Budapesti Közlöny, 1920. augusztus (54. évfolyam, 175-199. szám)

1920-08-07 / 180. szám

Budapest, 1920. 180. szám. Szombat, augusztus 7. KÖZLÖNY. Szerkesztőség: X­VII. kerület, Rákóczi-t út 54. száza.­­ Telefon : József 20—21.­­ Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út Athenacura-épület. Telefon : József 13-01. HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért i­s 80 f., minden további 10 vagy kevesebb szóért 60 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány ára, egyenkint L­K. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Marjánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K GO f. Kétszer vagy többször beiktatva IQO'» engedmény. Előfizetési árak: Egész évre ....................... 360 korona. Félévre............................. 180 korona. Negyedévre ................... 00 korona. Egyes szám ára ............ 2 korona. HIVATALOS SDESZ. Kiskorú W­e­i­s­z Nándor gadányi születésű és illetőségű, csurgói lakos, tanitóképző-intézeti növendék családi nevének » Várhelyi« névre kért átváltoztatása az 1920. évi 46.363/IX. a. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Dravecz Imre taranyi születésű és illető­ségű, ugyanottani lakos, iparos családi nevének »Halász« névre kért átváltoztatása az 1920. évi 47.107/IX. a. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Helyreigazítás. A magyar királyi minisztérium­nak az ország területén levő gépkocsik és motor­­kerékpárok kötelező bejelentésére, valamint azok­nak új forgalmi engedélyiyel és rendszámmal való ellátására vonatkozó 5.397/1920. M. E. számú rendeletéhez. A »Budapesti Közlöny« folyó évi július bó 11-én megjelent 157. számában közzétett fenti rendelet 7. §-a ekként helyesbíttetik: Az 5. §-ban jelzett időben tartandó szak­értői vizsgálatért fizetendő díjak: oly gépkocsik és motorkerékpárok után, amelyeknek az 57.000. 1910. B. M. rendeletben előírt forgalmi enge­délyük már volt, 120 korona; oly gépkocsikért, amelyeknek ily forgalmi engedélyük nem volt, 240 korona; motorkerékpárokért, amelyeknek ily forgalmi engedélyük nem volt, 180 korona.­­ A kereskedelemügyi miniszter a Diószegi Tibor által írt s a wieni »Ember« kiadásában megjelent »Darutoll« című sajtóterméktől a postai szállítás jogát megvonta.­­ A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 61.375/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rende­letével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete ,alapján megengedte, hogy a Mezőgazdasági és Állatforgalmi szövet­kezet szegedi bel. cég az 1919. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1920. évi december hó 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi augusztus hó 4-én 62.171/1920. szám alatt kelt rendeletével a győr—sopron—ebenfurti vasút­társaság a vasútvonala Vulkapordány állomásá­ból kiágazólag Tormafalu és Siklósd községek érintésével a szab. déli vaspályatársaság Lajta­­szentmiklós állomásáig avagy pedig ugyancsak Vulkapordány állomásból kiágazólag Selegd és Petőfalva községek irányában a szab. déli vas­­pályatársaság Nagymarton állomásáig vezetendő szabványos nyomtávú gőzüzemű helyi érdekű vasútvonalra az 1918. évi szeptember hó 6-án 78.263. szám alatt kelt rendelettel kiadott elő­munkálati engedély érvényét a fentebbi rendelet keltétől számítandó további egy év tartamára­­megújította. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter , Wessel Károly budapesti VII. ker. községi felső kereskedelmi iskolai második osztályú tanulót, aki Orosházán (Békés vármegye) 1904. évi május hó 14-én született és izr. vallású, a proletár­diktatúra idejében tanúsított hazaellenes visel­kedése miatt a hazai összes középfokú iskoláb­ót kizárta. 1. ig. biz. 2.847/1920. kb. sz. Hirdetmény. A menekült vármegyei, városi és községi alkal­mazottak részéről követett magatartás elbírálása. A 82.776/1919. számú belügyminiszteri rendelet (1. Belügyi Közlöny 1919. évi 50. szám) értel­mében hivatalból kell vizsgálat tárgyává tenni minden menekült vármegyei, városi és községi alkalmazottal szemben a) a menekülés okait és körülményeit­, külö­nösen abból a szempontból, várjon az alkalma­zott menekülését nem valamely terhére rótt oly cselekmény vagy magatartás idézte-e elő, amely bűnvádi vagy fegyelmi úton való, megtorlást követel, avagy a közszolgálati fedd­etlenséggel össze nem egyeztethető; b) amennyiben megszállás alatt volt vagy még ma is megszállott területről menekült al­kalmazott ügyéről van szó, az alkalmazottnak magatartását abból a szempontból, vájjon az a köztisztviselőtől megkívánható hazafiság köve­telményeinek megfelelt-e; c) az alkalmazottnak az úgynevezett tanács­­köztársaság ideje alatt tanúsított magatartását abból a szempontból, vájjon az nem irányu­lt-e a bolsevizmus szolgálatára (pld. propagandának szóbeli vagy írásbeli kifejtésére stb.), az