Budapesti Hírlap, 1885. április (5. évfolyam, 90-118. szám)

1885-04-09 / 97. szám

1885. április 9. BUDAPESTI HÍRLAP, (97. sz.) TUDOMÁNY és IRODALOM. * (A magyarországi községi és körjegyzők) központi egyesülete által kiadni szokott „Évkönyv“ megjelent. Tartalma: első rész a Magyarországon levő községi és körjegyzők névsora hitelesen beszerzett adatok alapján összeállítva me­gyénként és járásonként. II. rész közli a magyaror­ SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. (A karlsruhei udvari színház­ban) a napokban került színre H­a­­­e­v­y „Noah“ című operája, melyet Bizet, a „Carmen“ zene­szerzője fejezett be. Ez a dolog annyiban is neveze­tes, hogy ez az első francia opera, mely német for­dításban színre került, mielőtt még francia nyelven, Franciaországban előadatott volna. * (»M i g n o n“) 700-dik előadása tegnap este volt a párisi Opera Comiqueban. 1866. nov. 7-én került először színre, a címszerepben Galli-Marie kisasszonynyal, aki most, e jubileumon is énekelte a címszerepet. "(A debreceni közönségtől) a napokban búcsúzott el egy időre Erdélyi Ma­rietta­­k­­a. Éppen az évad végén volt jutalomjátéka a „Kis herceg“-ben s a művésznő ez esti jövedel­mét a debreceni nőegyesület árvaházára ajándékozta. A nőegyesület pompás koszorút nyújtott át neki. Erdélyi Marietta ezután Aradi társulatához utazott Pécsre, hol tegnap lépett fel először a „Bőregér“-ben nagy sikerrel. * (Kossuth Lajos) arcképét lefestő Parlaghy Vilma, a Turinban időző nagy tehetségű festőnő. Kossuth Lajost a lefestésre sikerült reá­­birni fiainak és a nála időző Ruttkayné asszonynak, mert tudvalevő, hogy nagy hazánkfiának még nem volt oly arcképe, melynek elkészítéséhez ő maga ült volna. * (A festészeti mesteriskola) legújabban számos becses jelmezzel gazdagodott M­a­k­a­r­t János hagyatékából, melyeket S­z­a­l­a­y Imre osztálytanácsos választott ki és vásárolt meg az intézet számára a Makart műtermében tartott árverésen. Ma T­r­e­f­o­r­t Ágoston miniszter a mes­teriskolában látogatást tett. A kiállítási sorsjegyek. A kiállítási sorsjegyek tárgyában illetékes helyről vett közleményünkre vonatkozólag „A kiál­lítási sorsjáték“ című cikk írója mindenek előtt kö­szönetét fejezi ki az ez utóbbi cikkben foglaltak megcáfolására felhatalmazott illetékes közeg ama szíves előzékenységéért, melylyel a szóban forgó cikkben felsorolt adatokat legalább is félhivatalosan oly ügyesen megerősíteni s információnk alaposságát igazolni sietett. — Mert ha akadt a cikknek oly ol­vasója, ki a sorsjáték­­vállalat s az országos kiál­lítási bizottságnak a cikk írója által felsorolt visz­­szaéléseit kétségbe óhajtotta volna vonni, a fél­­hivatalos jellegű rektifikáció elolvasása után bizonyára meggyőződött a „Molling-lutri“ címén szándékolt megadóztatás s a cikkben egyéb­ként állítottak valódiságáról. És mivel az ille­tékes helyről vett értesítésben foglaltak nemcsak koncedálják, de egyenesen megerősítik mindazt, mi a kiállítási sorsjátékról írt cikkben mondatik, feles­legesnek tartanák a jellemző észjárással szövegezett s nagy garral világgá bocsátott felvilágosítással to­vábbra is foglalkozni, ha ez utóbbiban nem foglal­tatnának oly állítások, melyekre nézve az illetékes közegnek s a közönségnek magyarázattal szolgálni aligha árthat. A­mi ugyanis a 331/3°/­1-nyi — és nem 33% — menetdíj leengedést illeti, melyet a kiállítási or­szágos bizottság eszközölt volna ki a közönség