Beszélő, 1996. július-december (3. folyam, 1. évfolyam, 5-9. szám)
1996. december / 9. szám - BIBÓ - Bibó István: Napóleon legendája (kézirat)
ben, akik respektálják őket, de csupán addig, ameddig azok rá nem jönnek, hogy így rosszul járnak. OLASZ KATONAI KALAND Az olaszországi hadjárat az ilyen szellemű hadviselésnek volt az egyik kalandos fejezete. Ne felejtsük el, hogy Olaszország mellékhadszíntér volt, az igazi hadszíntér Németország és Belgium voltak, ahol a direktórium kormánya a francia határnak a Rajnáig való kitolását szerette volna biztosítani. Evégből adta Napóleonnak azt az utasítást, hogy törjön be Olaszországba, próbálja megverni a szardíniai király hadseregét, és próbálja elfoglalni Lombardiát, ami az osztrák császár birtoka volt, hogy ezáltal egy olyan zálogot kapjon a kezébe, amivel rászoríthatja az osztrák császárt a rajnai és belgiumi kérdésben való engedékenységre, ennek megtörténte után természetesen Franciaország kivonult volna Olaszországból. A terv katonailag lehetetlen volt, és kalandos, mert Olaszország mellékhadszíntér lévén, az ottani francia hadsereg kicsi volt és felszereletlen. Úgyannyira, hogy nem csak az osztrák császár hadseregével, de a szárd király hadseregével is alig-alig tudott volna megbirkózni. Napóleon azonban, mint ifjú kalandor, jellemének megfelelően vállalkozott erre a tervre, amely egyáltalán nem az ő terve volt, hanem a direktóriumé. Általában ne felejtsük el, hogy Napóleon ebben az időben még nem egy ellenállhatatlan zseni, hanem egy kis kezdő tábornok, aki általában igyekszik a direktórium megelégedését kivívni, és majd, mint látni fogjuk, azokat az úgynevezett zseniális rögtönzéseket, melyeket a direktórium parancsai ellenére, a közfelfogás szerint egyedül zsenialitására támaszkodva csinált, a valóságban igen keserves és kétségbeejtő kényszerhelyzetekben csinálta. BELPOLITIKAI KALAND: DIKTATÚRA A másik téren, belpolitikai téren szintén ott leselkedett Franciaországban a kaland szelleme. Ez abból adódott, hogy Franciaországban a direktórium mint forradalmi kormány nem érzett biztos talajt a lába alatt, és a meginduló parlamenti és sajtószabadság mindinkább napvilágra hozta azt, hogy az ország többsége inkább royalista és inkább katolikus még, mintsem forradalmár. A direktórium vezetői tehát mindinkább kacérkodni kezdtek azzal a gondolattal, hogy a parlament valamiféle szétugratásával biztosítsák a köztársaságot és főleg Ifjabb Ravasz László (Kolozsvár, 1912 - Budapest, 1977), a felvételek készítője (az 1940-es évek eleje) Ravasz Lászlóné (Bartók Margit), Ravasz László, Szacsvay Ferencné (Ravasz Éva), Bibó Istvánná (Ravasz Boriska), Szabolcska Lászlóné (Ravasz Mária-Márta), Bibó István, Szabolcska László - Ráday utcai püspöki lakás, Budapest, 1941. április Bibó István, karján ifjabb Bibó István (1941), Bibó Istvánná (Ravasz Boriska), idősebb Bibó I A f md ■ ■ I ImÁmI ^ IniÁm I 4 Istvánné (Graul Irén), Bibó Irén - Leányfalu, 1944