alkal­mazottaknak terrorizálására, politikai megbíz­hatóság szempontjából való minősítésére, azok közvetett vagy közvetlen üldözésére, ki kell ter­jednie a vizsgálatnak arra is, hogy nem tett-e az alkalmazott nemzetellenes nyilatkozatot, nem tanúsított-e ilyen viselkedést; előnyösebb alkal­mazás kijárásában vagy arra való törekvésben nem vált-e vétkessé olyként, hogy az az illető alkalmazott iránt a bizalom megingatására ve­zethetett ; d) hogy az alkalmazott székhelyének elhagyása (menekülése) óta hol és milyen természetű szol­gálatot vállalt, hol és minő illetményeket vagy díjazást vett fel s e tekintetben tanúsított magatartása nem esik-e az állameszme és a köz­­szolgálat szempontjából kifogás alá? Az idézett rendelet 2. pontjában említett iga­zoló bizottság megalakulván, felhivatnak mind­azok, akik az ország megszállott részeiről elme­nekült bármely vármegyei, városi vagy községi alkalmazott magatartását illetőleg az előbb felso­rolt szempontokból terhelő adat birtokában van­nak, hogy bizonyítékokkal támogatott, olvasható aláírással és pontos lakáscímükkel ellátott fel­jelentésüket jelen hirdetmény közzétételét követő, 15 napon belül a következő címre adják be: Működésükben akadályozott vármegyei, városi és községi alkalmazottak igazoló bizottsága Budapest, belügyminisztérium, Uri­ utca 53. sz. I. emelet. Budapest, 1920. évi julius hó 29-én. Dr. Persay Ferenc s. k.,­ az igazoló bizottság elnöke. A segélyeket a m. kir. honvédelmi miniszter adományozza. A segélyek egyszeri pénzsegély és nem élet­járadék gyanánt adományoztatnak és azok ösz­­szege 600 koronától 1200 koronáig terjed. Az alapítványi kamatjövedelemnek 95%-a a VII. és ennél alacsonyabb rangosztályba tarto­zott tisztek (tisztviselők) özvegyei és árvái részére van fentartva. Egyenlő minősítésű pályázók közül azok ré­szesülnek előnyben, akik anyagi viszonyaikra tekintettel a segélyre legjobban rászorulnak. Az alapítványi segély elnyerését kérő folya­modványok — melyek mellékleteikkel együtt szabályszerűen bélyegzendők — az illetékes katonai nyilvántartó hatóság útján akként ter­­jesztendők elém, hogy azok legkésőbb folyó 1920. évi augusztus hó 31-ig itt beérkezzenek. A nyilvántartó hatóságok a hozzájuk érkező folyamodványokat az elhalálozás igazolása céljá­ból az 1914. évi 163.029/3. számú körrendelettel (Rendeleti Közlöny, Szabályrendeletek 1914. évi 65. sz.) kiadott 1. vagy 2. minta szerinti »Név­jegyzékeket szerelik fel s azokat a fenti határ­időig közvetlenül a honvédelmi minisztérium 21. osztályához terjesztik fel. A pályázati kérvényekhez melléklendő: 1. a házasságkötést igazoló anyakönyvi ki­vonat ; 2. hatósági bizonyítvány arról, hogy az öz­vegy férjének életében attól törvényesen elválva nem volt , hogy férjének elhalálozása óta újból házasságra nem lépett; 3. az árvák születési anyakönyvi kivonata; 4. úgy fiú-, mint leányárváknál a folytatott vagy netalán már bevégzett tanulmányokról, szóló iskolai bizonyítvány, esetleg alkalmaztatá­sukat igazoló bizonyítvány vagy okmány; 5. nyomorék vagy keresetképtelen árváknál hatósági orvosi bizonyítvány a nyomorékság illetve keresetképtelenség mibenlétéről és ennek igazolásául és végül 6. az özvegyek és árvák vagyoni viszonyait részletesen feltüntető hatósági bizonyítvány, amelyben az is feltüntetendő, hogy az özvegy, illetőleg az árvák élveznek-e valamely alapít­ványt, ösztöndíjat, díjmentes ellátást vagy sem. Budapest, 1920. évi julius hó 19-én. Honvédelmi miniszter. 71.479/el­. 21. 1920. szám. Pályázati hirdetmény. A Wolfner Gyula és Társa budapesti cég által létesített alapítvány kamatjövedelméből a folyó 1920. évi szeptember havában több olyan hivatásos (tényleges állományú) honvédtisztnek és tisztviselőnek szűk anyagi helyzetben levő özvegye és árvája lesz segélyben részesíthető, kinek férje, illetőleg atyja a közelmúlt háború tartama alatt esett el vagy hadifáradalmak kö­­vetkezében halt meg. 15.211/1. A. 4. 1920. szám. Pályázati hirdetés (az állami erdőőri és vadőri iskolák tanulóinak felvétele ügyében). Az állami erdőőri és vadőri iskoláknak az a céljuk, hogy az 1879 : XXXI. t.-c. értelmében teljesítendő erdőőri s egyszersmind a vadőri teendők végzésére rendszeres iskolai s főképen gyakorlati oktatás útján alkalmas egyéneket neveljenek. Ilyen állami erdőőri és vadőri iskola az 1920/21. tanévre Királyhalmán u. p. Szeged 5. (Csongrád megye) nyílik meg. Az ebben az erdőőri és vadőri iskolában az 1920. év szeptember havában megnyíló egyéves tanfolyamra — részint állami ellátás mellett, részint saját költségen —­20 tanuló vehető fel a következő szabályok szerint: 1. A tanulók felvétele az erdőőri és vadőri iskolába a most hirdetett pályázat útján tör­ténik. 2. A pályázó által sajátkezűleg irt és kellően felszerelt kérvényt az 1920. évi augusztus hó 15-k ás mellett iBM&bQS Ml küldeni.

Next