Budapesti Hírlap, 1934. november (54. évfolyam, 247-270. szám)
1934-11-03 / 247. szám
„A franciák meg akarják rohanni a Saarvidéket?“ SAARBRÜCKEN, nov. 2. A Saarbrückener Zeitung foglalkozik a Saarvidék határán történt francia csapatmozdulatokról szóló hírekkel, amelyek szerint a francia csapatok készen állnak arra, hogy bevonuljanak a Saar-vidékre. A lap ezzel kapcsolatban a következőket írja: — Hol vannak az elnök bizonyítékai arról, hogy a németek állítólag „puccsot terveznek?” A Saar-vidék lakossága a német anyaországhoz való visszatérést és éppen ezért a népszavazási hadjárat súrlódásmentes lefolytatását kívánja, tehát nem a lakosság az, amely az egész visszatérést esetleg megsemmisítő puccsra gondol, hanem azok gondolnak erre, akik nem kívánják a Saar-vidéknek Németországhoz való visszakerülését. A német közvélemény tehát a legélesebben tiltakozik a rend megzavarására irányuló kísérletek és a megszállási tervek felelőtlensége ellen. A Saarbrückener Landeszeitung írja: — A francia katonai körök minden áron megrohanást akarnak intézni a Saar-vidék ellen ?És a január 13-i népszavazás a francia szuronyok védelme alatt történjék? A saarvidéki lakosság békeszerető nép. Ezt teljes mértékben bebizonyította az idegen Uralom egész eddigi tartama alatt, rendeltetésű közbelépését el lehessen kerülni. Az angol kormány álláspontja LONDON, nov. 2. A Times szerint az angol kormány álláspontja a saarvidéki népszavazás ügyében a következő: Anglia, mint a versaillesi szerződés egyik aláírója, azt kívánja, hogy a népszavazást minden nyomás nélkül folytassák le és azt A hágai nemzetközi törvényszékhez fordul Németország a Saarvidék ügyében LONDON, nov. 2. A Reuter-iroda értesülése szerint Berlinben az a hír járja, hogy Németország a hágai nemzetközi törvényszékhez szándékozik fordulni a saarvidéki eshetőségekre vonatkozó francia előkészületekkel kapcsolatban. Német hivatalos körök nem voltak hajlandók ezt a hírt sem megerősíteni, sem megcáfolni. Franciaországnak joga megtenni az „elemi óvintézkedéseket" PÁRIZS, nov. 2. (Havas.) A Petit Párisien a következőket írja: — Lavalnak szilárd elhatározása, hogy a Saar-kérdést szigorúan a szerződés szellemében hagyja kifejlődni és a népszövetségi tanács határozataihoz alkalmazkodik. Ha a Német Távirati Iroda megjegyzései őszinte tényeken alapulnak, annál jobb. Franciaország sem akar semmi egyebet, mint a szerződés végrehajtását. Addig azonban senki sem vitathatja el azt a jogát, hogy megtegye a szükséges elemi óvóintézkedéseket. Az Echo de Paris szerint Franciaország semmiféle külön előnyt nem akar biztosítani magának. Érdeke csupán az, hogy a szerződéseket tiszteletben tartsák és hogy a hitlerista szenvedélyeknek ne legyen módjukban azokat felborítani. A Temps mai esti lapja ezt írja: A világon senki sem gyanúsíthatja Franciaországot észszerűen azzal, hogy bárminemű erőszakos rajtaütésre készül. Franciaország többször kijelentette, hogy elfogadja a saarvidékiek döntését, akármilyen lesz is. Előbb arra van szükség, hogy a népszavazás körül legyen véve az őszinteségnek mindazokkal a biztosítékaival, amelyeket a békeszerződés és a Népszövetség megállapított. Az 1925—1926. években a Saar-vidékkel kapcsolatosan tett intézkedések vizsgálata után a Temps arra a következtetésre jut, hogy Franciaország minden tekintetben jogos állásponton van. Kizárólag Németországon múlik, hogy a francia csapatok világosan meghatározott A BUDAPESTI HÍRLAP telefonszámai: 444—04. 