Borsodi Szövetkezeti Élet, 1983 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

ms. JANUÁR . A fogyasztási szövetkezetek feladatai 1983-ban ikerekben gazdag, ám gondokkal terhes esz­tendőt hagytunk ma­gunk mögött. Megyénk fogyasztási szövetkeze­teinek a nehezebb termelési, árubeszerzési körülmények között is sikerült kiegyensú­lyozott ellátást biztosítaniuk. A tervcélok összességében teljesültek. Az áfészek, a ta­karék- és lakásszövetkeze­tek a tapasztalatok gondos elemzése közben újult erő­vel láttak hozzá az ez évi feladataik kijelöléséhez és teljesítéséhez. Az új tennivalók kijelölé­se közben nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Központi Bizottság decemberi határo­zatának útmutatását, mely elsőrendű feladatként a vá­sárlóerő és az árualap össz­hangjának folyamatos biz­tosítását, a kiegyensúlyozott áruellátást jelölte meg. Se­gítségünkre van a tervezés­ben a SZÖVOSZ elnökségé­nek ajánlása is, amelyet az 1983. évi tervhez kapcsolódó szövetkezeti feladatok reális meghatározása érdekében tett közzé. A fogyasztási szövetkezetek ez évi tervfeladatai kijelö­lését alapvetően egyfelől a népgazdaság jelenlegi hely­zete, mint külső feltétel, másrészt a saját, eddigi ki­aknázatlan tartalékaik moz­gósítása kell hogy meghatá­rozza. Azok a szövetkezetek járnak el helyesen, ahol a feladatokat a feszítettebb gazdaságpolitikai követel­mény­rendszer figyelem­bevé­­telével­ jelölik ki, tevékeny­­ségük­et­ az ellátási tenniva­lókkal összhangban az ered­ményesség, a minőségi je­gyek javítását­­ szolgálatába állítják. Eközben nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a jövedelmezőségi és az érdekeltségi feltételek át­rendeződtek, melynek hatása a keresetnövelési lehetőség­ben, a fejlesztési források­ban új helyzetet teremtett. A munkaerő-gazdálkodásnak biztosítania kell az elérhető célok és a feladatok megva­lósíthatóságának összhangját. Az egyéni jövedelmek növe­lését a nyereség alakulásától kell­ függővé tenni. Megnö­vekszik a szerepe a boltegy­ségenkénti jövedelmezőségi számításoknak, csakúgy, mint a minden területre kiterjedő közgazdasági elemző munká­nak. Az új év kiemelkedő fel­adata a veszteségforrások feltárása, az ésszerű költség­­gazdálkodás megvalósítása. Mindebben jó lehetőséget kí­nál­­ az új üzemelési formák­ra való áttérés, egyebek kö­zött a jövedelem érdekeltsé­gi rendszer bevezetése. Pa­rancsoló követelmény az ész­szerű takarékosság. A kész­letgazdálkodás javításával például jelentős kamat és egyéb költség takarítható meg. Ami a beruházási tevé­kenységet illeti, tudni kell, hogy csak olyan beruházást célszerű elhatározni, amely viszonylag gyorsan megtérül. S­ amelyhez a teljes pénzügyi forrás már a beruházás kez­detén biztosított. A jövedelmezőség, a haté­konyság javítása alapvetően a kereskedelem-politikai, fel­­vásárlási, termelés szervezési tevékenység függvénye. Az áruellátás, az áruutánpótlás biztosítása sehol sem szen­vedhet csorbát. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a közlekedési ta­rifák változása hatással van a vevőkör alakulására. Ez önmagában is indokolja, hogy fokozott gondot fordítsunk a lakosság napicikk-igényeinek helyben történő kielégítésére. Tovább kell fejleszteni a fű­boltosi rendszert, szorgalmaz­ni az ún. háttérraktárak lét­rehozását, s — különösen az iparcikkek körében — élni kell a közvetlen beszerzés le­hetőségeivel is. Sokat segít­het e tekintetben a szövet­kezeti összefogás. A vendéglátó tevékenysé­gen belül ez évben tovább kell növelni az életformát, előtérbe helyezve az olcsóbb árfekvésű, esetleg egytáléte­lek forgalmazását. A meleg­konyhás egységek szabad ka­pacitásának kihasználásával javítani kell a termelékeny­séget. Törekedni kell arra, hogy az előfizetéses étkezte­tésben az eddiginél jobban terjedjen el az önkiszolgáló értékesítési forma. Az új évben is gondot kell fordítani az ipari tevékeny­ség bővítésére, fejlesztésére. Olyan üzemek létrehozására van