Brassói Lapok, 1939. május (45. évfolyam, 100-121. szám)
1939-05-01 / 100. szám
103Q mánus ! *». 1 Roosefolt a nuci beszéd után núszperces felelős tanácskozást Jarion Daladier-val Washingtonból érkező hírek szerint Hitler beszéde ott jó hatást keltett. A beszédre Roosevelt valószínűleg vasárnap válaszol a newyorki világkiállítás megnyitása alkalmával. Úgy tudják, hogy Roosevelt, aki Newyork melletti villájának dolgozószobájában hallgatta végig Hitler beszédét, távbeszélőn azonnal felhívta Daladier francia miniszterelnököt és 20 percig tanácskozott vele. A Daily News tudni véli, hogy Roosevelt első rövid nyilatkozata, amelyet Hitler beszédével kapcsolatban tett, így hangzott: — A beszéd egy hüvelyknyire nyitva hagyja a tárgyalások ajtaját. Roosevelt tehát — teszi hozzá alan — lehetségesnek tartja a tárgyalások, felvételét. Amint a Reuter moszkvai tudósítója jelenti, Hitler beszéde a szovjet fővárosban nem keltett meglepetést. A moszkvai politikai körökben rámutatnak, hogy az angol-német haditengerészeti egyezmény és a német-lengyel nemtámadási szerződés felmondása újabb bizonyítéka annak, hogy a Németországgal való megegyezéseknek mennyire csak viszonylagos értéket kell tulajdonítani Megjegyzik még, miszerint a Hitler-beszéd újból igazolta, hogy a békeszerető államok számára a legparancsolóbb szükségesség az egymás közötti lehető legszorosabb együttműködés biztosítása. A Havas ankarai jelentése szerint a Az Associated Press jelenti, hogy washingtoni politikai körök véleménye szerint Roosevelt most újabb intézkedéseket tesz az amerikai semlegességi törvény reformjával kapcsolatban. Az intézkedések azt célozzák majd, hogy háború esetén az Amerikai Egyesült Államok kormánya megkönnyítse Anglia és Franciaország számára az amerikai nyersanyagforrások igénybevételét. HULL MÉG NEM NYILATKOZOTT A BESZÉDRŐL? Cordel Hull, az USA külügyminisztere eddig nem volt hajlandó Hitler beszédéről nyilatkozni. Csak annyit jelentett ki, hogy egyelőre a beszédnek csupán kivonatait ismeri s ezért pillanatnyilag még nem tehet megjegyzéseket. A török politikai körökben azt hiszik, hogy Hitler beszéde elsősorban az Amerikai Egyesült Államok közvéleményének befolyásolására szolgált A tokiói Asahi Sinbun azt írja, hogy Hitlernek az Angliával, Franciaországgal és Lengyelországgal való viszonyra vonatkozó kijelentései kézzel fogható bizonyítéka Németország békevágyának. A STEFANI A NÉMET BIZTOSÍTÉKOK KÖLCSÖNÖSSÉGÉRŐL A Stefani-ügynökség Pumából közli: Hitler beszéde leszögezi több olyan állam igazi álláspontját, amely államok számára Roosevelt biztosítékokat kért. Németország kérdésére ez államok legtöbbje azt válaszolta, hogy nem érzi magát veszélyeztetettnek és nem sugalmazta, sem nem helyeselte Roosevelt közbenjárását Az amerikai kezdeményezést tehát úgy kell tekinteni, ahogyan az az első napokban világosan tűnt vagyis új elemet amely megzavarja a nemzetközi helyzetet. Ezzel szemben Hitler javaslatokat hangoztatott, amelyeknek nagy értékét el kell ismernie mindenkinek. E javaslatokban Hitler késznek nyilatkozik a Roosevelt-üzenetben sokerült öszszes országoknak megadni a kért biztosítékokat, ha ilyen irányú kérdéssel fordulnak Németországhoz, azzal a feltétellel, hogy a szavatosság kölcsönös legyen. Ez egy tökéletesen méltányos javaslat, amely megerősíti a tengely politikáját irányító békés elveket és az együttműködésre irányuló hajlamot Beszédének abban a részében, ahol felemlítette, hogy Wilson szavát adta, miszerint