéljából gondoskodni kell jó munkagépekről. Íme ezekben áll a sikeres termelés titka. Minő burgonyák legalkalmasabbak közép­­kötöttségű földre. Felvetjük a kérdést most, mert sokkal olcsóbban juthat a gazda jó vető­gumóhoz, még a téli hónapokban, mint kora ta­­vaszszal, midőn a gazdasági munkák felhalmozó­dása miatt nem igen ér reá sok időt fordítani arra, hogy vetési szükségletét hogyan és honnan sze­rezze be. Középkötöttségű talajra, mely őszszel rendszeres megmunkálásban részesül, jó kultur­­erőben van s tavaszszal még műtrágyát is kap, legjobb a Dologa, Topas, Fortuna, Reichskanzler, Imperator és Professor-Märcher. A luczerna őszi boronálása kedvező idő­járás esetén nagyon háladatos munka, mert meg­­szokgatjuk ezáltal a kemény földrögöket, a nyár folyamán össze-vissza taposott földtömeget s ezzel utat engedünk a téli nedvesség jobb beha­tásának,­­ de különösen előnyös a boronálás azért, mert különösen nedves időjárású vidékeken annak tavaszi megfogásolása sokszor csaknem lehetetlen. A boronálást azonban csakis a föld szikkadt állapotában lehet végrehajtani, mert el­lenkező esetben azzal többet árthatnánk, mint használnánk. A magtermesztés fontossága. Általánosan ismert dolog, hogy jó termés úgy mennyiség, mint minőség tekintetében csakis jó vetőmagból származhat s ennek daczára, sajnos, tapasztalhat­juk, hogy hazánkban jó vetőmagvak előállításával, respective magtenyésztéssel, magnemesítéssel senki sem foglalkozik; pedig, hogy minő eredményeket lehet produkálni egy helyesen űzött magtenyész­téssel, azt nem egy művelt állam még évtizedek­kel ezelőtt bebizonyította. Nálunk még azon gaz­dák száma is édes kevés, kik a vetés czéljára szolgáló magvak külön előkészítésére gondot for­dítanának ; arról meg éppenséggel szó sem lehet, hogy oly gazdával találkozzunk, ki a magte­nyésztést szakértelemmel űzné. Az a sok rossz, szemetes termény, mely piaczra kerül, ezen mi­nőséget csakis eme körülménynek köszönheti ; a degenerálódás némely kultúrnövénynél már any­­nyira ment, hogy az illető kultúrnövény jellegét alig találjuk meg rajta. Épen ezért itt volna az ideje, hogy a magtenyésztés kérdése nálunk is felkaroltassék. Addig is azonban, míg e tekintet­ben tanulmányok nem léteznek, iparkodjunk leg­alább jobb műveléssel, a talajnak jobb erőbe ho­zatalával — a­melynél figyelmünket a műtrágyára is ki kell terjeszteni — a vetőmagvak minőségét javítani. B K R E G 9. szám. — XXVI. évfolyam. Beregszász, 1900. márczius 4. A közönség rovata. Nyilvános számadás a beregszászi ev. ref. egyháztanács által az 1900. év febr. 18-án a készítendő uj orgona javára meg­tartott tánczvigalom bevételeiről és kiadásairól. I. Bevétel: Belépti jegyek, felüladakozások, jegymegváltások s ajánlott tárgyak kisorsolt árá­nak jövedelméből..................... 