szükség, amelyek hiány­cikket pótló termékeket gyár­tanak, esetleg egyes iparvál­lalatok és a szövetkezetek kooperációjában háttér­üze­menként létesülnének. Az áfészek a termelésszer­vezésben, felvásárlásban a lakossági értékesítés növelé­sét és az export árualapok bővítését tekintsék fő felada­tuknak. A vegyes cikkek kö­zül elsősorban a közvetetten export célokat szolgáló áruk, mint például a nyúl, a hús­galamb, a méz, a bab és a gyógynövény felvásárlását szükséges fokozni. A zöldség­félék termelésében leginkább a fűtés nélküli, fólia alatti termelés elterjesztését szor­galmazzuk. A gyümölcster­mesztésben a bogyósok és a csonthéjasok telepítése a cél. A takarékszövetkezetek ak­kor járnak el helyesen, ha figyelmüket elsősorban a ka­matkiemelő betétfajták növe­lésére fordítják. A kölcsön­­kihelyezés egyenletessége, a a tervszerű keretgazdálkodás érdekében biztosítani kell a a kölcsönök hitelcélonkénti, a kihelyezés időtartam sze­rinti alakulásának rendsze­res vizsgálatát. Az ún. sza­bad kölcsönalappal való gaz­dálkodás javítása mellett to­vább kell folytatni, szélesebb alapokra helyezni a kiegé­szítő pénzügyi tevékenységet. A takarékosabb létszámgaz­dálkodással párhuzamosan javítani szükséges a közgaz­dasági elemző tevékenységet, a választott testületek érde­mi munkáját, s a bizonylati fegyelmet. A lakásépítő szövetkezetek­­nek az építési területek jó előkészítésével, az építés szervezettségének a fokozásá­val kell törekedniük az idő­arányos teljesítésnél mutat­kozó lemaradás csökkentésé­re, megszüntetésére. A bázis­szövetkezetek igen fontos fel­adata munkaszervezetük erő­­sítése, hogy ezáltal alkal­massá váljanak építési fel­adatok ellátására csakúgy, mint a vonzáskörzetükhöz tartozó kisebb lakásszövet­kezetek, társulások, garázs­szövetkezetek fogadására. Mind az építő, mind pedig a fenntartó szövetkezetek, karbantartó szervezetek for­dítsanak az eddiginél is na­gyobb gondot a szövetkezeti tulajdon védelmére. Az új esztendő feladatai — mint látszik — sokrétűek. Megvalósításuk nem lesz könnyű, de az­ eddiginél is jobb munkasz­ervezéssel, fe­gyelmezettebb munkával a nehezebb feladatok is meg­valósíthatók. Eredményes végrehajtásukhoz a demokra­tizmus erősítésére, tartalma­sabbá tételére, a tagsági kap­csolatok javítására is minde­nütt szükség lesz. Tóth Béla BORSODI SZÖVETKEZETI ÉLET S Mit várnak az új esztendőtől? Megkérdeztük a szövetkezetek vezetőit Az év elején szokásos jókívánságok elhangzottak. Mögöttük sok gondolat húzódik meg. A szövetkezetkben számolnak vele, na­gyon sok feladatra, zsúfolt évre kell számítani. Az elmúlt évi tanul­ságok összegezése, a feladatmeghatározás 1983. évi munkánk si­kerének, a további előrelépésnek alapvető feltétele. A népgazda­­ sági tervhez való szövetkezeti igazodás, tudatos üzletpolitikánk, tü­relmes meggyőző munkát - mindenekelőtt szemléleti egységet kí­­ván. Erre gondolva megkérdeztük négy szövetkezet vezetőjét: mit várnak az új esztendőtől? — Azt várom, hogy szövet­kezetünk kollektívája minden szinten többet tegyen, fegyel­­mezettebben dolgozzon az eddiginél. Nem számíthatunk könnyű sikerekre. A figye­lem középpontjában az áru­ellátás színvonala, a sokrétű igényekhez igazított összeté­tel, a figyelmesebb kiszol­gálás, egyszóval a vásárlók kifogástalan szolgálata kell, hogy álljon. Az ipartól, a ke­reskedelmi vállalatoktól azt, hogy az eddiginél szűkebb területre szorítsák az áruhi­ányt, illetve a lehetőségeken belül szüntessék meg azokat. Szeretném, ha ez évben ja­vulna­ például a vegyi és a háztartási cikkek kínálata. Az előző évhez képest boltjaink­ban több szilárd tüzelésű kályha, tűzhely és jobb mi­nőségű szén kerülne. Kérem, hogy fordítsunk nagyobb fi­gyelmet szövetkezetünk ter­melő­ tevékenységére, növel­ve ezzel a saját és az export árualapot. Vendéglátó egysé­geinktől azt várom, hogy az étel forgalmazásának növelé­sével párhuzamosan javuljon a kiszolgálás kulturáltsága, hogy mindenki számára elér­hető, szolid árak legyenek. Legyen hatékonyabb a be­ruházási munkánk, használ­juk ki jobban a szövetkezeti sajátosságokat, a széles körű tagsági erőt, a vagyoni hoz­zájárulásban.