Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái (Budapesti Statisztikai Közlemények 69/1)

A budapesti szobrok és emlékművek története

152 Immaculata Mária. (A Rókus-kórház előtt) (1867) Hét öt magas korinthusi stílű vasoszlop tetején a földgömbön áll a szeplőtlen Szűz Mária szobra, ugyancsak vasból, kissé meghajolva, mintha letekintene és őrködne az alatta nyüzsgő emberek felett. Talapzata négyzetes alapú vörös márvány, vasráccsal körülvéve, négy sarkán magas lámpával. Az egész mű vasrészei olajfestékkel vannak bevonva. A talapzat négy oldalán a következő latin­nyelvű feliratok vannak : 1. Ave Maria gratia plena (Üdvözlégy Mária, malaszt­­tal teljes). — 2. Macula non est in te. Cant 4. 7. (Szeplő nincs Tebenned). — 3. Patrona Hungáriáé Óra pro nobis (Magyarország Védőasszonya, könyörögj érettünk). •—■ 4. Vota mea reddam. Psalm. 21. 26. 1866. (Fogadásaimat be­teljesítem.). szánta, de közbejött körülmények folytán megváltoztatta az eredeti tervet és a szobrot Pest városa kapta ajándékba, hogy azzal egyik forgalmas terét díszítse. A szobrot Halbig János müncheni szobrász készítette és Münchenben öntötték vasba. Az öntödéből először Egerbe került, itt a Líceum nyomdai raktárában volt sokáig, míg sorsa eldőlt, ekkor Pestre hozták és a Szent Rókus-kápolna előtt, az akkori Kerepesi­­úton helyezték el. A fővárosnak abban az időben ez az ajándékszobor nagy nyereséget jelentett. Nagy eseményként hatott a főváros lakossá­gára 1867-ben a Szűz Mária-szobor felállítása a Rókus előtt. Ekkor Pest még igen szegény volt nyil­vános szobrokban. Szembe­ötlő ez akkor, ha Európa más fővárosaihoz hason­lítjuk. Ebben az időben a szobor környezetét csupa apró házak és művelés alatt levő földek képezték, mert a városnak ez a helye akkor még kültelek volt, ma már főütőere. Eredetileg Eger város egyik közterére A szobrot egy nagylelkű főpap, szakállasfalvai Lengyel Miklós egri székesegyházi c. prépost-kanonok ajándékozta a fővárosnak.

Next