732 k. 10 fillér II. Kiadás.....................190­­ 78 „ Tiszta jövedelem : 541 k. 32 fillér. Felülfizettek: Katinszky Ernő 18 kor. 40 fillér, Hunyady Béla 3 k. 60 fil. Horváth La­jos 3 kor. 30 fil. dr. Székely Kálmán 5 kor. 20 fillér, dr. Buzáth Kamill 2 kor. 80 fil., Komáromy Miklós 2 kor. 40 fil. Kristyóry Ákos 2 kor., Ne­mes József 2 kor. Szabó Albert 2 kor, Zsíros Barna 1 kor. 80 fil. Krajnik Sándor, Lengyel Pál 1 kor 40 fillér, Izsák István, Birta Béla, Szabó Pál, Szabó Sándor 1 — 1 kor. N. N., Kocsis János, Nagy Ferencz, Pálóczy János, Balla Sámuel, Deb­­reczeny Mihály, Rajz József, Czvnri János, Csemer Vincze 80—80 fillér, Vágányi Lajos, Deák András 60—60 fillér, Récze Istvánná, Déncs Lajosné, ifj. Almásy Sándor, Héja Jenő, Birta Endre, N. N. Gáti Gedeon, Nagy Borbála, N. N. Baksay Berta­lan, Török István, Cseh Lajos, dr. Csánk Béla, N. N. Kaszoni József, Gerzsenyi György, Luko­­vits József, Bárdos Miklós, özv. Bakos Ferenczné, 40—40 fillér, Oláh Jánosné, Debreczeni Pál, Ba­lás János 20—20 fillér. Jegyeiket megváltották: Sallay Gyula és neje 6 kor. Komjáthy Sándor és neje, Moskovits József és neje, Nyisztor János és neje, B. F. és neje, Rózner Márton és neje, Janka Sán­dor és neje, Nagy Béla és neje, Szeles Károly és neje, Gáthy Zsigmond 4—4 korona, özv. Polchy Mórné 3 kor, Toldy Ignácz, Kovács Kálmán, tiszt. Róthe Lajos, özv. Gyüre Péterné, Berzsenyi Antal, Gara Márton, Peterdy József, Plandor Ernő, Both Miklós, Kovács János, Gönczy Sándor, Bernhard Rezső, Ferenczy Kálmán, Szalmáry Szilárd, Meisels Lajos 2—2 korona, Törös Sándor, Kallós István 1.60—1.60 fillér, Németi János, Lengyel András 1 — 1 korona adománynyal. A jótékony czélra tett adományokért a felül­­fizetőknek, jegyeiket megváltóknak s a kisorsolt tárgyak adományozóinak az egyháztanács nevében hálás köszönetet nyilvánít Beregszász, 1900. márcz. 1. Almásy Sándor, Cseh Sándor, egyházi jegyző, ev. ref. gondnok. Számadás a Volóczon 1900. február 18-án megtartott jóté­kony czélu tánczmulatságról: 1. bevétel jegyekből 171 korona — 2. „ tombolából 81 korona 26 fillér bevétel összesen : 252 korona 26 fillér Kiadás összesen: 132 korona 26 fillér. Marad tiszta jövedelem 120 korona — fillér. Jegyeiket megváltották: Nedeczey János orsz.­gyűlési képviselő, Schultz Vilmos és özv. Herczfeld Gyuláné 10—10 koronával, Firczák Gyula munkácsi püspök 5 koronával, Neufeld Sá­muel, Dobos László, Fankovics Antal 4—4 koro­nával, Krausz József és Juszt Géza 3—3 koroná­val, Guttman Sámuel, Dőry Lajos és Klein Géza 2—2 koronával. Felülfizetésekből befolyt 48 korona, a mely összegeket a bálbizottság és rendezőség nevében hálásan köszönünk. Volóczon, 1900. február 19-én. Fankovits Antal, Hetessy Sándor, elnök, pénztárnok. V\'V x. V'V'.V\\ . XV.V.\%S'%\\V'VnV.NV.A\\V'XS\\''V.' \c \ ■ Vv VW.' XWX .-.VÄXVXWX-'.XW'WWvSW.V Szerkesztői üzenetek. S. R. N.-Lónya. Az előbbi küldeményt köszönettel vettük. Mind a régibb, mind az újabb küldeményből annak idején közölni fogjuk a használhatókat. De hogy mikor, me­lyiket és mily sorrendben, arról még most nem nyilatkozhatunk. R. E. Örvendünk, ha minél gyakrabban keres fel ben­nünket ily kedves apróságokkal! Szives üdvözlet! V. M. Ungvár. Csak később s a beküldés sorrendje szerint jöhetnek. Kivételt csak aktuális vagy alkalmi költemé­nyekre nézve tehetünk.

Next