­ Szeretném, ha ez évben tovább növekedne a szerződéses üzletek száma, elterjedne a költségtérítéses jövedelem érdekeltségű bolti munka is. Terveink végre­hajtásához jók a feltételek. Szövetkezetünk vezetése munkájához a tagság bizal­mat élvezi. — Jó alapokról kezdtük az­ új évet. Célkitűzéseink végrehajtásában a SZÖVOSZ IX. kongresszusának határo­zatában foglaltak érvénye­sültek. Eredményeink eléré­sében a választott testületek és a dolgozó kollektívák odaadóan közreműködtek. Azt várom, hogy az elmúlt évben kialakult hatékony, fegyelmezett magatartás jel­lemezze munkánkat az új esztendőben is. Bízom ab­ban, hogy tovább növekszik a kölcsön forgási sebessé­ge, csökken az energia­ fel­használás, ésszerűbbé válik létszámgazdálkodásunk. Leg­­fontosabbnak a szövetkezeti tagság hiteligényeinek kielé­gítését tartom, szelektív hitel­­politikával. Azt várom, hogy elsősorban azok a hiteligé­nyek részesüljenek előnyben, amelyek hatására tovább kor­szerűsödnek a háztáji és ki­segítő gazdaságok, növekszik, intenzívebbé válik áruterme­lésük. Nem kevésbé fontos a lakásépítés, a felújítás köl­csönnel történő segítése. Az eredményes gazdálkodás szem­pontjából elsőrendű feladat­nak tartom a céltudatos köl­­csönbírálatot, a törlesztés idejének lerövidítését, nem­különben a kölcsönalap op­timális kihasználását. Emel­lett a lakosság, a fiatalok ta­karékos életre nevelése, a pénzügyi szolgáltatások tel­jesebbé tétele is munkánk középpontjában kell hogy áll­jon. Azt várom, hogy az új esztendőben tovább növek­szik a fiatal szövetkezeti ta­gok száma. A feladatok vég­rehajtásában továbbra is szá­mítok a dolgozó kollektíva, a vezető testület tevékeny közreműködésére. — Szövekezetünk 350 fős kollektívája együttműködve a tagsággal, az elmúlt évben nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy hozzájáruljon a ked­vezőtlen külgazdasági hatá­sok kivédéséhez, a fizetőké­pesség, s a lakosság elért életszínvonalának megőrzé­séhez. Működési körzetünk­ben az áruellátás a néhány élelmiszercikk területén ta­pasztalt hiány ellenére is ki­egyensúlyozott volt. A ter­meltetés, a felvásárlás, a mel­léküzemági tevékenység, a vagyonvédelem, a várakozás­nak megfelelően alakult. Az eredmények azonban nem tesznek bennünket elbizako­­dottá. Tudjuk, hogy az új esztendőben sok tekintetben előbbre kell lépni. Hogy ez sikerüljön, az új évtől azt várom, hogy a meghirdetett életszínvonal-politikának meg­felelően alakuljon az,­ áruel­­látás és a jövedelem­kiáram­lás, hogy biztosított legyen az árualap és a vásárlóerő egyensúlya. A közgazdasági szabályozók jobban segítsék elő a tartalékok feltárását, a kistelepüléseken élő lakos­ság szükségleteinek kielégí­tését. Fontosnak tartom, a szállító vállalatok és a szö­vetkezet együttműködésének javítását, a községek vegyes­boltjai árukészletének az igé­nyekhez igazítását. Azt vá­rom, hogy körzetünkben szé­lesebb körben terjedjenek el az új, korszerű üzemelési formák, tervszerűbbé váljon a szakcsoportok termelése. Közgazdasági tevékenységünk szolgálja a költségek további csökkentését, végső soron a jövedelmezőség fokozását. — Az új esztendő tenniva­lói, terveink, várakozásaink tulajdonképpen az elmúlt évi munkánk tapasztalataiból, eredményeinkből és hibáink­ból táplálkoznak. Pénzügyi gazdálkodásunk, épületfelújí­tási munkánk alapvetően a tervezettnek megfelelően ala­kult. Javuló szervező és irá­nyító tevékenységünknek kö­szönhető, hogy a szövetkezet gesztorságában működő kar­bantartó társulás is teljesí­tette éves tervét. Ilyen ered­mények láttán van okunk a bizakodásra, a nehezebbé vá­ló feladatokkal való bátor szembenézésre. Az új évben legfontosabbnak a szövetke­zeti tagság és a vezető tes­tület kapcsolatainak javítá­sát, a cselekvési egység biz­tosítását látom. Azt