Brassói Lapok, 1939. május (45. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-01 / 100. szám

103Q mánus ! *». 1 Roosefolt a nuci beszéd után núszperces felelős tanácskozást Jarion Daladier-val Washingtonból érkező hírek szerint Hitler beszéde ott jó hatást keltett. A beszédre Roosevelt valószínűleg vasár­nap válaszol a newyorki világkiállítás megnyitása alkalmával. Úgy tudják, hogy Roosevelt, aki New­­york melletti villájának dolgozószobájá­ban hallgatta végig Hitler beszédét, táv­beszélőn azonnal felhívta Daladier fran­cia miniszterelnököt és 20 percig tanács­kozott vele. A Daily News tudni véli, hogy Roosevelt első rövid nyilatkozata, amelyet Hitler beszédével kapcsolatban tett, így hangzott: — A beszéd egy hüvelyknyire nyitva hagyja a tárgyalások ajtaját. Roosevelt tehát — teszi hozzá a­lan — lehetségesnek tartja a tárgyalások, felvételét. Amint a Reuter moszkvai tudósítója j­elenti, Hitler beszéde a szovjet főváros­­ban nem keltett meglepetést. A moszkvai politikai körökben rámutatnak, hogy az angol-német haditengerészeti egyezmény és a német-lengyel nemtámadási szerző­dés felmondása újabb bizonyítéka annak, hogy a Németországgal való megegyezé­seknek mennyire csak viszonylagos érté­ket kell tulajdonítani Megjegyzik még, miszerint a Hitler-beszéd újból igazolta, hogy a békeszerető államok számára a legparancsolóbb szükségesség az egymás közötti lehető legszorosabb együttműkö­dés biztosítása. A Havas ankarai jelentése szerint a Az Associated Press jelenti, hogy wa­shingtoni politikai körök véleménye sze­rint Roosevelt most újabb intézkedése­ket tesz az amerikai semlegességi tör­vény reformjával kapcsolatban. Az in­tézkedések azt célozzák majd, hogy há­ború esetén az Amerikai Egyesült Álla­mok kormánya megkönnyítse Anglia és Franciaország számára az amerikai nyersanyagforrások igénybevételét. HULL MÉG NEM NYILATKOZOTT A BESZÉDRŐL? Cordel Hull, az USA külügyminiszte­re eddig nem volt hajlandó Hitler beszé­déről nyilatkozni. Csak annyit jelentett ki, hogy egyelőre a beszédnek csupán kivonatait ismeri s ezért pillanatnyilag még nem tehet megjegyzéseket. A török politikai körökben azt hiszik, hogy Hitler beszéde elsősorban az Amerikai Egyesült Államok közvéle­ményének befolyásolására szolgált A tokiói Asah­i Sinbun azt írja, hogy Hitlernek az Angliával, Francia­­országgal és Lengyelországgal való vi­szonyra vonatkozó kijelentései kézzel fogható bizonyítéka Németország bé­kevágyának. A STEFANI A NÉMET BIZTOSÍ­­­­TÉKOK KÖLCSÖNÖSSÉGÉRŐL­­ A Stefani-ügynökség Pumából közli: Hitler beszéde leszögezi több olyan állam igazi álláspontját, amely államok számára Roosevelt biztosítékokat kért. Németország kérdésére ez államok leg­többje azt válaszolta, hogy nem érzi ma­gát veszélyeztetettnek és nem sugalmaz­ta, sem nem helyeselte Roosevelt köz­benjárását Az amerikai kezdeményezést tehát úgy kell tekinteni, ahogyan az az első napokban világosan tűnt vagyis új elemet amely megzavarja a nemzetközi helyzetet. Ezzel szemben Hitler javasla­tokat hangoztatott, amelyeknek nagy ér­tékét el kell ismernie mindenkinek. E javaslatokban Hitler késznek nyilatko­zik a Roosevelt-üzenetben s­okerült ösz­­szes országoknak megadni a kért bizto­sítékokat, ha ilyen irányú kérdéssel for­dulnak Németországhoz, azzal a felté­tellel, hogy a szavatosság kölcsönös le­gyen. Ez egy tökéletesen méltányos ja­vaslat, amely megerősíti a tengely poli­tikáját irányító békés elveket és az együttműködésre irányuló hajlamot Be­szédének abban a részében, ahol felem­lítette, hogy