Budapesti Hírlap, 1918. október (38. évfolyam, 229–255. szám)

1918-10-15 / 241. szám

1918. o­któbe­r 13. Bodafot Hírlap ,211. «o­ nyes részeire való igénye keleti Poroszországot a birodalommal való összefüggésétől megfosz­­tná és sokkal nagyobb számú németet hajtana logen uralom alá. A megoldás nem lehet a kis­­iiválásban, hanem a megegyezésben. Bécs, okt. 14. p .­ Budapesti Ilirlap távirata. — A varsói régensségi tanács meghívására a len­yel klub elnöksége, élén Tertit őr. elnökkel, Var­ába megy, hogy a lengyel kérdés uj fordulatáról ta­­ácskozzék. Bécsből való elutazásuk az útlevél­­tehézségek elintézése után ma este történt meg. Przezdziecki István gróf, a lengyel államtanács bécsi képviselője már tegnap Varsóba utazott. Dobrzinszki Mihály dr. volt galiciai helytartó né­­hány nap óta Varsóban tartózkodik. .Franciaország csak akkor tárgyal, ha Németországot tejesen ártalmat­lanná tette." A Havas"ügynökség kommünikéje. Géni, okt. 14. A //awes-ügynökség egy jelentése a követ­kezőket mondja: Egyhangú véleményként állapítható meg az, hogy a német kormány Wilson kérdésébe k­i válaszolt határozottsággal és az üzeneteiben kifejezett tételeket nem fogadja el, hanem csu­pán a béke alapjainak tekinti, a­mennyiben fel­­artja magának, hogy gyakorlati megvalósításuk módozatairól tárgyaljon. Ez csupán a washing­­oni feltételeknek látszólagos elfogadása. Németo­­rszág magatartása épp oly kevés biztosítékot nyújt, mint parlamentarizálódásának paródiája. c­supán fentartással való elfogadását jelent­sd. Németország ezzel nem követ egyéb célt, mint­ hogy a Foch hatalmas, reá nézve végzetessé váló neveleteinek megszüntetését elérje. Németor­szág érzi a fenyegető veszedelmet, hogy a ■zövetségcs hadseregek elárasztják terük­et. Minden áron el akarja kerülni a zigoru fenyítést, melyre visszavonulása alkalm­­ával újólag elkövetett bűntettei miatt számít­tat. Ezért úgy lesz, mint hogyha Wilson gondo­­atmenetét elfogadná. A bizottság megalakításá­­nak gondolata, mely a megszállott területeink sürítését előkészítené, szintén a szövetséges csa­tárok harci kedvét akarja ellankasztani és ka­­onai erőfeszítéseinket csökkenteni. Ennek meg­­alósulása valójában egyenlő volna az ellensé­­eskedés megszüntetésével. Ha hadseregét az öszeomlástól megmentette, Németország a tár­sulásokat kihúzhatná, ismét birtokába vehetné kiürített területeket és megtagadná kiadásn­ak s azt, hogy az elnyomott nemzetiségeknek ügyetlenséget adjon. Minthogy akkor már igen­ehéz volna ismét fegyvert ragadni, Németország ezel a manőverrel elkerülné a játszma elveszté­­ét. Azonban semmiféle antantkormány nem a kötélnek, éppoly kevéssé, mint Wilson, a­ki­kre vonatkozó gondolatait tisztán kifejezte k­övetkező szavakkal: Lehetetlen a béke Né­metországgal addig, a­mig hadserege nincs meg­érve és kormányának iránya nem változott meg. A német vezető államférfiak ügyes alkal­­mazkodó képességéről való legutóbbi bizony­­­­ékok után szpektikusan kell őszinteségüket megítélnünk, a­míg Ludendorff, a­ki most ugyan már csak a kulisszák mögött dolgozik, ismét­­szereplőként jelenhetik meg a politikai száz­adon. Hasztalan igyekszik Németország leg­­többi visszavonulása folyamán elkövetett ke­­detlenkedésekkel elérni a békét, mert F­rancio­­rszág egységes akarata az, hogy az ilyen ellen­­gyel csak akkor tárgyal, miután teljesen ál­­dmatlanná tette. A francia szocialista per­ határozata. Géni, okt. 14. A szocialista­ párt kongresszusán Longuet ha­­rozata 1528 szavazatot nyert, mert míg Renaudel stározatára 1212­ és az unionista centrum határo­­sára ISI szavazat esett. A francia szocialista­ párt késznek nyilvánítja agát arra, hogy­ Huysmanst, Oranfingot és Troch­­­át megbízza az internacionale összeülésének elv­­­szítésével. A pártot azok az érzelmek vezetik, me­­eynek az angol munkások oly erőteljes kifejezést tak és ennek folytán minden olyan kormány ellen idulnak, mely az internacionale ellen lépne fetl és­inden olyan kormány ellen kell fordulniok, mely speriatista programot fogad el, el­fogad­ható béke­­vaslatot elutasít, vagy a munkásosztályon el­ísza­­skodik. A párt minden energiájával megrója anciaországunik Oroszországban és Szibériában ideti akcióját. A szocialista párt emlékeztet arra, hogy minden nép részére állandóan követelte az ön­rendelkezési jogot. Kijelenti, hogy a békeszerződések megkötésénél a jogosult és jelenleg megvalósítható nemzeti igényeket minden erejével támogatni fogja. A párt pártolja a döntőbíróság intézményét és min­den olyan intézményt, mely a nemzetek társadal­mának szilárd alapokat ad. A rsémsí szociáldemokraták kívánságai. Míinkben, okt. 14. — .