Budapesti Közlöny, 1922. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1922-09-01 / 200. szám
2 A jelölés előadmány alapján történik. Az előadói tisztet az érdekelt intézet első tisztviselője, kezdő állások betöltésénél kívüle még a szakmájánál fogva legközelebbről érdekelt tanár látja el. A jelölést a tudományos és a közigazgatási tisztviselői karra és a tudományos és műszaki segédszemélyzetre nézve a szaktanács eszközli (a 2. utolsóelőtti bekezdése és a 3. §, 2. pontja, a 4. §. 1., 2. és 3. pontja) az intézetek első tisztviselőinek és a Nemzeti Múzeum osztályai vezetőinek kivételével, kikre nézve a jelölés az igazgatótanács ’’hatáskörébe tartozik. A kinevezés, illetve a kinevezésre való előterjesztés joga a vallás- és közoktatásügyi minisztertilleti, aki azonban csak a Tanács által jelölt egyént nevezhet ki vagy hozhat javaslatba, egyébként csak a visszautasítás joga illeti meg. Ha azonban az intézet első tisztviselőjét megillető vétójognak másodízben történt alkalmazása következtében jelölés nem jöhetett létre, az illető állásra nézve a kinevezés, illetve az előterjesztéstétel teljes joga a vallás- és közoktatásügyi miniszterre háramlik. Az egyéb közigazgatási alkalmazottakat ellenben az intézet első tisztviselőjének előterjesztésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter a Tanács "közbejötte nélkül nevezi ki. 6 §• 1 A könyvtárnoki, isvéllárnoki és múzeumi tisztviselői gyakorlati tanfolyam és szakvizsga. A 4. §-ban szabályozott elméleti minősítésen felül a könyvtárnoki, levéltárnoki és múzeumi tudományos tisztviselői szakképzés és gyakorlati minősítés rendezése végett a vallás- és közoktatásügyi miniszter az intézetek személyzetének és gyűjteményeinek felhasználásával, továbbá az intézet kötelékén kívül álló szakemberek bevonásával gyakorlati tanfolyamot szervezhet és szakvizsgálatot rendszeresíthet. A törvény életbelépte előtt három évvel s azután alkalmazott tudományos tisztviselők kötelesek a tanfolyamot látogatni és a záróvizsgát, mely egyben gyakorlati szakvizsga, sikeresen letenni- Aki e kötelességének két év alatt nem felel meg, a szolgálatból elbocsátandó. A tudományos és műszaki segédszemélyzet gyakorlati kiképzésének, ügyét a szervezeti szabályzatok (3. §, 8. pont és 11. §. III. pont) rendezik. A meddőség és a megférhetetlenség. Meddőnek tekintendő az a tisztviselő, aki a gondjaira bízott gyűjtemény anyagának könyvtári, levéltári, illetve muzeális és tudományos feldolgozása terén huzamosabb időn át nem fejt ki eredményes tevékenységet. Megférhetetlennek kell tekinteni azt, aki valamely intézet belbékéjét olyan mértékben bontja meg, hogy a társaival való eredményes együttműködést ezzel lehetetlenné teszi. Ma a Tanács valakire nézve a meddőséget, illetve a megférhetetlenséget megállapítja, szabályszerű elbánásban részesítése iránt a vallás- és közoktatásügyi miniszternek előterjesztést tesz. 8. §. A korhatár. Meddőség és megférhetlenség eseteit kivéve az intézetek tudományos tisztviselői hivatalból csakis 70. életévük betöltésével nyugdíjazhatók. Jogában áll azonban a miniszternek a Tanács előterjesztésére a magyar tudományosság kimagasló alakjait 70. életévük betöltése után is állásukban megtartani, de az ily tisztviselők számfelettivé válnak ésállásuk betölthető. Az Országos Levéltár. Az Országos Levéltár tudományos intézet, melyünk hivatása, hogy 1. levéltári anyagát szakszerűen őrizze, gondozza rendezze és gyarapítsa, rendszeresen tanulmányozza, tudományosan ismertesse és kiadja, a tudományos kutatásokat végző feleknek erre az engedélyt megadja s ő’ki szakszerű útbaigazításokkal ellássa ; a történelmi megvilágítást igénylő kérdésekben a magyar államnak tudományos szakvéleményeket adjon; 3. nemességig ügyekben szakvéleményt adjon; . az át, oltott iratokról hiteles másolatot készítsen. . .