Réső Ensel Sándor (szerk.): A helynevek magyarázója 1. (Pest, 1861)
A D betüvel kezdődő helynevek - Második rész. Tudományos rész
17 Derencs, h. Gömör m.-ben. Mondják Derencsénynek is, szlávul Drencsane. Elnevezése Drin, Drienk, somfa tót szótól jön. Itt hatalmas somfa erdő volt. Derénk, h. Tornában. Tótul Drenka , som, somfái után, Deresk, h. Gömörben. Tótul Drskovce. Van itt Deres nevű család is. Nevét deres füve után, mely a marhának nem ízlik, kapta. Ders, orosz falu Szatmár m.-ben, oroszul Dersa. Régenten a Petri Dercsi nemzetség bírta — ettől neve. — Ders hajdan Sz.-György néven puszta volt, de mert régi okiratok itt említik Ders községet, ennek emlékére Borbély Sámuel 1721-ben újból benépesítette. (B. M.) Ders Desideriust is tesz. Derzs, k. Tisza mellett s Tisza előnévvel. A közhasználatban lévő s a nép ajkán módosult latin Desiderius magyarosítása: Des, Dés, Ders, Derzs. Első birtokosa ily nevű lehetett. (Budapesti hírlap 1890. 317. sz. tárcza.) Désháza, h. Szolnok m.-ben, 1. Dénesháza, Desze, h. Zemplénben. Szlávban Deszety , tíz. Van Deszetinszky nevű család is. Deszmer, f. Kolozs m.-ben. A magyarok bejövetelekor Dezmir vezértől kapta nevét. (Kállay.) Delmár, h. Szerém m.-ben ; régi germán nevet lehet érteni Ditmár , Detmár alatt. Ily nevű alapítója volt. Detrekő, h. Pozsonyban. Nevét némelyek szerint Dietrich német fejedelemtől kapta, mikoron a magyarok Pannonia földéért vele Kézsmárknál megütköztek és sűrűn lövék a nyilakat. Ekkor Dietrich fejedelmet homlokban találták egy nyíllal, aki elszaladt ugyan övéivel, de a nyilvasat nem vonhatván ki homlokából, ez okért bevivé Rómába, miért a magyarok őt halhatatlannak, a csatahelyet pedig Detrekő vagy Detrőnek nevezték. Detrich, Ditrik, h. Zemplénben szintén tőle kaphatta nevét. Bél Mátyás szerint Detriko római vezértől, kinek légiói itt feküdtek. Ezt bizonyítják a római feliratú kövek, innen Dietrici lapis vagyis Detreköve. Dietericus idegen név magyarul Detre. A németek Blasenstein nevezik. A szlávok a németet utánozva „Plavecz“. — Tóth Ferencz (Protestáns Erdésiak czímű históriájában Komárom 1808. 173. 1.) Balasa Detréről nevezi el, ki állítólag a várat építé.