Tóth Endréné (szerk.): Budapest Enciklopédia. 3. bővített, átdolgozott kiadás (Budapest, 1981)
A,Á vei. A közvélemény azt követelte, hogy az épület terveit nyilvános pályázat útján szerezzék be, és ugyanakkor azt is, hogy az Akadémia segítse a „nemzeti stílus’ fejlődését. Voltak, akik a müncheni romantikától féltették az új épületet, mert az - úgymond - a legkülönbözőbb stílusokból óhajt új építészetet kierőszakolni. Az építészeti stílusokról kialakult vita itt, a Duna-parti Akadémiánál, mintha emlékeztetne a Temze-parti londoni Parlament építészeti megoldásával kapcsolatos megnyilatkozásokra. Végül is 1860-ban az Akadémia szűkebb körű tervpályázatot hirdetett meg, és erre többek közt Ybl Miklóst, Henszlmann Imre archeológust és a bécsi Heinrich Ferstelt hívta meg. Feszl Frigyes szellemes kompozíciójú, a VIGADÓra emlékeztető romantikus, középkupolás tervet készít. Mégsem ő kapta a megbízást, hanem Stüler Frigyes Ágost, az ő páros oszlopokkal díszített, kora eklektikus-neoreneszánsz tervét valósították meg. Ez az épület, mely Skalnitzky Antal és Ybl Miklós művezetése mellett 1862 és 1865 között épült, lett az elindítója Budapesten az Eklektika neoreneszánsz irányzatának. A kőhomlokzat a térre néző erőteljes középrizalittal, a szépen kiképzett lépcsőház, előcsarnok, díszterem Lotz Károly freskóival, a kor középülettől megkívánt reprezentálásának megfelelően, túlzások nélkül épült. Székháza mellett számos épülete van tudományos intézetei számára. Társadalomtudományi intézetei az Országház (régi) helyreállított épületében mű ködnek. G. L. B. L. AKADÉMIAI KÖNYVTÁR (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. V., Roosevelt tér 9.) Magyarország egyik legjelentősebb könyvtára, a Magyar Tudományos Akadémia intézménye. A Széchenyi István kezdeményezésére 1825-ben alapított Akadémia után alig néhány hónappal, 1826 márciusában Teleki József adománya megvetette a könyvtár alapjait. A Tudós Társaság számára felajánlotta a család 30 000 kötetes könyvtárát. Az alapítólevél arról is intézkedett, hogy a könyvek nemcsak az Akadémia, de a „haza összes polgárainak” is használatára szolgáljanak. 1836-ban királyi döntés, 1840-ben pedig törvény rendelte el a nyomdai köteles példányok beszolgáltatását. Több főúri család mellett főleg az Akadémia tagjai ajándékoztak a könyvtárnak: Széchenyi István, Bolyai Farkas, Kazinczy Ferenc, Irinyi János, Vörösmarty Mihály és mások. 1834-től értékes magyar nyelvemlékekhez jutott a könyvtár: Czech-kódex, Kinizsi Pálné Magyar Benigna Imádságos könyve, Guary-kódex, Érsekújvári-kódex stb. A mai Gresham-palota helyén állott ideiglenes helyéről 1837-ben a mai Petőfi Sándor utca 3. szám alatti házba helyezték a könyvtárt. A feldolgozó munkát Toldy Ferenc nagy szakértelemmel és szorgalommal végezte. A könyvtár 1844. december 23-i megnyitásának szép emléke a nagy magyar romantikus költő, Vörösmarty Mihály költeménye, a „Gondolatok a könyvtárban”. A könyvtár állományát ekkor 50 000 kötetre becsülték. A szabadságharc bukását követő több mint egy évtizedes hanyatlás után az 1860-as években kedvezőbb idők köszöntöttek a könyvtárra. 1865-re épült fel az Akadémia új palotája, ahol a könyvtár is méltó otthonhoz jutott. Toldy Ferenc, „a magyar irodalomtörténetírás atyja” 1846 -61-ig a könyvtár felelőse mint titkár és levéltáros, Hunfalvy Pál, az újkori összehasonlító finnugor nyelvészet egyik megalapítója 1851- től főkönyvtáros, Budenz József nyelvész, Rómer Flóris régész s a magyar tudományos élet más jeles alakjai is a könyvtárban dolgoztak. Hagyatékok sora, a külföldi csere jó megszervezése, a kötelespéldány-törvény szabályozása jelentősen növelték a könyvtár állományát. Az első világháború kitörése három évtizedes válságba sodorta a könyvtárt is, s a kiváló szakemberek - Ferenczi Zoltán, Az országgyűlés megnyitása 1865-ben az Akadémia dísztermében; fametszet Székely Bertalan rajza nyomán A Magyar Tudományos Akadémia könyvtára; fametszet, 1865