várom, hogy a maga posztján min­denki tervszerűen, fegyelme­­zetten dolgozzon, takarékos­kodjon, mert az egyik, igen fontos feltétele annak is, hogy az egy szövetkezeti tag­ra eső üzemviteli költség 1983-ban se emelkedjen. Ez évi terveink között szerepel egyebek közt a központi tv­­antennák felszerelésének foly­tatása, lakóházaink környe­zeti kulturáltságának növelé­se érdekében társadalmi mun­kaakciók szervezése, további két épület homlokzatának, tetőszerkezetének a felújítá­sa, s a karbantartó társulás munkájában a közvetlen la­kossági szolgáltatások rész­arányának növelése. T. B. SZABÓ GYÖRGY, a Miskolci Unió Áfész elnöke: DR. KOROMPAI IVÁNNÉ, a felsőzsolcai takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója: KISS IMRE, a Mezőkeresztes és Vidéke Áfész elnöke: GUNDA LÁSZLÓNÉ, a Miskolci Kilián-déli Lakásszövetkezet elnöke: Edelénybe került a serleg! A legjobb önálló munkásöregység számvetése Ilyenkor, az év elején megyénk mun­­kásöregységei is számvetést és terveket készítenek: hogyan teljesítették megtisz­telő pártmegbízatásaikat, önként vállalt kötelezettségeiket, és milyen újabb fel­­adatokra kell felkészülniük. Az ünnepé­lyes eseményeken - megyeszerte - jelen vannak a szövetkezetekben dolgozó munkásőrök is. Január 22-én, Edelényben, az ifjúság házában rendezték meg az edelényi já­rás Antal György nevét viselő önálló munkásőrszázadának ünnepélyes évzá­ró-évnyitó egységgyűlését. A személyi állományt és a meghívott vendégeket — köztük Juhász Györgyöt, az MSZMP KB alosztályvezetőjét, Homonnai Zoltánnát és Hartman Bálintot, a megyei párt-vb tagjait, Begyik Jánost, a megyei pártbi­zottság osztályvezetőjét, a járási pártbi­zottság nevében Dobi Sándor köszöntöt­te, majd Fótos István, az egység pa­rancsnoka számolt be a személyi állo­mány elmúlt évi munkájáról. Többek között elmondta, hogy a járás munkás­őrei a vártnál nehezebb körülmények közt is sikeresen teljesítették az 1982. évre megszabott nevelési, kiképzési és szolgálati feladatokat, fegyelmezetten végrehajtották a járási párt-vb útmuta­tásait, és a megyei parancsnokság in­tézkedéseit, becsülettel eleget tettek megtisztelő pártmegbízatásuknak. A megye munkásőregységei közt meg­hirdetett szocialista versenymozgalom­­ban első helyezést értek el, s ezzel el­ső alkalommal elnyerték a megyei pa­rancsnokság legjobb önálló egysége megtisztelő címet és az ezzel járó ván­dorserleget. A parancsnok beszámolója után Jó­­zsa Imre, a járási pártbizottság első titkára és Soós Ottó, a Munkásőrség megyei parancsnoka átnyújtották a szocialista versenymozgalom győztesei­nek járó serleget és kitüntetéseket. Fó­tos Istvánt a Haza Szolgálatáért ér­demérem arany fokozatával és Kiváló Parancsnok címmel tüntették ki. Rajta kívül még hatan részesültek Kiváló Pa­rancsnok, kilencen pedig Kiváló Mun­kásőr kitüntetésben. A jelenlevő párt-, állami és társa­dalmi szervezetek képviselőinek nevé­ben is Józsa Imre elvtárs köszöntötte a kitüntetett egység személyi állomá­nyát, megköszönve a területi pártszer­vek, a bázisüzemek, a társfegyveres testületek és a munkásőrök családtag­jainak megértő támogatását éppúgy, mint a leszerelők és a tartalékállo­mányba menők becsületes helytállását. Ezután Juhász György és Soós Ottó elvtársak a Szolgálati Érdemérem kü­lönböző fokozatát, illetőleg a Munkásőr emlékjelvényt tizenkilenc munkásőrnek adták át. A Munkásőrség megyei parancsno­ka meleg szavakkal gratulált a kitün­tetett egység parancsnokainak és egész személyi állományának. Reményét fe­jezte ki, hogy a változó körülmények­hez rugalmasan alkalmazkodva, a mun­kásőrök 1983-ban is kezdeményezően és fegyelmezetten teljesítik önként vállalt kötelezettségeiket. Az új munkásőrök ünnepélyes eskü­je és a jelképes fegyverátadás után, a miskolci Oprendek Sándor nevét viselő Munkásőr-zászlóalj énekkara nagy tet­széssel fogadott, színvonalas műsorral tisztelgett a megyei parancsnokság leg­jobb önálló egysége előtt. (csé.)

Next