megvizsgálja Németország gyarmati igényeit és egyéb kívánságait. Hitler utalt a bekerítési politikára, amelyet Anglia kezdett Németország ellen. Hitler beszédének világraszóló visszhangja lesz. A MAGYAR ÁLLAMFÉRFIAK HITLER KANCELLÁRNÁL A német lapok igen nagy részletességgel számolnak be Teleki Pál gróf magyar miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter látogatásáról. A Berliner Börsenzeitung szom,bat reggeli száma azt írja, hogy a magyar kormányférfiak még szombaton kihallgatáson jelennek meg Hitlerné, fontolóra vegye a Hitler által tett igen fontos javaslatokat. BELGA SAJTÓHANGOK A belga lapok a beszédhez fűzött megjegyzéseikben általában megállapítják, h a nemzetközi helyzet nem rosszadott és remélni lehet, miszerint a további tárgyalások biztosítják a békét. Egyik lap magától értetődőnek tartja, hogy a danzigi helyzeten változtatni kell, hiszen Danzig tiszta német város. A Nation Reige elég megnyugtatónak minősíti a beszédet. a daz és a börzen zeitung A Deutsche Allgemeine Zeitung beszámol arról a hatásról, amelyet a Hitler beszéd Magyarországon keltett Magyarország — írja — örül, hogy barátai mentik meg Európa békéjét. Magyarország büszke arra, hogy ezeknek a hatalmaknak a barátai közé tartozik és a németmagyar barátság Berlinben ismételten kifejezésre jutott. A Berliner Börsenzeitung szerint a magyar kormány és közvélemény meg van győződve, hogy Hitler korszakalkotó Beszéde békeszózat volt Magyarország különös örömmel látta hogy a beszéd leszámolt a versaillesi békediktátorokkal, akik a magyar nép elnyomatásáért is felelősek. A BERLINER LOKALANZEIGER Az egész német sajtó a Hitler-beszéd jegyében és hatása alatt áll Valamennyi lap világjelentőséget tulajdonít, a Führer kijelentéseinek. A Berliner Lokalanzeiger azt írja, hogy az emberek százmilliói már alig éltek abban a háborús hangulatban, amelyet Roosevelt elnök és emberei teremtettek. Most mindezek a szánalomra méltó emberek a Führer beszéde után megkönnyebbülten lélekzelhetnek fel. A kancellár kijelentései megtisztították a légkört és megerősítették a béke fenntartásának lehetőségeit. A FINN SAJTÓ LENGYEL—NÉMET MEGÁLLAPODÁST KIVÁN A finn lapok, amint a DNR német távirati iroda jelenti, hangsúlyozzák, hogy Hitler kancellár beszéde engedékeny szellemű volt Az Auan Suunta című lap úgy véli, hogy Lengyelországnak örömmel el kellene fogadnia azt az ajánlatot, hogy Danzigot visszacsatolják a birodalomhoz. CHURCHILL: HITLER EL AKARJA SZIGETELNI LENGYELORSZÁGOT A Havas jelenti Londonból: Winston Churchill az Amerikai Egyesült Államok számára rádióbeszédet tartott, amelyben rámutatott hogy Hitler beszéde bizonyos javulást mutat a Führer előbbi beszédeivel szemben, hangnemét és minőségét illetőleg. Ez a „javulás“ nagy mértékben Roosevelt üzenetének és az európai kölcsönös segélynyújtási rendszer újraéledésének, valamint Franciaország és Anglia politikai helyzete megszilárdításának tulajdonítható. Ezután Churchill így folytatta: — Nyíltan meg kell mondanunk, hogy a szavak nem elegendők a bizalom helyreállítására mindaddig, amíg nem követik őket tettek. Ha eltekintünk a szólamoktól és a szószaporítástól, a Führer beszéde kétségtelenül elárulta azt az óhajt, hogy Lengyelországot elszigetelje. A német—lengyel nemtámadási szerződés felmondását a beszéd legfontosabb elemének és nyugtalansági oknak kell tekinteni. Moszkva a békeszerető államok szoros elykizködése követeli Roosevelt ugyancsak rádióbeszédben válaszol Az angol