Acsády Ignácz: A pozsonyi és szepesi kamarák 1565-1604 (Budapest, 1894)
A pénzügyi politika iránya és hatásai
A pénzügyi politika iránya és hatásai. A magyar királyság pénzügyei a tizenhatodik század utolsó évtizedeiben ugyanazon keretben fejlődtek tovább, melyet I. Ferdinánd következetes és czéltudatos erőködései megalkottak számára.) De mint az állam egész életét, a pénzügyeket is közvetlenül befolyásolta két körülmény, mely már Ferdinand alatt érvényesült ugyan, de nem oly nagy, nem oly kártékony módon mint később. E körülmények egyrészt a török vész, másrészt,mi idegen befolyás. A pusztító hullámok, melyek a mohácsi gyásznappal a magyar államra M. TUD. AKAD. ÉRTEK. A TÖRT.-TUD. KÖR. XVI. K. 3. SZ.1* ’) Jelen tanulmányom természetszerű folytatása a M. Tud. Akadémia történelmi bizottsága által 1888-ban kiadott »Magyarország pénzügyei I. Ferdinand uralkodása alatt 1526—64« czímű nagy munkámnak. Magánviszonyaim nem engedik, hogy I. Ferdinánd utódainak pénzügyeit is egy nagy s az államháztartás összes viszonyait felölelő munkában dolgozzam fel. A tíz évnél tovább tartó levéltári kutatásaim közben összegyűlt anyagot önálló kisebb tanulmányokban akarom közzé tenni s ezek sorát a kamarai intézménynyel nyitom meg. Az előbbi korszakot illetőleg fentebbi munkámra utalom az érdeklődőket. — Az e korszakbeli pénzláb megvilágításához már itt megjegyzem, hogy a magyar forint 100 dénárból állt, melynek absolut értéke (ezüst tartalmát tekintve) következőleg alakult: 1564—1576-ig 2 frt 64 kr. mai osztrák értékben 1576 — 1581-ig 2 » 55 » » » » 1582—1600-ig 2 » 16 » » » » Ez azonban csak az absolut érték ; a pénz relatív értéke (vásárlási képessége) is tetemesen nagyobb volt az időben s így egy régi forint együttes absolut és relatív értékét a mainak legalább 9—10-szeresére tehetni, vagyis az akkori 1 frt mai értékéhez viszonyozva átlag 10 frt lehetett. A régi pénzlábról bővebben lásd : »Közgazd. állapotaink a XVI. és XVII. században« czímű tanulmányom 26. s köv. lapjait.