Budapesti Napló, 1902. november (7. évfolyam, 300-329. szám)

1902-11-25 / 324. szám

8 Budapest, kedd BUDAPESTI NAPLÓ 1902. november 25. 324. szám (*) A görög-katholikusok temploma. A buda­pesti görög-katholikus egyházközség ma küldöttségi­­leg tisztelgett Halmos János polgármesternél, Szabó Jenő főrendiházi tag vezetése alatt és arra kérte, ad­jon a főváros helyet az ő egyházközségüknek. A polgármester azt a megnyugtató választ adta, hogy a tanács már gondoskodott róla, hogy a szegényház­téri régi római katholikus templomot megkapják. (*) A fővárosi tanítók nyugdíjügye. Sok pa­nasz merült fel az utóbbi időben a fővárosi tanítók, főleg azok özvegyeinek nyugdíjazása körül tapasztalt hatósági intézkedések miatt a tanítóság körében. A bajok orvoslása végett a Budapesti tanítótestület a maga kebeléből most­ harminc tagból álló bizottságot küldött ki, melynek feladatává tette a fővárosi nyug­­díjszabázatnak alapos átdolgozását. E bizottság teg­nap alakult meg és megválasztotta az előadókat akik tanulmányozni fogják a különböző nyugdij-törvénye­­ket és szabályzatokat s e tanulmányok alapján fog hozzá aztán a nyugdíj-bizottság a nyug­dij-szabályzat átdolgozásához. (*) Új rend a városházán. A tanács a központi városházán teljesítendő biztonsági szolgálat érdekében nagyobb utasítást dolgozott ki, melynek rendelkezése szerint a fővárosi szolgaszemélyzet felváltva köze­es délután 2—9 óráig inspekciót tartani. A jelzett órák­ban naponta 4—4 szolgának kell a városházán ma­radni, akik bejárják az összes helyiségeket, ügyelnek a rendre s a gyanús egyéneket kötelesek átadni a rendőrségnek. Este 9 órakor aztán tapasztalataikról jelentést tartoznak tenni a gondnoknak. Az új rend e hó végén lép életbe. SZÍNHÁZ, ZENE ** Vendégszereplések a Népszínházban. Az utóbbi napokban sűrűn merültek fel különböző hírek különböző népszínházi vendégszereplések dolgában. Ezek a hírek nem voltak híján az olyan tendenciák­nak, mintha a vendégszerepléseknek valami pikáns hátterük volna és holmi háborúsdi rejlenek mögöttük. Feltűnő volt bennük az adatszerűség és a dátumokra való hivatkozás, holott a tendenciájuk már teljesség­gel téves és az adataik is olyanok, hogy a legjobban a színház igazgatóját lepték meg, aki már napokkal előbb tények gyanánt olvasta, amit akkor még el se kezdett és voltaképp csak ma délután valósított meg. A Népszínháznál egyáltalán nincs szó egy bizonyos vendégszereplésről, hanem többnemű vendégjátékról, amit a szükség javall, a műsorviszonyok kívánnak és a Népszínház igazgatójának az a törekvése és a bérleti szerződésben is vállalt kötelezettsége, hogy a Népszínház színpadán a szerződéssel lekötött erőkön kívül megszólaltassa azokat, akik vagy a múltban szerzett érdemeik, vagy a j­övőhöz fűzött várakozásaik következtében hivatvák arra, hogy tudásukat a kö­zönséggel e színpad közvetítésével közöljék. Teljesen téves, hamis és az adott viszonyok közt lehetetlen is a dolgok olyan beállítása, mintha itt valami szándék lepleztetnék. Igen jó világosságot vet erre a Népszínház igazgatójának, Porzsolt Kálmánnak alábbi érdekes nyilatkozata, amely egyszersmind igazolása annak, hogy a Népszínház vezetése igen öntudatos és teljességgel nem szenved abban a kapkodó kedv­ben, amelyet joggal lehetne a szemére lobbantani, ha elhatározásaiban olyan ötletszerű volna, amilyennek egyik-másik hirlelés feltünteti. Porzsolt Kálmán nyi­latkozata, amelyet ma egy munkatársunk előtt tett, így hangzik: — Mikor új bérleti szerződésem küszöbén a Népszínház művészi együttesét az uj ciklusra szerveztem és tudott dolog volt előttem, hogy a Népszínháznak fennállása óta dicsőségben tagja, Blaha Lujza asszony ez őszön már kénytelen helyét a Nemzeti