{ib!J- batolgoknak és hivataloknak pta‘t, melyek kevesek és ennél régebbi keletűek. [* *• P°ntbRn felsorolt levéltári anyag között 11 §• Vegyes és átmeneti rendelkezések. I. Az Országos Levéltár, a Nemzeti Múzeum és az Egyetemi Könyvtár által az őrizetükben levő iratokról kiállított másolatok hiteles másolatok természetével bírnak. II. Ha valaki az Országos Magyar Gyűjteményegyetem tudományos tisztviselő karába a Magyar Történelmi Társulat Bécsi Tudományos Intézetétől vagy a Római Magyar Történeti Intézettől neveztetik ki, amely intézeteknél töltött idő az 1912 . LIIV. törvénycikk határozmányai szerint beszámításra nem alkalmas, a vallás- és közoktatásügyi miniszter a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával az illető részére a kinevezéskor biztosíthatja azt, hogy a főiskolai képzettség megszerzésétől a fent említett tudományos tisztviselői karba történt kineveztetésig eltelt idő vagy annak egy meghatározott része az ellátás megállapításánál az 1912 : LXV. törvénycikk értelmében beszámolható szolgálati időhöz hozzá fog számíttatni. A jelen szakasz alapján hozzászámítható időnek tartamát a polgári időszámítás szerint kell meghatározni és az tíz évet meg nem haladhat. III. Az első szervezéskor a Tanácsnak tanár- és műértő tagjait (2. §. 2. és 3. pontja) a vallás- és közoktatásügyi miniszter előzetes jelölés nélkül hívja meg s első alkalommal a Tanács szervezeti és ügyviteli szabályzatát is rendeleti uton maga állapítja meg (3. §. 8. pont). IV. Ha a vallás- és közoktatásügyi miniszter a Tanács munkálatainak megindulása után a Tanács elnökségétől visszavonul (2. §. második bekezdése), az elnököt a Tanács előterjesztésére az első öt évi időköz hátralévő részére nevezi ki. V. E törvény életbeléptétől számított öt év alatt a tudományos tisztviselői karba való kinevezésre minősít a középiskolai tanári oklevél is (L !)AT. Az intézetek személyzetének összlétszámba való egyesítése (4. 8. utolsó bekezdése) alkalmával a vallás- és közoktatásügyi miniszter a tudományos tisztviselői karra vonatkozólag az illető tisztviselők tudományos és szolgálati érdemeire való tekintettel rangsort készíttet és itt az esetleges helyesbítéseket foganatosítja. E rangsor megállapítása alkalmával a vallás- és közoktatásügyi miniszter a személyzet bármely tagját szabályszerű elbánás alá vonhatja. ATT. A törvény 1. §-ában felsorolt közgyűjtemények ingatlanainak és ingóságainak az Országos Magyar Gyűjteményegyetemre való átruházása, továbbá a Gyűjteményegyetem javára tett adományok és hagyományok vagyonátruházási illeték alá nem esnek. Akii. A vidéki közgyűjtemények ügyeinek rendezéséről a vallás- és közoktatásügyi miniszter köteles külön törvényjavaslatot anemzetgyűlés (országgyűlés) elé terjeszteni. IX. A törvény életbeléptével hatályukat vesztik a vele ellentétes összes jogszabályok s ezek sorában az 1883. évi I. t.-c. 13. §-ának az Országos Levéltárra vonatkozó rendelkezései is. 12 §. Végrehajtási záradék. E törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter bizatik meg. E törvénycikk kihirdetését ezennel elrendelem, e törvénycikket mint a nemzet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Budapesten, ezerkilencszázhuszonkettedik évi augusztus hó harmincadik napján. Horthy Miklós s. k. Magyarország kormányzója, Gróf Bethlen István s. k., m. tár. miniszterelnök. " (P. H.) 1922. ÉVI XX. TÖRVÉNYCIKK a nyomdatermékek tudományos célokra szolgáló köteles példányainak beszolgáltatásáról szóló 1897. évi XLI. t.-c. kiegészítéséről. