Budapesti Közlöny, 1930. június (64. évfolyam, 124-146. szám)

1930-06-01 / 124. szám

1930 junius 1. Budapesti Közlö­yy nincsenek, a községi állat­jegyzék érvényességi tartamára, mely az Állategészségügyi Határoz­­mányok 9. cikkének 2. pontja szerint legfeljebb 30 napra terjedhet, vámkezeltetnek. A vám­kezelés hatálya megújított állatjegyzékek alapján további 30 napra kiterjeszthető. A másik Szerződő Fél határkerületében hét napon túl, esetleg hat hónapig, legeltetett állatok tulajdonosa (bevallója) köteles ezeknek az álla­toknak a származási határkerületbe való vissza­térését bejelenteni ugyanazoknak a vámható­ságoknak, amelyek az állatokat előző határ­­átlépésük alkalmával vámkezelték. A vámható­ságok, meggyőződvén a visszatérő állatok azo­nosságáról, ezeket újból vámkezelik és ennek megtörténte után visszaszolgáltatják az állatok­ért letétbe helyezett vámbiztosítékot. A hat havi időtartam az állatok kivitelekor eszközölt vámkezelés napjával kezdődik. A naponta, vagy egy heti időtartamra legelőre hajtott állatoknak minden határátlépését (ki­lépést és visszahajtást) a tekintetbejövő határ­átlépési útvonal ellenőrzésére hivatott közegek a legelőállatjegyzék hátlapján feljegyezni kötelesek. A másik Szerződő Fél területén legeltetett állatokat ottartózkodásuk alatt elidegeníteni nem szabad. A másik állam területén elpusztult, vagy kényszerűségből levágott minden állatról állat­orvosi bizonyítványt vagy a legelő fekvése szerint illetékes községi elöljáróságról bizonylatot kell a vámhatóságnak bemutatni. A legelőn kényszerűségből levágott állatok húsa és bőre úgy a kivitelben, mint a bevitelben vámmentes abban az esetben, ha a tulajdonos (bevalló) az illetékes községi elöljáróság bizo­nyítványával a vámhivatalnál beigazolja, hogy ■ezek a termékek a legelőállatjegyzékben felsorolt és kényszerűségből levágott állatok valamelyi­kétől származnak. Hasonlóképen vám- és illetékmentesen szállít­ható vissza a származási határkerületbe azoknak a legelőn elpusztult állatoknak a bőre, amelyek az Állategészségügyi Határozmányok 2. cikkében megállapított származási és egészségügyi bizo­nyítvánnyal el vannak látva. Abban az esetben, ha a másik állam területén fekvő legelőre hajtott állatok hat hónapon belül nem térnek vissza, vagy ha a legelőállatjegyzék­ben felsorolt állatok nem együttesen hajtatnak vissza a származási határkerületbe és a hiány kellőképen igazolva nincsen, a vámhatóságok az érvényben levő vonatkozó autonóm rendel­kezéseik szerint járnak el. 7. §h­atároz­m­ányok 3. cikkének 1. pontjában, továbbá a 4. és 5. cikkben említett állatok, amelyek a kisebb határszéli forgalo­m keretén belül hajtatnak az egyik határkerületből a másik határkerületbe, egészségi állapotukra nézve az Állategészségügyi Htárom­ányok 9. cikké­ben megállapított­ódon ellenőriztetnek. 8. §• Azok a kettősbirtokosok (bérlők), akik a jelen Jegyzőkönyv 3. számú függelékében fel­sorolt III. osztályú határátlépési útvonalak vala­melyikét használják, a természetes trágyát ezen vám- és ületékmentesen szállíthatják határ­birtokuk termőképességének fokozásához szük­séges mennyiségben. 9. §. A Határozmányok 6. cikkében rendszeresített „Határszéli ú­tiigazol­vány“-ok, amelyek a határ­­kerületbeli lakosoknak okmányul szolgálnak a kisebb határszéli forgalom számára engedélyezett kedvezmények igénybevételéhez, a jelen Jegyző­könyv 4. számú függelékét képező, Magyar­­országon világos-zöld, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban pedig sötét-kék színü fedőlappal borított, mintában állapíttatnak meg. 10. §. A Határozmányok 7. cikkében a mesgye- és határbirtokosoknak (bérlőknek) a kettős­­birtokok számára biztosított kedvezmények igénybevételére jogosító okmányul rendszeresí­tett „Különleges határszéli útiigazolványok“ a jelen Jegyzőkönyvnek 5. számú függelékében foglalt, Magyarországon rózsaszínű, a Szerb- Horvát-Szlovén Királyságban pedig szürke fedő­lappal borított, mintában állapíttatnak