lapok közül a Times Hitlernek azzal a kijelentésével kapcsolatban, amely szerint Németország sohasem sértette meg valamely más nép életjogát, emlékeztet arra a módra, ahogyan Cseh- Szlovákiát szétdarabolták. A lap hangoztatja, hogy az angol fegyverkezést mindvégig folytatják, mert csak ez biztosítja, hogy Anglia eleget tehessen kötelezettségeinek. A Daily Telegraph rámutat, hogy a Hitler beszédében előterjesztett német követelések a gyarmatokra, Danzigra és a korridoron át vezető gépkocsi-útra szorítkoznak, de Hitler szerint e követelések egyike sem érdemes a háborúra. Ha így áll a dolog — írja a lap —nincs ok ellenezni egy értekezletet. A munkáspárti Daily Herald megállapítja, hogy Hitler beszéde nem egy olyan ember megnyilatkozása volt, aki kész vállalni egy nagy háború kockázatait. Ez nyilván a demokráciák által tett intézkedéseknek és Roosevelt elnök állásfoglalásának a következménye. Ami a Hitler javasolta nemtámadási egyezményeket illeti, a lap ezt írja: „Lehet, hogy az egész csak blöf, de a kérdés ennek ellenére megérdemli a tanulhányozást.” A News Chronicle szerint Hitler igyekszik elszigetelni Lengyelországot, amikor ki akarja békíteni Angliát. Németország Lengyelországgal szemben ugyanolyan magatartást tanúsít, mint annak idején Csehszlovákia ellen s igyekszik megadásra kényszeríteni. Egyébként a Reuter washingtoni jelentése szerint Roosevelt szintén rádióbeszédben válaszol Hitlernek. KERESKEDELMI EGYEZMÉNYEK HELYETT VILÁGURALOM Az USA-beli lapok közül a New York Herald azt írja, hogy Hitler fenntartotta csaknem valamennyi elfogadhatatlan állítását. A szavak azonban keveset számítanak, a tettek a lényegesek, az pedig, hogy Hitler a jövőben mit tesz, továbbra is ismeretlen marad. A beszéd sem meg nem javította, se nem súlyosbította a helyzetet A New York Times bírálja az élettér elméletét és azt írja, hogy Hitler a kereskedelmi egyezmények helyett világuralomra törekszik. A FRANCIA LAPOK SZERINT A BESZÉD MEG AKARTA BONTANI A PARIS—LONDON —VARSÓ HÁRMASSZÖVETSÉGET Amint a Havas jelenti, Hitler beszéde Párisban és a francia politikai körökben nem keltett csodálkozást mert megfelelt a várakozásoknak. A jelek szerint Hitler beszéde békés hangnemével arra törekedett, hogy a különböző demokratikus államok közvéleményét elválassza kormányaiktól, másrészt pedig a kis hatalmakat elkülönítse a nagy demokráciáktól. Ami a francia-német viszonyt illeti, a beszéd nem hozott semmi újat. A Hitler-beszédet kommentálva a Figaro azt írja, hogy a német kancellár nem ringathatta magát ábrándokban azt a benyomást illetőleg, amelyet beszéde külföldön tesz, mert hiszen ,,a tények tények maradnak.” A Petit Párisién rámutat, hogy a beszéd a különböző országokat különféleképpen kezelte: ádáz ellenségeskedést tartalmazott Angliával és Lengyelországgal szemben s ugyanekkor számító szelídséget Franciország irányában. Hitler nyilván arra erekszik, hogy megbontsa azt a hármas szövetséget, amely Paris, London és Varsó között létrejött. Az Excelsior azt írja az angol-német tengerészeti egyezmény felmondásával kapcsolatban, hogy ennél keresve sem lehetett volna jobb eszközt találni az angol birodalom meggyőzésére afelől, hogy Chamberlain miniszterelnök legutóbbi elhatározásai mennyire kitűnőek. Ami a Rooseveltnek adott választ illeti, a lap azt hiszi, hogy az Amerikában meg fogja erősíteni a semlegességi tömény módosítása érdekében keletkezett népi áramlatot. Az Ordre szerint Hitler beszédében bizonyos