Budapesti Közlöny, 1930. június (64. évfolyam, 124-146. szám)
1930-06-01 / 124. szám
1930 junius 1. Budapesti Közlöyy nincsenek, a községi állatjegyzék érvényességi tartamára, mely az Állategészségügyi Határozmányok 9. cikkének 2. pontja szerint legfeljebb 30 napra terjedhet, vámkezeltetnek. A vámkezelés hatálya megújított állatjegyzékek alapján további 30 napra kiterjeszthető. A másik Szerződő Fél határkerületében hét napon túl, esetleg hat hónapig, legeltetett állatok tulajdonosa (bevallója) köteles ezeknek az állatoknak a származási határkerületbe való visszatérését bejelenteni ugyanazoknak a vámhatóságoknak, amelyek az állatokat előző határátlépésük alkalmával vámkezelték. A vámhatóságok, meggyőződvén a visszatérő állatok azonosságáról, ezeket újból vámkezelik és ennek megtörténte után visszaszolgáltatják az állatokért letétbe helyezett vámbiztosítékot. A hat havi időtartam az állatok kivitelekor eszközölt vámkezelés napjával kezdődik. A naponta, vagy egy heti időtartamra legelőre hajtott állatoknak minden határátlépését (kilépést és visszahajtást) a tekintetbejövő határátlépési útvonal ellenőrzésére hivatott közegek a legelőállatjegyzék hátlapján feljegyezni kötelesek. A másik Szerződő Fél területén legeltetett állatokat ottartózkodásuk alatt elidegeníteni nem szabad. A másik állam területén elpusztult, vagy kényszerűségből levágott minden állatról állatorvosi bizonyítványt vagy a legelő fekvése szerint illetékes községi elöljáróságról bizonylatot kell a vámhatóságnak bemutatni. A legelőn kényszerűségből levágott állatok húsa és bőre úgy a kivitelben, mint a bevitelben vámmentes abban az esetben, ha a tulajdonos (bevalló) az illetékes községi elöljáróság bizonyítványával a vámhivatalnál beigazolja, hogy ■ezek a termékek a legelőállatjegyzékben felsorolt és kényszerűségből levágott állatok valamelyikétől származnak. Hasonlóképen vám- és illetékmentesen szállítható vissza a származási határkerületbe azoknak a legelőn elpusztult állatoknak a bőre, amelyek az Állategészségügyi Határozmányok 2. cikkében megállapított származási és egészségügyi bizonyítvánnyal el vannak látva. Abban az esetben, ha a másik állam területén fekvő legelőre hajtott állatok hat hónapon belül nem térnek vissza, vagy ha a legelőállatjegyzékben felsorolt állatok nem együttesen hajtatnak vissza a származási határkerületbe és a hiány kellőképen igazolva nincsen, a vámhatóságok az érvényben levő vonatkozó autonóm rendelkezéseik szerint járnak el. 7. §határozmányok 3. cikkének 1. pontjában, továbbá a 4. és 5. cikkben említett állatok, amelyek a kisebb határszéli forgalom keretén belül hajtatnak az egyik határkerületből a másik határkerületbe, egészségi állapotukra nézve az Állategészségügyi Htárományok 9. cikkében megállapítottódon ellenőriztetnek. 8. §• Azok a kettősbirtokosok (bérlők), akik a jelen Jegyzőkönyv 3. számú függelékében felsorolt III. osztályú határátlépési útvonalak valamelyikét használják, a természetes trágyát ezen vám- és ületékmentesen szállíthatják határbirtokuk termőképességének fokozásához szükséges mennyiségben. 9. §. A Határozmányok 6. cikkében rendszeresített „Határszéli útiigazolvány“-ok, amelyek a határkerületbeli lakosoknak okmányul szolgálnak a kisebb határszéli forgalom számára engedélyezett kedvezmények igénybevételéhez, a jelen Jegyzőkönyv 4. számú függelékét képező, Magyarországon világos-zöld, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban pedig sötét-kék színü fedőlappal borított, mintában állapíttatnak meg. 10. §. A Határozmányok 7. cikkében a mesgye- és határbirtokosoknak (bérlőknek) a kettősbirtokok számára biztosított kedvezmények igénybevételére jogosító okmányul rendszeresített „Különleges határszéli útiigazolványok“ a jelen Jegyzőkönyvnek 5. számú függelékében foglalt, Magyarországon rózsaszínű, a Szerb- Horvát-Szlovén Királyságban pedig szürke fedőlappal borított, mintában állapíttatnak meg. A „Különleges határszéli utiigazolvány“-okat ugyanazok a hatóságok állítják ki, amelyek a „Határszéli utiigazolvány‘-ok kiállítására jogosultak, ezeket azonban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban az illetékes vámhivatallal, a Magyar Királyságban pedig a határszakasz szerint illetékes vámőrségi alakulatokkal is láttamoztatni kell. A kettősbirtokok tulajdonosai (bérlői) „Különleges határszéli vízigazolvány“-okkal a Határozmányok 7. cikkének második bekezdésében megállapított és az illetőknek kettősbirtokosi (bérlői) voltát igazoló hatósági bizonylat alapján látattnak el. Ezek a bizonylatok szóbeli kérelem alapján állíttatnak ki mentesen mindennemű illetéktől és bélyegtől ama községi elöljáróság részéről, amelynek kataszteri területén a tekintetbejövő kettősbirtok fekszik. A községi elöljáróságok költség címén az említett és jelen Jegyzőkönyv 6. számú függelékében megállapított minta szerint kiállítandó bizonylatokért csak az ezek kiállítására szolgáló nyomtatványok előállítási árát szedhetik be. Az előző bekezdésben rendszeresített bizonylatokból egy és ugyanazon kettős birtokról csak egy bizonylatot és ennek folytán csak egy „Különleges határszéli útigazolvány“-t lehet kiállítani. A „Különleges határszéli útiigazolvány“-ok csak az említett bizonylatok alapján állíttatnak ki. A határvonal által kettészelt birtokok (mesgyebirtokok) tulajdonosai (bérlői) részére kiállított „Különleges határszéli utiigazolvány“-ok a borítólapot átlósan keresztező vörös sávval jelöltetnek meg. A „Különleges határszéli utiigazolvány“-ban a kiállító hatóságok a kiállítás alkalmával bejegyzik az erre a célra szolgáló oldalra a kettősbirtokos (bérlő) családtagjai és személyzete (cselédség, alkalmazottak, munkások) részére kiadott „Határszéli utiigazolványok“-at. Ezeknek a „Határszéli utiigazolvány-aiban viszont bejegyeztetnek a vonatkozó „Különleges határszéli utiigazolvány“-nak száma és tulajdonosának vezeték meg utóneve. Abból a célból, hogy a kettősbirtokosokról nyilvántartás álljon rendelkezésre, a két Szerződő Félnek ama hatóságai, amelyek a „Különleges határszéli útiigazolványok“ kiállítására jogosultak, a következő év december havában pontos kimutatást kötelesek készíteni azokról a birtokokról, amelyek hatásköri területükön fekszenek és tulajdonosai (bérlői) a másik Szerződő Fél alattvalói és ezeket a kimutatásokat még ugyanabban a hónapban közvetlen úton kölcsönösen kicserélni. Az ezekben a kimutatásokban évközben beálló változásokat az említett hatóságok minden év december havában közlik egymással. Ezeket a kimutatásokat, amelyek mintájául a jelen Jegyzőkönyv 7. számú függeléke szolgál, a kiállító hatóság aláírásával látja el. 11. §. A Határozmányok 9. cikkében rendszeresített „Alkalmi uíilapok“-nak, amelyek a határkerületbeli lakosokat feljogosítják arra, hogy a másik Szerződő Fél határkerületében legfeljebb három napig tartózkodhassanak, a jelen Jegyzőkönyv I. számú függeléke szolgál mintául azzal, hogy azoknak színre nézve Magyarországon világossárgáknak, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban pedig fehéreknek kell lenniök. Az „Alkalmi útilap“-ok kiállítására az alább felsorolt hatóságok illetékesek . A Magyar Királyság határkerületében a rendőrkapitányságok vagy határszéli rendőrkirendeltségek vezetői a székhelyükön lakó személyek részére , a többi községek lakói részére a területileg illetékes elsőfokú közigazgatási hatóságok vezetői és kivételesen ama határmenti községek lakói részére, akiknek személyforgalmi ellenőrzésével vámőrségi alakulatok vannak megbízva, ezeknek az alakulatoknak tiszti vezetői. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság határkerületében az államrendőri biztosságok főnökei és azokban a kerületekben, ahol ilyenek nincsenek, az elsőfokú közigazgatási hatóságok vezetői. A határt „Alkalmi útilap“-pal (menet és jövet) csak a jelen Jegyzőkönyv 3. számú függelékében felsorolt I. és II. osztályú határátlépési útvonalakon szabad átlépni. Azt az útvonalat, amelyen a határátlépés történhetik, az „Alkalmi utilap“ban fel kell tüntetni. Az „Alkalmi utilap“-ok kiállítása és láttamozása díjmentesen történik. „Alkalmi utilap“-ot csak sürgős és fontos esetekben szabad kiállítani, ilyenek : családi haláleset vagy súlyos betegség, továbbá a másik állam határkerületében székelő hatóság által kiadott sürgős idézés halasztást nem tűrő ügyben, amikor a meg nem jelenés súlyos anyagi kockázattal jár. Az „Alkalmi útilap“-okat önként értedődőleg csak olyan személyek részére lehet kiadni, akik a „Határszéli útiigazolvány“ elnyerésére nézve a Határozmányok 6. cikkének utolsó bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelnek. Nem láthatók el „Alkalmi útilap“-pal oly személyek, akiktől a „Határszéli útiigazolvány“, illetve a „Különleges határszéli utiigazolvány“ kiadása vagy láttamozása megtagadható, vagy akiknek ilyen okmánya bevonatott vagy érvényteleniítetett. 12. §. „Határszéli utiigazolvány“-nyal, „Különleges határszéli utiigazolvány“-nyal és „Alkalmi utilap ”-pal sem állami vagy önkormányzati közigazgatási tisztviselők, sem tényleges katonai szolgálatot teljesítő egyének el nem láthatók. 13. §. A kiállító hatóság a „Határszéli útiigazolvány“-okat a Határozmányok 20. cikkének második bekezdésében foglaltak értelmében való láttamozás végett a másik Szerződő Fél illetékes hatóságához a határellenőrző szervek útján hivatalból és költségmentesen juttatja el. Ezek a szervek Magyarországon a vámőr őrsök (vámőrség), a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban pedig a vámellenőrző őrsök (Odelci Financijske Kontrole). A „Határszéli útiigazolvány“-okat láttamozásuk után az illetékes hatósághoz ugyanezen az úton kell visszajuttatni. Az újonnan kiállított „Határszéli utiigazolvány“-ok csak a lejárt útiigazolványok ellenében kézbesíthetők. A „Határszéli utiigazolvány“-ok minden év január 1-ével 6 havi időtartamra állíttatnak ki és a kiállítási év július 1-én ugyanannyi időre meghosszabbíthatók ; meghosszabbítás esetén ugyanaz az utiigazolvány a kiállítási évnek mind a tizenkét hónapjára érvényes. A „Határszéli utiigazolvány“-okat a Határozmányok 11. cikke értelmében csak az a hatóság vonhatja be, amely azokat kiállította. Abban az esetben, ha azok a feltételek, amelyek alapján a másik állam hatósága valamely „Határszéli útiigazolvány“-t láttamozott, módosulnak, ez a hatóság csak a saját láttamozási záradékát hatálytalaníthatja, érvényen kívül helyezvén ezzel az utiigazolványnak ama jogosítványát, melynek alapján tulajdonosa a tekintetbejövő állam területére léphet. Ezek a hatóságok kötelesek ilyen esetekben a láttamozás hatálytalanítása útján érvénytelenített utiigazolvány a másik Szerződő Fél kiállító hatóságához visszajuttatni és ezzel egyidejűen — írásban és a jelen cikk első bekezdésében szabályozott hivatalos úton — a láttamozás hatálytalanításának okairól azt tájékoz tatni. Amikor az említett módon hatálytalanított „Határszéli útiigazolvány“ tulajdonosa ellen eljárás indult meg, melyből kifolyólag az a másik Szerződő Fél területén letartóztatásba helyeztetett, ezt a körülményt az előző bekezdésben említett értesítésben ugyancsak közölni kell. 14. §. A jelen Jegyzőkönyv 13. Cikkének a „Határszéli átiigazolvány“-okat illető rendelkezései értelem szerint a „Különleges határszéli utiigazolvány“-okra is vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy az utóbbi utiigazolványok, mivel ezek érvénye egy évre szól, évenként újíttatnak meg. A kiállításukkal és láttamozásukkal járó munkálatokat minden év február 15-éig, az új utiigazolványoknak a lejártakkal való kicserélését pedig legkésőbb minden év március 1-ig be kell fejezni. 15. §: A határ rendszeres átlépésére engedélyezett útvonalakat a „Határszéli útiigazolvány“-ban vagy „Különleges határszéli utiigazolvány“ban fel kell tüntetni. ”