­ Budapesti Hírlap távirata. — A Münk­énben szombaton és vasárnap meg­tartott szociáldemokrata népgyülés határozati javas­latot fogadott el, a mely a birodalmi gyűléstül azt követeli, hogy birodalmi bíróságot küldjön ki, a­mely kutassa ki és ítélje el azokat a bűnösöket, a kik korábbi békeakciókat meghiúsítottak s ezzel a háború szerencsétlen kimeneteléért, valamint az óriás áldo­zatokért a felelősséget viselni tartoznak. E vizsgálat­nak még oly magas személyiségek előtt sem szabad megállania. Követeli továbbá a pártgy­űlés, hogy törvényben engedjék el a már kiszabott büntetéseket és szüntessék a vizsgálatot minden politikai vétségnél, továbbá minden olyan katonai vétségnél, a­mely­­nem becstelen érzületből fakadt. A szociáldemokrata elvek hangoztatása mellett a pártgyűlés követeli Né­metországnak népállammá való átalakítását, a­mely­ben a teljes önrend,étkezés és népkormányzat érvé­nyesülne a birodalmi, állami és községi ügyekben egyaránt, továbbá jövendő háborúk elkerülésére és az emberi kultúra újjá­építésére szükségesnek mondja ki Németország csatlakozását a szabad né­pek szövetségéhez. A japán kormány szolidáris Wilson jegyzékével. Berlin, okt. 14. A Lokalan­zeiger egy svájci távirata azt monda,hogy tokiói lapjelentések szerint a japán kojánang­ Wilson jegyzékével és föltételeivel szo­­lumírisnaje jelentette ki magát. Luxemburg Wilsonhoz fordul.­ Berlin, okt. 14. (A Budapesti Hírlap Rt.'ósitójának telefonjelentése.) Luxemburgból jelentik: A kamara határo­zati javaslatot fogadott el, a­mely szerint fölszó­lítja a kormányt, tegyen lépéseket Wilsonnál Luxemburg jogainak védelme érdekében, hogy a megszállott területek kiürítésével Luxembur­got is ürítsék ki a németek s­ szam­iditsák föl el­nyomott polgártársaikat. A kormán eleget fog tenni ennek a felszólításnak. (V.)­ Elsülyedt amerikai gőzös. Washington, okt. 14. A Ticonder­oga gránátlűst következtében elsü­­lyedt. Attól félnek, hogy a hajón levő kétszázötven ember egy része elveszett. A tegerészeti hivatal hírt kapott arról, hogy a személyzet húsz embere egy angol td­ergőzös fedélzetén amerikai kikötőbe érke­zett. Már előbb jelentették a tengerészeti hivatalnak, hogy a Ticonderoga kisérő menetétől különvált. SZÍNHÁZ és zene. * (Hangverseny.) Rózsa Lajos és Sándor Ár­pád ma este együttes zenekari hangversenyt rendez­tek a Zeneakadémia nagytermében az Újságírószana­­tórium javára. A súlypont Sándor Árpád szereplése volt, a­ki Schumann g-dúr versenyművét és Csaj­­kovszki Izmoll zongoraversenyét adta elő a honvéd­zenekar fegyelmezett kíséretével. A fiatal művész in­telligens játékos, mindkét mű­ interpretálásánál meg­figyelhettük játékának átgondolt egységét, erős stí­­lusérzékét és főképp technikai készségének befejezett­ségét. Temperamentumának legjobban megfelelt Csaj­­kovszki nagyvonalú kompozíciója, melynek főképp első és utolsó tételének előadásával ért el nagy si­kert. Az est második főszereplője Rózsa Lajos volt, a­ki Volán búcsúját énekelte el a Valkfírből megszo­kott művészetével. A zenekart Fricsay Isikárd ve­­zette körültekintő gondossággal. Az est sikerét Lalo Le roi d‘Ys és Beethoven harmadik Leonóra meg­nyitójának színes előadása tette­ teljessé. * (Guthi Soma estéje.) A Zeneakadémiá­ban vasárnap este nem éppen nagyszámú, de a jóízű humor iránt fogékony közönség­­ Guthi Soma sziporkázó ötleteiben és szellemes mondásaiban gyönyörködött. .1 í/'rj. a­ki semmit sem­ tud