Színházban elfoglalni és tehát reá már csak vendég gyanánt számít­hatok, a színház fokozott terheire való tekin­tettel is, de legkivált művészi meggyőződésem­hez képest úgy hoztam az új szervezetet tető alá, hogy a színháznak az egész ötéves ciklusra szer­ződéssel lekötött stárja csak egyetlenegy van: Küry Klára kisasszony. Sikerült a Népszínháznak egy újabb esztendőre megtartani Hegyi Aranka asszonyt oly formán, hogy fellépti díjakkal ide­csatolt kiváló tagja a színháznak és fog is még maradni remélhetőleg hosszú időn át. És örömmel jelenthetem, hogy a Nemzeti Színház igazgatója megengedte, hogy Blaha Lujza asszony ne csak régi szerepeiben vendégszerepelhessen egyszeregy­szer, de új szerepet is kreálhasson a Népszínházban. Megvan tehát továbbra is a népszínmű támasztéka. De számítok ez irányban is (maga Blaha Lujza asszony búcsújában neki hagyta örökül) Küry Klára kisasszony tehetségére, amelyen a Nép­színház műsora felépül. Küry Klára kisasszony szerződésileg havi tizenhat fellépésre van köte­lezve, de többet játszik és én azon vagyok a színház érdekében és a közönség kedvéért, hogy mentül többet. Röviden, amennyit csak bír fizikai ereje és a sok próba szerint, amennyire sok új feladata kötelezi. Bizonyos számú estét a színház és a közönség örömére ellát Hegyi Aranka asszony, bizonyos időközökben szerencsélteti a színházat Blahánc is, de a színháznak havonkit 34, sőt a terve­zett ifjúsági előadásokkal 38 olyan estéje van, ame­lyet feltétlen el kell látni. Gonddal és előrelátással. Minthogy pedig egyelőre semmiféle szerződtetési szándékom nincs, mert semmi új teherrel a szín­ház anyagi mérlegét alterálni nem akarom, a betöltetlen estéket minden további kombináció kizárásával, jeles, vagy biztató vendégekkel kell ellátnom. Ez a tiszta igazság. Ehhez képest leg­első­sorban Ábrányiné Wein Margit asszonynak, a fényes nevű énekművésznőnek tettem ajánlatot, aki azonban elfoglaltsága következtében nagy saj­nálatomra nem fogadhatta el. Különben ő kezdte volna meg a ciklust. Fedák Sári kisasszonyt tulajdonképpen még egy kötelesség köti a Népszínházhoz, a szerző­dése megszegéséért épp azért nem pereltem eddig, mert kívántam és reméltem is, hogy vendégfel­­lépésekkel kárpótol és jelenthetem, hogy ma délután —é­s nem hetekkel vagy napokkal ezelőtt — kötelező ígéretet tett, hogy december közepén játszani fog a Népszínházban, magyar operettben, amelyet számára írtak. E darabról igen helytele­nül íródott, hogy már a múlt héten elfogadtam, mert még csak szombaton, e hónap 22-én olvas­ták fel nekem a szerzők és némi pótlás után csak ma fogadtam el előadásra. Vendégszereplési ajánlatot fogok tenni Komá­­romy Mariskának, hogy néhány kiváló szerepében a Népszínházban játszok. Ugyancsak vendég­képpen már felléptek Anday Blanka, Komló­ssy Emma, Kállay Lujza, Feledi Boriska, Székely Irén és még fel fogom léptetni a vidéknek néhány neves énekes színésznőjét. Mindez tervszerűen történik és szükséges, hogy ami hézag a játék­rendben mutatkozik, zökkenés nélkül kitöltődjék és a műsor mentül változatosabb legyen. Akik itt valamiféle manővert sejtettek, vagy sejt­tettek, rosszul ismernek engem és a szín­ház személyzetét, amelynek minden egyes tagja kivétel nélkül örömmel és konciliánsan fo­gadja vendégképpen úgy Fedák kisasszonyt, mint minden olyan vendéget, aki a színház nagy és komoly munkájához valamiben hozzájárulhat. A méltatlan híresztelések rosszul szolgálják a színház nyugalmas munkáját. **­ Hangverseny. A Royal-terem koncert dobo­góján ma este egy fiatal hegedűművész jelent meg, akit a műsor „new-yorki virtuózának nevezett. Grossi Félix, úgy tudjuk Budapesten, szü­ltett és mint gyer­mekien került Amerikába, majd