Tóth Endréné (szerk.): Budapest Enciklopédia. 3. bővített, átdolgozott kiadás (Budapest, 1981)
IWfB« Az Újépület; Coquereau vízfestménye 1793 -1796 körül SZABADTÉRI SZÍNPADOK A szabadtéri játékok első budapesti kísérletei az 1920- as évekre nyúlnak vissza. Ebben az időben Európaszerte tapasztalható volt a szabadtéri játékok iránti érdeklődés megélénkülése. Ennek indítéka részint az volt, hogy a színjátszás monumentális lehetőségeire terelődött a figyelem, részint pedig az, hogy e monumentális művészet közönsége - akárcsak az ókorban vagy középkorban - a minél nagyobb néptömeg. Max Reinhardt salzburgi játékai, a veronai, firenzei, bécsi, heidelbergi szabadtéri operaelőadások példája serkentő hatású volt Budapest életében is. Ennek köszönhető, hogy az Állatkerti tavon 1924-ben a Nemzeti Színház együttese bemutatta Szophoklész Oidipusz királyt; a MARGítsziGETen Blasenclever Antigonéja került színre, nagy statisztéria megmozgatásával. 1926-ban a főváros egyik sportpályáján rendeztek első királyunkról, Szent Istvánról szóló történelmi játékot. 1928-ban ismét a Margitsziget volt a színhely, Goethe Iphigénia Tauriszban c. műve és Vörösmarty Csongor és Tündéjének pantomimváltozata szerepelt a műsoron. Jelenleg több olyan szabadtéri színpad működik a fővárosban, mely operettel, vegyes vidám műsorral szórakoztatja közönségét: Budai Parkszínpad (XI., Kosztolányi Dezső tér), Rózsavölgyi Parkszínpad (XIV., Rózsavölgyi tér), Városmajori Színpad (XII., Városmajor). Az igényesebb nyári szabadtéri előadások színhelye a Margitszigeti Szabadtéri Színpad és a Körszínház. B. K. SZÁLLODÁK Lásd Vendéglátás SZAPÁRY-PALOTA (V., Szép u. 6.) A fővárosi klasszicista stílusú magánpaloták szép példája; Pollack Mihály tervezte és 1817-ben építette. Az egyemeletes saroképületnek a Szép utcában 9, a Reáltanoda utcában 11 ablaktengelye van. Konzolos, kazettákkal tagolt függőlemezes főpárkány koronázza. Szép utcai homlokzata középső tengelyében az első emeleten három ablakát oromzatos szemöldökpárkány emeli ki, míg a többi ablak fölött fekvő mélyített téglalap alakú tükörben stukkódíszek vannak. A földszint közepén a főbejárat, az ablakok félköríves záródásúak. A kapu oszlopdíszes, szépen kialakított kapualjba nyílik, ahonnan félköríves lépcső vezet az emeletre. Az udvarban kocsiszínek, félkörű, fülkés kiképzéssel. G. L. SZÁZADOS ÚTI MŰVÉSZTELEP 1911-ben a főváros 28 műtermes lakást épített a Százados úton. A zajgó nagyvárosi forgalomba ékelt csendes kertben, a földszintes szobrászok számára