Wilson­ szavát adta, misze­rint megvizsgálja Németország gyarmati igényeit és egyéb kívánságait. Hitler utalt a bekerítési politikára, amelyet Anglia kezdett Németország ellen. Hit­ler beszédének világraszóló visszhangja lesz. A MAGYAR ÁLLAMFÉRFIAK HITLER KANCELLÁRNÁL A német lapok igen nagy részletességgel számolnak be Teleki Pál gróf magyar minisz­terelnök és Csáky István gróf külügyminiszter látogatásáról. A Berliner Börsenzeitung szom­,­bat reggeli száma azt írja, hogy a magyar kormányférfiak még szombaton kihallgatáson jelennek meg Hitlerné, fontolóra vegye a Hitler által tett igen fontos javaslatokat. BELGA SAJTÓHANGOK A belga lapok a beszédhez fűzött meg­jegyzéseikben általában megállapítják, h­­ a nemzetközi helyzet nem rosszad­­ott és remélni lehet, miszerint a to­vábbi tárgyalások biztosítják a békét. Egyik lap magától értetődőnek tartja, hogy a danzigi helyzeten változtatni kell, hiszen Danzig tiszta német város. A Nation Reige elég megnyugtatónak minősíti a beszédet. a daz és a börzen zeit­un­g A Deutsche Allgemeine Zeitung beszá­mol arról a hatásról, amelyet a Hitler beszéd Magyarországon keltett Magyar­­or­szá­g — írja — örül, hogy barátai men­tik meg Európa békéjét. Magyarország büszke arra, hogy ezeknek a hatalmak­nak a barátai közé tartozik és a német­­magyar barátság Berlinben ismételten kifejezésre jutott. A Berliner Börsenzeitung szerint a ma­­gyar­ kormány és közvélemény meg van győződve, hogy Hitler korszakalkotó Be­széde békeszózat volt Magyarország kü­lönös örömmel látta hogy a beszéd le­számolt a versaillesi békediktátorokkal, a­kik a magyar nép elnyomatásáért is fe­lelősek. A BERLINER LOKALANZEIGER Az egész német sajtó a Hitler-beszéd jegyében és hatása alatt áll Valamennyi lap világjelentőséget tulajdonít, a Führer kijelentéseinek. A Berliner Lokalanzeiger azt írja, hogy az emberek százmilliói már alig éltek abban a háborús hangulatban, amelyet Roosevelt elnök és emberei te­­remtettek. Most mindezek a szánalomra méltó emberek a Führer beszéde után megkönnyebbülten lélekzelhetnek fel. A kancellár kijelentései megtisztították a légkört és megerősítették a béke fenntar­tásának lehetőségeit. A FINN SAJTÓ LENGYEL—NÉMET MEGÁLLAPODÁST KIVÁN A finn lapok, amint a DNR­ német távirati iroda jelenti, hangsúlyozzák, hogy Hitler kan­cellár beszéde engedékeny szellemű volt Az Auan Suunta című lap úgy véli, hogy Lengyel­­országnak örömmel el kellene fogadnia azt az ajánlatot, hogy Danzigot visszacsatolják a bi­rodalomhoz. CHURCHILL: HITLER EL AKARJA SZIGETELNI LENGYELORSZÁGOT A Havas jelenti Londonból: Winston Chur­chill az Amerikai Egyesült Államok számára rádióbeszédet tartott, amelyben rámutatott hogy Hitler beszéde bizonyos javulást mutat a Führer előbbi beszédeivel szemben, hangnemét és minőségét illetőleg. Ez a „javulás“ nagy mértékben Roosevelt üzenetének és az európai kölcsönös segélynyújtási rendszer újraéledésé­nek, valamint Franciaország és Anglia politi­kai helyzete megszilárdításának tulajdonítható. Ezután Churchill így folytatta: — Nyíltan meg kell mondanunk, hogy a szavak nem elegendők a bizalom helyreállí­tására mindaddig, amíg nem követik őket tettek. Ha eltekintünk a szólamoktól és a szószaporítástól, a Führer beszéde kétség­telenül elárulta azt az óhajt, hogy Lengyel­­országot elszigetelje. A német—lengyel nemtámadási szerződés felmondását a be­széd legfontosabb elemének és nyugtalan­sági oknak kell tekinteni. Moszkva a békeszerető államok szoros elyki­­zködése követeli Roosevelt ugyancsak rádió­beszédben válaszol