Budapesti Viszhang, 1853. január-április (2. évfolyam, 1-28. szám)

1853-03-31 / 26. szám

SZERKESZTI S KIADJA SZILÁGYI TIRGIT, 1853. MÁSODÉVI FOLYAM 20. CSÜTÖRTÖK MART. 31 Évnegyedes t. előfizetőinket bizalommal kérjük, méltóztassanak a megrendelést következő évnegyedre még a hó folytában megújítani. A „BUDAPESTI VISZHANG“ másodévi (1853) folyamában megjelen hetenként kétszer: csütörtökön és vasárnap pontosan , mindenkor egy ívnyi műtárral és félévnyi sűrű nyomatú vegyes tartalommal. Lapunk érdekessé tételében az. közönség pártolásával mindig lépést tartandunk. Ennek bizonyságául hivatkozunk azon körülményre , mikép lapunk kiadását mindaddig , mig anyagi erővel győzzük , idegen kiadóra nem bizzuk és nyerészkedés tárgyává nem teendjük, és hivatkozunk a folyóban.a mart. évnegyedre, mely alatt a fővárosi , vidéki s külföldi hirfüzéri élet, irodalom és művészet köréből, az ország majd minden vidékérőli levelezést, nemzeti szinházi rendes tudósítást, kisebb , nagyobb humoristikus elbeszéléseket tartalmazó vegyes rovatokon túl, önálló Mlltáruuikba — mely 26 ívre megy évnegyedként — jan—martiusra adtak beszéldeket: Bulcsu, Dobsa, Hosszúfalusi, b. Kemény , Lauka, Obernyik, Szathmáry, Szőllősi, Vadnai; költeményeket pedig : Arany , Bulcsu , Flóra, Győrffy , Gyulai, Lévai, Lisznyai, Losonczy , Sükei, Szász, Tompa , Tóth , Zalár , Vecsey. MeHlellékletkép adtuk Bulyovszkiné, Dobsa Lajos és Gino Lujza arczképeit, Székely Imrétől egy zenedarabot, Lauka románczához egy képet, egy párisi divatképet. Összesen tehát hat darabot, és legalább ennyit minden évnegyedben veendnek t. előfizetőink. A jövő évnegyedre nézve már intézkedtünk és a megrendelést elküldők, hogy egy finom párisi divatképet minden hónapban kapjanak t. előfizetőink, ezentúl a metsző kezében van Székely Imrének „Viszszatérés“ czímű szerzeménye, mely közelebbi hangversenyén kitűnő tetszésben részesült. A műmellékletek között adni fogjuk Tóth Kálmán fiatal és tehetségdús költőnk arczképét is. Előfizetési feltételek : Egy évre helyben 12 pfrt. — kr. Vidéken postán küldve 14 pft.— Félévre ,, 6 „ 30 ,, ,, ,, ,, 7 ,, 30 Évnegyedre ,, 3 „ 20 ,, „ ,, „ 4 „ — Az előfizetési djjakat és minden levelet bérmentesen kérünk beküldetni. Szerkesztői szállásunk, hol a helybeli előfizetések elfogadtatnak : országút, 19. sz. a. Huszárház 2-dik emelet 47. sz. Azon t. sz. ГJ ELŐFIZETŐINKNEK, kik lapunkat april—septemberi FÉLÉVRE rendelik meg, a jan — martiusi HUSZONHAT ÍVNYI MŰTÁRT, mely az april—júniusi műtárral egy czimlappal ellátandó nagy negyedrét kötet teend, az april havi első számmal INGYEN küldendjük. Hírfüzér. ** Mostanság nem egy eset fordult elő , hogy a vasúton összeütközések miatt szerencsétlenségek történtek. Mi mindezt könnyen orvosolhatónak találnók, csak annyit tudna valamelyik lángeszünk kitalálni,hogy miként lehetne a mozdonyoknak olyan lökést és állást adni, hogy azok egyike ily esetben lekaczorodnék s a másik szerencsésen átugorjék rajta. Még másként is lehetne. A mozdonyok érintkezési pontjára t. i. vagy két másra jó gutta perchát kellene tenni s a kocsik vissza pattannának. Csak hogy ezzel nagy hátramaradás történnék, a mennyiben mindenik kocsivonat vissza menne újra az előbbeni állomásra s az utasok elkéshetnének. Jobb lesz a töltésen kétfelől eleven kerítést ültetni a lyceumból. ** Mondják , hogy a minap a telegráfsodronyt is elrontotta a szélvész. Hát várjon mi lett aztán azokból a hírekből, a melyek épen akkor rajta voltak szaladóban ? Mondják, hogy Liptóban egy helyt behajtották őket a falu házához , de egynek sem akadt gazdája. El is bocsátották szabad lábra. Ismerünk egy újdondászt, ki e hir vétele után puskát vetett a nyakába s megindult a Kárpátok felé, hogy hir szűkében lévén — ezeket a bitang híreket vagy élve, vagy halva megkeríti. Ha nem valami hajmeresztők lesznek , — adjanak nekünk is belőlök. — A mint írják, arra föl nagy hó fuvarok voltak , vagy vannak , — nehéz lesz boldogulni a szegény hirfüvészeknek ! Azonban vigasztaljuk magunkat. Az újdondászoknak —magamról tudom — örökké lángoló szivök van s a hó elszokott olvadni előttök — s ők rendesen — pocsétában maradnak. ** * r fia a limes párizsi vegyész meghalt. Ez az úriember annyit vesződött a mérgek elemezésével, hogy bizony nem csoda, ha azok ereje végre önmagát is eltette láb alól. Én részemről sohase laknám egy szobában az ilyen emberrel, még egy födél alatt sem. Ázsiából valók vagyunk-e ? erről itt valamelyik lap e napokban. Mi ugyan a czikknek csak a czímét olvastuk el, épen úgy mint azon bíráló — ki szinte azon lapban közelebb a magyar szépirodalmi folyóiratokat vette volt döntő tolla alá — azon novellákat, melyek fölött oly hatalmas hangon mondott ítéletet. Mindkettőnk eljárása igent mond a fönnebbi kérdésre. Ázsiából valók vagyunk bizony mi , még pedig azon törzsek közöl, melyek egyik jellegvonása a tunyaság Azt is mondja ez a jó úr, hogy nem tudunk magyarul. Meg lehet. „Alföldi a születésünk, szegény a neveltetésünk !". Különben kérjük , küldje meg nekünk például külföldi rovatának grammatikáját,ebből bizonyosan sok újat fogunk tanulni, hasznát vehetjük , az más kérdés. ** Léghajó! Ha valaki nekünk azt megsúgná, hogy mi lesz akkor a világból , ha a léghajó csak oly közönséges história lesz , mint most pajtása a gőzhajó ? Mert megtörténhetik ugyan , hogy a liptói túróárus, midőn a debreczeni vásárra szándékszik, Chinában a Kék folyó virágosan regényes partján van.