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1922. évi szeptember hó 1. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta: 1. §. Az 1897. évi XLI. t.-c. 1. §-ának első bekezdése következőképen módosittatik: A Magyarországon nyomtatott, gépi sokszorosítás utján készült nyomdatermékekből a nyomtató tudományos célokra három példányt tartozik ingyen beszolgáltatni, és pedig: 1. egy példányt a Magyar Nemzeti Múzeumnak, 2. egy példányt a Magyar Tudományos Akadémiának, 3. egy példányt a Nemzetgyűlés (Képviselőház) könyvtárának. 2. §. A nemzetgyűlés (képviselőházi könyvtáránának beszolgáltatandók a gépi sokszorosítás útján kötetes vagy füzetes alakban kiadott, önálló vagy fordított a) jog- és államtudományi művek (politika, alkotmánytörténet és tételes közjog, közigazgatási és pénzügyi jog, nemzetgazdaságtan és pénzügytan, anyagi és alaki magán- és büntetőjog, jogbölcselet, statisztika), c) az egyén, a társadalom, az egyház és a közület (állam, vármegye, község) bárminő erkölcsi, szellemi, gazdasági vagy egyéb életnyilvánulásával, tevékenységével, jelenségével foglalkozó művek, az orvostudományi munkák kivételével, ellenben ideszámítva a röpirat-irodalmat is, c) történeti, föld- és néprajzi művek és térképek, az elemi és népoktatás céljait szolgáló tankönyvek és vezérfonalak kivételével, (l) a nagyobb könyvtárak címjegyzékei, c) szótárak, enciklopédiák, t évkönyvek, cím- és névtárak. 3. §. Az 1897. évi XLI. t.-c. 1. §-ának második bekezdése, valamint 2—18. §-ai érvényben hagyatnak azzal a kiegészítéssel, hogy az 5—14. §-ok rendelkezései a Nemzetgyűlés (Képviselőház) könyvtárára is kiterjesztetnek. 4. §. A vallás- és közoktatásügyi és az igazságügyi miniszterek felhatalmaztatak, hogy a nemzetgyűlés (képviselőház) elnökének átiratára a 2. §-ban felsorolt csoportokat megfelelő újabbakkal rendeleti úton bővíthessék vagy esetleg megszoríthassák. 5. §. Jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba s végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi és az igazságügyi miniszterek bízatnak meg. E törvénycikk kihirdetését ezennel elrendelem, e törvénycikket, mint a nemzet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kell Budapesten, ezerkilencszázhuszonkettedik évi augusztus hő harmincadik napján. Horthy Miklós s. k., Magyarország kormányzója. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök. (P. H.) Budapest, Közlöny 1922 szeptember A leendő további megőrzés végett át kell adni az Országos Levéltárnak. Az átadásnak és a szükségessé váló selejtezésnek módozatait az Országos Levéltár meghallgatása után a minisztérium külön rendelettel szabályozza. A 2. pontban felsorolt tudományos szakvéleményt az Országos Levéltártól csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter közvetítésével lehet kérni. Ha a tudományos szakvélemény szükségessége tekintetében a vallás- és közoktatásügyi és más érdekelt miniszter között nézeteltérés merül fel, a minisztertanács határoz. A 3. és 4. pontban felsorolt tennivalókat az Országos Levéltár a vallás- és közoktatásügyi miniszter által rendeleti úton megállapítandó díjak lefizetése ellenében látja el. Az ekként befolyó öszszegek az Országos Levéltári Alapba utalandók, mely az Országos Levéltár tudományos feladataira fordítandó (3. §, 11. pont), 10. §. Jogfentartás a budapesti tudományegyetem javára. E törvény a budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetem, könyvtárára nézve csak abban az esetben nyer alkalmazást, ha ehhez az egyetem hozzájárul. Ha ez alapon az Egyetemi Könyvtár a Tanács fennhatósága alá helyeztetik (1. ij. 5. pont), ez a körülmény a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemnek a könyvtárhoz való egyéb jogait nem érinti.