ré­szére, — ily mérvű díjmérséklést a vasutak, tud­­tunkkal nemcsak országos ki­állítások alkalmá­ból szoktak engedélyezni, hanem részesítik benne a hazai fürdőket látogató közönséget, valamint az 3 tanácsnok. Jegyző : Mátray­ József. Tollnok : Józsa Mihály. Fogalmazó gyakornok: Gergelyi Sándor. VI. A pénzügyi és gazdasági ügy­osztályban. Ügyosztályvezető : Viola Imre ta­nácsnok. Jegyző: Vesztróczy István. Tollnok: Bá­rány Ferenc. Fogalmazó gyakornokok: Komlódy Gyula dr. és Tavaszi Sándor. VII. A közoktatásügyi osztály­ban. Ügyosztályvezető : Alker Gusztáv tanácsnok Jegyző: Szabó Károly. Tollnok: Bencze Benő. Fo­galmazó gyakornok : P­erger Ignác. VIII. A közgazdasági és köz­élelmezésügyi osztályban. Ügyosztályvezető Matuska Alajos tanácsnok. Jegyző: Rózsavölgyi Gyula. Tollnok : Matyasovszky László dr. Fogalmazó gyakornok: Marich Géza. IX. A közjótékonyságügyi osz­tályban: Ügyosztályvezető : Horvát János ta­nácsnok, jegyző : Kövér Kálmán, tollnok : Bachár István, fogalmazó gyakornokok : Rózsavölgyi Antal és Kreitsi Rezső dr. Ami az ekként megállapított ügyosztályok he­lyiségeit illeti : 1. A IV. (katonai és illetőségi) ügyosztály a soroksári­ utcai Rombach-féle házba fog átköltöz­ködni. 2. A Sigray-féle házban ekként rendelkezésre álló helyiségekből a földszint a bejárattól jobbra eső utcai és udvari helyiségek az I-fő (jog, ipar és rendészeti) ügyosztály, b) földszint a lejárattól balra eső utcai és udvari helyiségek a Vili. (köz­­gazdasági és közélelmezésügyi) osztály, c) földszint a bejárattal szemközt levő udvari helyiségek a vá­sárigazgatóság részére jelöltettek ki. 3. A többi ügyosztályok, csekély vá­tozással az általuk eddig leírt helyiségekben fognak megma­radni.* Az új szervezési szabály, mely még tavaly állapíttatott meg s a tárgyalások idejéből többször volt ismertetve apróra, tudvalevőleg részben más csoportosítását adja az ügyeknek, mint régebben — az­az máig — volt. Egyes túlterhelt ügyosztályok munkaköréből elvettek, másrészt némely rokonabb dolgokat egy csoportba foglaltak s nagyobb figye­lemre szoruló kérdéseknek külön ügyosztályt ad­tak. így jött létre a külön élelmezési osztály, a jótékonysági osztály; igy vettek el több teen­dőt fa pénzügyi és gazdasági osztályból, a köz­egészségiből, így főzték le a katonai ügyoszt­ályt az illetőségi ügyekkel. Nagy változást fog jelenteni min­denesetre a nap, április 15-re, mikor az új beosztás­ életbe lép. A személyzetben, mint már na sokkal előbb megírtuk, csak kevés változás van , a főbb hivatalnokok jobbára megmaradnak mai helyükön, csak a kishivatalnokok beosztása szenvedett szem­betűnőbb változást, a­mi a közönségre nézve mindegy. A polgármester által ma kiadott be­osztási rendeletet általában megnyugvással fo­gadják s mindenfelé nagy kedvvel néznek az új helyzet elé. A közönség pedig, mely képvi­selete által megszavazta a költségeket s a közigaz­gatás javítása végett megváltoztatta az ügyosztályok munkakörét,­­ kíváncsian kérdezi, hogy esz­ünk-e most már olcsób húst és jobb főzeléket? lakunk-e egészségesebb házakban? járunk-e a Józsefvárosban jobb kövezeten? iszünk-e tiszta és elegendő vizet? Kamermayer polgármester leteszi a rendelet aláírása után a tollat és azt mondja: „Főjegyző úr, itt az írás, tegye közé a Lloydban !