Budapesti Napló, 1898. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1898-05-01 / 120. szám

V' <• ',тг r — -•t: v-'r— ' -..... ' ~т и» як» ■ —L Щ.'.ИДД»И1уВ»ЧМ»Ч.1Ч1Я^'3 3 штштт 130. szám. Budapest, vasárnapBUDAPESTI ЬААчш* mogsértését a javaslatnak első címében. A törvény sok a kezelést szabályozza, nem pedig e tulajdont , a panaszokat nem a miniszter, hanem a köz­­iazgatási bíróság fogja elintézni, mint legmagasabb ízum. Igazat ad Kubinyinak abban, hogy az urbére­­ek terhei nagyobbodni fognak, de épp azért vetette el a javaslatban hogy öt évig nem fognak szapo­­odni s azontúl is csak akkor, hogyha az erdőkből lefolyó jövedelmek is szaporodni fognak. Barta a javaslatot pénzügyi szempontból a pénz­­ügyi bizottsághoz kívánja visszautasíttatni. A javas­at folytán beálló költségek fedezéséről akar nyilat­­kozni, mert az nem áll, hogy a latifundiumok javára­­os a szegényebb nép megterheltetni. Az erdők kisebb csoportokba való felosztásával elérjük majd azt, hogy 1899-ben már 600.000 forint lesz a bruttó jövedelem, tehát nagyon kis összegnek a fedezetéről kell gon­doskodni. Kéri a határozati javaslat elvetését s ajánlja a javaslatot általánosságban való elfogadásra. (He­lyeslés jobbfelől.) Barta Ödön: Félreértett szavait magyarázza. Nem mondotta azt, hogy a majdánkai erdőpusztítás tetteseinek megbüntetésénél nem elég erélyesen jártak el, hanem azt, hogy fokozatos felelősséget nem lát, amelynek folytán a vagyoni sérelmek orvosolhatók lennének, hogy az ellenőrzés roppant hanyagul tör­tént, a közigazgatási hatóságok nem tettek jelentést a miniszternek s igy következtek, aztán be az erdő­­pusztítások. Most is csak azt kérdezi, hogy Mára­­m­arosból tettek-e jelentést, vagy nem? Mert ha nem tettek, akkor mulasztást követtek el, ha tettek, akkor hamis jelentést tettek. Különben azt tartja, hogy ha vártunk eddig, várhatunk még egy pár napig, m­íg a pénzügyi bizottság letárgyalja. Ezért ragaszkodik in­dítványához. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Felteszi a kérdést. A Ház többsége a törvényjavaslatot elfogadja, a határozati javaslatot pedig elveti. A javaslatot részleteiben minden vita nélkül fogadták el. Az interpellációk:­ hirdetett népgyűlést, mely az önálló vámterület és nemzeti bank megvalósítása érdekében lett volna tartandó. Perczel Dezső azt feleli, hogy május 1-je a szocialista izgalmakra mély befolyással van. A szo­cialista lapok nyújtanak erről felvilágosítást. A kor­mány ezért, hogy május elseje zavartalanul lefoly­hasson, elrendelte, hogy semmiféle népgyűlés nem tartható. (Helyeslés jobbfelől.) Visontai Soma: Micsoda népség! Perczel Dezső: Szomorú következményei le­hetnek ily gyűléseknek, azért ezt a gyűlést is be kellett tiltani. Igaza van Kossuth képviselő úrnak, hogy az önálló vámterület kérdésének vitatása alkot­mányos, és egyetlen egy ily népgyűlést a kormány be nem tiltott. Május 1-ét rosszul választották meg és ha a jogegyenlőséget a függetlenségi párt szem előtt tartja, nem lehet megengedni, hogy a füg­getlenségi pártnak megengedtessék, ami a szocialis­táknak megtiltatott. Hajdú-Böszörmény környékén sok a szocialista és ezért tartani kellett attól, hogy a gyű­lést a szocialisták felhasználták volna zavargásokra. Csak ez a szempont vezérelte a kormányt, a­mikor a gyűlést betiltotta. Hivatkozik az 1849-iki rendeletre, mely szerint az akkori kormány is betiltott nép­gyűlést. Kossuth Ferencz: Nem veheti a miniszter vála­szát tudomásul. Nem a függetlenségi párt rendezi a népgyűlést, hanem H.