címmel TUDOBAHY ES IRODfiLOPS. Fa'üzsna'rty Tamás. — Rákosi Viktor novellás könyve. — A Korhadt fakeresztek szerzője, leghívebb és leglelkesebb olvasóközönségének, a magyar ifjúságnak­ szemében már élve klasszikussá lett és Jókai mellett helyezkedett el. Beszéljetek er­ről a könyvről tizenöt-tizennyolc éves fiúval és arca lángra gyűl, szemében tüzek lobognak, ereiben gyorsabban száguld a vér és ,,lelke előtt lobogós hadikopják s kardok acéli szeg­­delik a levegőt". Rákosi Viktor hatalmas és nagytermékenységü irodalmi művében külön hely illeti meg a Korhadt fakeresztek-v.s épp úgy, mint az Elnémult harangok­ut. Az a gazdag forrás, a­melyből a negyven­­nyolcas harcok szentjeinek és csodatevőinek, hőseinek és mártírjainak a legendái fakadtak, még nem apadt el. Rákosi Viktor új novellán kötettel kopogtat be hozzánk, és könyvének első darabja, a Polozsnaky Tamás, a nagyerejű­ kántor, megint a régi dicsőség, régi szenvedés dalát énekli, átható erővel, megrázó akkordok­kal. Elbeszélésének különös reliefei, de szinte azt mondhatnék: politikai súlyt is ad miliőre. Felvidéki tótok, egyszerű, faragatlan parasztok, orvvadász, molnár, zsellér, cseléd a hősei, igazi hősök, a­kik a legnagyobbat merik hazájukért. Magyar hazájukért, nem valamely megálmodott cseh hazáért, vagy lót államért. Ezek a parasz­tok még csak nem is tartoznak a sorkatonaság­hoz, nem­ honvédek, nincs véres sipkájuk sem. Franc Kircur-ük, de nem aljas, martalóc kedv­ből, hanem a legszentebb hevületből. Össze­fognak néh­ányan, hogy a Galíciából hazánkba irányított osztrák Irént szétugrasszák. Éjnek éj­szakáján, könyfacsaró hidegben lesben álla­nak a hegyszorosban. Tervük sikerül. Az osz­trák katonák riadtan menekülnek. Es Zdrávi, az orvvadász, a­kinek testét még égeti az osz­trák tiszttől rája kiszabott ötven bot, a lelkét a szégyen: ez a vad, indulatos ember maga viszi el a paphoz a fiatal hadnagyot, a­kit a harcban halálra sebzett, hogy az a tetemet beszentelje és istenesen elföldelje. Mind hősök ezek a szabad portyázók, a­kik Palozsnaky Tamás uram parancsnoksága alatt állnak. Talán leg­nagyobb h­ős köztük a rut, sorvadó testű, fitr­­eszű­ és tűzlelkű Spitkó-fiú, a sárospataki diák, a­ki a fekete-sárga lobogót lerántja a kórház ormáról és maga is lezuhan vele: meghal, de megtette, a mire magyar lelke ösztönözte. Ebből a lázas, beteges és mégis nekünk oly drága világból nem hiányzik a torz­ magyar sem, Sárkezy Kázmár gróf, ősi mágnás nemzet­ség korös utódja, a ki elfogadja az abszolutista hatalomtól a császári biztosságot. Régi dal régi gyűlölségről zendül meg ebben a szép elbeszélésben, komor, végzetet hirdető hangokon. És ha olykor idegenné vál­nának nekünk ezek a hangok, ha elnyomnák őket a kölcsönös közeledés, a megértés, az együtt vérzés szirén hangjai, odaátról mindig gondoskodnak róla, hogy új erőre kapjon ben­nünk a régi nóta. Rákosi Viktornak nem kell attól félnie, hogy akár a mostani, akár a reánk következő nemzedék számára érthetetlen lesz a korhadt fakeresztek, vagy a Palozsnaky Tamás levegője, lelke. A kötetben még három más novella is van. Az egyiknek komoly a lélektani alapja, bár pompásan mulatságos, epigrammatikus élűt a befejezése. Ezt lélig Rákosi Viktor, félig Sipu­­lusz írta. Csekő Gáborról, a módos parasztról szól az írás, a­kit a kíváncsiság, a kalandvágy, talán a túlságos jó módja kivitt Amerikába. Ott mindenféle munkát megpróbált, volt föld­műves, bányamunkás, gyárimunkás, végre a 11 összefoglalt témákat Major Henrik, a kitűnő rajzoló­művész pompás karrikatúrákkal illusztrálta. Színház. * (Vígszínház.) A Ma­laska tegnapi előadását is nagy tetszéssel­­fogadta a közönség, a­mely a Víg­színház nézőtére­ teljesen megtöltötte. A szerzőt és a főszereplőket, különösen a Góth párt és Bánky -ha­­dl­ite­t zajosan ünnepelték. * (Városi Színház.) Operabem­utató lesz hol­nap, kedden, a Városi Színházban. Először kerül színre a Sztradella, Flotow operája. A címszerepet Annidi Amire, a jeles orosz tenorista magyarul énekli. Leonórát Adler Adelina adja.

Next