feszélyezettség és habozás nyilvánult meg. Hitler még habozik a két lehetőség között: nyílt ellenségeskedés, avagy a riadó és terrorállapot folytatása békés szólamokkal megspékelve, amitől a Führer a szabad államok meghasonlását és meghódolását várja. Az Oeuvre megállapítja, hogy Hitler kijelentéseinek észszerű és megnyugtató részei bizonyos reményre jogosítanak fel. A francia sajtó egy része megnyugtató, más része aggasztó jelenségnek tartja, hogy Hitler a beszéd során nem érintette a Szovjetuniót. A MESSAGERO: A BESZÉD NEM ZÁRT KI SEMMI ÉSZSZERŰ MEGEGYEZÉST A római Messagero azt írja, hogy Hitler beszéde erőteljes hozzájárulás az igazság útján való béke művéhez. Erős, de mérsékelt beszéd volt s nem zárt ki semmi észszerű megegyezést, hanem nyitva hagyott minden utat. A lap rámutat, hogy amennyiben Anglia megváltoztatja az utóbbi időben tanúsított magatartását Németországgal szemben, nem lesz nehéz új, világosabb és pontosabb egyezményekre jutni, mint amilyen az 1935-beli haditengerészeti egyezmény volt. Ami Lengyelországot illeti, Varsó súlyos megfontolatlanságot követne el, ha elszalasztaná az alkalmat, hogy komolyan Az olasz kormány minisztertanácson foglalkozott a helyzettel Amint Tangerből jelentik, ott a Leipzig nevű német cirkáló látogatást tett. Ugyanakkor Ceuta spanyol kikötőbe egy német torpedóromboló és tengeralattjáróraj érkezett, amelyeket rövidesen a Graf Spee páncélos csatahajó, egy torpedóromboló és újabb hat tengeralattjáró követ. A Köln nevű cirkáló május 2-ig Algesirasban horgonyoz. Párisi jelentés szerint a Provence francia páncélos hadihajó az Emile Berlin cirkálóval és három torpedórombolóval együtt útnak indult Gibraltár felé, ahol eddig is a francia haditengerészet 14 egysége tartózkodik. Egy athéni jelentés megállapítja, hogy egyes angol csatahajóknak a görög vizeken, Kréta s más görög kikötőkben való tartózkodása nem tekinthető rendkívüli dolognak. Az angol csatahajók minden évben gyakorlatozni szoktak a görög vizeken. Római jelentés szerint Mussolini miniszterelnök pénteken este Rocca della Caminate-beli kastélyából jövet Rómába érkezett. Az olasz kormány Mussolini elnökletével szombaton délelőtt 11 órakor minisztertanácsot tartott, amelyen hivatalos közlé" szeint a nemzetközi helyzetet vitaták meg, különös tekintettel a legutóbbi eseményekre és a német-angol flottaegyezmény, valamint a német-lengyel barátsági szerződés felbontására. A Duce közölte a miniszterekkel azokat a határozatokat, amelyeket a vezérkari főnökkel és pénzügyminiszterrel a Rocca della Comité-ban folytatott értekezleten hozott. E határozatok értelmében új hiteleket nyitnak a hadseregnek a létszám, a hadifelszerelés és a földközitengeri olasz támpontok hatályosabb védelme érdekében. A minisztertanács ezután jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely a zsidófajú olasz állampolgárok foglalkozási lehetőségét szabályozza, továbbá az olaszalbán gazdasági és vámegyezményről szóló törvénytervezetet s végül az elváriasodás elleni harcról szóló törvényt. Más római jelentés szerint a légügyi minisztérium 60 napi gyakorlatra hívta be azokat a tartalékos repülőtiszteket, akik 1930 óta nem teljesítettek szolgálatot. (_) December 16 óta a marosvásárhelyi kereskedelmi- és iparkamaránál mindössze két új cégbejegyzés történt A katonai intézkedések következtében az a bizottság, amely Gyulafehérvár székhellyel néhány héttel ezelőtt a bejegyzések ellenőrzésére alakult, most kezdte meg munkáját. 3 oldal