onnét Brüsselbe, ahol Isage keze alatt fejlesztette tudását. Ebben a torzon­­borz hajzatú halvány hegedűjátékosban sok a tempe­ramentum, amelyet szemmel látható idegessége még nyugtalanabbá tesz. Technikája meglepő még nap­jainkban is, amikor már a növendéktől is megköve­teljük, tónusa meleg és szívhez szól, vonókezelése különös és semmiféle mintára nem emlékeztet. Wie­­nnovszky II. hegedűversenyét tette műsorának homlo­kára, tehát olyan munkát, amely poétát és tökéle­tes technikust követel. Grossi előadása mindvégig érdekes volt, még ott is, ahol cigányos szabadosságával ellenmondásra kényszerített. A Laio-féle orosz részle­tekben lüktető ritmus érvényesült, míg a komponista saját szerzeményei kevésbé érdekeltek. Lobogó keleti hévvel játszotta ráadásul Goldmark hegedűversenyé­nek andantéját. — Bárdossy Irén, a kedvelt énekesnő nagy sikerrel énekelt. Tiszta stilérzékét kellett elis­mernünk egy Handel-féle áriában majd pedig benső­séges érzését és poétikus fölfogását német dalok tol­mácsolásában. A közönség meleg elismeréssel ünne­pelte a finom ízlésű énekesnőt. ** III. Richard, a Nemzeti Színházban. A Nem­zeti Színházban holnap, kedden Shakespeare tragédiája, 111. Richard kerül előadásra. A főszerepeket követ­kezők játszszák: Gyenes — Richard, Mihályfi — Hen­rik, Molnár — Georges, Gabányi — Márion, Gál — Buckingham, Beregi — Hastinger, Szacsvay — Stanley, Jászai Mari — Margit királyné, K. Hegyesi Mari — Lady Anna, Szacsvayné — Erzsébet, S. Fái Szeréna — Jork hercegné. ** Kamarazene. A Grünfeld-Bürger-kvartett, amelynek oly kiváló érdemei vannak a kamarazene népszerűsítése körül, vasárnap délután tartotta meg ebben a szezonban harmadik hangversenyét a Royal­teremben. A műsor újdonsága Siklós Albert h-moll vonósnégyese volt, amelyet a közönség­­ölöttébb szívesen fogadott. Siklós az új nemzedék egyik leg­értékesebb tehetsége, aki mai újdonságával a kamara­zene terén is sikert aratott. Művén még meglátszik az iskola nyoma, de a hivatott tehetség is. Az első tételen mintha a rokokó rizspora fehérlenék; a fölöt­tébb tetszetős témát sok formai ügyességgel vezeti be; az andante a modern elégia fogalmának felel meg : a mélységes gyászban vigasztaló akkordok hangzanak föl; a legnagyobb sikere volt a scherzónak, amely tele van lüktető jókedvvel és hamisítatlan elmésséggel. A szerzőt többször hívták ki a dobogóra. A hangver­seny vendégeként Polónyi Elemért, a jeles zongora­­virtuózt üdvözöltettük, aki Saint-Saëns zongora-kvar­tettjének zongoraszólamát fölényes elmésséggel és brilliáns technikával csevegte el, ami annál nagyobb érdeme, mert az a könnyed és elegáns tónusú mű, tele van technikai nehézségekkel. A közönség lelke­sen ünnepelte a kitűnő művészt, aki a fölhangzó taps­vihart Nocturno című francia elmésségű művének mesteri tolmácsolásával köszönte meg. ** Új eredeti opera. A Magyar Királyi Ope­raház igazgatósága előadásra elfogadta ifj. Ábrányi Emil Ködkirály című egyfelvonásos fantasztikus operáját, melynek szövegét Pásztor Árpád írta. A nagytehetségű fiatal zeneszerző ezideig több or­­kesztrális művével keltett feltűnést, a múlt eszten­dőben egy szimfóniáját a filharmonikusok is elő­adták s így művészkörökben nagy várakozással és érdelődéssel néznek első színpadi alkotása elé. A Ködkirály bemutatója még ebben a szezon­ban lesz. ** A Vígszínház bemutatója. Molnár Ferenc uj bohózata, A doktor úr, melynek pénteken lesz a a bemutatója a Vígszínházban, a színház legkiválóbb tagjait foglalkoztatja. A darabban mellékszerep alig is van. A doktor úr premierjén lép föl ebben a sze­zonban először Csillag Teréz, aki a darab fő női sze­repét játszsza. A darabot tulajdonképpen Hegedűs viszi és a kiváló művész méltán