444—07. 444—05. 444—08. 444—06. 444—09. B. H. 1934 NOVEMBER 3. SZOMBAT 2 Szobrot Madách Imrének! Küldje be adományát Budapesti Hírlapnak bizalmi testület, azaz a Népszövetség, vagy annak szervei részéről a Saar-vidéken katonai eljárásra kap megbízást. A Saar-vidék lakossága minden kihívással szemben meg fogja őrizni példás fegyelmezettségét a szavazásig, sőt azon túl is. A németeknek mindenesetre érdekük, hogy Saar-vidék lakosságát ebben a magatartásában megerősítsék, hogy 1935 január 13-án szabadon tehessen hitet Németország mellett, amiből a Népszövetségnek le kell vonnia a következtetéseket. Bürckel, a birodalmi kancellár saarvidéki meghatalmazottja, felhívást bocsátott ki a Saar-határvidéki roham- és védőosztagok tagjaihoz. Felhívásában visszautasítja azt az állítást, hogy a roham- és védőosztagook a Saarvidéken puccsra készülnek. Abból a célból, hogy idegen hatalmakat a katonai bevonulás minden ürügyétől megfoszszon, a saarvidéki meghatalmazott elrendelte, hogy január 10-étől február 10-éig a Saarvidék mentén negyven kilométeres területen tilos bármiféle egyenruha viselése, sorakozók, felvonulások, vagy bármilyen más természetű összejövetelek rendezése, hiszi, hogy a Népszövetség által e célból tervbe vett óvatossági rendszabályok elegendők. Ami azt a francia felfogást illeti, hogy a saarvidéki bizottság elnökének rendelkezésére álló rendőrség megerősítésére lesz szükség, az angol kormány helyesnek tartja ugyan a francia álláspontot, de nem tartja valószínűnek, hogy bekövetkezzék az a veszély, amelytől a francia kormány tart, kivéve, ha az összes érdekelt felek teljesen elveszítik felelősségérzetüket. Ezért Anglia jelenleg nem szándékozik semmiféle különleges lépést tenni. Molnár Imre dr., a berettyóújfalui kerület országgyűlési képviselője vasárnap fejezte be beszámoló körútját a kerület tizenhárom községében. Pocsajban és Esztárban Szilágyi Lajos dr. főispán is megjelent és nagyhatású beszédet mondott az egybegyűltekhez. Molnár Imre dr-t körútja alkalmából választói nagy szeretettel fogadták és lelkesen ünnepelték. A nemzeti egység a komárom-esztergommegyei Mocsa, Kocs, Nagyigmánd, Nyergesújfalu, Neszmény, Süttő, Ták, Dömös és Pilismarót községekben jól sikerült propagandagyűléseket tartott, amelyeken Köllő Gábor központi kiküldött mondott nagyhatású beszédeket. Felszólaltak még: Kósa Lajos központi vármegyei titkár, Rozgonyi Dénes, Süvegh István, Zsemlye Gyula, Krizsánovits János, Eggenhoffer Rezső, Kiczindy Kálmán, Kurucz Lajos, Bertók Lajos, Jankovich Miklós dr., Perger Kálmán dr. és Barczell Árpád dr., akik a központi kiküldöttel együtt a nemzeti egység fontosságát és történelmi szükségességét hangsúlyozták. A nemzeti egység országos központjának propagandaosztálya Kisbér, Szőny és Esztergom-Szentgyörgymező községekben nagysikerű kultúrestéket tartott, amelyeken a helybeli műsorszámok mellett Köllő Gábor központi kiküldött beszéddel járult hozzá a jól megérdemelt nagy sikerhez. Az Economist Gömbös Gyula kormányáról LONDON, nov. 2. Az Economist jelenti: A