­Böszörmény közönsége. A vá­ros bizonyára legjobban ismeri az ottani hangulatot és nem rendezte volna a gyűlést, ha zavargásoktól kellene tartania. Az önálló vámterület kérdése most aktuális, azért kell most mellette agitálni Elnök : A ház többsége a miniszter válaszát tu­domásul veszi. A következő ülés kedden 12 órakor lesz. Az ülést 2 órakor berekeszti. Lukács László pénzügyminiszter: Felel Thaly Kálmánnak a munkácsi várépületeknek a cs. és kir. közös hadsereg csapatai részéről történt megszállása ügyében tett interpellációjára. Azt hiszi, hogy Thaly téves információk alapján tette interpellációját. A kassai hadtestparancsnokság megkeresésére engedte meg, hogy mivel az őszkor és tavaszkor gyakorlatra bevonuló tartalékosoknak nagyon rossz elhelyezésük volt a városban, a munkácsi várat használhatja a hadtestparancsnokság a tartalékosok elhelyezésére, de köteles a várat oly állapotban, amint a pénzügy­­minisztertől átvette, visszaszolgáltatni. A megállapo­dás szerint a vár északi oldalán álló ezredévi em­lékhez vezető út a közönség szabad rendelkezésére áll. Tehát úgy az államkincstár érdeke meg van védve, mint a nemzeti kegyelet nem sértetett meg. Kéri válaszának tudomásul vételét. (Helyeslés jobb­­felől.) V­ihaly Kálmán : Nem hallgathatja el, hogy a magyar állam szimbóluma fölé a kétfejű sas kereke­dik. Az igenis sértő a nemzeti kegyeletre nézve, hogy a szabadság várát átalakítják a közös hadsereg céljaira. A választ nem veszi tudomásul. Elnök: A Ház többsége a választ tudomá­sul veszi. Kossuth Ferenc: Interpellációja ez: Mi okkal és mi joggal tiltotta be a belügy­miniszter a május 1-jén Hajdú-Böszörményben Szállottak az órák, megjött a dél, magasan állott a nap és a vastagon elfüggönyözött ajtón megkoppant az első figyelmeztetés. Semmi válasz, Ábrahám úr annyira elmé­lyedt az olvasásba, hogy nem hallotta meg a hívó koppanást. Másodszor is zörögtek. Harmadszor is zö­rögtek. Negyedszer is kopogtak. Semmi válasz. Azután a feleség maga ment az ajtó elé és­­ hívta, hívta, hangos szóval hívta Ábrahám urat.­ Semmi válasz. Azután a gyerekek vékony hangja kezdte: türelmetlenül sürgetni a papát és az apró ujjacs­­kák doboltak, dörömböltek a süket ajtón. Semmi­ semmi válasz. Azután feszítő vasakat hozott az aggódó cselédség és végre betörték az ajtót. Ábrahám úr ott ült egy karosszékben. Nap gyon sáppadt volt az arca és a feje kissé előre hajlott a mellére. Merev térdén valami sárga bo­rítékos könyv pihent, félig kivágva. A papír­­vágó kés lenn feküdt mozdulatlan lábai előtt. Most sem válaszolt. A szatirikus sors örökre megnémította. Amikor megvolt mindene . . . amikor ott volt a fáradságosan összegyűjtött, nagyszerű könyvtár ... amikor olvashatott volna mindent, reggeltől estig, akkor a szatirikus sors egy kis szívetélütéssel örök vakságot legyintett a mohó szemeire. Ott ült a karosszékben lecsukott szemhéjjal, ezer meg ezer könyv közepette Ábrahám úr, aki egész életében olvasni akart. JL legnagyobb, legszolidabb, legrégibb férfi-szabócégei?