Az angol lapok közül a Times Hitler­nek azzal a kijelentésével kapcsolatban, amely szerint Németország sohasem sér­tette meg valamely más nép életjogát, emlékeztet arra a módra, ahogyan Cseh- Szlovákiát szétdarabolták. A lap hangoz­tatja, hogy az angol fegyverkezést mind­végig folytatják, mert csak ez biztosít­ja, hogy Anglia eleget tehessen kötele­zettségeinek. A Daily Telegraph rámu­tat, hogy a Hitler beszédében előterjesz­tett német követelések a gyarmatokra, Danzigra és a korridoron át vezető gép­­kocsi-útra szorítkoznak, de Hitler szerint e követelések egyike sem érdemes a há­borúra. Ha így áll a dolog —­ írja a lap —nincs ok ellenezni egy értekezletet. A munkáspárti Daily Herald megállapít­ja, hogy Hitler beszéde nem egy olyan ember megnyilatkozása volt, aki kész vállalni egy nagy háború kockázatait. Ez nyilván a demokráciák által tett in­tézkedéseknek és Roosevelt elnök állás­­foglalásának a következménye. Ami a Hitler javasolta nemtámadási egyezmé­nyeket illeti, a lap ezt írja: „Lehet, hogy az egész csak blöf, de a kérdés ennek el­lenére megérdemli a tanu­lhányozást.” A News Chronicle szerint Hitler igyek­szik elszigetelni Lengyelországot, ami­kor ki akarja békíteni Angliát. Német­ország Lengyelországgal szemben ugyan­olyan magatartást tanúsít, mint annak idején Csehszlovákia ellen s igyekszik megadásra kényszeríteni. Egyébként a Reuter washingtoni jelentése szerint Roosevelt szintén rádióbeszédben vála­szol Hitlernek. KERESKEDELMI EGYEZMÉNYEK HELYETT VILÁGURALOM Az USA-beli lapok közül a New York He­rald azt írja, hogy Hitler fenntartotta csak­nem valamennyi elfogadhatatlan állítását. A szavak azonban keveset számítanak, a tettek a lényegesek, az pedig, hogy Hitler a jövőben mit tesz, továbbra is ismeretlen marad. A be­széd sem meg nem javította, se nem súlyos­bította a helyzetet A New York Times bírál­ja az élettér elméletét és azt írja, hogy Hitler a kereskedelmi egyezmények helyett világura­lomra törekszik. A FRANCIA LAPOK SZERINT A BESZÉD MEG AKARTA BONTANI A PARIS—LONDON —VARSÓ HÁRMASSZÖVETSÉGET Amint a Havas jelenti, Hitler beszéde Párisban és a francia politikai körök­ben nem keltett csodálkozást mert meg­felelt a várakozásoknak. A jelek szerint Hitler beszéde békés hangnemével arra törekedett, hogy a különböző demokrati­kus államok közvéleményét elválassza kormányaiktól, másrészt pedig a kis ha­talmakat elkülönítse a nagy demokrá­ciáktól. A­mi a francia-német viszonyt illeti, a beszéd nem hozott semmi újat. A Hitler-beszédet kommentálva a Fi­garo azt írja, hogy a ném­et kancellár nem ringathatta magát ábrándokban azt a benyomást illetőleg, amelyet beszéde külföldön tesz, mert hiszen ,,a tények té­nyek maradnak.” A Petit Párisién rá­mutat, hogy a beszéd a különböző orszá­gokat különféleképpen kezelte: ádáz el­lenségeskedést tartalmazott Angliával és Lengyelországgal szemben s ugyanekkor számító szelídséget Franc­iország irányá­ban. Hitler nyilván arra erekszik, hogy megbontsa azt a hármas szövetséget, a­mely Paris, London és Varsó között lét­rejött. Az Excelsior azt írja az angol-német tengerészeti egyezmény felmondásával kapcsolatban, hogy ennél keresve sem lehetett volna jobb eszközt találni az angol birodalom meggyőzésére afelől, hogy Chamberlain miniszterelnök leg­utóbbi elhatározásai mennyire kitűnőek. Ami a Rooseveltnek adott választ illeti, a lap azt hiszi, hogy az Amerikában meg fogja erősíteni a semlegességi tömény módosítása érdekében keletkezett népi áramlatot. Az Ordre szerint Hitler beszédében bi­zonyos