Gömböskormány második évfordulója annak tanúbizonysága, hogy Magyarországnak aránylag elég jó sorsa volt a többi dunai állam politikai felfordulásai közepette. Ez az ország két éven át belső politikai nyugalmat élvezett, ami nagyban elősegítette a gazdasági átszervezés haladását. Gömbös dicséretet érdemel, hogy beváltotta 1932 októberében tett ígéretét, amely szerint parlamenti úton fog kormányozni és rendíthetetlenül tiszteletben fogja tartani az alkotmányt. A Nemzeti Egység Pártja Kossuth Lajos mauzóleumánál A párt kegyelete Rubinek sírjánál A Nemzeti Egység Pártja Mindszentek napján délelőtt kegyeletes ünnepség keretében adózott Kossuth Lajos és Rubinek Gyula emlékének. Mint minden évben, most is küldöttség kereste fel a párt nevében a Kossuth mauzóleumot és Rubinek Gyula sírját s emlékbeszéd kíséretében koszorút helyezett el. Dési Géza, Héjj Imre, vitéz Kenyeres János, Rubinek István, Simon János, F. Szabó Géza, Temple Rezső, Tóth Pál orsz. gy. képviselők s Néger Mihály titkár voltak tagjai a küldöttségnek, amelyet Váry Albert vezetett. A párt nevében Váry Albert mondotta az emlékbeszédet, ő tette le Kossuth Lajos sírjára a párt koszorúját. — Kinek tudnánk elmondani, ha nem neki, — mondotta a többi között Váry Albert — hogy minden gondolatunk a revízió és Nagymagyarország! Meg kell ezt neki értenie, hiszen 1849 után hosszú évtizedeken át minden erejét és lángeszét arra fordította, hogy megrázza a világ lelkiismeretét s felhívja figyelmét a szörnyű bukásra, mely a szabadságharcot kísérte. Kossuth Lajos örök érdeme, hogy megjelölte azt az utat, amelyet a szabad és független magyar nemzetnek követnie kell. Ez a szabadság, az alkotmányosság és a függetlenség útja. Tőlünk távol áll minden olyan irányzat, amely egy ember akaratát akarja az alkotmányos nemzeti érzülettel szemben érvényre juttatni, mi, a szabadság és az alkotmányosság kossuth- larosi nemzete vagyunk. A kormányzópárt tagjai érzik, hogy a kormányzás feladata nemcsak jog, hanem nehéz kötelesség is. Mi élni akarunk és élni fogunk, szenvedünk, de még nem alkuszunk, nem akarunk illúziókban élni, de nem tudunk ideálok nélkül élni! A mi ideálunk a szabadság, az alkotmányosság, a szabad és független magyar haza! Lelkünkben Nagymagyarország álmával viseljük a szenvedéseket és járjuk a magyar Golgotha útját, mert bízunk abban, hogy a mai nehéz sorsában végre egymásra talál a magyar. Váry Albert ezután elhelyezte Kossuth sírján a párt koszorúját, majd a küldöttség tagjai az egybegyűlt közönséggel együtt elénekelték a Himnuszt. A párt küldöttsége ezután Rubinek Gyula sírját kereste fel, amelyre vitéz Kenyeres János helyezte el a párt koszorúját. — Rubinek Gyula, mondotta többek között — a magyar föld szerelmese, a magyar föld népének gondos apja és bölcs vezetője volt. Egy percre sem tudott elszabadulni a magyar föld varázsától. Budapest kormos levegőjén át is megérezte a friss barázdák illatát. Szóval, tollal és tettel a magyar gazdát szolgálta, a magyar föld iránti hűségre és szeretetre tanított bennünket. A magyar gazdatársadalom súlyos megpróbáltatások idejét éli ma, de vannak vezérei és lelkes közkatonái, akik Rubinek szellemében most is a magyar gazda boldogulásáért küzdenek! A nemzeti egység mozgalmának híves Kiss István