/ BUDAPESTM, Váci-körút 63. sz. a Nagymező- és Podmaniczky-utcával szemben. A raktáron levő összes késő férfi-, fiú- és gyermek­ ruha saját mű­helyemben készül. Minden darab tiszta gyapjúszövetből és legújabb divat szerint. Férfi-öltönyök 1) írttól)Fin­-Öltönyök 4.50 írttól) ¡•.. ., Lawn-Tennis és ! JO Felöltők : „ jle JeDD Gyermek-kosztüm ® ! "Sport-öltönyök J írttól Mérték szerinti megrendelések remek szabásban, valódi angol és francia, gyapjú­­szövetekből feltűnő olcsón eszközöltetnek. BELFÖLD. A kvóta. Az osztrák kvótaküldöttség teg­napi üléséről a mai bécsi estilapok utólag a kö­vetkezőket jelentik : Az osztrák kvótaküldöttség tegnapi ülésén azt határozta, hogy a magyar kvóta­küldöttség nunciumában foglalt határozatokra azt válaszolja, hogy a­mint eddig nem volt, úgy nost sincs ki­fogása a közösügyi kvóta megállapítása ellen. Az osztrák küldöttség egyetért a magyarral a vámjövedék tiszta jövedelmének hovafordítása tekintetében. Ami a határőrvidéki precipuum meg­szüntetését illeti, erre az osztrák kvóta­küldött­ség nem kapott megbízást és így a magyar kvóta­küldöttség kívánságát csak azzal a feltétellel pártolhatná, ha a magyar korona országainak hozzájárulási kvótája számszerűen kifejezésre jut. A magyar kvóta­küldöttség tanácskozási bázisa nem fogadható el s az osztrák kvóta­küldöttség nincs abban a helyzetben, hogy újabb javasla­tokkal álljon elő, de hajlandó a magyar kvóta­küldöttséggel újabb szóbeli tárgyalást folytatni. Az osztrák bizottság e szerint a közlés szerint egyfelől mereven visszautasítja a magyar részről proponált számítási alapot, másfelől azon­ban újabb szóbeli tárgyalásra hívja meg a ma­gyar kvótaküldöttséget. Ezzel szemben a magyar kvótaküldöttség irányadó­­ köreinek felfogását a következő hiteles információnk fejezi ki: Az osztrák kvótaküldöttség határozatáról sem a magyar kormány, sem a magyar deputáció nem értesült eddig, sem hivatalosan, sem magán­úton. Ha a bécsi lapok közlése híven adja vissza az osztrák bizottság határozatát, akkor a magyar kvótabizottság a szóbeli tárgyalásról való meghívást nem fogadhatná el. De ez nem valószínű, mert a magyar álláspont merev visszautasítása és a szó­beli tárgyalásra való meghívás közt hiányzanék a logikai kapcsolat. Az a valószínűbb eset, hogy a visszautasítás és a meghívás között van valami átmenet, ami lehetővé teszi a szóbeli tár­gyalást. Mert az elől a magyar bizottság — amint üzenetében is kijelentette — nem zár­kóznék el, hogyha az osztrák bizottság, nem fo­gadva el a magyar álláspontot, de nem ragasz­kodva mereven a magáéhoz, egy új, elfogadható számítási alap megállapítása végett kívánná a szóbeli érintkezést. Ez a felfogás minden valószínűség szerint fedi az egész magyar kvótabizottság nézetét. Elő­kelő nemzetipárti forrásból ugyanis szintén arról értesülünk, hogy amennyiben a lapoknak az osztrák bizottság határozatáról szóló közlése­re­ 1898. május 1. lyen, a kvótabizottságok befejezték feladatukat és további alkudozások ki vannak zárva. * Béce, április 30 A Narodni Listy az osztrák kvóta­bizottság tár­gyalásáról tudósítást közöl. Elmondja, hogy a két órai vita gyakran meglehetős izgatott volt. Dr. Beer udvari tanácsos előadó részletes pénzügyi politikai adatokkal világította meg az előterjesztett üzenetet. Forsche cseh képviselő, bizottsági tag a cseh klub elvi álláspontját fejtegetve, a következő alaptételt ál­lítja fel: egyenlő jogok, egyenlő kötelezettségek. Ezeknek alapján kell létrehozni a teljes politikai és pénzügyi paritást. A vita folyamán felszólalt a pénz­ügyminiszter is, aki az előadó fejtegetéseit támogatta. Rendkívül heves