feszélyezettség és habozás nyilvá­nult meg. Hitler még habozik a két le­hetőség között: nyílt ellenségeskedés, avagy a riadó és terrorállapot folytatása békés szólamokkal megspékelve, amitől a Führer a szabad államok meghasonlá­­sát és meghódolását várja. Az Oeuvre megállapítja, hogy Hitler kijelentéseinek észszerű és megnyugtató részei bizonyos reményre jogosítanak fel. A francia sajtó egy része megnyugtató, más része aggasztó jelenségnek­­ tartja, hogy Hitler a beszéd során nem érintette a Szovjetuniót. A MESSAGERO: A BESZÉD NEM ZÁRT KI SEMMI ÉSZSZERŰ MEG­EGYEZÉST A római Messagero azt írja, hogy Hitler be­széde erőteljes hozzájárulás az igazság útján való béke művéhez. Erős, de mérsékelt beszéd volt s nem zárt ki semmi észszerű megegye­zést, hanem nyitva hagyott minden utat. A lap rámutat, hogy amennyiben Anglia megváltoz­tatja az utóbbi időben tanúsított magatartását Németországgal szemben, nem lesz nehéz új, világosabb és pontosabb egyezmé­nyekre jutni, mint amilyen az 1935-beli haditengerészeti egyezmény volt. Ami Lengyelországot illeti, Varsó súlyos megfontolatlanságot követne el, ha elszalasztaná az alkalmat, hogy komolyan Az olasz kormány minisztertanácson foglalkozott a helyzettel Amint Tangerből jelentik, ott a Leipzig nevű német cirkáló látogatást tett. Ugyanakkor Ceuta spanyol kikötőbe egy német torpedóromboló és tengeralatt­­járóraj érkezett, amelyeket rövidesen a Graf Spee páncélos csatahajó, egy tor­pedóromboló és újabb hat tengeralattjáró követ. A Köln nevű cirkáló május 2-ig Algesirasban horgonyoz. Párisi jelentés szerint a Provence francia páncélos hadihajó az Emile Ber­lin cirkálóval és három torpedórombolóval együtt útnak indult Gibraltár felé, ahol eddig is a francia haditengerészet 14 egysége tartózkodik. Egy athéni jelentés megállapítja, hogy egyes angol csatahajóknak a görög vizeken, Kréta s más görög kikötőkben való tartózkodása nem tekinthető rend­kívüli dolognak. Az angol csatahajók minden évben gyakorlatozni szoktak a gö­rög vizeken. Római jelentés szerint Mussolini mi­niszterelnök pénteken este Rocca della Caminate-beli kastélyából jövet Rómába érkezett. Az olasz kormány Mussolini elnökle­tével szombaton délelőtt 11 órakor mi­nisztertanácsot tartott, amelyen hivata­los közlé" sze­­int a nemzetközi helyzetet vita­ták meg, különös tekintettel a leg­utóbbi eseményekre és a német-angol flottaegyezmény, valamint a német-len­gyel barátsági szerződés felbontására. A Duce közölte a miniszterekkel azo­kat a határozatokat, amelyeket a vezér­kari főnökkel és pénzügyminiszterrel a Rocca della Comité-ban folytatott érte­kezleten hozott. E határozatok értelmé­ben új hiteleket nyitnak a hadseregnek a létszám, a hadifelszerelés és a földközi­­tengeri olasz támpontok hatályosabb vé­delme érdekében. A minisztertanács ezután jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely a zsidó­­fajú olasz állampolgárok foglalkozási le­hetőségét szabályozza, továbbá az olasz­albán gazdasági és vámegyezményről szóló törvénytervezetet s végül az elvá­­riasodás elleni harcról szóló törvényt. Más római jelentés szerint a légügyi minisztérium 60 napi gyakorlatra hívta be azokat a tartalékos repülőtiszteket, a­kik 1930 óta nem teljesítettek szolgálatot. (_) December 16 óta a marosvásárhelyi ke­reskedelmi- és iparkamaránál mindössze két új cégbejegyzés történt A katonai intézkedé­sek következtében az a bizottság, amely Gyulafehérvár székhellyel néhány héttel ez­előtt a bejegyzések ellenőrzésére alakult, most kezdte meg munkáját. 3 oldal

Next