“ — Fővárosi terménykereskedők értekez­lete. Utóbbi időkben a disznó-zsír üzlet körül igen sok visszaélés fordult elő a fővárosban. A termelők mindennemű anyagot felhasználtak­ a keverésre, még­pedig oly furfangos módon, hogy a csalásra a leg­szigorúbb vizsgálat mellett sem igen lehetett rájö­nni. Minthogy ily módon a magyar és főleg a fővárosi zsírkereskedés jó hírneve a külföldön veszélyezte­tik, a kereskedők felhívták e visszaélésekre a mé­száros ipartestület figyelmét s egyúttal birság terhe alatt elhatározták, hogy ama termelőkkel, kik ily visszaélést követnek el, megszüntetik az üzleti összeköttetést. A kiviteli üzlet szabályozása tekinte­tében pedig közelebb értekezletet hinak egybe. Kereskedőink ugyanis azt akarják, hogy az eladás külföldre a fizetési határidőre s a teljesítési helyre nézve egyöntetű módon történjék. — Zsidó korcsma a városligetben. Grin­­berger és társa kérvényt nyújtottak be a fővároshoz, egy „rituális étterem“ felállíthatásáél a kiállítás közelében, a Paprika Jancsik és egyéb mu­tatványosok új telepén. Ez ellen felszólalt Brezs­­mayer úr, a tüzijátéktéri kioszk bérlője, kinek szintén a mutatványosok telepére már a kezében van egy korcsma-felállítási engedély, de a város­ligeti bizottság mai ülésén eldöntötte a kér­dést, hogy két korcsma megférhet-e egymás mellett s a rituális étterem javára döntött, a mennyiben a tanácsnak javaslatba hozza e korcsma engedélyezé­sét, azt úgy indokolván, hogy a rituális étterem szükséges és indokolt. A bizottság kiemeli, hogy az új mutatvány­helyen sok cgg adófizető polgár bír részint bódéval, részint árusátorral, a­kiknek nem lehet megengedni, hogy a bódékban, melyek tűzve­szélyesek, maguk főzzenek s arra se lehet kény­szeríteni őket, hogy a Brezsmayer tréfi kosztjából éljenek. — A kocsiközlekedés a kiállí­táson. Annak megállapítása végett, hogy a kiállí­tási területen a kocsiközlekedésre nézve minő rend állapíttassák meg, tegnap vegyes tanácskozmány volt, a­melynek megállapodása az, hogy a köröndön belül csak bérkocsik és magánfogatok mehetnek, omnibu­szok nem. A sugárútról jövő társaskocsik az állat­kerti körúton a sarat megkerülve fognak menni a mezőgazdasági csarnokhoz s ott egy külön kapun eresztik be a kiállításba a rajtok érkező közönséget. A király­ utcán át jövő omnibuszok az aréna-úton s a Hermina-úton át mennek a Klemenshez. A király­utcai és sugárúti társaskocsik tehát nem keresztez­hetik egymást. A kiállítási palota főbejáratához csak magánfogatok és bérkocsik mehetnek, melyeknek ki­állítási állomáshelye a városligeti nagy vendéglő mellett lesz. — Utcakeresztelések. A mérnöki hivatal előterjesztést tett a tanácshoz, hogy a bá­rány-utca, mely különben is folytatását képezi a Podmaniczky utcának, „Podmaniczky“ névre ke­­reszteltessék el, a „Bárány“ nevet pedig a kis Szuglón, a Csömöri- és Egressy-út közt levő egy névtelen utca kapja. A mérnöki hivatal egyúttal azt is kéri, hogy a Vili, Mária-utca és serfőző-utca közt a nap-utca folytatásakép, Krayl Irma telkein át nyújtott új utca „Somssich“ utca nevet nyerjen. A tanács ezt az előterjesztést azzal mutatja be az utcakeresztelésekre illetékes közmunkatanácsnak, hogy Krayl Irma, aki erre az utcára ingyen adta az egész területet (szabály szerint) azt kéri, hogy az utca, atyja néhai Krayl Pál emlékére „Pál“­utca névre kereszteltessék. — A népösszeirás 1886-ban. A főv. statisz­tikai hivatal előterjesztést tett a fővárosi tanácshoz, hogy a jövő évben a hivatal vezetése alatt népész­, szoírást rendeljen el, tisztán a lélekszám kitudása végett. Az összeírás célja csakis annak a megtudása, hogy 1880-hoz képest, amikor az Utolsó népszámlá­lás volt, a főváros népessége hány lélekkel szaporo­dott s ma hány lélekből áll. A tanács a statisztikai hivatal ez előterjesztéséhez elvben hozzájárult, de felhívta azt, hogy az összeírást olyan időszakban hajtsa végre, midőn a közigazgatási egyéb teendők a hivatalnokoknak még a népszámlálásban való részvételt is lehetségessé teszik.