és koronként éles vita fejlődött a praecipuum kérdésénél. Itt majdnem kollizióba jutottak a kvótabizottság tagjai egymással. Négy mandátum. Három gazdátlan vá­lasztókerületnek nincs ez idő szerint képvise­lője a parlamentben és e három gazdátlan man­dátumhoz csatlakozik legközelebb a pápai is, minthogy Fenyvessy Ferencet nemsokára Vesz­­prém megye főispánjának nevezik ki. Justh György főispánná történt kinevezése következtében új vá­lasztás lesz a sztubnyai kerületben, a képviselő­ház mai ülésén tett elnöki bejelentés szerint pe­dig Festetich Andor lemondott óbudai és Csip­cay Károly, Zólyom vármegyének volt derék alispánja breznóbányai mandátumáról. Mind a négy vá­lasztókerület a szabadelvű párté volt, a­mely már sorompóba lépett az új győzelemért, Sztubnyán Justh Ferencet, a főispán testvéröcsesét, Breenóbá­­nyán Osztroluczk­y Miklóst, Pápán Hegedűs Lórán­tot, Hegedűs Sándor fiát akarják felléptetni. A legnagyobb küzdelem az óbudai kerületben vár­ható, a­hol a szabadelvűpárt, hir szerint, haraszti Jellinek Henriket óhajtja jelöltjének. A nemzeti párt és a provizórium. A Politikai Értesítő illetékes felhatalmazás alapján a következő­ket jelenti: „Arra nézve, hogy a nemzeti párt a Japán szerződés tárgyalása alkalmából támadást inté­zett a kormány ellen, többféle verzió kering. Alkalmunk volt a nemzeti párt köreiben értesülni arról, hogy e támadásnak oka abban rejlik, hogy a kormány megengedte azt a megállapodást, melyen a provizórium törvény tárgyalása alkal­mából a nemzeti párt eljárása a kölcsönös meg-­­ állapodás alapján nyugodott, megszegte pedig az­által, hogy az említett szerződés becikkelyezésé­vel nemcsak a 67-iki kiegyezés rendelkezésein ütött rést, hanem eljárásával dezavuálta azt a köl­csönös felfogást, melyen a provizóriumról szóló törvény közjogi szelleme nyugodt, hogy tudni­illik ez évi január 1-je­ óta a köz­ös vámterület köz­­­­jogilag megszűnt é s erre vonatkozó előbbi­" álláspontját megváltoztatta." A szövetkezetekről. Irta: Gróf Keglevich István. IV.*) Budapest, április 30. A 16. és 17. §§-ok célszerűek, logikusak és világosak. A 18. §. éppen azt a rendelkezést foglalja ma­gában, amelyet az előbb a megjelölés fenntartott jo­gának mondottam. Ez a rendelkezés nincs helyén és vagy egészen térülni kellene, vagy káros hatásain legalább úgy kellene enyhíteni, hogy a szavatolás kötelezettsége a kilépés előtt kötött üzletek lebonyolításáig fenntarta­­tik és a befizetett üzletrész is csak akkor szolgálta­ik ki, ha a kilépés időpontjáig kötött üzletek már lebonyolíttattak. Még észszerűbb és az üzleti kezelés állandóságának végtelenül kedvező volna, ha az üz­letrészek bizonyos része mint alapítási üzletrész je­löltetnék meg, amely egyáltalán csak akkor adatik vissza, ha a szövetkezet tartama már lejárt vagyis 15—20 év múltán, ez idő alatt átruházható bárkire, de semmi esetre sem vehető ki. A 23. §. meghatározza, hogy a szövetkezetnek tagjai irányában fennállott követelései az illető adós tagok összes ingó vagyonára nézve minden más tör­vényes elsőbbséggel nem bíró követelésekkel szem­ben végrehajtási elsőbbséggel bírnak. Ezt az előjogot a magam részéről teljesen hely­telennek tartom; súlyos, egészen jogtalan megkáro­­sodását vonná maga után ama hitelezők érdekeinek, akik ezt a rendelkezést nem ismerték, vagy előre *) Lásd a Budapesti Napló április 28., 29 és 30-iki számát.

Next