meg. A „Különleges határszéli utiigazolvány“-okat ugyanazok a hatóságok állítják ki, amelyek a „Határszéli u­tiigazol­vány­‘-ok kiállítására jogo­sultak, ezeket azonban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban az illetékes vámhivatallal, a Magyar Királyságban pedig a határszakasz szerint illeté­kes vámőrségi alakulatokkal is láttamoztatni kell. A kettősbirtokok tulajdonosai (bérlői) „Külön­leges határszéli vízigazolvány“-okkal a Határoz­mányok 7. cikkének második bekezdésében megállapított és az illetőknek kettősbirtokosi (bérlői) voltát igazoló hatósági bizonylat alapján látattnak el. Ezek a bizonylatok szóbeli kérelem alapján állíttatnak ki mentesen mindennemű illetéktől és bélyegtől ama községi elöljáróság részéről, amelynek kataszteri területén a tekin­tetbejövő kettősbirtok fekszik. A községi elöl­járóságok költség címén az említett és jelen Jegyzőkönyv 6. számú függelékében megállapított minta szerint kiállítandó bizonylatokért csak az ezek kiállítására szolgáló nyomtatványok előállítási árát szedhetik be. Az előző bekezdésben rendszeresített bizony­latokból egy és ugyanazon kettős birtokról csak egy bizonylatot és ennek folytán csak egy „Külön­leges határszéli útigazolvány“-t lehet kiállítani. A „Különleges határszéli útiigazolvány“-ok csak az említett bizonylatok alapján állíttatnak ki. A határvonal által kettészelt birtokok (mesgye­­birtokok) tulajdonosai (bérlői) részére kiállított „Különleges határszéli utiigazolvány“-ok a borítólapot átlósan keresztező vörös sávval jelöl­tetnek meg. A „Különleges határszéli utiigazolvány“-ban a kiállító hatóságok a kiállítás alkalmával bejegyzik az erre a célra szolgáló oldalra a kettősbirtokos (bérlő) családtagjai és személyzete (cselédség, alkalmazottak, munkások) részére kiadott „Határszéli utiigazolványok“-at. Ezeknek a „Határszéli utiigazolvány­-aiban viszont beje­gyeztetnek a vonatkozó „Különleges határszéli utiigazolvány“-nak száma és tulajdonosának vezeték meg utóneve. Abból a célból, hogy a kettő­sbirtokosokról nyilvántartás álljon rendelkezésre, a két Szerződő Félnek ama hatóságai, amelyek a „Különleges határszéli útiigazolványok“ kiállítására jogosul­tak, a következő év december havában pontos kimutatást kötelesek készíteni azokról a bir­tokokról, amelyek hatásköri területükön fek­szenek és tulajdonosai (bérlői) a másik Szerződő Fél alattvalói és ezeket a kimutatásokat még ugyanabban a hónapban közvetlen úton kölcsö­nösen kicserélni. Az ezekben a kimutatásokban évközben beálló változásokat az említett ható­ságok minden év december havában közlik egymással. Ezeket a kimutatásokat, amelyek mintájául a jelen Jegyzőkönyv 7. számú függeléke szolgál, a kiállító hatóság aláírásával látja el. 11. §. A Határozmányok 9. cikkében rendszeresített „Alkalmi uíilapok“-nak, amelyek a határkerület­­beli lakosokat feljogosítják arra, hogy a másik Szerződő Fél határkerületében legfeljebb három napig tartózkodhassanak, a jelen Jegyzőkönyv I. számú függeléke szolgál mintául azzal, hogy azoknak színre nézve Magyarországon világos­sárgáknak, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban pedig fehéreknek kell lenniök. Az „Alkalmi útilap“-ok kiállítására az alább felsorolt hatóságok illetékesek . A Magyar Királyság határkerületében a rendőr­kapitányságok vagy határszéli rendőrkirendelt­ségek vezetői a székhelyükön lakó személyek részére , a többi községek lakói részére a terü­letileg illetékes elsőfokú közigazgatási hatóságok vezetői és kivételesen ama határmenti községek lakói részére, akiknek személyforgalmi ellen­őrzésével vámőrségi alakulatok vannak meg­­­bízva, ezeknek az alakulatoknak tiszti vezetői. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság határkerü­letében az államrendőri biztosságok főnökei és azokban a kerületekben, ahol ilyenek nincsenek, az elsőfokú közigazgatási hatóságok vezetői. A határt „Alkalmi útilap“-pal (menet és jövet) csak a jelen Jegyzőkönyv 3. számú függelékében felsorolt I. és II. osztályú határátlépési útvona­lakon szabad átlépni. Azt az útvonalat, amelyen a határátlépés történhetik, az „Alkalmi utilap“­­ban fel kell tüntetni. Az „Alkalmi utilap“-ok kiállítása és láttamo­­zása díjmentesen történik. „Alkalmi utilap“-ot csak sürgős és fontos esetekben szabad kiállítani, ilyenek : családi haláleset vagy súlyos betegség, továbbá a másik állam határkerületében székelő hatóság által kiadott sürgős idézés halasztást nem tűrő ügyben, amikor a meg nem jelenés súlyos anyagi kocká­zattal jár. Az „Alkalmi útilap“-okat önként értedődőleg csak olyan személyek részére lehet kiadni, akik a „Határszéli útiigazolvány“ elnyerésére nézve a Határozmányok 6. cikkének utolsó bekez­désében megállapított feltételeknek megfelelnek. Nem láthatók el „Alkalmi útilap“-pal oly szemé­lyek, akiktől a „Határszéli útiigazolvány“, illetve a „Különleges határszéli utiigazolvány“ kiadása vagy láttamozása megtagadható, vagy akiknek ilyen okmánya bevonatott vagy érvénytelenií­­tetett. 12. §. „Határszéli utiigazolvány“-nyal, „Különleges határszéli utiigazolvány“-nyal és „Alkalmi uti­­lap ”-pal sem állami vagy önkormányzati köz­­igazgatási tisztviselők, sem tényleges katonai szolgálatot teljesítő egyének el nem láthatók. 13. §. A kiállító hatóság a „Határszéli útiigazol­­vány“-okat a Határozmányok 20. cikkének második bekezdésében foglaltak értelmében való láttamozás végett a másik Szerződő Fél ille­tékes hatóságához a határellenőrző szervek útján hivatalból és költségmentesen juttatja el. Ezek a szervek Magyarországon a vámőr őrsök (vámőrség), a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban pedig a vámellenőrző őrsök (Odelci Financijske Kontrole). A „Határszéli útiigazolvány“-okat láttamozásuk után az illetékes hatósághoz ugyan­ezen az úton kell visszajuttatni. Az újonnan kiállított „Határszéli utiigazol­vány“-ok csak a lejárt útiigazolványok ellenében kézbesíthetők. A „Határszéli utiigazolvány“-ok minden év január 1-ével 6 havi időtartamra állíttatnak ki és a kiállítási év július 1-én ugyanannyi időre meghosszabbíthatók ; meghosszabbítás esetén ugyanaz az utiigazolvány a kiállítási évnek mind a tizenkét hónapjára érvényes. A „Határszéli utiigazolvány“-okat a Határoz­mányok 11. cikke értelmében csak az a hatóság vonhatja be, amely azokat kiállította. Abban az esetben, ha azok a feltételek, amelyek alapján a másik állam hatósága valamely „Határ­széli útiigazolvány“-t láttamozott, módosulnak, ez a hatóság csak a saját láttamozási záradékát hatálytalaníthatja, érvényen kívül helyezvén ezzel az utiigazolványnak ama jogosítványát, melynek alapján tulajdonosa a tekintetbejövő állam területére léphet. Ezek a hatóságok kötele­sek ilyen esetekben a láttamozás hatálytalanítása útján érvénytelenített utiigazolvány­ a másik Szerződő Fél kiállító hatóságához visszajuttatni és ezzel egyidejűen — írásban és a jelen cikk első bekezdésében szabályozott hivatalos úton — a láttamozás hatálytalanításának okairól azt tájékoz­ tatni. Amikor az említett módon hatálytalanított „Határszéli útiigazolvány“ tulajdonosa ellen eljá­rás indult meg, melyből kifolyólag az a másik Szerződő Fél területén letartóztatásba helyez­tetett, ezt a körülményt az előző bekezdésben említett értesítésben ugyancsak közölni kell. 14. §. A jelen Jegyzőkönyv 13. Cik­kének a „Határ­széli átiigazolvány“-okat illető rendelkezései érte­lem szerint a „Különleges határszéli utiigazol­­vány“-okra is vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy az utóbbi utiigazolványok, mivel ezek érvénye egy évre szól, évenként újíttatnak meg. A kiállításukkal és láttamozásukkal járó mun­kálatokat minden év február 15-éig, az új utiigazolványoknak a lejártakkal való kicserélé­sét pedig legkésőbb minden év március 1-ig be kell fejezni. 15. §: A határ rendszeres átlépésére engedélyezett útvonalakat a „Határszéli útiigazolvány“-ban vagy „Különleges határszéli utiigazolvány“­ban fel kell tüntetni. ”

Next