legjobb szerepei közé sorozhatja azt a kedves és eredeti figurát, amely mozgató szelleme az egész cselekménynek. Hálás és tipikusan pesti alakot játszik Góth. Ábrázolásában ki­tűnő alkalma nyílik a szerző szatirikus megfigyelései­nek érvényesítésére. Ugyancsak hálás szerephez ju­tott Nikó Lina, Varsányi Irén, Fenyvesi, Szerémy és lapolczai. A doktor úr bemutató napjáig minden este a Loute kerül színre, amelynek tegnapi előadására is délig elkelt minden jegy. ** Növendékek hangversenye. Somogyi Mór zongoraművész konzervatóriumában vasárnap tartot­ták meg az első hangversenyt, amely bizonyítékát adta a növendékek lelkiismeretes vezetésének. A si­került hangverseny során a zongorajátékban kitűntek a Nagy testvérek,­­Pinkóczy Tibor és Mészáros Margit; szép hangjukkal kitűntek Markus és Sebők kisasszo­nyok s különösen tetszett Várnay Ida, aki Somogyi Mór hangulatos Tavaszi dalát adta elő színes árnya­lással. A hegedűosztályban a Kanitz-nővérek Propper és Venetianer játszották tiszta intonációval. A közön­ség sokat tapsolt a növendékeknek. ** Cs. Alszeghy Irma gyá Bza. Cs. Alszeghy Irmát, a Nemzeti Színház jeles művésznőjét, súlyos csapás érte; édesanyja, aki hosszabb időn át beteges­kedett, meghalt. A művésznő szerepét a Szentivánéji álom tegnapi előadásán, ennek következtében, T. Víz­vári Jolán vette át. ** Népszínház. Szombaton este lesz az idei szezon első idegen újdonságának, Paul Ferrer énekes bohózatának, Az anyósnak bemutató előadása, amelyre Komor Gyula fordításában most készül a Népszínház személyzete. A darab nagy hatással került szinre Ma belle mire cím alatt Párisban s kacagtató jelenetei Kovács Mihály, Nyárai Antal, Németh, Solymosi, Újvári személyesítésében nem fogják hatásukat a Népszínház­ban sem eltéveszteni. Az anyóst Láng Etel, a Magyar Színház volt, kedvelt komikája fogja játszani s ez lesz első nagyobb szerepe a Népszínházban. Első­rendű szerepe van még Ledofszky Gizellának, Szirmai­nak, Kiss Mihálynak és Pázmán Ferencnek, a Nép­színház új tagjának. — A Népszínház kedden ujra szinte hozza Csicseri Bors és Társa népszerű bohó­zatát, az Egy görbe napot és ez előadáson Wewress­­hegyiné szerepét Láng Etel játszsza először. ** Justh Zsigmond babérfaja. A hit tegnapi előadása után a Népszínház színpadán névtelen levelet adtak át Rózsa Miklósnak, a darab szerzőjének. Ezüst babérlevél volt benne, amelyen nagy betűkkel ez volt írva. ..1902. XI. 22. Egy levél a Zsiga babérfájáról, melyet te fényesen kiérdemeltélA gyengéd figyelem, mely valószínűleg Justh Zsigmond családja köréből került ki, megható bizonysága annak, hogy mily kegyelettel csüngenek az elhunyt író emlékén még ma is azok, kik környezetében éltek s egyúttal gyön­géd elismerés A hit szerzőjének. ** Karfölvételi próba. A Magyar Színház ki­bővíti énekkarát s alkalmas énekeseket és énekesnő­ket keres. E célból csütörtökön, délután 8 órakor kar­­felvételi próba lesz a Magyar Színház színpadán, amelyre jóhangu és szép színpadi megjelenésű éne­kesek és énekesnők jelentkezhetnek. ** A Bertram-hangverseny. Bertram Tivadar, a bayreuthi előadások ünnepelt hőse, aki tavaly be­tegsége következtében kétszer is lemondott a buda­pesti közönségnek, december elsején tartja meg egyet­len hangversenyét a­­Boyd­-teremben. Műsorát rop­pantul érdekesen állította össze és a közönség nagy várakozással néz a művészi esemény elé. Közremű­ködik még Moran­ Alden kamara-énekesnő, a nagy művésznő, Bertram Tivadar felesége is, aki némethor legkiválóbb drámai szopránja. ** Coquelin Berlinben. Coquelinnek, a hírneves francia színművésznek, újabb vendégjátéka jövő hó­nap vége felé lesz a berlini udvari színházban. A mű­vész három estén fog vendégszerepelni.

Next