­­ Budapest látóképeire a pályá­zat már eldöntve s a megbízások kiadva lévén Rózsa Péter tanácsnok felhívja a pályázókat, hogy a középítési teremben még nagy számmal levő festményeket a térítvény előmutatása mellett pénteken és szombaton vitessék el. — Lóosztályozás a főváros területén. A honvédelmi miniszter által az 1885. évre elrendelt lóosztályozás, f. évi április hó 20-tól május hó 1-ig naponkint reggeli 7 órától kezdve két bizottság mű­ködése mellett, a következő rendben fog megtar­tatni : Az I. számú bizottság Havas Sándor el­nöklete alatt működik április 20-án az I. kerületben a vérmezőn, április 21-én a II. kerületben a faze­kas-téren, április 22-én a III. kerületi Flórián-téren, április 23- és 24-én a X. ker. mázsa-téren. A II. számú bizottság Halász Géza dr. elnöklete alatt működik április 20-án a IV. ker. a vámház-téren, 21- én V. ker. hold-utca és alkotmány-utca sarkán, 22- és 23-án a VI. ker. részéről a VII. ker. Dam­­janich-utcában a Dőry-féle villa előtt, 24- és 25-én a VIII. ker. "a Rottenbiller-utcai tűzoltó-gyakorló helyen, 27-, 28- és 29-én a VII. ker. a József­ körút és stáció­ utca sarkán levő téren, 30-án és május 1-én a IX. ker. a Ferenc­ téren. Értesíttetnek a lótulaj­donosok, hogy a lóosztályozás csak előkészítő intéz­kedése egy, a netáni általános mozgósítás esetén elrendelendő lóavatásnak ennek beállta esetén pedig, a felavatott lovak, csakis a megállapított teljes becsár kifizetése mellett avathatók fel, illetőleg vásároltat­nak meg; a lótulajdonosok tehát azáltal, hogy lo­vaik az osztályozás alkalmával alkalmasaknak ta­láltattak, azok átengedésére nem köteleztetnek. — Adókivetés. A főv. VI. kerületi adókivető bizottság f. hó 9-én a még visszamaradottak a VII. ker. bizottság­a 5151—5180 uj helyrajzi házszámok alatt összeirt adókötelesek III-ad osztályú kereseti adóját fogja tárgyalni. szági községi és körjegyzők országos központi egye­sülete történetének folytatását, mely híven feltünteti az országos központi egyesület működését és működé­sének eredményét; — a III. részben közli ama közérdekű szabályrendeleteket, melyek úgy a községi jegyzőknek, mint a közigazgatási szaknál működő egyeseknek kellő tájékozást és útbaigazítást nyúj­tanak. Megszerezhető 1 frt 30 krért Vágó Ferenc szerkesztőnél Bárándon (Biharmegye). * (A „Budapesti Szeml­e“) áprilisi füzete ma megjelent s szerkesztőségünkhöz be­küldetett. * (Uj könyvek.) G­e­­­i­c­h Rikhárd tábornok nagy munkájából „Magyarország függetlenségi harca 1848—49-ben“, megjelent a II-dik vaskos kötet, mely a szolnoki csatával végződik. Ara 3 írt 60 kr. — Munkácsi Kálmántól „H­o­s­s­z­u es­tékre“ cim alatt egy kötet novella jelent meg. — Koós Gábor dr. a kereskedelmi akadémia tanára vegytant irt, melynek első része a „Szervetlen vegy­tan alapvonalai“ megjelent, kereskedelmi és iparis­kolák számára. Ára 1 frt 60 kr. — A fővárosi sta­tisztikai hivatal kiadta a XVIII-ik kötetet, mely Budapest halandóságát (az 1876—1881-ik években) és annak okait tárgyalja. Ára 3 frt 50 kr.

Next