dr. országgyűlési képviselő, a Nemzeti Egység Pártjának tagja, kiskunfélegyházi—galambosi választópolgárok előtt október 28-án, vasárnap, lelkes hangulatú beszámolót tartott. Többezer főnyi hallgatóság előtt tartotta Hajdúböszörményben és Hajdúdorogon a nemzeti egység helyi szervezete propagandagyűlését. Mindkét községben Petri Pál dr. államtitkár, képviselő és Uzonyi György dr. képviselő ismertette a kormány munkájának eredményeit. Felszólaltak még Hajdúböszörményben Leszkay István képviselő, H. Fekete Péter és Csorba Antal dr., Hajdudorogon vitéz Hadházy Ferenc dr. képviselő, Papp József helyi elnök, Csorba Antal dr., Bencze István. A nemzeti egység isaszegi és rózsaszentmártoni szervezete jól sikerült választmányi ülést tartott. Dunakisvarsányban a nemzeti egység helyi szervezete nagyszámú közönség részvételével propaganda gyűlést tartott. Felszólaltak Sepsey Benedek dr. helyi elnök és Képessy Gyula. Soroksáron szintén sikeres propagandagyűlést tartott a nemzeti egység helyi szervezete. Téves hír Gömbös miniszterelnök berlini útjáról Mint Bécsből jelentik, a Neues Wiener Journal hiteles forrásra hivatkozva, azt állítja, hogy Gömbös miniszterelnök római útja után Berlinbe utazik és ehhez kombinációt is fűz. Ezzel szemben a Magyar Távirati Iroda a hírrel kapcsolatban kérdést intézett illetékes helyhez, ahol kijelentették, hogy a magyar miniszterelnök berlini útjáról szóló értesülés nem felel meg a vadőrságnak. Ezidő szerint nincs tervbe véve, hogy a miniszterelnök Berlinbe utazzék és így az utazás híréhez fűzött minden további kombináció elesik. nagyatádi Szabó István szobrának megkoszorúzása Kállay Miklós földművelésügyi miniszter és Marschall Ferenc földművelésügyi állam titkár vezetésével a földművelésügyi mi nisztérium tisztviselői kara és Mayer János nyugalmazott földművelésügyi miniszter, valamint Pesthy Pál nyugalmazott igazságügyminiszter vezetésével mintegy ötven országgyűlési képviselő vonult ki ma délelőtt nagyatádi Szabó István volt földművelésügyi miniszter szobrához, hogy Halottak-napja alkalmából megkoszorúzza. A szobor előtt Jánossy Gábor országgyűlési képviselő mondott beszédet. Beszédében kiemelte, hogy Szabó István volt az, aki megvalósította Kossuth mondását, hogy a falu népének nemcsak kötelességei, hanem jogai is vannak. A szobor oldalán egy dombormű Nagyatádi Szabó István kézfogását jelképezi, ez a kézfogás jelenti Kossuth Lajos művének továbbfejlesztését és betetőzését. Ha azon az úton haladunk tovább, amelyen ő is járt, újból visszaállíthatjuk a régi Nagymagyarországot. Beszéde után a szobor talapzatán elhelyezte a Nemzeti Egység Pártjának koszorúját, Kállay Miklós földművelésügyi miniszter pedig a földművelésügyi minisztérium nevében tett le koszorút. a nemzeti egység győzelme Bács megyében és Szabolcsban Most ejtették meg a törvényhatósági választásokat Bács megyében. A kisorsolt megyebizottsági tagok helyére a csonkamegye huszonnégy községében nagy többséggel a Nemzeti Egység Pártjának jelöltjeit választották meg; egy községben a független kisgazdák listája győzött, kettőben pedig a Kultúrbund listája. Nyíregyházán tegnap történt meg a Szabolcs vármegyei virilis bizottsági tagok megválasztása. A választás a nemzeti egység teljes győzelmével végződött.